Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Igény és értékkonfliktusok Szekszárdi Júlia 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Igény és értékkonfliktusok Szekszárdi Júlia 2006."— Előadás másolata:

1 Igény és értékkonfliktusok Szekszárdi Júlia 2006

2 A konfliktuspedagógia alapelvei Az interdiszciplináris megközelítés elve A pedagógiai adaptálás kötelezettsége A konfliktus folyamatjellegének elve A gyakorlatra orientáltság elve A reflektivitás jelentőségének aktuális erősödése

3 Miért vált a konfliktus a pedagógiai elméletben elfogadott kategóriává? 1 A tekintélyelv megrendülése (Freud, a 60-as évek diáklázadásai) –Nincs a társadalom által visszaigazolt érték-és normarendszer –Nincs biztos jövőkép –Nem létezik a pozícióból eredő megdönthetetlen autoritás

4 Miért vált a konfliktus a pedagógiai elméletben elfogadott kategóriává? 2. A gyermekközpontú szemlélet megrendülése A gyermekkor eltűnése (halála?) Kiporciózhatatlan és kontrollálhatatlan információk (családi válságok, média virtuális világ) A felnőtt (nevelő) biztonsága megrendült.

5 A konfliktusmegközelítés lehetőségei Tekintélyelvű Gyermekközpontú (kliensközpontú) A felek interakcióját hangsúlyozó

6 A konfliktus tekintélyelvű megközelítése Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek A problémakezelés módja: jutalmazás, meggyőzés, szankcionálás Értékek: normakövetés, következetesség, határozottság, feltétlen engedelmesség Nevelői cél: egy határozott érték- és normarendszer elfogadtatása

7 A konfliktus gyermekközpontú megközelítése A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között A problémakezelés módja: irányított dialógus Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek, szükségletek, jogok Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket

8 A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos jelenség A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus A konfliktuskezelés a felek interakciójának része Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség, kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége )

9 A konfliktus fajtái 1. oA konfliktus szintjei szerint: omakrostrukturális omikrostrukturális (intézményi szintű, interperszonális,intraperszonális oKiváltó okok szerint ostruktúrák okapcsolatok oérdekek oértékek

10 A konfliktusok fajtái 2. oTartalom szerint: oIgény és értékkonfliktus (Thomas Gordon) oRealisztikus és hamis konfliktus (Cseh-Szombathy László) oIntenzitás szerint o nézeteltérés oösszecsapás ovégső összecsapás

11 A konfliktusok fajtái 3. oA konfliktus relevanciája szerint olátszat-, operem-, oközponti, oextrém (Georg E. Becker) oA bekövetkezés indoka szerint oszükségszerű oelkerülhető (elkerülendő) oszükséges (kívánatos )

12 A konfliktusok fajtái 4. oA megjelenés formája szerint: onyílt orejtett (lappangó) ovegyes (nyílt és rejtett szakaszokkal) oHatás, következmény szerint: okonstruktív odestruktív (Morton Deutsch)

13 Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban  I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok  II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)  III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.)  IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

14 A pedagógus teendői a különböző konfliktusokban  I. Önismeret, mentálhigiénés állapot biztosítása, személyiség stabilizálása  II. Kezdeményező, aktívan reagáló, passzívan elszenvedő  III. Megfigyelés, beavatkozás (hatalmi szóval intézkedik, bíráskodik, tanácsot ad, facilitál, mediál)  IV. Szemléletformálás, konfliktuskezelési technikák gyakorlása, szociális tanulás, politikai szocializáció segítse

15 A konfliktus pedagógiai funkciói Jelző érték (eredményvizsgálati funkció) Megbeszélési, tisztázási alkalom (kommunikációs funkció) Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció) Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció) Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani funkció)

16 A konfliktuskezelés őstípusai  Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta)  Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás)  Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség)

17 Konfliktuskezelő stratégiák Az önérvényesítés és az önfeladás dimenziójában 1) Önérvényesítő (versengő) 2)Önfeladó (alkalmazkodó) 3)Elkerülő 4)Kompromisszumkereső 5)Problémamegoldó (Filley)

18 A konfliktusmegoldás egy tanár által vezérelt modellje A probléma tudatosítása A konfliktus relevanciájának meghatározása Az első reakció mérlegelése Az okok feltárása Szempontváltás A megoldási lehetőségek összegyűjtése A megoldási lehetőségek elemzése A megoldás koncepciójának kialakítása

19 Kooperatív modell 1.Mi a probléma? 2. Tények és érzelmek fel- térképezése 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás 5. A döntés megvalósítása 6. Értékelés Minden rendben!

20  A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság  Indulat- és értékelésmentes légkör  Szándék és képesség az együttműködésre  Megállapodás közös szabályokban  Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása A kooperatív modell alkalmazásának feltételei

21 A kooperatív modell alkalmazásának határai  A felsorolt feltételek hiánya (bizalmatlanság, hierarchikus viszony, kommunikációs zavarok, indulatok, elfogultság, ellenséges légkör, erőszak stb.)  Alapvető szükségletek kielégítetlensége  Értékkonfliktusok

22 Értékek  Köznapi értelemben: számunkra fontos anyagi és szellemi javak  Tudományos értelemben: filozófiai, minőségi kategória, amely az adott társadalom szociokulturális fejlődésétől függően jelöli ki azt, ami a köztudatban pozitív (elismert, fontos, tiszteletre méltó, elérendő stb.)  Az értékekkel foglalkozó tudományágak: etika, esztétika, igazságelmélet

23 Az értékek érvényessége Abszolutista felfogás Relativista felfogás Pluralizmus Értéktagadás

24 Értékkonfliktusok Hegemón világnézet – pluralizmus A pedagógus eszköztelensége Az értékkonfliktusok kezelése –Az igénykonfliktus szintjére hozni –A tanácsadás lehetősége és korlátai

25 Erkölcs Életszabályozó rendszer, amely segít eligazodni abban, hogy különböző cselekvési alternatívák közül mit válasszunk annak érdekében, hogy a jó felé haladjunk. Az erkölcsi értékek és hitek relatívak, és a pluralista közösségek arra az alapelvre épülnek, hogy az egyénnek joga van saját értékeihez és meggyőződéseihez, amennyiben azok nem korlátozzák mások törvényes jogait.

26 Erkölcsi szabályok Az emberi együttműködés, az emberséges együttélés szabályai, amelyeket valamely közösség tagjai általában elismertek, s magukra nézve kötelezőnek tekintenek (történelmi koronként, kultúránként eltérők) Heteronóm és autonóm erkölcs

27 Jog Az emberi együttélés, az egyén egzisztenciális céljainak elérését biztosító normarendszer, amely törvényi úton szabályozza az állampolgárokat. Erkölcs és jog

28 A jogi és az erkölcsi szabályozás A jogi szabályokat írásba foglalják (procedúra) Rögzített szankciók Egy államban egy jogrendszer van A jog kívülről szabályoz. Az erkölcs szabályai íratlanok A szankcionálás szubjektív, esetleges Egy országban több erkölcsi szabályrendszer Belülről szabályoz (lelkiismeret)

29 Az iskola feladat a tanulók erkölcsi szocializációjában  Nem az iskola dolga  Külön tantárgy kell hozzá  Élethelyzetekkel való szembesítés, dilemmahelyzetekről folyó rendszeres vita Kohlberg, Just Community)  Az iskola feladata: felelős döntés képességének kialakítása


Letölteni ppt "Igény és értékkonfliktusok Szekszárdi Júlia 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések