Középszint A kereszténység fő tanításai:

Az előadások a következő témára: "Középszint A kereszténység fő tanításai:"— Előadás másolata:

1 Középszint A kereszténység fő tanításai: – az egyistenhit, a szeretet főparancsa és az üdvösség reménye, – a legfontosabb forrás: az Újszövegség (az evangéliumok és a levelek). Emelt szint A páli fordulat és az egyház kialakulása: – Pál jelentősége – alkalmazkodás a fennálló társadalomhoz. Az üldöztetéstől az államvallásig: – a keresztényüldözések okai, – Constantinus türelmi rendelete és a niceai zsinat (a dogmák kialakulása), – a kereszténység a birodalom államvallása (Theodosius Kr. u. 391.). 1.5 A kereszténység főbb tanításai: – az egyistenhit, a szeretet főparancsa és az üdvösség reménye, – a legfontosabb forrás: az Újszövegség (az evangéliumok és a levelek). Emelt szint A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, milánói ediktum, niceai zsinat).

2 Jézus Krisztus működése
Palesztina Tk (Sz)-38. old/ 142.old Jézus Krisztus működése Tk. (Sz)-143/144.old A kereszténység kialakulását befolyásoló tényezők Tk (Sz)- 144.old Az egyház kialakulása Tk (Sz)-145/149

3 A kereszténység kialakulását befolyásoló tényezők
PALESZTINA monoteizmus Biblia Ószövetség Megváltó kereszténység Názáreti Jézus Evangélium apostolok egyház püspök zsinat Szeretet Isten felé Szeretet az embertársaink felé Elveti a kapzsiságot, vagyonszerzést Elveti a gyűlöletet, erőszakot Elveti a képmutató Istentiszteletet Hirdeti az üdvözülést az őt követőknek Hirdeti a feltámadást a halálból Diocletianus Constantinus 313

4 Születés temploma Betlehemben
PALESZTINA monoteizmus Biblia Ószövetség Születés temploma Betlehemben lexikon.katolikus.hu/J/Josephus%20Flavius.html

5  Az embert a bűneiből megváltó isteni személy utáni vágyakozás évezredeken át fennmaradt, kiváltképp a zsidó népnél, melynek körében próféták erősítették meg újra és újra az ősevangélium (I. Móz. 3:15) ígéretét. Isten megígérte a bűnből való szabadulás lehetőségét, azt, hogy megváltja, kiszabadítja az embert a bűn rabságából. Ésaiás próféta könyvében találhatjuk a Biblia talán legszebb ígéreteit a Megváltóról: "...Egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lesz, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!" (Ésa. 9:6)    Jézus neve szó szerint "szabadító"-t jelent és a héber "Jósua" névnek felel meg. E név kifejezte Jézus küldetését, hisz ő azért jött, hogy megmentse a világot, és bűneiktől megszabadítsa az embereket. "Mindez pedig azért történt így, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Íme, a szűz (fiatalasszony) fogan méhében, és szül fiat, akit Immanuelnek neveznek, ami azt jelenti: Velünk az Isten" (Mt. 1:22-23; Ésa. 7:14).    A Krisztus név a héber "Messiás" szó görög megfelelője. Jelentése: Szentlélekkel felkent uralkodó. Az Ószövetségben a királyokat, a papokat és a prófétákat olajjal szokták felkenni, ami a Szentlélek jelképe. Azt hangsúlyozták ezzel, hogy ne önkényesen, hanem Isten nevében, az igazság szellemében szolgálják a népet. Michelangelo : Ésaiás próféta , Sixtus-kápolna mennyezetfreskója, Róma Tk old: Palesztina Kr e 1 és Kr u 1 században/ A területénaz asszír és babilóniai hódítást követően hosszú ideig nem jöhetett létre önálló állam . Csak Kr e 2 század folyamán

6 Tk. (Sz)-143.old Felfokozott messiásváró légkörben született meg a világtöténelem talán legnagyobb hatású vallása, a kereszténység. Igehirdetők léptek fel , mint Keresztelő Szent János , aki a Kumran-magaslat közelében, a Jordán vizében keresztelt, s a Megváltó közeli eljöveteléről tanított, bűnbánatra intette a népet. A sokaság hallgatott rá, ezért a hatalom számára veszélyessé vált, s az egyik Rómától függő terület, Galilea uralkodója (Heródes Antipász, Kre 4-Kr u 39) kivégeztette. János még csak jövendölte a Megváltót, a názáreti Jézus már a megváltást hirdette. Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János Prédikációja Id. Pieter Bruegel

7 Tk 2 ( old.) Az új szövetség megkötésének gondolata ószövetségi eredetű. Az Istennek népével kötött szövetsége a nép hűtlensége miatt felborult, s ennek helyre állítására hivatott a keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus, a Megváltó. A keresztény vallás és az Újszövetség központjában ennek megfelelően az ő személye áll. Az Újszövetség szövegének többsége görög nyelven íródott. Az első könyvről tudjuk a korban Palesztinában használt arám nyelven született, ez a szöveg azonban elveszett. Ez a rész is görög nyelven vált ismertté. Az első négy könyv az EVANGÉLIUM-ok, a szó jelentése örömhír, jó hír- ez Jézus megjelenésére, működésére, tanításaira, azaz a megváltás bekövetkeztére utal. Az első három nagyjából párhuzamos eseményeket mesél el, ezeket szinoptikusnak „egybenézőnek”nevezzük.

8 A negyedik evangélium sokban eltér a szinoptikusoktól
A negyedik evangélium sokban eltér a szinoptikusoktól. Középpontjában nem Jézus egyszerű embereknek elmondott tanításai állnak, amelyek városok utcáin, tóparton vagy hegytetőn hangzottak el, hanem azok a filozófikusabb gondolatok, amelyeknek hallgatói művelt emberek, papok és farizeusok voltak. Az Apostolok Jézus 12 kiválasztott tanítványa volt, akinek feladatává tette a kereszténység terjesztését. Az elnevezés küldöttet jelent. A könyv a Jézus halála utáni eseményeket meséli el, két központi alakja Péter és Pál apostol. Az ő tevékenységükön keresztül mutatja be a mű szerzője, akit a kutatók Lukáccsal azonosítanak, a keresztény ősegyház kialakulását Palesztinában és a görög-római világban. Ezután következnek az apostoli levelek. Az új szövetség utolsó könyve János jelenései görögül Apokalipszis. Szerzőjének Szent Jánost, Jézus legfiatalabb tanítványát tekintik aki művében az utolsóítélettel kapcsolatos látomásait írta le. Ez az Újszövetség egyetlen prófetikus könyve.  Jézus és a négy evangélista; valamennyien attribútumaikkal Máté – angyal, Márk – oroszlán, Jézus - bárány, Lukács – bika, János – sas Szentek és ünnepeik

9

10 JÉZUS KRISZTUS Augustus római császár rendeletet adott ki, hogy a birodalom tartományainak lakóit összeszámlálják. Mindenkinek saját nemzetsége városába kellett mennie. József és Mária is elment Galileából Dávid városába, Betlehembe, mivel Dávid nemzetségéből származtak. Mária, József felesége várandós volt az összeírás idején. Otttartózkodásuk alatt érkezett el a szülés ideje. Nem kaptak szállást a vendégfogadó háznál, ezért szegényes istállóban hozta világra elsőszülött fiát. Bepólyálta és jászolba fektette (Lk. 2:1-7).  Brueghel (Brőhel) a festményén azt érzékelteti, hogy Jézus szülei egyszerű emberek voltak. Nem különülnek el a többiektől. A kép középső mezején helyezkednek el. Mária szamárháton ül, József vezeti az állatot az összeírás helyére. Vállán mesterségének jelképe: egy fűrész. A festő fáradt, gondterhelt embereknek ábrázolja őket. Lényük fő vonása nem különlegességükben, hanem őszinte jóakaratukban és jellemük nemességében keresendő. Pieter Brueghel: A betlehemi népszámlálás 1566, Olaj, fa, 164x117 cm, Musée Royaux des Beaux-Arts, Brüsszel Népszámlálás

11 Rembrandt: A pásztorok imádása München /Bródy Sándor REMBRANDT/ Jézus születésének éjszakáján pásztorok tartózkodtak a Betlehem környéki mezőn. A város lakosaival ellentétben éber várakozással beszélgettek a Megváltóról. Isten angyalai a mezei pásztorokban találhattak olyan társakra, akikkel megoszthatták örömüket. Egyszer csak ott állt előttük csodálatos fényességben az Úr angyala. A pásztorok megijedtek, de az angyal bátorította őket, így szólt:    - "Ne féljetek, mert nagy örömet hirdetek néktek, mely az egész nép öröme lesz. Ma született az Üdvözítő Dávid városában, Betlehemben. Ő az Úr Krisztus. ...Egy kisgyermeket találtok bepólyálva a jászolban. Hirtelen mennyei angyalsereg jelent meg és ujjongó dicséretet énekeltek…       Az angyalok felszálltak a mennybe, a pásztorok pedig biztatták egymást:    - Menjünk Betlehembe! Nézzük meg, amit az Úr megjelentett nekünk. Odasiettek Betlehembe, ahol megtalálták Máriát és Józsefet, valamint a jászolban a kisdedet. Miután látták, elhíresztelték azt, amit a gyermekről megtudtak. Akik hallották, mind elcsodálkoztak azon, amit a pásztorok nékik mondtak" (Lk. 2:10-18).    Rembrandt tűzmeleg színekbe öltözteti a képet. A kép keretének felső íve, a pásztorok csoportja és a gyermek közelében elhelyezkedő szülők és érdeklődők mind tartásukkal, tekintetükkel, mind kompozíciós elrendezésükkel rávezetik a figyelmet a középpontra, a Megváltó személyére. Jézusból indul ki minden fény, és az arcokon az ő világossága tükröződik.

12 Rogier van der Weyden: A napkeleti bölcsek, részlet
Rogier van der Weyden: A napkeleti bölcsek, részlet  …A templomi bemutatás után jelentek meg a napkeleti bölcsek. A görög szó - mágus - eredetileg bölcset, papot, csillagászt (tehát nem királyokat) jelent. E vagyonos és művelt emberek ismerhették az egykori mezopotámiai próféta, Bálám jövendölését: "...csillag származik Jákóbból és királyi pálca támad Izraelből" (IV. Móz. 24:17). Valószínűleg e kijelentés alapján figyelték meg a Messiás-királyt jelző csillag feltűnését. Kutató keresésüket a Szentlélek segítette.    Elindultak a nagy utazásra. Mikor Jeruzsálembe megérkeztek, kérdezősködésükre érdeklődés támadt. Heródes felháborodott, féltékeny gyűlölet támadt benne. ….A papok és írástudók Heródes kérdésére azonnal feleltek. A Messiás születési helyét Mikeás próféta alapján Betlehemben jelölték meg (Mik. 5:2). A képrészleten a bölcseket láthatjuk, akik ajándékot visznek a családnak: aranyat, tömjént (illatos füstölőszert), mirhát (értékes gyantát). Az akkori szokások alapján ezek királynak járó adományok voltak. A Biblia szerint valóban az ég és a föld királya előtt hódoltak.

13 http://hu. radiovaticana
Boldog Fra Angelico szerzetespap A királyok távozása után "megjelent az Úr angyala Józsefnek álmában, és azt mondta:    - Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg én mondom néked! Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket.    József pedig fölkelvén, vette a gyermeket, annak anyját, és Egyiptomba távoztak." A kis család száműzetésbe kényszerült. Hosszú út várt rájuk. De az Isten gondviselése most is megmutatkozott. A napkeleti bölcsek ajándékából fedezni tudták szükségleteiket. "Ott voltak egészen Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: 'Egyiptomból hívtam ki az én fiamat'." (Mt. 2:13-14; Hós. 11:1) Fra Angelico ( ): Menekülés Egyiptomba Fra Angelico képén a vándorló, fáradt családot látjuk. A viszontagságok ellenére a kép mégis bensőséges hangulatot áraszt Menekülés Egyiptomba

14 Jézus egész nyilvános működése alatt gyógyított és tanított
Jézus egész nyilvános működése alatt gyógyított és tanított. Rembrandt rézkarcán ezt láthatjuk. Mint orvoshoz és mint a "szemek megvilágosítójához" (Mk. 6:22-23) járulnak hozzá a testi-lelki betegek. Rembrandt: Százforintos lap körül, Rézkarc, 39x28 cm Rijksprenten-kabinet, Amszterdam The Power of Art - Rembrandt (complete episode)

15 Apostolok cselekedetei
Tk 2 ( old.) Az új szövetség megkötésének gondolata ószövetségi eredetű. Az Istennek népével kötött szövetsége a nép hűtlensége miatt felborult, s ennek helyre állítására hivatott a keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus, a Megváltó. (Az új szövetség központjában ennek megfelelően az ő személye áll.) Jézus tanításai Máté evangéliuma Márk evangéliuma Lukács evangéliuma János evangéliuma Szeretet Isten felé Szeretet az embertársaink felé Elveti a kapzsiságot, vagyonszerzést Elveti a gyűlöletet, erőszakot Elveti a képmutató Istentiszteletet Hirdeti az üdvözülést az őt követőknek Hirdeti a feltámadást a halálból Apostolok cselekedetei János jelenései Apokalipszis Kereszténység

16 A festő képén a természet szépségében gyönyörködhetünk. Lorrain azt érzékelteti, hogy a parányi ember miként találkozhat a hatalmas Istennel. Jézus szerint ima által ez lehetséges. A Hegyi beszédben is erre tanította a sokaságot (Mt. 6:9-13). Így imádkozzatok:    "Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,    Szenteltessék meg a te neved,    Jöjjön el a te országod.    Legyen meg a te akaratod,    Miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.    A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,    És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen    Mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.    És ne vígy minket a kísértésbe,    De szabadíts meg a gonosztól.    Mert tiéd az ország, a hatalom és a    Dicsőség mind örökké. Ámen!"        Jézust sokszor látták tanítványai, hogy éjszakákat tölt magányosan, imával. Azt tapasztalták, hogy kimerültség helyett ezután az Úrtól kapott erővel tanít, gyógyít és lényéből árad a szeretet. Kérték Mesterüket, hogy tanítsa őket imádkozni. Ekkor szintén a Miatyánkot mondta el nekik (Lk. 11:1-4). A hegyi beszéd Jézus tanításának legtömörebb összefoglalása. …az első részének hangütése: a boldogmondások, a nyolc boldogság. Jézus azért jött a világra, hogy a valódi boldogsághoz vezető utat … megmutassa. A világ által felajánlott álboldogsággal, „zaklatott boldogság”-gal szemben a valódi, majd az örök életben teljes, tökéletes boldogságot ígért. Claude Lorrain ( ): A hegyi beszéd / New York, Frick Múzeum A festő képén a természet szépségében gyönyörködhetünk. Lorrain azt érzékelteti, hogy a parányi ember miként találkozhat a hatalmas Istennel. Jézus szerint ima által ez lehetséges. A Hegyibeszédben is erre tanította a sokaságot (Mt. 6:9-13).

17 A hegyi beszéd Hegyi beszéd második része az isteni törvények változtathatatlanságával foglalkozik. Wikipédia: A boldogságmondásokat (nyolc boldogság Mt 5,3-12) követően a versben az áll, hogy Jézus nem azért jött, hogy a törvényt megszüntesse, hanem hogy beteljesítse azt. Ezt követően hat antitézispárban írja le az új üdvrend útját (Mt 5,21-48). Mind a hat antitézispár felépítése hasonló. Mindegyik azzal indít, hogy „hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek…”, amit egy ószövetségi parancs megfogalmazása követ. Ezek után pedig Jézus szavai jönnek speciális megfogalmazásban: „én viszont azt mondom nektek…”, amik kiegészítik, vagy felülírják az addigi parancsot, így hozva létre ennek a szentírási résznek az ellentétpár szerkezetét. Ferenczy Károly: Hegyi beszéd, 1896, olaj, vászon, 135x203 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria A Hegyi beszéd ... egyszerű és fenséges, természetes és emberi, falusiaknak és városiaknak egyaránt szól. Ezért láthatjuk Jézust félprofilból – nem magát képviselte, hanem Isten küldötteként kérlelte az embereket (ezért kér a két kéz, és nem lök vagy utasít), s ezért vonul fel körülötte a kisdedtől az aggastyánig, a cséplőparaszttól a városi kalapot viselőig vagy vértbe öltözött katonáig mindenki, minden történelmi időből. .. Wikipédia:A boldogságmondásokat (nyolc boldogság Mt 5,3-12) követően a versben az áll, hogy Jézus nem azért jött, hogy a törvényt megszüntesse, hanem hogy beteljesítse azt. Ezt követően hat antitézispárban írja le az új üdvrend útját (Mt 5,21-48). Mind a hat antitézispár felépítése hasonló. Mindegyik azzal indít, hogy „hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek…”, amit egy ószövetségi parancs megfogalmazása követ. Ezek után pedig Jézus szavai jönnek speciális megfogalmazásban: „én viszont azt mondom nektek…”, amik kiegészítik, vagy felülírják az addigi parancsot, így hozva létre ennek a szentírási résznek az ellentétpár szerkezetét. A „hallottátok” megfogalmazás az ősöknek adott parancsként értelmezi a Tízparancsolatot, ősök alatt pedig a Sinai-hegyi szövetség nemzedékére gondol.[2] Bár a rabbinikus gyakorlatban is bevett formula volt, amikor egy rabbi állította szembe véleményét egy másikéval, az Írással érvelve, viszont senki sem volt, aki magával az isteni szóval fordult volna szembe. Jézus viszont szembefordul, de nem mint Mózes ellenfele, hanem mint az igazi törvényhozó, akinek kijelentései komolysága abból fakad, hogy isteni hatalommal mondta azokat.[3] A hegyi beszéd

18 Krisztus színeváltozása
Jézus színeváltozása   . Jézus három tanítványával: Péterrel, Jakabbal és Jánossal felment egy magas hegyre imádkozni. Ők hárman egy idő múlva elaludtak. Arra ébredtek, hogy mennyei fényesség ragyogott a hegytetőn az éjszakai sötétségben. Jézus egészen elváltozott, "arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig fényes lett, igen fehér, mint a hó, amihez hasonlót ruhafestő e földön nem fehérített. És íme két férfi beszélt vele, Mózes és Illés, az ő haláláról, amely Jeruzsálemben fog bekövetkezni" (Mt. 17:2; Mk. 9:3; Lk. 9:30-31). Raffaello Santi: Krisztus színeváltozása, részlet , Olaj, fa, 278x405 cm, Pinakothek, Vatikán A tanítványokat az itt kapott élmény igen megerősítette Jézus isteni származásában. Segítséget kaptak általa, hogy megértsék: Mesterük isteni dicsősége és áldozati halála nincs ellentétben egymással. Ha Jézus megszabadítja magát gyilkosai kezéből, akkor az emberek bűneit nem vehette volna magára. Megöletése tehát nem Messiás-voltát cáfolja, hanem éppen bizonyítja azt. Raffaello utolsó műve - melyen haláláig dolgozott - Krisztus színeváltozását ábrázolja Krisztus színeváltozása

19 Kálvária -Krisztus kereszthalálának helyszíne
 Talán egyik legszebb és leghívebb Kálvária-ábrázolást, a keresztre feszítés jelenetét láthatjuk M. S. mester képén.    Krisztus testén a művész nem hangsúlyozza végletekig a bántalmazások véres nyomait. Szenvedését, amelyet átélt, az arcon érzékelteti. M. S. mester megértette, hogy Krisztus áldozatának lényege nem a testi szenvedésekben keresendő, hanem a lelki gyötrelmekben. A földön valaha is létezett emberek közül Jézus élte át egyedül a maga teljes valóságában, az Atyától és a mindenkitől való elhagyatottságot. Dániel próféta erről így ír: "Kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz" (Dán. 9:26).    Mária fájdalomtól kimerült alakját János apostol támogatja. Mária Magdaléna, a hű kísérő, itt is elmaradhatatlan. Korabeli török ruhában jelenik meg az egykori római százados. Rámutat Krisztusra, felismeri benne Isten Fiát. A koponya a Golgotára utal, a csontok pedig Krisztusnak a halál felett aratott győzelmére. A csupasz faágak Jézus kifosztott, meggyötört életére. (Lásd: Ésa. 53:2; Zsolt. 22:15)    „Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. Itt epével kevert bort adtak Jézusnak inni, de mikor megízlelte, nem akarta meginni” A görög evangéliumi fordításokban „kranion”, a latinban pedig„calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a mi kálvária szavunk. M. S. mester: Kálvária 1506 körül, Fa, tempera, 156x78 cm Keresztény Múzeum, Esztergom Kálvária

20 Pieta Michelangelo: Pietá 1498, Márvány, Róma, San Pietro Mária ölébe veszi és siratja szeretett fiát. Ezt az ábrázolástípust pietának (=szánalom) nevezzük. Michelangelo e szobrán, az alakok eszményi szépségét ábrázolta. A valóságban Mária jóval idősebb és meggyötörtebb volt. …nem zokog, sír, jajong testéből a bánat.    Ki az életre szült, visszaad halálnak.        (Devecsery László: La Pietŕ di Michelangelo, részlet) Pietá

21

22 A kereszténység elterjedése
PÁL APOSTOL MISSZIONÁRIUSI UTAZÁSAI Pál apostol páli fordulat Diós István Szentek élete  Pál apostol (eredetileg Saul, üldözte a keresztényeket, de megtért) módosított az eredeti tanításokon: - végítélet nincs közel, be kell illeszkedni az államba - Jézus nem csak a zsidókat váltotta meg, hanem a pogányokat is - a gazdagok is üdvözülhetnek, ha vagyonukkal segítik a rászorulókat A kereszténység ezzel nyitott lesz, és elszakad a zsidó vallástól (a zsidók számára Jézus nem a Messiás) Ajánlott filmek: ELVESZETT VILÁGOK: JÉZUS JERUZSÁLEME Pál apostol élete

23 A kereszténység kialakulását befolyásoló tényezők
Tk (Sz/F)-158. old. Mely tényezők befolyásolták az ábra szerint a kereszténység terjedését? Soroljunk fel olyan tényezőket amelyek nem láthatóak az ábrán!

24 püspök I-III. század során mindenütt keresztény közösségek jönnek létre, ezeket a püspökök vezetik (minden püspök egyenlő, de nagyobb tekintélye van Róma, Alexandria, Antiochia stb. püspökének; Róma első püspöke Szent Péter), így szerveződik meg az egyház Kialakulnak az ünnepek (húsvét), szertartások (keresztelés, áldozás) Róma időnként üldözi őket (ahogyan a zsidók, a keresztények sem hajlandók áldozni a pogány isteneknek és elismerni a császárok istenségét) - mártírok (vértanúk); a keresztények gyakran földalatti helyeken (katakombákban) találkoznak Súlyosabb keresztényüldözések Nero és Diocletianus alatt Diocletianus

25 Constantinus 313 rövid polgárháború során kerül hatalomra (306-337)
A niceai zsinaton tárgyaló egyházi vezetők egyik legfontosabb feladata a húsvét idejének pontos meghatározása volt, melyet végül a tavaszi napfordulót követő első holdtölte utáni vasárnapra tettek, egységesítve ezzel az ünnepi gyakorlatot az egész birodalomban. A másik, számos vitát generáló kérdés Jézus személye volt, vele kapcsolatban az egyházatyák kétféle álláspontra helyezkedtek: Arius és követői úgy vélték, ő a legtökéletesebb teremtmény, de emberi lény, tehát nem lehet egyenrangú az őt teremtő isteni hatalommal. Az ariánusokkal szemben állt Athanasius és Alexandrosz pátriárka, akik elutasították Jézus emberi természetét és az Atyához hasonlóan örök életűnek, az isteni főséggel egylényegűnek tartották őt. A tettlegességig fajuló hitviták során hiába próbáltak közvetíteni a Jézus „hasonló lényegűségét” (homoiusziosz) hirdető középutas püspökök, a vita szakadással, de az utóbbi párt győzelmével zárult. E döntés értelmében szövegezték meg a 325 júniusában kihirdetett niceai hitvallást, amit – 381-es, konstantinápolyi kiegészítésével együtt – mind a mai napi valamennyi keresztény felekezet elfogad (ez az ún. „Hiszekegy”). Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az ô egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Amen. A religio Christiana ekkor sem vált kizárólagos államvallássá. Ugyanakkor a milánói ediktummal – Edictum Mediolanense – szemben a Thesszalonikiben kibocsátott ediktum alapján már több, mint „csupán” elismert vallás. Ehhez hozzájárulhatott, hogy időközben (egyes történészek szerint) ötszörösére emelkedett a keresztények, a keresztény vallást követők száma. A kereszténység a thesszaloniki ediktum alapján privilegizált, ám nem kizárólagos vallássá lett. .. A Kr. u. ötödik század végén, jó évszázaddal a thesszaloniki ediktum kibocsátása után elméleti konfliktusforrást jelentett az egyház és az állam kapcsolata. I. Justinianus császár volt az, akinek korában, uralkodása idején a kereszténység államvallás lett. Constantinus ( ) rövid polgárháború során kerül hatalomra Raffaello Sanzio(Giulio Romano): A Milvius-hídi csata I. Constantinus diadala. Ebben a csatában, 312. október 28-án győzte leMaximinust seregét. Vatikán (látomás: „E jelben győzni fogsz.”) Milánói ediktum 313 engedélyezték a keresztény vallás gyakorlását, kiengedték a börtönökből a hitük miatt fogva tartottakat és visszaadták elkobzott javaikat is. GONDOLATOK AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZ(AK)    KAPCSOLATÁNAK ALAKULÁSÁRÓL – Hamza Gábor 325, első egyetemes zsinat Niceában Constantinus elnökletével: Jézus istensége kötelező tan (dogma) lesz Tarján M. Tamás: 325. május 20. | I. Constantinus megnyitja a niceai zsinatot

26 A kereszténység szervezete a római korban
Tk (Sz/F)-158. old. Az ábra alapján ismertesse hogyan épült fel a korai kersztény egyház hierarchiája! Jellemezze a császár helyzetét egyházi szempontból!

27

28 A keresztény kultúrkör nagy ünnepei
Karácsony Húsvét Pünkösd Nézz utána a megemlékezéseknél a főoldalon!!!!

29 Hegyi beszéd

30 A kereszténység kialakulását befolyásoló tényezők
PALESZTINA monoteizmus Biblia Ószövetség Megváltó kereszténység Názáreti Jézus Evangélium apostolok egyház Szeretet Isten felé Szeretet az embertársaink felé Elveti a kapzsiságot, vagyonszerzést Elveti a gyűlöletet, erőszakot Elveti a képmutató Istentiszteletet Hirdeti az üdvözülést az őt követőknek Hirdeti a feltámadást a halálból püspök zsinat Diocletianus Constantinus 313