Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK."— Előadás másolata:

1 EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK

2

3

4

5 Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Orvosi modell –Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) Oktatási és nevelési modell –Készségek és képességek fejlesztése ismeretek bővítése, megértés kognitív szinten, viselkedés minták, érzelmek affektív szinten, magatartás, életmód készség szinten. A nevelés a döntésképességet fejleszti. A radikális társadalmi változások modellje –Az egészséges élet alapjainak feltételeit gazdasági társadalmi és politikai szinten kezeli. Az öntevékenységi modell –Pozitív önértékelésre, önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység.

6 Az egészségnevelés fontosabb témái

7 A megelőzés lehetőségei Primer prevenció –Egészségmegőrzés –Genetikai tanácsadás –Terhes gondozás –Védőoltások –Veszélyeztető magatartás elkerülése –Környezet-egészségügyi szabályok betartása Szekunder prevenció –szűrővizsgálatok Tercier prevenció –Speciális terápiás tevékenységek

8

9 A család és a nevelési intézmények A család és a nevelési intézmények feladata, olyan nemzedékek felnevelése, melyek tudatosan őrzik, védik és fejlesztik egészségüket. Születéstől az iskolába kerülésig a család látja el a nevelési feladatokat. A család funkciói: –Gazdasági, termelési –Fogyasztási –Reprodukciós –A gyermek szocializálása/nevelése –Szellemi, vallási, közéleti –Gondozó-ellátó

10 A családi életciklusok Újonnan házasodottak Kisgyermekes család Iskolás gyermekes Serdülő gyermekes Felnőtt gyermekes Üres fészek Inaktív idős szülők családja

11 Az életkörülmények A család társadalmi helyzetét az életkörülmények és az életmód együttesen határozzák meg. –Fogyasztás Élelmiszerek Ruhaneműk Szolgáltatások Gyereknevelés Vendégségek, születésnapok –Kultúra –Érdekérvényesítés –Lakás –Lakókörnyezet –Anyagi színvonal –Munkamegosztás

12 A hátrányos helyzet Valamilyen humán funkció zavar Nem magán ügy, a társadalommal való kommunikációban jelenik meg Kalokagathia a görög ideál, a test és a szellem harmóniája Spárta, Taigetosz A nő és az ördög testi érintkezése A reneszánsz idejétől elkezdődik az intézményesítés 19.sz-tól gyógyító nevelő tevékenység, mint társadalmi feladat 1875 Hülyék Intézete 20.sz emberjogi mozgalmak, fogyatékosok társadalmi integrációja

13 Mo-on élő hátrányos helyzetűek Munkanélküliek Szakképzetlen/nem piacképes végzettségű Alacsony keresetű Gyermeküket egyedül nevelő Fiatal pályakezdő m.nélküli Cigányság Nagycsaládok Idős emberek, egyszemélyes háztartásban Falusi háztartások Fogyatékkal élők Hajléktalanok

14 Az intézmények szerepe az egészségnevelésben Az egészségértékek kialakítása –Magatartások, életvezetési szokások –Aktív és passzív pihenési szokások –Nemi szerepek –Köznevelés A pszichoszociális fejlődés szakaszai –Adaptáció (0-6 hónap) –Első szocializáció 6-18 hónap) –Autonóm individualizáció (18-36 hónap) –Identifikáció 3-7 év) –Tudatosság (7-12 év) –Második szocializáció (12-17 év) –Heteronóm individualizáció (17-25 év)

15 Az egészségnevelés célja Elősegíti az egyén felelősségérzetét a család és a közösség iránt Bíztatni az egészséges életmódra, megadni az egészség valódi rangját Lehetőséget adni a fizikai, lelki és szociális erő bizonyítására Elősegíteni az önismeretet és önbecsülést Elfogadtatni önmagukat Fejleszteni a döntésképességet (stressz, konfliktus helyzetek) Segíteni a kapcsolatok kialakításában Nemi szerepeket kialakítani Segíteni a felnőtté válásban, szülőktől való függetlenség Felkészíteni a hosszan tartó kapcsolatokra Előkészíteni egy életpályára Fejleszteni szellemi, erkölcsi és etikai értékeiket Kialakítani a társadalom iránti felelősségérzetüket

16 Az egészségnevelés kialakításának folyamata belső tényezőkkülső tényezők önismeret gyakorlatpénz, hozzáférés az önbizalomeszközökhöz belső tartás magatartás család, kortárs társ. elvárás motiváció attitűd IQ ismeret, információ, információ, tudás hozzáférhetőség

17 Az egészségnevelést érintő külső hatások

18 Az egészségnevelési normák Általánosak (egyetemes), de magukba kell, hogy foglalják a csoportos (szociokultúrális) és az egyedi (személyiség) elvárásokat is. E normákat különböző helyekről, különböző intenzitással kapjuk Hatások az egészségnevelésre –Ált. normák (egészségpolitika, média) –Helyi normák (család, szomszéd, település) –Kortárs, baráti társaság –Fontos ember, iskola)

19 Az egészségmagatartás kialakítása

20 Az egészség-magatartást befolyásoló belső tényezők

21 Az egyén és a környezet hatása az életmódra

22 Minőségbiztosítás az egészségnevelés oktatásában Kritérium –a minőség egyedi szinten való megvalósulása –a társadalmi intézményrendszerek kiismerése, használata Standard minőség –minimális követelmények (iskolától oktatótól, szoc. közegtől független) és tudás Indikátorok –jelzi a kritérium megvalósulását egyedi szinten (felmérés,teszt, ismétlés, beszámolás) Protokoll –az események és tevékenységek rendezettsége a standard alapján –megköveteli a nyíltságot, őszinteséget, toleráns, empatikus viselkedést

23 Az egészségnevelés minőségének dimenziói

24 A minőségbiztosítás lépései Minőség ellenőrzés –A folyamat és az elért eredmény összevetése a kitűzött standardokkal, megfelel-e az eredeti célnak? Minőségbiztosítás –Az eredmény minőségének javítása, folyamatosan korrigálva a feltételrendszert, a várt eredményt. –Értékelés (evaluálás) Ismeret, tudás, attitűd, magatartás (hogyan változott?) Megfelelő oktatásnál más standardok jelentkeznek

25 Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere Oktatói vezetés és vezetőség –együttműködés –partnerség Preventív szemlélet –a felhalmozott tudás elősegíti az egészséges életmód megalapozását Az egyén igényeinek felmérése –szükségletek –különbségek figyelembevétele Munkatársak bevonása –kinek-kinek profilja szerint

26 Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere Rendszeres képzés –kötelező a minőség megtartásához Elismerés és ösztönzés –hiányában nem létezik sikeres oktatás Kommunikáció és teammunka –vélemények cseréje –tanítási tapasztalatok átadása Anyagi és humán erőforrás biztosítása –az intézmény feladata

27 Az egészségnevelés értékelésének módszerei

28 Az egészségnevelés oktatásának témái Az ember önmagával kapcsolatos felelősségének kialakítása Az emberek közti kapcsolatok fejlesztése A szabadidő, a munka a társadalom intézményrendszereiben való eligazodás, a környezettel szembeni felelős magatartás

29 Az attitűd Hajlam<> Beállítódás<>Személyek Érzés <>Tárgyak Hiedelem<>Fogalmak Ismeretek<>

30 Az attitűd Három komponense: –Megismerés, a tárgyról, személyről való tudás, hiedelem. –Affektív komponens, a tárggyal, személlyel kapcsolatos érzések és érzelmek. –Viselkedési rész, a tárggyal, személlyel kapcsolatos viselkedési szándék vagy terv.

31 Az attitűd A legnehezebb az attitűd megváltoztatása: –Nem csak az ismeret és tudás mennyiségével és minőségével kell megküzdeni, hanem érzelmi tényezőkkel is. –Nagy szerepet kap ennek segítésében a hitelesség, a személyes példamutatás, a személyiség erőssége (tanár, híres ember, sportoló, média szem.).

32 A döntés A cselekvési alternatívák valamelyike melletti elköteleződést jelent. A jó döntés kritériumai: –Megfelelő információ –Jó döntési képesség –Megfelelő döntési mechanizmus A döntési képességet befolyásolják: –érzelmek –informáltság –attitűd –szokások –hagyományok

33 A döntési készség elősegítése – az önértékelés fejlesztése A döntés gyakorlása (hova, mikor menjünk?, mit csináljunk?) A döntéshozatal mechanizmusának megbeszélése (hogyan, miért úgy döntöttünk?) A döntések és következményeik mindig hatással vannak a döntéshozóra és a környezetére A probléma elnapolása ua. mint a helytelen döntés Néha a helytelen döntést is hagyjuk érvényesülni Nincs tökéletes döntés (ízlés, elképzelés, cél különbségek) A döntések felső határának megszabása (törvények, erkölcsi szabályok) A döntésképesség kialakítása egyenes arányban van a pozitív önértékeléssel Az egészségnevelés célja, hogy az egyén a jó döntések következtében az egészséges életmódot válassza.

34 A döntéshozatal fejlesztése

35 Nevelés módszertan a gyakorlatban Mit tudnak már a témáról? –irányított kérdezés –önálló válaszadás Mi a véleményük a témáról? –Érdekli őket? –Érintve érzik magukat? –Fontos ez a tudás a jövőjükhöz? Milyen új ismeret, tudás kell a témához kapcsolódóan? –Mi fontos nekik?

36 Nevelés módszertan a gyakorlatban Mit kérdezzünk az új ismeretről, tudásról? –Meg tudják-e tanulni és megértik a jelentőségét? –Tisztázni hozzáállásukat/érzésüket Érdekli-e őket, fontosnak érzik-e maguk és a közösség számára? Konfliktust okoz-e jelenlegi felfogásukban?Miért? –Az ismeretek felhasználása Határozzon ő (maga vagy mások problémáinak megoldása), szerepjáték Tisztázza, hogyan fogadják el, vagy hoz változást jelenlegi magatartásukban? Ha az oktatott formában nem, akkor milyen formában lenne megfelelő az ismerethez jutás? Az eddigi ismereteken kívül mire lenne szükség a gyakorlatban?

37 Az oktatás módszerei A tudás –Adatszerű ismeret és információ, –maga a tanulás, –használható ismeretek tárháza Az érzelem –(befolyásolja) az életet a fejlődést a szükségletek kielégítését –Hatást gyakorol A szervezet működésére A lelki élet folyamataira A környezetre A cselekvés –Az aktivitások sorát jelenti benne az egyéni, a szociális, egészségügyi és egyéb problémák megoldása

38 A tanulás hatása az attitűd és a viselkedés változására Az etikai megfontolások, normák, életvezetési szokások, társadalmi elvárások aspektusából: –Mások egyéniségének tiszteletben tartása –Készség kialakítása a saját cselekedetek következményei iránti felelősség vállalásáért –Bizonyos témakörök pozitív értékelése (pozitív viszonyulás) –Készség a másokkal kialakított kommunikációhoz –Odafigyelés – bátorság – figyelmesség –Beleérző, nem értékelő megértés, tolerancia

39 Oktatási koncepció Elmélet és gyakorlat –Célok, módszerek (pl. prevenció) Integráció –Más egészségnev. Int. kapcs. felv. Felkészülés –Célok,eszközök definiálása Csoportmunka –Elvek és gyakorlatok tanulmányozása –Differenciálás, stratégiák kialakítása Szemléltető eszközök azok forrásai –Módszerek –Eszközök

40 Oktatási koncepció Kommunikációs készség –Figyelési készség, verbális, nonverbális Tanácsadás –A vélemények elfogadtatása Naprakész információk –Források folyamatos keresése –Állandó informálódás Szakmai továbbképzés –Periodikus megjelenése,ismétlődése Tanítási módszerek

41 Előadás –Formális tanítási módszer, nem túl korszerű (hallgatóság bevonása, interakció) A téma megtárgyalása –A megtárgyalásnak határozott témája van –Vezetheti oktató,tanuló Fejtörés, egyéni ötletek –Az elképzelések szabad áramlása egy adott témában –További ötletekre, megfogalmazásokra ösztönöz Szerepjátszás –Eljátsszák egy másik személy érzéseit, tetteit –A szerep rögtönzésre épül –Pl. a toleráns magatartás kialakítás egy kiváló módszere Kiértékelés –A gyakorlatok igen lényeges része

42 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai Az intellektuális ismeretek: –a feladat ismertetése –a végrehajtásra vonatkozó technikai magyarázat –hibajavítás –az értékelés interpretálása –a baleset védelem –a felhasználási módok ismertetése –a feladathoz kapcsolódó játékszabályok. A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az egyre differenciáltabb terminológiai pontosság.

43 Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése –Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) –Komplex metodika (Báthory, 1992 ) –Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

44 Az oktatási stratégiák felosztása Célközpontú –Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt Szabályozáselméleti –Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál Tanári dominanciájú –Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve Tanulói dominanciájú –Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve

45 Direkt (deduktív) tanítás A tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly –Az ismereteket és készségeket akkor sajátítják el a tanulók, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott, de nem autokratikus tanári irányítással végig vezetjük a tanulókat a tanítás menetén. –A tanár meghatározza a feladatot, amelyet mint mozgásmodell szemléltet és a tanulóknak ezt kell végezni. A tanári tevékenység főbb lépései A feladat ismertetése Előzetes tapasztalatok felidézése Gyakoroltatás Ellenőrzés, értékelés

46 Indirekt (induktív) tanítás A hangsúly a nevelési célokra kerül: –önállóságra nevelés –probléma megoldó készség –kreativitás –önkifejezésre késztetés –együttműködésre tanítás –motiválás., aktivizálás A tanári tevékenység főbb lépései: –a feladat kijelölése –gyakoroltatás (tanulói próbálkozások) –a lehetséges megoldások illetve a helyes megoldás megtalálása után pontos információk átadása, rögzítése, tudatosítása –ellenőrzés, értékelés

47 A tanulási stratégiák A strukturált tanulás –A tanuló a tanár által megtervezett úton és módon halad az elővételezett eredményét jelentő célig. A tanulói tevékenység főbb elemei: –A feladat megértése –Elsődleges kipróbálás (a belső kép összevetése a mozgásfeladat végrehajtásával –Gyakorlás az izomérzékelés bekapcsolásával –Gyakorlás azonos és változó körülmények között –Az eredmények külső és belső értékelése

48 A tanulási stratégiák Nyitott vagy nyílt tanulás –A tanulók aktív szerepet játszanak a saját tanulásuk irányításában, a tevékenységek kiválasztásában (A megerősítés itt is elvárás!) –A célhoz igazodó tartalom kiválasztásánál fő szempontok: Realitás, életkor, képesség, mozgástapasztalat Céljukat tekintve –A kiindulási ponttól nyitott Olyan mozgásfeladatok, melyeknek nincsenek specifikus kritériumai –A célhoz vezető úton nyitott Olyan mozgásfeladatok, amelyben a próbálkozása valamilyen cél érdekében történik A tanulói tevékenység főbb elemei: –A feladat értelmezése –Próbálkozások, a helyes megoldás keresés –Külső megerősítések alapján a helyes megoldás gyakorlása –Külső értékelés utáni belső átélés

49

50

51 Foglalkoztatási formák Az oktatási stratégiát nem csak a módszerek és eljárások, hanem a szervezési módok és formák is képezik. A foglalkoztatás szervezeti formái: együttes és egyéni. (Báthory, 1985) Interakciós formák a frontális, az egyéni, a páros és a csoportos munkaformákat (Rieder, Fischer, 1986) Az oktatás szervezési módjai ill. munkaformái az egyéni munka, a párban folyó tanulás, és a csoportmunka. (Nádasi, 1998)

52 A fő munkaformák Kialakításának egyedüli szempontja: azonos, vagy különböző didaktikai feladattal foglalkoznak-e a tanulók: –Az osztályfoglalkoztatások (mindenki azonos feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) Együttes, csoport, egyéni –A csapat-foglalkoztatások ( minden csapat más feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) Együttes, csoport, egyéni

53

54 A sporttevékenység mint oktatási folyamat Didaktikai alapfogalmak –Tanulás (szűk értelmezése): a verbális tanulással azonosítja (emlékezet fejlesztését, szövegek megértését, definíciók megtanulását, az ismeretek elsősorban kognitív elsajátítását jelenti. –A megfogalmazás hibái: A gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek, képességek kialakítása nem képezte a tanulás tárgyát. A személyiségfejlesztés elkülönül a tanulástól. A tanuló passzív, reproduktív szereplő.

55 A tanulás Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, értelmi, akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is (Ballér, 1981). A tanulás folyamata mindig verbális kommunikáció révén, szenzoros és motoros összetevőkkel, szociális mezőben zajlik (Báthory, 1992). A tanulás a pszichikum módosulása a külső tényezők hatására…(NAT 1995). Az információ, ill. készség különböző típusainak elsajátítása Pszichológiai lexikon, 1997). Tanítás tanár helyett tanulás tanuló.

56 Az oktatási folyamat …e folyamatban a műveltségi javak aktív feldolgozása, hatékony elsajátításának megvalósulása mellett kialakul a tanulók autonóm tanulásra való képessége, kognitív önszabályozása, valamint a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása is....a folyamat minden esetben interperszonális, kommunikatív, interaktív cselekvések, tevékenységek sorozata. (Réthy, 1998)

57 Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése Makrostruktúrája: –ismeretszerzés –alkalmazás –rendszerezés –rögzítés –ellenőrzés –értékelés (Nagy Sándor)

58 Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése Mikrostruktúrája: –a figyelem felkeltése, –a motiváció biztosítása, –célok ismertetése, –a tanulandók hasznosságának, használhatóságának ismertetése, –az előzetes ismeretek felidézése, –az előzetes tudás előhívása, a rögzítés, –az alkalmazás, –a teljesítmény mérése, értékelése (Nagy Sándor)

59 Didaktika Az oktatás szó kifejezi a tanítás és a tanulás együttesét, melynek fókuszában a tanuló, sportoló áll. A „Mit tanítunk?” és a „Hogyan tanítunk?” kérdésekre a választ csak a középpontban álló személyiség pszicho-pedagógiai sajátosságainak figyelembe vételével lehet megadni.

60 A szabadidős sportok oktatásának alapfogalmai A motoros tanulás Olyan belső folyamat, mely kapcsolatban áll a gyakorlással, tapasztalással és viszonylag tartós változásokhoz vezet a készségszintű viselkedésben. (Schmidt, 1988) A viselkedéses teljesítmények fejlődése, alkalmazkodása, tökéletesítése Valamely mozgásos feladat megoldása a folyamat optimális szabályozásával (Nádori, 1989) A mozgásos cselekvés A testnevelés és sportoktatás folyamata

61 A szabadidős sportok oktatásának alapfogalmai A mozgásos cselekvés –Komplex kognitív-motoros, értelmet is foglalkoztató tudatos, célra irányuló tevékenység A mozgás –A cselekvés megjelenési formája, külső érzékelhető megnyilvánulási formája. (Báthori, 1985)

62 A szabadidős sportok oktatásának alapfogalmai A testnevelés és sportoktatás folyamata: –egy mozgásos cselekvés elsajátítása, –egy mozgáskészség kialakítása. Szakaszai: 1.Az ismeret átadás és feldolgozás szakasza (durva koordinációs fázis) 2. Az alkalmazás szakasza (finom koordinációs fázis)

63 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai A motoros cselekvéstanulás kiindulópontja a mozgásképzet (ideomotoros) belső kép A megértés sajátosságaiból adódó feladatok: –Előképzettség Mozgástapasztalatok, mozgáskészlet –Értelmi képesség Terminológia használat –Vizualitás Tér, idő, dinamika –Mozgásképzet A tudatosított figyelem kapcsolja össze a kinesztetikus információkat a külső információkkal

64 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai Alapfeltételül a motoros képességek megfelelő színvonala szolgál –Mozgáskészség kialakulásának folyamata –Motoros képességek fejlődése Célgyakorlatok Rávezető eljárások

65 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai A folyamat egészében kiemelt szerepet játszik a gyakorlás –Gyakorlás az ismeret átadás és feldolgozás szakaszában Első próbálkozás, elsődleges gyakorlás, durva koordináció –Gyakorlás az alkalmazás szakaszában Gyakorlás „gyakorló helyzetben” –Cél a finom koordináció kialakítása Gyakorlás „feladat helyzetben” –Cél a finom koordináció megszilárdítása

66 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai Az intellektuális ismeretek: –a feladat ismertetése –a végrehajtásra vonatkozó technikai magyarázat –hibajavítás –az értékelés interpretálása –a baleset védelem –a felhasználási módok ismertetése –a feladathoz kapcsolódó játékszabályok. A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az egyre differenciáltabb terminológiai pontosság.

67

68 A mozgástanítás és tanulás pedagógiai kérdései Motiválás –Szerepe az oktatási folyamat megindításakor Differenciálás –Áthathatják a folyamat egészét Ellenőrzés és értékelés –Kifejthetik hatásukat az elsajátítási folyamat kimenetelénél

69 Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése –Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) –Komplex metodika (Báthory, 1992 ) –Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

70 Motiváció A motiváció: egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító interaktív tevékenység. A tanulási tevékenységre mozgósító különböző pedagógiai elvárások összessége, melyekkel a tanítási-tanulási folyamatban felébreszthető a tanulási kedv, a kitűzött célok eléréséhez szilárd elhatározás és hatékony tevékenység váltható ki a tanulóban. A motoros tanulás folyamata erős emóciók kíséretében zajlik. Gyermek és ifjú korban az affektív tényezők dominálnak, felnőtt korban előtérbe kerülnek a kognitívak.

71 Érzelmi szintek Befogadás: az affektivitás első szakasza. Reagálás: egy fokkal magasabb affektivitást jelez. Értékelés: előnyben részesítés. A motiválás eszközei a mozgástanítás és tanulás folyamatában: –Igényes magyarázat (tartalom, forma) –Szemléltetés (példamutató) –Önálló feladatok adása

72 Differenciálás Az egyének megismételhetetlen egyediségek, olyan sajátos biológiai, pszichikus és szocializációs struktúrákkal, amelyek csak rá jellemzők. (Lappints, 1997) A különbségtevés az egyének egyéni sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. (Pedagógiai Lexikon, 1997) A tanulást dinamizáló legfontosabb tényező. (Báthory, 1997)

73 A differenciálás szintjei Makroszintű differenciálás: a társadalmi össztudás elosztása a képzési fokok rendszere segítségével (mindegyik képzési fok meghatározott tudásprofilt és tudásmennyiséget hordoz. Mikroszintű differenciálás: a képzési fokokon belüli a képzésben résztvevők közötti tudáselosztással egyenlő ( a résztvevő választhatja meg a tudástípust és a tudásmennyiséget irányultság és szellemi kapacitás alapján. Didaktikai differenciálás: a pedagógiai célok különböző utakon, módokon és eszközök segítségével történő megvalósítása a különböző individumok esetében.

74 A differenciálás elvi és gyakorlati kérdése ELVI: Minden – a folyamatban résztvevő – eljusson a tőlük elvárható maximális teljesítményig, de az egységesen elsajátított alapvető kultúrális javak bázisán. GYAKORLATI: D. a célokban Követelmények – értékelés D. az anyagban Módszerek és eljárások alkalmazása D. érdekében Munkaformák megválasztása Gyakorlási idő biztosítása Motiválás, aktivizálás Rekreátori szerepvállalás, viselkedés

75 Ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai folyamatban betöltött releváns helye és szerepe tény! Adatgyűjtés –Az értékelés alapját a mért adatok képezik –A különböző mérőeszközök és eljárások adekvát teljesítménymérést tesznek lehetővé Teszt –Az ellenőrzést a sporttudomány által meghatározott kritériumok alapján összeállított teljesítménypróbák és tesztek segítik Tanulás-cél-orientációs tesztek Norma-orienmtációs tesztek

76 Kiértékelés Lényeg: mindenki el tudja mondani a véleményét Lehetővé teszi: –az elképzelések, –az érzelmek, –a tartalom felülvizsgálatát. Képessé teszi az egyént : –hogy elhatározásokat tegyen. Egy sor gyakorlati eredményhez vezet: –Mérlegeli a választási lehetőségeket –Megvizsgálja a következményeket Felfedi, ami tetszett Nyilvánosságra hozza a bizonytalanságokat, tévhitet, érzelmet –Eloszlatja a negatív érzéseket –Fontolóra veszi a megfelelő cselekvést

77 Kiértékelés Érzelemre ható –Mennyire fontos ez neked? –Örömet okoz? Gondolatokat ébresztő –Gyakran gondolsz rá? –Szerinted más is így gondolkodik? Választási lehetőségeket figyelembevevő –Szabadon (önként) választottad? –Gondolkoztál más lehetőségen? –Mi a következménye a te elképzeléseidnek, hiedelmeidnek? Cselekvést elősegítő –Teszel valamit érte? –Elmondod másoknak? –Ha újra teszed, mit csinálsz másként? Segítséget nyújtó –Azt mondod, hogy…. –Hogyan segíthetek a megoldásban, elképzelésed megvalósulásában?

78 Aktivizálás Választásra kényszerítés –többféle lehetőség bemutatása Közös megállapítás –megkezdett mondatok kiegészítése Esettanulmány –egy valódi és egy elképzelt helyzet bemutatása –elemzése, különböző szempontok szerinti megvitatása Interjú- vagy riportkészítés –a téma megismerése –vélemény alkotás a témáról –kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban Kiértékelés – az elhangzott különböző közlésekről véleményt mondanak

79 Magatartás és viselkedés A stílus: az ember. Vajon joggal feltételezik-e az emberek egy talpig fekete bőrbe és szegecsbe öltözött, ménesnyi lóerőt nyergelő fiatalról, hogy eleve agresszív? Nézzük a televízió-csatornák bűnügyi műsorait. Az interjúalanyok a bűnügyek üldözői és üldözendői oldalán ugyanazokat a külső stílusjegyeket viselik. Kopaszok, napszemüvegesek, kigyúrtak. A nyelvi stílusjegyek is hasonlatosak, mintha azonos volna a követendő példa. Véletlen ez?

80 Az attitüd értékelő magatartás A viselkedés és az attitűd társas viszonyban ciklusba szerveződik, méghozzá olymódon, hogy az –én attitűdöm kihat az én viselkedésemre, –az én viselkedésem kihat a te attitűdödre, –a te attitűdöd kihat a te viselkedésedre. A két résztvevő között az attitűdök erősíthetik egymást, a ciklusból könnyen negatív, illetve pozitív spirál alakulhat ki.

81 A normális ember a fenti ciklus alapján mindig a saját viselkedését igyekszik megváltoztatni, amely döntésnek több oka van: –Önmaga megváltoztatása csupán akarat, lelkierő és elhatározás kérdése, legtöbbször nincs szükség hozzá külső erőre. –Az alkalmazkodás a túlélés eszköze, nekem kell alkalmazkodni, ha életben akarok maradni. –Nincs felhatalmazásom, jogalapom vagy egyéb ésszerű okom arra, hogy én határozzam meg, hogy szerintem másoknak mi a jó vagy a kívánatos.

82 Az emberi viselkedés Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül. Az ember működésének legmélyén a személyiség jellemzői rejtőznek. Az alapokat a felmenőinktől, mindenek előtt a szüleinktől kapjuk. A gének által örökített jegyek nagyon fontosak, de ezek mellett ott vannak azok a sajátosságaink is, amelyek kizárólag minket jellemeznek. Ez utóbbiak a környezetbe való beilleszkedésük, a szocializációnk folyamatában épülnek a személyiségünkbe. Tehát örökölt és tanult vonások együttese adja személyiségünk egyszervolt sajátosságait.

83 A magatartás általános vonásai ennek az állandóan formálódó folyamatban születnek és változnak, de bizonyos időtartományban viszonylagos állandóságot is mutatnak. A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a bevezetőben említett stílus.

84 Ha a személyiség - magatartás - viselkedés összefüggéseit vizsgáljuk, akkor felfedezhető az egymás általi meghatározottság, de a meghatározottak visszahatása is. Például: A személyiségben örökletesen jelen levő hajlamra hatással van a szülői példa, mint követendő minta, és ez a gyerek viselkedésében - vagyis a cselekedeteiben - az erőszakosságban jelenik meg. Mi és mennyi ebben az, amit örökölt illetve amit megtanult, csak mélyebb vizsgálatok árulják el. A magatartás formáinak többféle osztályozása ismert. Mi a kommunikáció nyitottságának és mások figyelembe vételének két összefüggésében vizsgáljuk a lehetséges módozatokat.

85 Az emberi viselkedés sémái Agresszív Önbizalom hiánya Mások elfogadásának hiánya Negatív érzések mások iránt Harag és vádaskodás Felsőbbrendűségi érzés Minden helyzetet kontrollálni akar Nem érdekli mások érzése Asszertív Önbizalom, reális önértékelés Mások és önmaga elfogadása Felelősségvállalás Érdeklik mások érzései, gondolatai Őszinte, egyenes Meghallgat másokat Nyíltan kérdez Manipulatív Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés Mások és önmaga elfogadásának hiánya Gyanakvás Őszintétlenség Mások önértékelését is aláássa Depresszió, motiválatlanság Passzív Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés Önelfogadás hiánya Negatív érzések önmaga iránt Kisebbségi érzés Önfeladás Lelkiismeret furdalás Motiválatlanság Önmagunk elfogadása Önmagunk el nem fogadása Környezetünk el nem fogadása Környezetünk elfogadása

86 A két dimenzió külön-külön is vizsgálható. Felül azt a két mezőt látjuk, amelyek az erőteljesen nyitott kommunikációjú magatartásmintákat mutatják. Mi ezekre a jellemző? –A saját érdekek erőteljes és egyértelmű képviselete, a világos szókimondás. Alul a zártabb kommunikációjú mezők vannak. Mit lehet ezekről mondani? –A saját érdekek és vélemények fedettek maradnak, nem derül ki az, hogy az illető személy mit forgat a fejében: lehet támogató, de lehet az ellenkezője is. Négy alapvető magatartási minta különböztethető meg. Az osztályozás annak alapján történik, hogy mennyire nyitott vagy zárt az illető személy kommunikációja, illetve mennyire veszi figyelembe mások céljait, igényeit, jogait.

87 Ha az ábrát függőleges irányban osztjuk ketté, akkor a bal oldalon azok a minták találhatóak, amelyek úgy szolgálják a saját célokat, hogy a másik fél érdekeit nem (vagy kevéssé) veszik figyelembe. A jobb oldali két mező mintái a másik felet méltányolják, tekintettel vannak rá és ezt kifejezésre is juttatják. A négy mező együttes elemzése további magatartási formák bemutatását teszik lehetővé. Vegyük sorba ezeket:

88 A nyíltan agresszív viselkedés jellemzői Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, de háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy nem veszünk azokról tudomást. Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk. Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet mutatunk. A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe mások céljait. Az agresszivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Indulj, különben… vagy Ezt magad sem hiszed. Testbeszéd: éles, erős hang, gyors beszéd, lenéző tekintet, összezárt állkapocs, fenyegető ujj.

89 Asszertív vagy méltányosan céltudatos viselkedés Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, érzéseinket annak elismerését is kifejezve, hogy másoknak is joguk van ugyanezt tenni A cél: összpontosítás a feladatok hatékony megoldására, párosulva az emberek jogainak tiszteletben tartásával. Törekvés olyan módon való cselekvésre, ami fejleszti saját magabiztosságunkat és önbizalmunkat, egyszersmind másokét is. Az asszertivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Azt hiszem, ez neked is jó. vagy Ezt így gondolom, te mit gondolsz? Testbeszéd: kiegyensúlyozott hanghordozás, egyenletes beszéd, nyugodt tónus, nyílt és nem parancsoló tekintet és gesztusok.

90 Manipulatív vagy rejtetten agresszív viselkedés A saját igényeinket, ötleteinket tekintjük egyedül fontosnak, háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy nem veszünk azokról tudomást, de ezeket nem hozzuk a másik tudomására. Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk, de ezt nem hozzuk a tudomására nyílt formában. Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet ugyan nem mutatunk nyíltan, de ez az érzés rejtve megvan bennünk. A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe mások céljait úgy, hogy nem vállaljuk a nyílt harcot. Ennek okai lehetnek taktikai jellegűek és személyiségből fakadóak is. Rejtett agresszivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Csináld, ahogy gondolod! vagy Majd meglátom. Testbeszéd: kevés testbeszéd-elem, passzivitás kifejező mimika és gesztusok, tekintet-kerülés, esetleg elfojtott ingerültség, a teljes önfeladás látszata.

91 A passzív, másként alárendelődő viselkedés Amikor feltétel nélkül eleget teszünk mások kérésének, elvárásainak. Amikor nem juttatjuk kifejezésre igényeinket, ötleteinket. A cél: elkerülni mások megsértését, a konfrontálódást, illetve a helyeslés és jóváhagyás elnyerése mások részéről. A passzív viselkedés megnyilvánulásai Szófordulatok: Bocsánat, hogy igénybe veszem a drága idejét, de … vagy Ez persze csak a saját véleményem. Testbeszéd: habozó, halk hang, kevés szemkontaktus, ideges mozdulatok, görnyedt testtartás.

92 Tanult magatartás és viselkedés A magatartási, viselkedési jellemzőinket gyerekkorunkban kezdtük megtanulni és egész életünk végéig tanuljuk alkalmazását. Minden helyzet más és más viselkedési válaszokat hív elő. –A „Jól viselkedünk-e?" kérdés-feltevés nem alkalmas a lényeg megválaszolására. –Az a fontos, hogy az adott helyzetnek megfelelően viselkedünk-e? –Lehet az agresszivitásnak is, a passzivitásnak is, a látens (rejtett) agresszivitásnak is szerepe abban, hogy eredményesek, hatékonyak legyünk. Az embert saját jellemző személyiségjegyei, rögzült magatartás vonásai erősen befolyásolják abban, hogy minden esetben a legalkalmasabb módot használja. –Ezért kell viselkedésünket tudatosan figyelni, és a helyzetekhez igazítani.

93 A rejtett agresszivitás hasonló helyzetekben lehet adekvát vagy ellenjavallt. –Az asszertivitáshoz olyan partnerre van szükségünk, aki maga is asszertív, de legalábbis nem agresszív. Erre a célorientált magatartási formára azért is érdemes különös figyelmet fordítani, mert mindkét fél nyereségéhez és nem legyőzéséhez vezethet. –A passzív viselkedés akkor adekvát, ha a kitűzött cél kevéssé fontos, vagy realizálása későbbre is tehető, esetleg taktikai megfontolások vezetnek az ellenállás feladására. –De ha fontos számunkra az ügy, nem érdemes ezt a formát választani.

94 A bevezető gondolatokra visszatekintve elmondható, hogy a magatartás tanult formái azokhoz az életformákhoz és élethelyzetekhez is szorosan kapcsolódnak, amelyek jellemző módon alakítják az embert. Üzenet értékük van: arról szólnak, hogy milyen értékeket vallunk magunkénak, milyen normák és szabályok azok, amelyeket szívesen követünk. Bár természetesen nem szól minden külső jegy a bennünk lakó emberről, mégis sokat elmond követendő mintáinkról, vágyainkról, ambícióinkról.

95 Asszertivitás, önérvényesítési készség Az asszertivitás, vagyis az önérvényesítés képessége olyan tulajdonság, amely ma már szinte minden jelentősebb munkakörben elvárt és „divatos” is. –Az asszertivitás megmutatja, hogy ki mennyire képes saját szándékait, elképzeléseit, meggyőződését érvényre juttatni másokkal szemben, –mennyire képes másokat saját véleménye irányba befolyásolni, miközben azért tiszteletben tartja a másik embert. Az asszertivitás (önérvényesítés képessége), a saját szükségletek, kívánságok, akarat, célok érvényre juttatására való törekvés pozitív és negatív formát is ölthet. –Pozitív esetben a célelérésre, teljesítményre való törekvéssel, mások megbántás nélküli meggyőzésével, határozottsággal párosul. Főleg olyan esetekben, ahol kiemelkedően fontos bizonyos feladatok következetes véghezvitele, ez a sajátosság nélkülözhetetlen lehet. –Sok vezető érvényesülése esetében meghatározó tulajdonság.

96 Az asszertív egyén meggyőző, jó beszédű, céltudatos, határozott, elszánt, következetes, miközben tiszteletben tartja a másik egyén nézőpontjait és véleményét, annak személyiségét. –Mindemellett azonban nagy szociális hatékonysággal rendelkezik, vagyis hatni tud más emberekre, könnyen el tudja fogadtatni saját álláspontját úgy, hogy a partnere közben valóban elhiszi, hogy nem neki van igaza. Az asszertív ember nem vonakodik kényes ügyeket intézni, –magas pozícióban lévőkkel tárgyalni, eredeti célkitűzését nehézségek árán is véghez vinni. –Akik dominanciára törekednek, néha erőszakosak, és szociális értelemben felfelé törekvők. –Határozottan, habozás nélkül döntenek, s gyakran válnak vezetővé. –Mások viszont inkább a háttérben szeretnek maradni, s másokra hagyják a döntést, a beszédet.

97 Vezetési stílusok és módszerek Az auteriter stílus azt jelenti, hogy az animátor a csoporttal a saját álláspontját akarja elfogadtatni, ehhez a meggyőzéstől, a manipuláláson át a kényszerítésig mindent megpróbál. A laissez-faire, a laza stílus lényege, hogy az animátor a vezetést teljesen átengedi a csoportnak. A csoport fejlődése a saját fantáziájától függ. Az asszociatív, azaz demokratikus stílus egyenlőséget jelent az animátor és a csoport tagjai között. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kölcsönösen segítik egymást a tervek kidolgozása, a feltételek megteremtése és a megvalósítás során.

98 Következmények 1. A tagok vagy elfogadják vagy elutasítják ezt a stílust. Vagy alávetettség vagy lázadás. A vezető megtorló intézkedései a ellenszegülőkkel szemben és (a hatalma megtartása érdekében) engedményeket tesz, kárpótol, jutalmaz.

99 Következmények 2. A csoport saját fantáziája és szeszélyei szerint fejlődik. Anarchia, harc a természetes vezetők, klikkek között. Kiválasztódik egy „új főnök”, aki zsarnokibb, funkcionálisan keményebb stílust diktál.

100 Következmények 3. A cél megközelítése kölcsönös segítséggel és egyidejű hozzájárulásokkal történik. Mindenki személyesen is érintettnek érzi magát. Feladatok, tervek, viták, elemzések, megvalósítások, kutatások, döntések, értékelések. A cél elérése nem csak az animátor ügye.

101 A rekeráció kompetencia szempontú megközelítése A kompetenciák általános értelemben valamilyen funkció teljesítésére, adott cselekvés eredményes végrehajtására való alkalmasságot takarnak. Tartalmában az értelmességgel, a társas magatartás eredményességével, a helyzetmegoldó képesség fejlődésével kialakuló hatóerő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban tükröződik.

102 A kompetenciák összetevői Ismeretek, a tudás: amivel a személy rendelkezik. Készségek, jártasságok: fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességeit adják. Önértékelés, szociális szerepek: olyan attitűdök értékek, melyet az egyén fontosnak ítél (pl.: siker, karrier). Személyiségvonások: pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre adott válaszok. Motivációk: melyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

103 A kompetencia fogalmának előfordulási területei Informatika/műszaki terület Humánpolitika Menedzsment/gazdaságirányítás Pedagógia/pszichológia A leegyszerűsített lényeg azonosnak tekinthető: –Kompetencia = attitűd + tudás + képességek integrálása az alkalmazásban A készségek (a cselekvés eszközjellegű, tanult komponensei) a képességekben „működnek”.

104 A motoros kompetencia Magukba foglalják a motoros képességeket és készségeket, melyek az adott szituációnak megfelelően mobilizálódnak. Egy viszonylagos „szerkezet”, ami a környezeti hatások összességéből és az egyén rendelkezésére álló erőforrásokból adódik. A rendszer dinamikus és multistabil, azaz bizonyos határok között alkalmazkodik a körülményekhez a működőképesség fenntartása érdekében.

105 A motoros kompetencia A motoros teljesítményeknél a sportmozgásoknál a kompetencia mindig edzettség valamint szituáció függő. Versenyszituáció; az ellenfelek kompetenciája erősen befolyásoló. A „csúcson” a motoros képesség különbségek már alig mérhetők, mégis van győztes. A kompetencia szint különbözőségei a motiváltságra, az akarati/koncentrációs tényezőkre, a küzdőképességre vezethető vissza.

106 A pedagógiai cél-és feladatrendszer a kialakítandó kompetenciák függvényében A célokat a feladatok megoldása révén lehet elérni. A cél egy elérendő állapot. A feladat valamilyen akciót igénylő folyamat. A „rekreációs edzéstan” céljait optimális fizikai és pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó képesség, azaz a mindennapi magas színtű, optimális (de harmonikus) cselekvő és teljesítőképesség igénye szabja meg.

107 A rekreátor fő feladatai A szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása, kiemelt szerepben a mozgás. Az élettani alkalmazkodóképesség színvonalának emelése. A fizikai és a szellemi teherbíró képesség fejlesztése. Testi képességek fejlesztése. Mozgásműveltség kialakítása, fejlesztése. A testi fejlődési rendellenességek, elváltozások korrekciója. Mozgás és játék igény, sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. Szemléletmód és életmód alakítása, a mozgás iránti attitűd kialakítása

108 Kommunikáció

109 Kommunikáció, nyílt kérdések Mit gondolsz…. Mire gondolsz…. Miről akarsz beszélni…. Te hogyan csinálnád, gondolnád…. Hogyan tudnád…. Mi a javaslatod…. Mire alapozod a véleményed…. Miről beszéljek…. Mondj te is egy lehetőséget…. Hogy látod ezt…. Hogy oldanád meg….

110 Kommunikáció, nyílt kérdések Milyen megoldást javasolnál…. Mit tennél másképp…. Hogy esne ez neked…. Jobban éreznéd-e magad, ha…. Mi történt…. Mitől félsz…. Mit tudsz…. Mit vársz tőlem…. Miben segíthetek…. Mit érzel…. Miben segítene neked, ha….

111 Egészségnevelés – gyakorlati módszerek Szótár A-Z-ig (cél: közös nyelv kialakítása) 4 csoportot alkotunk Véletlenszerű betű sorsolás A sorsolt betűvel rokon értelmű szavak gyűjtése egy adott témában (pl. szexszel, szerelemmel) Nyertes, aki a legtöbb szinonimát találta Értékelés: –Hogy érezték magukat az írás közben –Fiúk, lányok különbsége (pl. erkölcsi mérce) –Kétértelmű szavak –„Beszélj és megmondom ki vagy” –„A stílus maga az ember”

112 Egészségnevelés – gyakorlati módszerek Nyelvi gyakorlat (cél: természetessé tenni az egységesen elfogadható nyelvhasználatot a csoport részére) 4 sarokpont, egy-egy írólap Kifejezések: könyök, hímvessző, hüvely, mell Szinonimák keresése az adott kifejezésekre (irodalmi, romantikus, szleng stb.) Értékelés –Ki használja a különböző szavakat? –Milyen érzés volt ezeket a szavakat a foglalkozáson használni? –Kellemesek vagy méltatlanok,”zavaróak”? –Miért van kevesebb kifejezés a „semleges” szóra? –E szavak használata mit jelez?

113 Önismeret Fontos az önismeret fejlesztése, amely a változtatásnak, az integrálódásnak és a személyiség védelmének alapja lehet

114 Az önismereti kerék kategóriái Érzet: –Érzékszerveinkkel felfogott ingerek által nyert információ (szaglás, hallás, látás, ízlelés, tapintás) Értelmezés: –Az érzékszervek által közvetített információknak jelentést adunk, értelmezzük (azért fázom,mert nincs befűtve) Érzés: –Érzetek válasza (úgy érzem néz valaki a sötétben) Szándék: –Az akarati szféra kifejezője (sétálni szeretnék menni) Cselekvés: –Aktivitásban, szavakban vagy szavak nélküli viselkedést jelent (félelmében odabújik valakihez, síró társát megsimogatja)

115 Önismereti ablak Johari-ablak modellezi az egyén és a mások közötti ismereti összefüggéseket. A négy mező közti határ folyamatosan változik: barátságok, szerelmek alakulásánál intenzívebb A rugalmas változás függ: –Az egyén személyiségétől –Az előzményektől –A kapcsolat jellegétől

116 Önismereti ablak A nyílt terület saját magunk és mások számára is észlelhető –megjelenésünk, beszédünk, stílusunk A vak terület, amelyet tudatosan mi nem észlelünk, de mások látják rajtunk –gesztusaink, pirulásaink Rejtett terület: amelyet mi élünk át anélkül, hogy mások tudnának róla –gondolatok, érzések Ismeretlen terület: sem én, sem mások nincsenek tudatában. –elfojtott képek, emlékek, vágyak területe A területek nagyságát, kiterjedését, rugalmasságát fejleszteni, tudatosítani lehet!

117 Feladatok Hirdetés –Cél: önismeret, pozitív visszacsatolás Módszer: szavas hirdetés összeállítása önmagunkról (pozitív tulajdonságok) –Értékelés: mindenki tud magáról sok jó tul. összeszedni Tükröm-tükröm –Cél: pozitív énkép kialakítása Módszer: tükör egy dobozbelsőn, egyesével mindenki elmondja mi szépet találnak az arcukban –Értékelés: mondják el mi a legszebb az arcukon,miért találják szépnek

118 Te is tudod milyen vagyok –Cél: megbeszélni ki mit tart magáról a legjellemzőbbnek Módszer: egy szóval a rá legjellemzőbbet írja egy cédulára, mindenki keres magának egy azonos tul. párt, majd 2-2 pár is keres azonosat, 4 fő egy csoport, adjon magának közös nevet, elmondják miért választották ezt a nevet –Értékelés: »Egyet értenek a legjellemzőbb tulajdonsággal a többiek is? »Találó-e a közös csoportnév? »Egyetért-e mindenki az elnevezésekkel, a legjellemzőbb tulajdonságok valóban fedik-e egymást?

119 Megmondom milyen vagy –Cél: elmondani társaikról a fontos jellemzőket vagy különbségeket a csoporton belül Módszer: párokban mindenki írja le a másikról a legjellemzőbb tulajdonságát, aztán beszéljék meg milyennek látják saját magukat és a másikat –Értékelés: »Mennyire egyezik a saját vélemény és a rólad alkotott? »Úgy látnak-e ahogyan te szeretnéd?

120 Fogadd el magad Cél: megérteni, hogy nemcsak rossz vagy csak jó tul. vannak, hanem ezek keveredéséből tevődünk össze. –Módszer: párosával, mindenki kitölt egy ívet, felolvassa kiválasztott párjának (csendben végig hallgatva), majd csere. Azért vagyok jó ember, mert… Jó fia/lánya vagyok szüleimnek, mert… Jó barát vagyok, mert… Nekem tetszik az én… Amiben ügyes vagyok az… Amiért az emberek engem szeretnek, az… Amit magamban szeretek,az… A legrosszabb tulajdonságom, hogy… Nem szeretem magamban azt, hogy-múltkor is… Szeretném,hogy senkise tudná, hogy ügyetlen vagyok a… –Értékelés: »Hogy érezték magukat,amikor jót írtak saját magukról? »Milyen volt az önismeretet a partnerrel megosztani? »Milyen volt hallgatónak lenni? »Van más hozzáfűzni való, amit szeretnének elmondani? »Milyenek a többiek?

121 Ilyen vagyok Cél: tisztában legyenek azzal, hogy vannak jó és rossz tul. –Módszer: adja meg a választ a feltett kérdésekre, majd közösen értelmezzék a válaszokat Mit szeretek önmagamban? Amire büszke vagyok önmagamban. Amit nem szeretek önmagamban. Amit szeretnék megváltoztatni önmagamon. –Értékelés: ha jól ismerjük a jó és a rossz tul.: »Beletörődünk a rossz tul. és elviseljük »Rajtunk áll, hogy változtassunk rajta akaraterővel

122 Mondd milyen vagyok? Cél: reális önkép kialakítása saját és mások véleménye alapján –Módszer: körbe jár egy lap, melyre az egyén neve fel van írva, mindenki ír egy tul. (sértés nem lehet!) Értékelés: –Milyen volt szembesülni mások véleményével? –Mit tudsz elfogadni? –Mi bánt? –Min kívánsz változtatni?

123 Irodalom Kopp M. – Skrabski Á. (1995): Alkalmazott magatartás tudomány Corvinus Kiadó Forrai J. (2002): A magánélet és az egészség kultúrája I. Dialóg Campus Budapest-Pécs Bíróné Nagy E. (2004): Sportpedagógia Dialóg Campus Pécs

124 Kutatási modell evolúció, civilizáció változás? magatartás környezet egészségdeterminánsok egészségmagatartás, természeti, genetikai, társadalmi, gazdasági környezet preventívkockázatiképzés egészségóvó egészségkárosító formális szokások, szokások,nonformális pl.: fizikai aktivitás, pl.: hypoaktivitásinformális fizikai egészségmentális egészségszociális egészség keringési (központi, perifériás) jövőkép, reménytársas kapcsolatok légzési (felső légúti, tüdő)magabiztosságidentitás emésztési (nyelőcső, gyomor, bél)önértékelésegoizmus, altruizmus adatinformációtudásdöntés cselekvés egészségtudatosság

125 Irodalomjegyzék Ádány R. (2003): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. MedicinaKönyvkiadó, Budapest, Bíróné N. E. (2004): Sportpedagógia Dialóg CampPécs Bognár J., Gangl J., Konczos Cs., Fügedi B., Geosits B.K., Agócs A. (2010): HOW AREQUALITY OF LIFE AND PREFERRED VALUES VIEWED BY HUNGARIAN ADULTS ? OfficialJournal of the Area of Physical Education and Sport. Faculty of Education. Universityof Alicante. Spain ISSN / DOI: /jhse An International Electronic Journal Volume 5 Number 1 January 2010 J OURNAL OF H UMAN S PORT & E XERCISE V OL V N O I Chief Medical Officer (2004): At least five a week. Evidence on the impact of physicalactivity and its relationship to health. Conner M, Norman P. (eds.) (1996): Predicting Health Behaviour. Open University Press, Buckingham, UK Gariballa SE. Nutritional factors in stroke. British Journal of Nutrition Jul;84 (1) :5-17 Gochman, DS (ed) (1997): Handbook of Health Behavior Research. Plenum Press New York Ketola E Sipila R Makela M. Effectiveness of individual lifestyle interventions in reducing cardiovascular disease and risk factors. Annals of Medicine May;32(4):

126 Konczos Cs. (2006): Egészségtudatosság főiskolai hallgatók körében NYME-ATFK ApáczaiNapok Tanulmánykötet o., szerk. Varga Józsefné dr Konczos Cs., Székely Zs., Szakály Zs., Barthalos I. (2006): Study about the students’ attitude in consequence of their health-awarenessThe International Christmas Postgraduate School "Qualitative and QuantitativeResearch in Sport Science” Szombathely BDTF Konczos Cs. (2006): Tudatos tervezés vagy sodródás az EU iskolai nevelési koncepciója? (A testnevelés megítélése és helye az EU-s országokban) Apáczai Napok Tudományos Nemzetközi Konferencia okt Konczos Cs. (2006): Meg kell tanulnunk egészségtudatosan élni! VI. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest október Konczos Cs., Ihász F., Szakály Zs., Huszár A. (2006): Az egészségtudatos életvitel is megtanulható? Magyar Sporttudományi Szemle 2006/ o. Konczos Cs., Szakály Zs. (2007): Az ifjúság fizikai aktivitásának jellemzői, az életstílusbefolyásolása, a fizikai aktivitás tudatos alkalmazása Magyar Sporttudományi Szemle2007/ o. MASMI (2007): Egészségtudatosság - egészségpercepciók 10/04/22.http://www.wellnesstippek.hu/egeszsegtudatossag.htm

127 Mészáros, J., Simon, T. (1994): Egészségnevelés Nemzeti Tankönyvkiadó Nádori L., Bátonyi V (2003): Európai Unió és a sport. Dialóg Campus Pécs-Budapest Naidoo J., Wills J. (2000): Health Promotion: Foundations for PracticeNaidooHealth Promotion: Foundations for Practice Olef (2000): Gyorsjelentés az országos lakossági egészségfelmérésről Olvasztóné B.Zs., Huszár A., Konczos Cs.,(2007): Az egészségkultúrális magatartás és értelmezése Kalokagathia o. Polgár T., Fügedi B., Konczos Cs., Kovács T. L., Bognár J. (2010): Vas megyei fiataloksportolási értéktartalmainak vizsgálata. Kalokagathia (megjelenés alatt). Wannamethee SG Shaper AG Alberti KG. Physical Activity metabolic factors and theincidence of coronary heart disease and type 2 diabetes. Archives of InternalMedicine Jul 24; 160(14): World Health Organisation: The World Health Report


Letölteni ppt "EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések