Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 Természetvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2 A természetvédelmi szabályozás az Európai Unióban HEFOP

3 Az Európai Unió Természetvédelmi Irányelvei Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) NATURA 2000 Irányelv HEFOP

4 Madárvédelmi Irányelv Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. HEFOP

5 Madárvédelmi Irányelv I. melléklet Azoknak a fajoknak a listája, amelyek fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élõhelyüket érintõ speciális védelmi intézkedésekre van szükség. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni: –a kipusztulással fenyegetett fajokat; –az élõhelyük meghatározott változásaira érzékeny fajokat; –a kis állományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minõsített fajokat; –az élõhelyük specifikus jellege miatt különleges figyelmet érdemlõ egyéb fajokat. Az állományszintek változásának irányát és ingadozásait az értékelések háttérinformációiként figyelembe kell venni. HEFOP

6 Madárvédelmi Irányelv A tagállamok a számuk és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges madárvédelmi területekké minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell. HEFOP

7 Madárvédelmi Irányelv HEFOP

8 Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) HEFOP

9 Élőhelyvédelmi Irányelv Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. HEFOP

10 Élőhelyvédelmi Irányelv Az Élőhelyvédelmi Irányelv a madarakon kívül minden más élőlény és ezek élőhelyeinek védelme érdekében Különleges Természetmegőrzési Területek (Special Areas of Conservation, SAC) kijelölését írja elő a tagországok számára. HEFOP

11 Élőhelyvédelmi Irányelv A Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése három lépcsőben történik: –Az Élőhelyvédelmi Irányelv függelékeiben szereplő élőhely- és fajlisták alapján a tagországok kötelezettsége a javasolt Különleges Természetmegőrzési Területeket tartalmazó nemzeti lista elkészítése. –A tagországokkal együttműködve az Európai Bizottság által megbízott tudományos munkacsoport feladata a nemzeti listák alapján a Közösségi Jelentőségű Területek (Sites of Community Interest – SCI) kiválasztása. –A Közösségi Jelentőségű Területek kiválasztása után a tagországok kötelezettsége a kiválasztást követő hat éven belül a Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése. HEFOP

12 Élőhelyvédelmi Irányelv HEFOP

13 Különleges Természetmegőrzési Területek HEFOP

14 NATURA 2000 A Natura 2000 hálózat létrehozásának célja az Európai Unió területén vadon élő növény- és állatfajok, valamint azok természetes élőhelyeinek védelme. Ezek az élőhelyek Európát behálózva alkotják a vadon élő élőlények egyre fogyatkozó menedékeit. A Natura 2000 tudományos szempontok alapján kijelölt összefüggő európai ökológiai hálózat. HEFOP

15 NATURA 2000 A Natura 2000 hálózat kijelölésének és fenntartásának jogi hátterét az 1979-ben megalkotott, a vadon élő madárfajok védelméről szóló Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive), valamint az 1992-ben a tagországok által elfogadott, a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive) rendelkezései alkotják. HEFOP

16

17 NATURA 2000 HEFOP

18 NATURA 2000 Az Élőhelyvédelmi Irányelv egyértelműen kifejezi, hogy a Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden emberi tevékenység tiltott. Egy terület Natura 2000 hálózat részévé történő kijelölése nem jelenti az emberi tevékenységek korlátozását, ha azok környezetvédelmi szempontból fenntarthatóak, nem veszélyeztetik a terület, vagy a területen megtalálható élőhelyek egységét, valamint a területre vonatkozó fajvédelmi terveket. HEFOP

19 NATURA 2000 Magyarországon is vannak példák, amelyek bizonyítják, hogy a természetvédelmi szempontok összhangba hozhatók a gazdasági tevékenységek életképességével: –Természetkímélő mezőgazdaság pl.: Apaj-puszta, Kiskunság –Tartamos erdőgazdálkodás pl.: Királyréti Erdészet, Börzsöny –Fenntartható vadgazdálkodás pl.: Moson Projekt, Kisalföld HEFOP

20 NATURA 2000 –Vizes élőhelyek létrehozása, rekonstrukció pl.: Hevesvezekény –Oktatás, környezeti nevelés pl.: Madarász suli –Közlekedési infrastruktúra – alternatívákkal pl.: Hagymás-mocsár, Hortobágy, HNPI –Természetvédelmi vagyonkezelés pl.: Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, HNPI –Fenntartható turizmus pl.: Medves-hegység HEFOP


Letölteni ppt "Természetvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések