Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jóga 8 angája, a jámák és nijámák, a Popper féle gyakorlatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jóga 8 angája, a jámák és nijámák, a Popper féle gyakorlatok."— Előadás másolata:

1 A jóga 8 angája, a jámák és nijámák, a Popper féle gyakorlatok

2 Az évezredek során kialakult jógikra jellemző életvitel szabályait legtömörebben Patandzsali foglalja össze Jóga Szutrájában, a nyolclépcsős Astanga (asta=8, anga tag) jóga első két tagjának - Jámák és Nijámák – leírásánál. (Patanjali: Jóga szútra, Szadana páda, II.fejezet) A jóga nyolc angája, (Jama, Nijama, Ászana, Pranajama, Pratjahara, Dharana, Dhjána, Szamadhi) lépcsői egymásra épülnek, szervesen összefüggnek. A Rádzsa jógában nincs fejlődés, továbblépés a jógában, ha nem valósítottuk meg az első lépcsőket is valamilyen szinten (egy élet kevés lehet ahhoz, hogy egy jámát tökéletesen megvalósítsunk, de valamilyen szinten lehetséges). A fokozatosság elve szerint csak egymás után, illetve együttes megvalósításuk után lehetséges helyes eredményt elérni. Az angák egymást feltételezik és az emelkedő gyakorlatok egyre magasabb minőségi szintre viszik a gyakorlót. Ha nem tartja be az egyes fokozatokat, illetve nem valósítja meg azokat és úgy lép tovább, vagy azonnal magasabb fokokkal kezdi, akkor biztos számára a sikerte- lenség. Minden előző anga benne van a következőben is, mindig magasabb minőségi szinten. A jámák és nijámák betartása nemcsak kötelesség, hanem nagy erők forrása is.

3 Ezek a megfigyelések és ajánlások nagy valószínűséggel úgy keletkeztek, hogy a tanítványok megfigyelték a jóga végső fokát megvalósított mestereik életét. E megfigyeléseket pedig ajánlásokká fogalmazták. E két lépcsőfok áll legszorosabb kapcsolatban mindennapi életünkkel. Olyan etikai alapelvek, melyeknek a követése és megvalósítása minden ember kötelessége lehetne, s mely által egy ideális társadalomban élhetnénk. E két angát úgy is fel szokták fogni, hogy szigorú erkölcsi előírások, törvények. A bennük foglalt megállapítások javasolt és nem javasolt formái az emberiség hajnalától húzódnak napjainkig. A bennük rejlő előrelátó-védő-segítő bölcsesség egyetemes. Így egyformán szól minden társadalmi kor emberéhez, társadalmi hovatartozásától, vallásától, világnézetétől stb. függetlenül. Ezek olyan alapvető életelvek, amelyek mindenkor, mindenhol, mindenkire nézve egyaránt érvényesek. Ezért oly fontos őket minden gondolatban, szóban, cselekedetben állandóan szem előtt tartani, gyakorolni és alkalmazni a mindennapi életünkben. A jámák, nijámák egyetemlegességét mi sem bizonyítja jobban, hogy sok hasonlóságot találunk a Tízparancsolat és a Jézusi tanítások elveivel, erkölcsi tanításaival. A jámán és nijámán kívül még egész sor egyéb kritérium létezik, melyek kiküszöbölését a jóga fontosnak tartja a harmonikus élethez. Pl.: érzékiség, harag, fösvénység, tudatlanság, kevélység, és irigység – ún. hat sárkány, melyek állandóan leselkednek az elővigyázatlan jógázóra. (Timcsák)

4 A JÁMA, A JÓGA ELSŐ TAGJA A jama (yama) szanszkrit szó, jelentése: szabályozni vagy harmonizálni. Továbbá megfékezést, visszatartást, elkerülést is jelent. A Hathapradipika tíz főbb és tíz kisebb szabályt foglalja össze. (17.,18.) "Nem ártás, igazmondás, nem-lopás, önmegtartóztatás, türelem, eltökéltség, könyörületesség, őszinteség, mértékletes étkezés és tisztaság: ez a tíz főbb szabály. "Vezeklés, megelégedettség, hit, adakozás, Isten tisztelete, tantételek meghallgatása, szerénység, odaadás, mantrák recitálása és áldozatbemutatás: ez a tíz kisebb szabály, ahogyan azt a jóga tankönyveiben jártasak tanítják." A jámák a külvilág felé való viszonyunkat szabályozzák, és a következőket foglalják magukba: - a nem követendő dolgok összessége, - tartózkodások, - a "külső fegyelem" szabályai, - önuralom. A jámák a jóga legalapvetőbb bázisát adják, nélkülük semmiféle igazi előrejutás nem lehetséges. Az az alapbeállítódottság, amit ad, minden cselekedetet átszínez. A jáma magába foglalja elménk sajátos ragaszkodó tulajdonságainak az elengedését, ezáltal az elme csendességét eredményezi. A klasszikus jamaszabályok öt fő elvet tartalmaznak.

5 Patandzsali a következő jámákat adja meg a Jóga Szutrában: Ahimsza erőszakmentesség, nem ártás Szatja valósághoz és igazsághoz való ragaszkodás Asztéja el nem tulajdonítás, tisztességesség Aparigraha harácsolási vágytól való mentesség, ajándékok el nem fogadása Brahmacsarja a másokhoz való helyes belső hozzáállás felismerése, érzelmi kulturáltság, részleges vagy teljes cölibátus

6 1. AZ AHIMSZA (AHIMSA) Az ahimsza (ahimsa) szó szerint lefordítva nem bántást, erőszakmentességet jelent: - az emberekhez és szituációkhoz való tudatos és tudatalatti pozitív hozzáállás megértéssel és segíteni akarással, elv, amely nem engedni, hogy külső vagy belső gondolat, impulzus valakinek vagy valaminek a bántására ösztönözzön bennünket akár tettel, szóval vagy gondolattal Az ahimsza tehát belsőnk tiltakozó álláspontja a rosszindulat, a bosszú, a bántani akarás (valakit vagy valamit) ellen. Nem a jogtalanság szótlan tűrését, a fatalizmust és a nem bántást jelenti mindenre vonatkozóan, hiszen az abszolút nem bántás lehetetlenné tenné bármilyen élő szervezet élelmiszerként való fogyasztását, pl. a növényeket, vagy a gyermeknevelést szülői fegyelmezés nélkül! A jóga viszont kihangsúlyozza, hogy az embernek minimálisra kell csökkentenie azt az ártalmat, amelyet magasabb- és alacsonyabb rendű élőlényeknek okoz azáltal, hogy kioltja életüket. (lásd: hindu szerzetesek, akik a szájuk elé kendőt tesznek) Ezt úgy éri el, hogy egyszerű, növényi eredetű élelmet fogyaszt. Ne okozzunk semmilyen élő teremtménynek szomorúságot sem gondolattal, sem szavakkal, sem tettekkel, sőt még mulasztással sem. A nem ártásnál nincs magasabbrendű erény. Nincs nagyobb boldogság annál, mint amilyet az ember ennek a nemártásnak a betartása esetén minden teremtménnyel szemben érezhet. Mégegyszer: az ahimszával nem ellentétes az a szigor sem, amellyel segítünk gyermekeinknek, embertársaink-nak a fejlődésében. Ez azonban jóindulatból kell, hogy fakadjon. A jógi a hús fogyasztását, tehát a természet szempontjából túl nagy áldozatnak tartja. Ezért vegetáriusan táplálkozik.

7 AZ AHIMSZA (AHIMSA) Az ahimsza jelenti a nem ártást önmagunkra nézve is. Ez azt jelenti, hogy jógagyakorlásunkat ne erőltessük a fájdalom eléréséig, ügyeljünk saját határainkra, ne merítsük ki energiánkat idő előtt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy napi gyakorlásra, böjtökre nincs szükségünk, még akkor is, ha ez az elején nehezünkre is esik. A jóga azt mondja, hogy aki másnak árt, az magának árt. Az ahimszát nem lehet könyvből megtanulni. Végleges felfedezése tudatunk azon szintjének a feltárásától függ, ahonnan nézve megszűnnek az ellentmondások köztünk és környezetünk között, ahonnan a világot nem kettősségében, hanem egységében észleljük. Sri Yukteswar a krija jóga egyik híres mestere a következőket mondja az ahimszáról: "Ahimszán Patandzsali az ölés vágyának megszűntetését értette. E világ berendezkedése nem megfelelő ahhoz, hogy szó szerint gyakorolhatnánk a nem-ártást. Megesik, hogy rákényszerülünk az ártalmas lények kiirtására. A haragra vagy ellenségességre azonban senki sem kényszeríthet bennünket. Minden életformának egyenlő jogai vannak a májá világára. Az a szent, aki megfejti a teremtés titkát, a természet megannyi zavaró megnyilvánulásával is összhangban él. Mindenki megérti ezt az igazságot, ha legyőzi magában a rombolás vágyát." Mahatma Gandhi, mint a világi élet egyik legnagyobb karma jógija képes volt az ahimszát az indiai társadalmi élet erkölcsi alapjává tenni. Ennek erkölcsi fölényével kiharcolta India függetlenségét és ezzel valamennyi eljövendő politikusnak példát mutatott.

8 Az ahimsa kapcsolódó tulajdonságai: 1. Maitri: mindenre és mindenkire kiterjedő egyetemes szeretet, a kozmikus Tudat szeretete, kozmikus szeretet. 2. Csama (chama):mindenkori türelem, teljes, feltétel nélküli megbocsátás. 3. Daja (dhaya): kegyelem, megértés, elfogadás, szánalom ( Zoltai Miklós: Jóga, út az Élethez c. )

9 2. SZATJA (satya) Valósághoz és igazsághoz való ragaszkodás. A szatja szó a Szat-létezés tőből van képezve. Vagyis az igazság az, ami valóban létezik. Csak az igazán időtálló, ami Igaz, való. Jelenti a totális igazságot, az igazságosságot, igazmondást, nem tettetést és a közlési tapintatot. Az Igazság viszont ismét egy olyan kategória, amit nem lehet olvasással megtanulni. Meg kell tanulnunk nem a "saját igazunkat" látni, hanem azt az Igazságot, amely annak a helyzetnek a lényege, amely személy fölötti és melyet nem elménk, érzéseink, hanem, amit bensőnk mélye diktál. Valamint az igazság nem objektív, hanem relatív, azaz meg kell tanulnunk a másik ember szeméből látni az igazságot, a helyzetet, mert mindenki a saját szintjén mást érez igaznak. Az Igazságosság nem azt jelenti, hogy másokat kritizálunk, mert akkor megint a saját szemszögünkből nézzük a dolgokat. A valódi igazság az embereket nem szétválasztja, hanem összeköti. Az igazság tehát egy megismerés. Kapcsolódó tulajdonság: Arajawa: őszinteség, egyensúlyban maradás

10 3. ASZTEJA (asteya) Az aszteja "el nem tulajdonítást" jelent. Tisztességesség. Jelenti a meg nem kívánást, nem lopást, tartózkodást mások mindenféle tulajdonának elvételétől. Ez a jáma kevésbé nyilvánvaló aspektusokat is tartalmaz. Például: ideiglenes birtoklás a tulajdonos beleegyezése nélkül, más ötletének engedély nélküli felhasználása, a dolgoknak más célra való felhasználása, mint amire szolgáltatták (ha a cél kötelezően meg volt nevezve). Az aszteja azt is jelenti, hogy mindenkinek adjuk oda azt, ami őt (tőlünk) megilleti. Ez lehet fizikai, de szellemi dolog is. Itt sem elég az egyszerű mechanikus megfontolás, gyakorolni kell az "intuitív aszteját". Találjuk meg a mi saját aszteja értelmezésünket.

11 4. Aparigraha Az aparigraha nem-harácsolást, nem ragaszkodást, nem kívánást, nem birtoklást és az ajándékok el nem fogadását jelenti. Ami számunkra a nem-harácsolás, az a jógi számára az ajándékok el nem fogadása volt. A jógi ugyanis nem rendelkezhetett semmilyen személyes tulajdonnal, de megajándékozhatták őt. A dolgok birtoklása viszont hozzájuk való kötöttséget szül, és a jógi szabad ember. Ezért az élethez szükséges minimumon kívül a jóginak nem volt szabad elfogadnia senkitől semmit. Tudjuk, hogy az ajándék lekötelezi a megajándékozottat az ajándékozóval szemben. Ezért nekünk sem kellene elfogadnunk olyan dolgokat, amelyeket nem tiszta szándékkal, hanem azért adnak, hogy rajtunk keresztül bizonyos dolgokat elérjenek, hogy minket lekötelezzenek. Számunkra a nem-harácsolás azt jelenti, hogy felesleges dolgokat ne halmozzunk magunk köré. Ha vannak olyan dolgaink, amelyekre nincs szükségünk, adjuk oda olyannak, aki még hasznát veszi, anélkül, hogy mindezért bármit is elvárnánk cserébe. Az aparigraha mentális szinten is érvényes. Ne sajátítsunk ki embereket, ne igyekezzünk magunkhoz láncolni őket. Az emberi kapcsolatok alapja mindig mindkét fél szabadsága, önállósága és egymás kölcsönös elfogadása. Jógázóinkat engedjük utukra, ne ragaszkodjunk hozzájuk, ösztönözzük őket, hogy máshova is eljárjanak, máshol is tanuljanak. Ha rendelkezel kellő önbizalommal, akkor ez könnyen megy.

12 5. BRAHMACSARJA A brahmacsarja jelentése Brahmanban "lenni", önmegtartóztatás, vágytalanság, tartózkodás az érzékiségtől, a nemi energia szublimálása, szexuális absztinencia és tisztaság, rendezett nemiség és kapcsolat. A mindenség lényegi egységének észleléséhez való benső hozzáállás. Ismét az Egységhez való viszonyról van szó. Ebből a hozzáállásból, melynek tapasztalatból kell következnie, e jámának további pszichikai és fizikai értelmei következnek. A belső egység és a környezet egységének észlelése, megértése a jógi pozitív viszonyát eredményezi a környezetéhez és saját magához. Eltűnnek belőle az olyan impulzusok, melyek saját maga és mások különbözőségének érzéséből eredő cselekedeteket hoznak létre. Ennek a megismerésnek előkészítői szintjén a jóga fontosnak tartja az érzelmek fegyelmét és a másik nemhez való viszony rendezettségét. A jóga a fiatalkorúak, valamint a szerzetesek, jógik esetében (fejlődésük érdekében) elvárja a cölibátust. Úgy az érzelmek feletti, az emberi érzelmi kapcsolatok feletti fegyelemnek, mint a cölibátusnak megvan a megalapozottsága a mai modern társadalomban is. A cölibátust a jógik és jógázók életük intenzív gyakorló szakaszában igen hatásos eszköznek találhatják a belső energiák összpontosítására. Ha a jógázó felismeri a jóga és így a brahmacsarja alapját, úgy számára a brahmacsarja nem jelent majd nehéz "önmegtartóztatást". A Jóga egyes iskolái szerint a szexuális impulzusok a tudat mélyén az "elvesztett egység", a nem-teljesség érzéséből indulnak ki, amelyek testi és pszichológiai szinten a férfi és nő közötti különbségekben mutatkoznak meg. Tehát a legtöbb ember, tehát a jógázó számára is a brahmacsarja az érzelmi viszonyok fegyelmét jelenti. Jelenthet igyekezetet arra is, hogy az emberben ne csak a biológiai férfit vagy nőt, hanem az Embert lássa. A pusztán biológiai nézet jelentősen csökkenti az ember kommunikációs skáláját és rendszerint elfedi a mélyebb lelki viszony kialakításának lehetőségeit.

13 A JÁMA A jama a megalapozó folyamata annak a szellemi beállított- ságnak, hogy képesek legyünk elviselni a jóga gyakorlatait. A jóga első tagja, mivel az alapbeállítódás minden cselekedetün- ket átszínezi. A jama magában foglalja elménk sajátos ragaszkodó tulajdonságának elengedését. Ennek feladása az elme csendességét eredményezi. A jama ráébreszt vágyaink erejére és automatikus természetére. Öt egymással összefüggő alaphozzáállást foglal magában. Ezek nem abszolút erkölcsi parancsolatok, hanem lélektani támpillérek az elme csendjének megteremtéséhez, melyek hiányában a fejlődés a jógában elkerül minket. Az egyes jógagyakorlatok, ászanák, pranajámák, a belső átalakulás mély eszközeivé alakítják át. A jama 5 attitűdje nem választható szét, fejlesztik és segítik egymást.

14 A JAMA 5 ATTITŰDJE 1.ÉRZÉKENYSÉG 2.ŐSZINTESÉG 3.NYITOTTSÁG 4.ÖSSZPONTOSÍTÁS 5.NEMESLELKŰSÉG

15 Nijáma, a jóga második lépcsőfoka A nijama (niyama) szó szerint "vissza-nem-tartottat", "meg-nem tagadást, betartást„ jelent. A következőket foglalja magába: - a követendő dolgok összessége, - a "benső fegyelem" szabályai, - fegyelmezettség. "Tisztaság, megelégedettség, önmegtagadás, tanulmány, isten iránti odaadás - ez a nijama" - mondja Patandzsali. Patandzsali nijámákként, a magunk felé irányított igyekezetekként tehát a következőket sorolja fel: saucsa tisztaság, természetesség, egyszerűség a gondolat, a szó és a tett területén Szantósa elégedettség, benső nyugalom, vidámság, derűs állapot, elfogadás, kiegyensúlyozottság tapasz a jógagyakorlatokhoz szükséges lelkesedés, rendszeres gyakorlás, aszkézis, felajánlás, önfegyelem, önmegtagadás, uralom a test és a lélek felett szvadjája öntanulmányozás, önmegismerés, szakrális stúdiumok isvara pranidhána az Úr tiszteletéből származó öröm, Isten iránti odaadó hűség, szeretet és felajánlás, a Kozmikus Tudatban lenni

16 A nijama a jóga hatásos és biztonságos gyakorlásához szükséges alap. Ezek a minőségek szolgáltatják az üzemanyagot a jógi útján, ami lángra lobbantja és továbbhajtja. Ezek nélkül a gyakorlatok szigora elcsüggesztővé válik, kételyek lopódznak be a szívünkbe, és a gyakorlás ki-kimarad és nem lesz őszinte, amíg végül teljesen elmarad. A nijámákban is öt fő elvet különböztetünk meg: 1. Saucsa (saucha) A saucsa a tisztaság elve, melynek három fő szintje van: - a test külső tisztasága - a test belső tisztasága (a satkarmák és a mitahara által) -az elme tisztasága. Kapcsolódó tulajdonság: Hrih: szégyenérzet az előírások be nem tartása miatt. A jámák betartása az elme tisztaságához vezet. A negatív gondolatok nemcsak a belső, de az ember külső környezetét is beszennyezik. Ezért ajánlatos a gyakorláshoz egy olyan helyiség (vagy annak egy részének) kijelölése ahova csak pozitív gondolatokkal és szándékkal lépünk be, ahol nem foglalkozunk napi gondjainkkal. Ahogyan a betegség is lehet fertőző, így a nyugalom, a kiegyensúlyozottság is!!!

17 2. Szantósa (samtosha) A szantósa elégedettség, belső kiegyensúlyozottság, mélyről jövő belső öröm állapota, ami alapja minden cselekedetünknek. Lehetővé teszi a nehézségek elviselését. A szantósát nem lehet a passzivitással és a nem kielégítő dolgokkal való megelégedéssel azonosítani. Szantósa a belső tisztaság eredménye. Szantósa az, ha nem is vágyunk olyan dolgok után, amelyek számunkra hozzáférhetetlenek, vagy amelyeket csak helytelen eszközökkel szerezhetnénk meg. Szantósa az, ha örömmel alszunk el egy nehéz nap után, vagy kelünk fel egy nehéz nap előtt. Nem passzivitás, közönyösség, vagy közömbösség!!! Vajon a napunk folyamán mennyire veszítettük el szantósánkat? Kapcsolódó tul.: Dana: jótékonyság, önzetlenség, segítés.

18 3. Tapasz (tapasya) A tapasz szó a "tap"- égni tőből van levezetve és lelkességet, kitartó hévet jelent. A tapasz nem öncélú aszkézis. A tapasz az, ha intenzíven, de meggondoltan edzük elménket és testünket a jóga szellemében, ha a kellemetlenségeket és nehézségeket az ahimsza és szantósa megsértése nélkül viseljük. A tapasz az, ha elviseljük az átmeneti nehézségeket a jógagyakorlatoknál (például a pránajáma és meditáció gyakorlásánál az ülőpóz nehézségét). A tapasz egy képesség arra, hogy helytelen reakciók nélkül viseljük a nehézségeket és megoldjuk a problémákat. Az önfegyelem magasabb szintje. Előkészíti testünket és lelkünket a jóga által elérhető belső megismerésére. Kapcsolódó tul.: 1. Dritti: tűrőképesség, állhatatosság, akaraterő 2. Mitahara: mértékletesség mindenben (evés, munka, pihenés) 3. Laja (laya): mindenben szerénység, alázat

19 4. Szvádhjája (svadhyaya) A szvádhjája öntanulmányozást, önmegismerést jelent. A helyes élet kulcsa az önismeret, amely nélkül nehéz megtalálnunk helyünket az életben. Az önismeretnek több szintje van. Ha megismerjük személyiségünket, ki tudjuk javítani hibáinkat és el tudunk helyezkedni az élet azon területén, ahol a leghasznosabbak vagyunk a társadalom, tehát a hozzátartozóink és saját magunk számára is. Az eddig átvett összes jáma és nijáma az önmegismerés talaját készítették elő. A jóga gyakorlása fejleszti az önismeretet. A jóga azt állítja, hogy minden, amit a jógában ismerni kell, bennünk van, csak fel kell fedni. A jóga megismerésének tárgya az ember az ő teljességében. A cél nem filozófiai, hanem tapasztalati megismerés. Az önismeret segít mások megismerésében is. Mivel az ember ősidőktől fogva hasonló problémákkal találkozik a jóga gyakorlása közben, ezért a nagy mesterek életében található megoldások tanulmányozását is a szvádhjája részének tekintik (mesterek élete, sw.Rama, Ramana, Jézus, Milarepa, Sankaracsarja, Pio atya stb. Ebből következik az is, hogy egy igazi jógi mellett való tartózkodás nemcsak hogy ösztönző, de hatékonyan segít a szvádhjájában úgy, mint a többi jógagyakorlatoknál is. Személyiségünkkel való munkában sokat segít a jóga relaxáció, jóga nidra, tratak, meditáció, koncentrációs gyakorlatok, önismereti játkékok, tréning, stb. Kapcsolódó tul.: 1.Siddhanta sravana: tudásszomj a Védák és a szentírások iránt 2. Mati: hit a Védákban, egészséges, ép elme 3. Dzsapa (djapa): emlékezés, ismétlés, a gurutól kapott mantra ismétlése.

20 5. ISVARA PRANIDHANA Az Isvara szó szerint Urat jelent, némely filozófiai iskola szerint a Teremtőt, a pranidhána szeretetteljes tiszteletet, szeretetteljes odaadást. Ha már sikeresen végezzük a jáma és nijáma gyakorlatokat, megértőbbek leszünk a szűkebb és tágabb környezetünkkel is A jógi számára a természet minden része élettel van teli. Megtanulta a dolgokat mélyebben és szélesebben érzékelni, mint a nem jógázó, úgyhogy minden egyedben az evolúciónak és a dinamikus egésznek a szerves részét látja. Ez a szemlélet örömmel tölti el. A szívnek ilyen nagyfokú kitárása mindennel szemben, az az Isvara pranidhána. Az összes tevékenységünk tudatos beillesztése ebbe a kozmikus áramlásba, az is Isvara pranidhána. Kapcsolódó tul.: 1.Astikhya: Isten, guru, Véda létezése, ezek autoritása, szentsége 2.Szatszang (satsanga): szellemileg magas szintet elérők társaságában lenni 3.Vrata: eskü, hűség a szabályokhoz, elhatározás 4.Sraddha: hit, önmagamba vetett hit, önbizalom

21 A nijáma 5 attitűdje A nijama is öt egymással összefüggő alaphozzáállást foglal magában, mint lélektani támpillérek, melyek hiányában a fejlődés a jógában elkerül minket. Melyek segítségével viszont a nijámákat könnyebben meg tudjuk valósítani, melyek fejlesztik és segítik egymást: 1.Elkötelezettség 2.Lelki egyensúly 3.Lelkesedés 4.Tudatosság 5.Önfeladás, odaadás

22 Jámák és nijámák Nélkülük a jóga csupán kicsit több, mint egy fizikai, vagy szellemi torna. Ezek nélkül ahelyett, hogy megszabadítana a szükségleteinktől és szorongásainktól, inkább összeköt velük. Nem arra vannak, hogy szórakozottan tudomásul vegyük és félrerakjuk őket, hanem alapvető alapelvekké kell válniuk, melyek végigkísérik és ellenőrzésük alatt tartják gyakorlásunkat, életmódunkat, egész életünket. Mindennek az lapját kell képezniük. Amikor teljes és szabad életet élünk a jámában és nijámában, akkor mondhatjuk el, hogy megvalósítottuk és éljük a jógát.


Letölteni ppt "A jóga 8 angája, a jámák és nijámák, a Popper féle gyakorlatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések