Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,"— Előadás másolata:

1 SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő, december 11. TECH 08-A4/ NTTIJM08 TECH 08-A4/ NTTIJM08 Tarnawa Ákos, Klupács Helga, Balla István, Jolánkai Márton

2 Bevezetés Hullámzó termésátlagok Hullámzó termésátlagok

3 Legfontosabb okok: Legfontosabb okok: Termőhely -> adott, nagyon lassan változik Termőhely -> adott, nagyon lassan változik Kultúrállapot, agrotech környezet -> változtatható – tendenciát adja Kultúrállapot, agrotech környezet -> változtatható – tendenciát adja Időjárás/évjárat -> mindig változik – tendenciától való eltérést adja Időjárás/évjárat -> mindig változik – tendenciától való eltérést adja A vizsgálat célja: milyen az összefüggés az időjárás és a mg termelés között? A vizsgálat célja: milyen az összefüggés az időjárás és a mg termelés között?

4 A vizsgált szántóföldi növényfajták (11 fajta) adatait a KSH, a meteorológiai adatokat az OMSZ adatbázisa szolgáltatta 40 éves adatsorral. A vizsgált szántóföldi növényfajták (11 fajta) adatait a KSH, a meteorológiai adatokat az OMSZ adatbázisa szolgáltatta 40 éves adatsorral. Az adatok értékeléséhez MS Excel programot használtunk Az adatok értékeléséhez MS Excel programot használtunk Minden növényre kiszámoltuk évente a trendet és az ettől való eltérést, és ezeket az időjárási tényezőkkel kapcsolatban vizsgáltuk. Minden növényre kiszámoltuk évente a trendet és az ettől való eltérést, és ezeket az időjárási tényezőkkel kapcsolatban vizsgáltuk. A 11 növényhez egyenként 32 összefüggést kaptunk A 11 növényhez egyenként 32 összefüggést kaptunk Az egyes összefüggéseknek az erősségét mutatja a Pearson- féle korrelációs együttható (r), melyet minden esetben kiszámoltunk Az egyes összefüggéseknek az erősségét mutatja a Pearson- féle korrelációs együttható (r), melyet minden esetben kiszámoltunk Ennek az együtthatónak az abszolút értéke utal arra, hogy milyen mértékű az adott időjárási mutatónak a szerepe az adott évi trendtől való eltérés kialakításában Ennek az együtthatónak az abszolút értéke utal arra, hogy milyen mértékű az adott időjárási mutatónak a szerepe az adott évi trendtől való eltérés kialakításában Anyag és módszer

5 Eredmények A kapott korrelációs együtthatókról elmondható, hogy abszolút értékük nem túl magas, 0 és 0,5 között változik A kapott korrelációs együtthatókról elmondható, hogy abszolút értékük nem túl magas, 0 és 0,5 között változik Ezekben a korrelációs együtthatók abszolút értékét kategóriánként vizsgáljuk, az egyes kategóriák a következők: legalacsonyabb (0,1>│r│), alacsony (0,2>│r│≥0,1), közepes (0,3>│r│≥0,2), magas (│r│≥0,3). Ezekben a korrelációs együtthatók abszolút értékét kategóriánként vizsgáljuk, az egyes kategóriák a következők: legalacsonyabb (0,1>│r│), alacsony (0,2>│r│≥0,1), közepes (0,3>│r│≥0,2), magas (│r│≥0,3).

6 Az egyes növényekre ható időjárási faktorok hatásának erőssége kategóriánként │r│ búza kukorica árpa rozs zab borsó napraforgó repce lucerna cukorrépa burgonya magas közepes alacsony legalacsonyabb

7 Az időjárási tényezőket három nagy csoportba foglaljuk (hőmérséklet, csapadék, radiáció), akkor az összes növényt tekintve hány százalékuknál esik a korrelációs együttható abszolút értéke az egyes kategóriákba, illetve az időjárási csoportonként látható trendet és az ehhez történő illeszkedés erejét is láthatjuk Az időjárási tényezőket három nagy csoportba foglaljuk (hőmérséklet, csapadék, radiáció), akkor az összes növényt tekintve hány százalékuknál esik a korrelációs együttható abszolút értéke az egyes kategóriákba, illetve az időjárási csoportonként látható trendet és az ehhez történő illeszkedés erejét is láthatjuk Az r abszolút értéke minél nagyobb, annál szorosabb az összefüggés, tehát annál nagyobb a hatása az adott időjárási elemnek.

8 Kalászos gabonák, borsó és olajnövények esetében a termésátlagok ingadozása elsősorban nem az időjárás ingadozásával függ össze. Ez főleg ezeknek a növényeknek a nagyon jó klimatikus alkalmazkodóképessége miatt adódhat, amivel az időjárásnak akár a szélsőségeit is tolerálni tudják. Ellenben az agrotechnika és a vetésszerkezet változásai mindenképpen hatást gyakorolnak, így ezek válnak a fő befolyásoló tényezőkké. Az időjárás meghatározó szerepe valamivel erősebb a kukorica és a burgonya tekintetében. Ezek igényesebb kultúrák és itt az agrotechnikában elkövetett hibák is sok esetben úgy jelentkeznek, hogy nem tudják tompítani az időjárás szélsőségeit. Ennek a két növénynek a kapcsán megállapítható, hogy a vizsgáltak közül ez a kettő, amelyeknek az őshazája leginkább eltér klíma tekintetében Magyarországtól. Legerősebb hatást a lucerna és a cukorrépa esetében tapasztaltunk. Ennél a két növénynél a magyarázat különböző, pont ellentétes. A lucerna a legextenzívebb viszonyok között termesztett növény. A termés mennyiségét főként az időjárás tudja befolyásolni, így ennek kiemelkedő a hatása. A cukorrépánál pedig lényegében ennek az ellenkezője található; termesztés- technológiája a legintenzívebb, és a legnagyobb szakértelmet igénylő, így változóként szinte csak az időjárás marad meg.

9 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések