Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VENDÉGH EDIT A KAP reform legtöbbet emlegetett eleme: a zöldítés Dombóvár, 2015. március 9.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VENDÉGH EDIT A KAP reform legtöbbet emlegetett eleme: a zöldítés Dombóvár, 2015. március 9."— Előadás másolata:

1 VENDÉGH EDIT A KAP reform legtöbbet emlegetett eleme: a zöldítés Dombóvár, március 9.

2 KAP új célkitűzései 1.Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2.Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3.Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása

3 A KAP-ban jelenleg is létező zöld elemek Kölcsönös megfeleltetés:  HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot)  JFGK (Jogszabályban foglalt gazdálkodói követelmények) 1-5, 9: természet és környezetvédelem, talajvédelem- vízvédelem, növényvédőszer használat. AKG:  önkéntes, 5 éves kötelezettségvállalás,  gazdaságonként eltérő vállalások  szántó, gyep, ültetvény,  őshonos állatfajok génmegőrzése.  ökológiai gazdálkodás kikerül az AKG-ból, önálló megnövekedett támogatást fog kapni

4 A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása A közvetlen támogatások új rendszere Minden tagállam számára kötelező elemek Tagállamok által választható önkéntes elemek Alaptámogatás (SAPS) „Zöld” komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Termeléshez kötött támogatás VAGY + A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer Zöldítés követelménye alól mentesül Kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén közvetlen támogatása nem szankcionálható Tagállam számára önkéntes, a gazdák számára választható elem Degresszivitás

5 A közvetlen kifizetések minimum korlátja:  legalább 1 hektár SAPS jogosult terület,  vagy ha a támogatást kérelmező állatokra vonatkozó termeléshez kötött támogatásban részesül, de nincs 1 ha SAPS jogosult terülte, akkor 100 EUR támogatás a minimum.

6 „ZÖLD” KOMPONENS  Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a  Általános érvényű  A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat  Az ökológiai gazdálkodást folytató üzemnek az az egysége, amely ilyen gazdálkodást folytat, vagy átállás alatt áll, automatikusan mentesül a zöldítés alól.  Feltételei  állandó legelő fenntartása  termény diverzifikáció  ökológiai célterület kialakítása

7 „ZÖLD” KOMPONENS Csak szántón értelmezendő a diverzifikáció és az ökológiai célterületek kijelölése (de a zöld kifizetés az ültetvénnyel/állandó kultúrával/állandó gyeppel fedett hektárokra is jár). Zöldítési előírás és zöldítési kifizetés alapjául szolgáló terület eltérhet (minden támogatható terület vs. SAPS jogosult terület).

8 „Zöld” komponens Állandó gyepterület  Csak 5%-ban lehet csökkenteni a nagyságát a 7 év alatt  tagállami szintű követelmény  A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően: gazdálkodó szintű visszaállítási kötelezettség  Ez alól kivételt képez, ha a csökkenés abból ered, hogy a szántóföldek nagy arányát erdősítették be (de nem rövid vágásfordulójú fásszárú, vagy gyorsnövésű energiaerdő, vagy karácsonyfa), hiszen az erdősítés jelentős környezeti hatást eredményez.)  Három gyepkategória kerül bevezetésre:  Natura 2000-es gyepek (környezeti szempontból értékes gyepek)  Állandó gyepek (a mezőgazdasági üzem vetésforgójában öt vagy ötnél több évig nem szerepelnek)  ideiglenes gyepek (szántóterületen telepített ideiglenes gyepek)

9 Állandó gyepterület referencia  Állandó gyepnek számít minden olyan állandó legelő, amelyet 2012-ben annak jelentettek be, illetve minden 2015-ben állandó gyephasznosítású területként megjelölt terület, amelyet 2012-ben nem állandó gyepként jelentettek be.  Az így meghatározott terület nagyságát a 2015-ben jogosult mezőgazdasági terület nagyságához kell viszonyítani. Az így kapott érték legfeljebb 5 százalékponttal csökkenhet az évek során.

10 „Zöld” komponens Terménydiverzifikáció  Nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltás  - a vetésváltás=időbeliség; termény diverzifikáció = térbeliség  10ha alatt 1 növény  10 ha szántó felett 2 növény,  30 ha szántó felett 3 növény termesztésének kötelezettsége.

11 Területhatárok  hektár közötti méretű szántóföld esetében, amely nem teljes egészében elárasztott művelés alá esik, legalább 2 különböző növényt kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek.  30 hektáron felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez esetben is a főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény pedig maximum 95%-án terülhet el.  A maximális területhatárt nem kell alkalmazni azokban az estekben, amikor a főnövény több mint 75%-ban gyep, egynyári takarmány, vagy ugaroltatott terület. A fennmaradó területre azonban továbbra is érvényes, hogy a fő növény nem foglalhat el nagyobb területet, mint 75%, kivéve ha gyep, egynyári takarmány, vagy ugaroltatott terület.

12 Mentesülő területek  Amennyiben 10 hektár alatti területen gazdálkodnak.  Amennyiben szántóterületének egészén a növénytermesztési ciklus jelentős részében rizst vagy indiánrizst termel.  Amennyiben a szántóterület több, mint 75%-ban ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövény, vagy parlagon hagyott terület, vagy ezek kombinációjával fedett terület, és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;  Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területe több, mint 75%-ban állandó gyep, ideiglenes gyep, vagy egynyári takarmánynövény, vagy rizs vagy indiánrizs, illetve ezek kombinációja, és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;  a bejelentett szántóföldnek több mint 50%-a az előző évben nem a gazda által lett bejelentve, és az egész szántó az előző évihez képest más növénnyel van bevetve

13 Növénykultúra  Külön növénykultúrának számít a diverzifikációban egy kultúra, amennyiben:  különböző nemzetséghez tartozik;  a káposztafélék, a burgonyafélék és a tökfélék növénycsaládjába tartozó kultúrák akkor is külön kultúrának számítanak, amennyiben ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak;  parlagon hagyott földterület külön kultúrának számít;  Az ideiglenes gyep, vagy egyéb egynyári takarmánynövény külön kultúrának számít.  Az őszi és tavaszi vetésű növény két külön terménynek minősül, még abban az esetben is, ha egyazon fajhoz tartoznak.

14 „Zöld” komponens Ökológiai célterület (EFA) – 1.  A mennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen január 1-jétől kell ökológiai célterületet létrehozni.  NAK javaslat: egyes esetekben (pl. parlag) évben március 31-től.  konkrét lista, ami magyar szempontból több kedvező elemet tartalmaz

15 Ökológiai célterület (EFA) – 2.  ugaroltatott terület (parlag);  teraszok;  tájképi elemek, még ha azok nem támogatott területen helyezkednek is el;  határsávokat, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, amennyiben jól elkülönül a szomszédos jogosult területtől;  mezőgazdasági erdészeti területek, amelyek agrártámogatást kapnak;  erdőmenti határsávok, amelyek jogosult területek;  olyan rövid vágásfordulójú sarjerdő, amelyen nem használnak műtrágyát, vagy növényvédőszert;  EMVA forrásból erdősített területek;  ökológiai jelentőségű másodvetés (NAK javaslatra nem kell fémzárolt vagy minősíett vetőmag),  nitrogén megkötő növények

16 Ökológiai célterület (EFA) – 3.  Az ökológiai célterületnek az üzem mezőgazdasági területén vagy annak közvetlen szomszédságában kell elhelyezkednie.  Rendelkezésre állás: ha nem saját tulajdonú az EFA (jogszerű földhasználat) egyes esetekben idegen tulajdonon is (pl. önkormányzat, vasút, közútkezelő).  Nincs vis maior.  A tulajdonosnak április 15-ig van lehetősége tiltólistára bejelentkezni.  a bevezetés kétlépcsős:  2014-től 5%,  évi felülvizsgálattól függően akár 7%  MePAR-ban önálló tematikus réteg (pontszerű, vonalas és sokszög- alakzatok)

17 Ökológiai célterület - kivételek  Amennyiben 15 hektár alatti területen gazdálkodnak.  Amennyiben szántóterületének több mint 75%-a parlagon hagyott terület, vagy ideiglenes gyep, vagy egynyári takarmánynövény, vagy hüvelyes növény, vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt.  Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a állandó gyep, vagy ideiglenes gyep, vagy egyéb egynyári takarmánynövény, vagy rizs, indiánrizs, vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt.

18 Átváltási és súlyozási mátrix Ökológiai célterületként elszámolható elemek Átváltási tényező Súlyozási tényező Ökológiai jelentőségű terület Parlagon hagyott földterület (1 m) -11 m² Teraszok (1 m) 212 m² Tájképi jellegzetességek: Sövény/erdősáv (1 m) 5210 m² Elszigetelten álló fa (db) 201,530 m² Fasorok (1 m) 5210 m² Facsoport/bozótfolt (1 m²) -1,51,5 m² Táblaszegély (1 m) 61,59 m² Tavak (1 m²) -1,51,5 m² Árkok (1 m) 326 m² Gémeskút, kunhalom (1 m²) -11 m² Védelmi sávok (1 m) 61,59 m² Agrár-erdészeti hektárok (1 m²) -11 m² Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok ( 1 m²) termelés alatt nem álló termelés alatt álló ,5 0,3 9 m² 1,8 m² Rövid vágásfordulójú sarjerdővel beültetett területek (1 m²) -0,30,3 m² Erdősített területek (1 m²) -11 m² Ökológiai jelentőségű másodvetés (1 m²) -0,30,3 m² Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek (1 m²) -0,70,7 m²

19 Szankciók nem teljesítés, vagy vétség esetén  ban a zöld komponens 100%-át elveszíti  2017-ben a zöld komponens 100%-át  + maximum 20%-os közigazgatási szankció  2018-tól a zöld komponens 100%-át  + maximum 25%-os közigazgatási szankció  A Közigazgatási szankció a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően fog változni

20 Elérhetőségek: NAK Tolna Megyei Igazgatóság / Szekszárd Keselyűsi út 9. Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "VENDÉGH EDIT A KAP reform legtöbbet emlegetett eleme: a zöldítés Dombóvár, 2015. március 9."

Hasonló előadás


Google Hirdetések