Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató módszertani továbbképzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató módszertani továbbképzés."— Előadás másolata:

1 Kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató módszertani továbbképzés

2 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 4.§ (7) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.

3 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 4.§ (7) b) b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez

4 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 4/A. § (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani.

5 Kt. 4/A § Kt. 4/A §(2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban.

6 Esélyegyenlőségről szóló törvény 27. § (2) szerint az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: - Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során, - Az oktatási követelmények megállapítása és a követelmény támasztás során, - A teljesítmények értékelése során stb.

7 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 10.§ Kt. 10.§ (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; (3)

8 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 19.§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz

9 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 27. § (8) A szakiskolában - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke - az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét.

10 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 27.§ (8) A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadónak.

11 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 27.§ (8) a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.

12 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 48. § (1) a) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,

13 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 52. § (7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából.

14 Kt. 52. § (7) folyt. b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt, c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc, d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt, e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan, f) a szakképzési évfolyamon öt százaléka.

15 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 52.§ (11) - Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán - ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente - a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül

16 Kt. 52.§ (11) c) - a (3) bekezdésben meghatározott - heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából szervezett - foglalkozás tartható.

17 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 52. § (11) folyt. d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére. (12) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek.

18 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Nemzeti Alaptanterv (NAT) kiadásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. r. Melléklet: Kulcskompetenciák fejlesztése, amely fejlesztési feladatokat határoz meg. A fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.

19 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek megalapozása, megszilárdítása az első-hatodik évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztést igényel. A kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain valósul meg. A kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain valósul meg.

20 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyi boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kulcskompetenciák birtoklása biztosítja a gyors és hatékony alkalmazkodást, a változásokkal átszőtt modern világokhoz.

21 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, a felzárkóztatást segítő programok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek kapnak erőteljes hangsúlyt.

22 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 40.§ (11). Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtása A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.

23 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 40.§ (11). A nevelőtestület a szülői szervezet közösség)véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. A nevelőtestület a szülői szervezet közösség)véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

24 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99. § (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: - az országos vizsgarendszer működtetése, összehangolása, - az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, - az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése, - az értékelési tevékenység fejlesztése.

25 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99. § (2) Az ágazati irányítási feladatai közül az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtására az országos mérési feladatok keretei között kerülhet sor.

26 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (4) Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatásért felelős miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat.

27 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99. § (5) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie.

28 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99. § (6) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni.

29 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (7) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése.

30 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (7) Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet.

31 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (7) Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

32 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (7) Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek.

33 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (7) Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot.

34 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (7) Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást.

35 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (7) Ha a felhívást követő harmadik évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet.

36 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99. § (7) A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni.

37 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt. 99.§ (7) Az intézkedési terv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.

38 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt § (1) A évi LXXI. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

39 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt § (7) A évi LXXI. törvény 9. §-ával megállapított Kt. 40. §-ának (11) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek. A évi LXXI. törvény 9. §-ával megállapított Kt. 40. §-ának (11) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek.

40 Az esélyteremtés, tehetséggondozás, a kompetenciafejlesztés törvényi háttere Kt § (7) Az oktatásért felelős miniszter a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni. Az oktatásért felelős miniszter a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni. Ettől az időponttól kezdődően kötelező Ettől az időponttól kezdődően kötelező a évi LXXI. törvény 16. §-ával megállapított Kt. 99. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint végezni a tizedik évfolyamon a mérést.

41 Kt. 133.§ (7) A évi LXXI. törvény 16. §-ával megállapított Kt. 99. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a 2006/2007. tanévben végzett országos mérés, értékelés alapján lehet első ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség.

42 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató módszertani továbbképzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések