Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

M ÓZES ÖT KÖNYVE (T ÓRA, P ENTATEUCHUSZ ). Á LTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "M ÓZES ÖT KÖNYVE (T ÓRA, P ENTATEUCHUSZ ). Á LTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik."— Előadás másolata:

1 M ÓZES ÖT KÖNYVE (T ÓRA, P ENTATEUCHUSZ )

2 Á LTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik - elbeszélések: időbeli sorrendben a világ teremtésétől Mózes haláláig b.) Elnevezése - Tóra („tanítás”) - életrend - Mózes 5 könyve (hagyományos mózesi szerzőség) - Pentateuchusz (Tertullianus; Kr. e. II. sz.) penta + teukhé = „öt tekercs” – öt tekercsből álló könyv egységes műként keletkezett – gyakorlati okokból osztották öt részre (bár a tartalommal is kapcsolatos ez a szétbontás) c.) Az egyes könyvek elnevezése - a zsidók a kezdő főnévi vagy igei formával jelölik a könyveket (pl. Teremtés könyve: bərêšît = „kezdetben”) - a görög fordítás elnevezései valamit kifejeznek a tartalomból – ezeket vették át latin közvetítésével az európai nyelvek: Teremtés könyve (Genesis), Kivonulás könyve (Exodus), Leviták könyve (Leviticus), Számok könyve (Numeri), Második Törvénykönyv (Deuteronomium)

3 A P ENTATEUCHUSZ - KUTATÁS TÖRTÉNETE a.) Szerzőség kérdése - ókori vélemény: Mózes - középkortól kezdve alternatív vélemények: Ibn Ezra, B. Spinoza, Th. Hobbes b.) Modern Pentateuchusz-kutatás előzményei - kezdetek: kérdésessé válik az egyszemélyes szerzőség: nem egységes szóhasználat, több stílus jelenléte, két istennév (Jahve, Elohim), dublettek, egyenetlenségek - Jean Astruc (1753): két fő elbeszélésfonal, 8 töredékforrás, Mózes utáni adatok (Mózes temetése, filiszteusok) → késői szerzőség c.) XIX. sz.-az új kidolgozás alapja: Johannes Wellhausen; Wellhausen-iskola - első rendszer → okmányelmélet négy különböző időben és környezetben készült okmány összedolgozása: Jahvista (J; Dél, Kr. e. X-IX. sz.); Elohista (E; Észak, Kr. e. VIII. sz. első fele); Deuteronomista (D; Kr. e. VII. sz.); Papi forrás (P; Kr. e ) összedolgozások: JE (Kr. e. 722 után); JED (Kr. e. VII. sz. vége - V. század közepe); JEDP (Kr. e.; 400 körül) - kritika: monoteizmus, Törvény és Próféták, kinyilatkoztatás, az egyes okmányok szabad termékek

4 A Z ÚGYNEVEZETT OKMÁNYELMÉLET Jahvista (J); Kr. e. X-IX. sz.Elohista (E); Kr. e. VIII. sz. JE (Jehovista): Kr. 722 után Deuteronomista (D); Kr. e. VII. sz. + JED; Kr. e. VII. sz. vége - V. sz. közepe + Papi forrás (P); Kr. e JEDP = Pentateuchusz; Kr. 400 körül

5 d.) Forma- és hagyománytörténeti megközelítés (XX. század) - Gerhard von Rad - formatörténeti iskola a szóbeli hagyománnyal kapcsolatos megállapítások (család, törzsek) ünnepek: honfoglalás, szövetségkötés „kis történeti Credo” (MTörv 26,5-9): vándorló arám, fogság, szabadulás Egyiptomból, letelepedés → tükrözi a Pentateuchusz szerkezetét kritika: „kis történeti Credo”, áthagyományozásról csak nagy vonalakban beszélhetünk - Martin Noth - hagyománytörténeti iskola szóbeli áthagyományozás, majd írásos rögzítés kritika: kevesebb a szájhagyományon alapuló anyag, hipotetikus e.) Újabb megoldások - Jahvista késői keletkezése: kiegészítő elmélet, töredékelmélet, Jahvista önálló alkotótevékenysége → konklúzió: általánosan elfogadott a 4 forrás léte, egyik modell sem kizárólagos

6 A P ENTATEUCHUSZ 4 FORRÁSÁNAK JELLEMZÉSE 1.) Jahvista forrás (a Jahve istennév fordul benne elő) - J - Júda, Kr. e. X-IX. sz. (a királyság kezdete), szerzője ismeretlen - összefüggő eseménysor: a zsidók története a Kánaán határáig való érkezésig - közel áll a dávidi dinasztiához, ismeri Salamon udvarát: a pátriárkáknak tett ígéreteket (föld, nagy nép lesznek) az egységes Izraelben látja megvalósulni - Ter 12,2 hasonlít a Dávid királynak tett ígéretekhez - egyetemes szemlélet: az emberiség történelmét összekapcsolja Izraelével: saját teremtéstörténet (Ter 2-3. fej.); ősatyák kiválasztása (Ter 12,3) - középpontban az emberi élet nagy kérdései: munka, házasság, szenvedés, bűn - irodalmilag szép, élvezetes, szemléletes, életszerű, dinamikus - antropomorfizmusok - Isten közvetlen kapcsolatban van az emberrel 2.) Elohista forrás (az Elohim istennév fordul benne elő) - E - Izrael, Kr. e táján, több szerző is elképzelhető - Ábrahámmal kezd (nincs őstörténet) - párhuzamos a Jahvistával (dublettek) - keletkezési körülményei: kánaánita kultuszok jelenléte, asszír fenyegetés - fő mondanivalója: a szövetség - felhívni Izraelt Isten kizárólagos tiszteletére - magas szintű erkölcsi szemlélet - prófétizmus hatása : Illés, Elizeus, Ámosz, Ózeás

7 - stílusa szárazabb a Jahvistáénál, de nem unalmas - nem antropomorf - Kr. e. 722 után Júdába mentik és összedolgozzák a Jahvistával: Jehovista (JE) 3.) Deuteronomista forrás - D - a Második Törvénykönyvben, a Deuteronomiumban található a legtöbb ilyen szöveg - Jozija király reformja: Kr. e hasonlóság a király rendelkezéseivel - rokonság az Elohista forrással - gondolatvilág (kiválasztás és szövetségkötés) → jellegzetes: a szövetség és a szövetségi hűség gondolata - kifejezések: „Hóreb” (szent hegy), „tejjel mézzel folyó Kánaán”, „szolgaság háza” (Egyiptom) - erősen hazafias 4.) Papi forrás - P - keletkezése a babiloni fogság idején - Kr. e. VI. sz. - kapcsolat a fogsággal - papi körökhöz köthető - az üdvtörténet új összefoglalása: a teremtéstől Mózes haláláig - folyamatos elbeszélés + nemzetségtáblák, kultikus törvények - világkorszakok, melyek végén szövetségkötés (Noé, Ábrahám, Sínai-hegy) - egyetemes szemlélet, a fogság utáni Izrael új életrendje → kultusz - szabatos, sematikus, vontatott, unalmas, sok ismétlés, ünnepélyes

8 A T EREMTÉS KÖNYVE

9 A KÖNYV SZERKEZETE, TARTALMA I. Őstörténet: fejezet (J / P) - tartalom: teremtés (2 hagyomány: P, J), bűnbeesés, Káin-Ábel, vízözön, Bábel, nemzetségtáblák - a 11. fej. után tartalmi törés - műfaj: tanító jellegű elbeszélés (G YÖKÖSSY E NDRE, Őstörténet) lényegi különbség Isten és a világ között bűn és eredetének magyarázata - a bűn elhatalmasodása II. A pátriárkák története: fejezet - tartalom: az ősatyákról, a pátriárkákról szóló elbeszélések (eredetileg önállóak, majd ciklusokba rendezik őket: Ábrahám, [Izsák], Jákob) - műfaj: népies elbeszélések kiindulópont: egy-egy nemzetség ősatyjának kora, helyzete, élete, személye főleg szájhagyományon alapulnak (Kr. e. II. évezred) III. József története: fejezet (JE [fővonal] + P) - műfaj: novella - szerkezetileg nagyobb, önálló elbeszélés ↔ pátriárkai történetek horizont: állam ↔ család / nemzetség (állam előtti időszak) → mások felett való uralkodás végén: a nemzetségtáblák szerepe - folyamatos elbeszéléssor létrehozása és az egyetemes távlat megteremtése (Ádám-József - egyetemes történelem - Izrael)


Letölteni ppt "M ÓZES ÖT KÖNYVE (T ÓRA, P ENTATEUCHUSZ ). Á LTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik."

Hasonló előadás


Google Hirdetések