Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Ószövetségi történetírás. Történeti könyvek  Tóra = Pentateuchus = Mózes öt könyve  A világ teremtésétől a honfoglalás előestéjéig  Felerészben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Ószövetségi történetírás. Történeti könyvek  Tóra = Pentateuchus = Mózes öt könyve  A világ teremtésétől a honfoglalás előestéjéig  Felerészben."— Előadás másolata:

1 Az Ószövetségi történetírás

2 Történeti könyvek  Tóra = Pentateuchus = Mózes öt könyve  A világ teremtésétől a honfoglalás előestéjéig  Felerészben törvényeket tartalmaz  Deuteronomisztikus Történeti Mű (DTM)  Józsue, Bírák, Sámuel 1-2., Királyok 1-2.  A honfoglalástól a babiloni fogságig  Krónikás Történeti Mű (KTM)  1-2 Krónikák: Párhuzamos történetírás Ádámtól Círusig  Ezdrás, Nehemiás: hazatéréstől a reformokig ( k)  Makkabeusok két könyve  A makkabeus-felkelés időszaka: 1Mak , 2 Mak  Történeti adatok más könyvekben  Királyság kora: 8-7. századi prófétai könyvek  Perzsa kor kezdete: Agg, Zak 1-8 ( ), Malakiás ( k)  Kr. e. 3. sz. – Kr. u. 1. sz.: Josephus Flavius

3 Modern történetírás – bibliai történetírás  Célja a múlt rekonstruálása (a jelentől való különbözőségében)  Forrásait kritikával kezeli  Az események bemutatását elválasztja azok értékelésétől  Tudományos igényű  Célja a múlt megjelenítése  Nem foglalkozik a forrásainak történeti értékével  Az események értékelése átjárja a bemutatásukat  Szépirodalmi igényű: tipizál, szórakoztat

4 Mit tudhatunk meg a Bibliából a bibliai történetről?  Módszerünk:  a bibliai szöveg adatait a természetüknek (műfajuknak) megfelelően kell értékelnünk  külső forrásokkal össze kell vetnünk  A szövegekben rejlő adatok beszélnek  az elbeszélt korról: értékük attól függ, milyen forrásból dolgozott a bibliai történetíró  az elbeszélés koráról: hogyan állítja be a szerző a múltbéli eseményeket. A probléma, hogy nem tudjuk, ki, mikor írta a bibliai történeti könyveket.  A kutató kora: csak analógiákban tudunk gondolkodni: amihez nincs jó párhuzam, az rejtve marad, vagy torz módon gondoljuk el.  Elméleteken alapul: minősége attól függ, kinek van több anyaga és ki alkot jobb víziót.

5 Az ószövetségi történetírás jellege  A történetírás az eredet elbeszélésével válaszol a „kik vagyunk?” kérdésre. Ennek ismeretében értékeli azt, hogy hol tartunk (megfelelünk-e az eszményeinknek).  Nincs egységes kép: koronként és körönként mást- mást hangsúlyoznak belőle  Az ószövetségi történetírás értékei:  összedolgozta a különféle körök hagyományait  folyamatokban gondolkodik, ok-okozati kapcsolatokat keres  heterogén forrásait egységes elbeszéléssé formálja

6  A monoteizmus szerepe  Jahve végig jelen van, ő fogja össze az eseményeket: a történelemből egy terv bontakozik ki.  Nincs égi történés: minden a földi világban zajlik  Istennek a történelemben az ember a partnere: felelőssége van az események alakulásában  Jól tagolt igőkeret = egységes értelmezői keret: a babiloni fogságig korszakokra osztották Izrael történetét, ezen belül egymást kiegészítik a különféle értelmezések.

7 Az Ószövetség korszakai  Kik vagyunk? Mi Izrael? Két alapválasz:  Ábrahám fiai (leszármazás, vérségi kapcsolat  etnikum)  A szövetség népe (a Jahve-tisztelet és a Sínai törvények köré gyűlt közösség  vallási közösség)  E két felfogás párhuzamosan él, és igyekeznek egyeztetni egymással.

8 Izrael mint nép  A Biblia ma úgy láttatja velünk, hogy Izrael egy család történetéből született: Ábrahám ígéretet kapott Istentől arra, hogy utódaiból nagy nép lesz, és az a nép birtokba veheti Kánaán földjét.  Ez a család később Egyiptomba került, itt belőlük lettek a héberek, az a nép, amelyet Mózes kivezetett Egyiptomból.  A pusztában Jahve szövetséget kötött velük, ebben az aktusban lett Izrael az, ami: Jahve népe. Az Egyiptomból elszökött népséghez a pusztában, majd később Kánaánban mások is csatlakoztak, így ők is a szövetség részesei lettek.  A honfoglaláskor törzsenként telepedtek meg Kánaánban: minden törzs őse Jákob egy-egy fia (ő kapta Istentől az Izrael nevet, ezért a Biblia a népre gyakran az „Izrael fiai” kifejezést használja).  Kánaánban a törzsek elkülönült területeken éltek, de a közös Jahve- tisztelet és a szövetségi törvények összefogásra, egymás megsegítésére kötelezték őket.

9 Izrael mint állam  A törzsi együttműködés végül szükségképpen oda vezetett, hogy királyt választottak maguknak a benjaminita Saul személyében – annak reményében, hogy az ő vezetésével lerázhatják magukról a filiszteusok igáját.  Saul ebben végül kudarcot vallott, a helyébe a Júda törzséből való Dávid lépett, aki egész Kánaánt meghódította (a szövetségi Izraelhez nem tartozó népeket is alattvalóivá tette). A törzsszövetség ezzel állammá alakult át.  Dávid művét a fia, Salamon folytatta, az ő halála után azonban a királyság kettészakadt: az északi tizenegy törzsből jött létre Izrael mint önálló állam, Júda pedig (Júda törzsi területén) a dávidi leszármazottak által vezetett királyságként élt tovább. A két izraelita királyság kétszáz éven át állt fenn, egymással hol ellenséges, hol baráti viszonyban.  Az asszír birodalom hódítása nyomán azonban az északi királyság megszűnt. Júda vazallus királyságként túlélte az asszír hódítást, százharminc évvel később azonban az újbabiloni birodalom Júda államiságának is véget vetett, és az többé nem is állt helyre.

10 Izrael mint vallási közösség  Izrael önkéntesen vagy kényszerű száműzetés okán szétszóródott a világban, és bár a perzsa kor kezdetén sokan visszatérhettek ősi földjükre, Jahve tisztelőinek a többsége már nem Júda tartományban élt.  Izrael – miközben megmaradt etnikai közösségnek is – vallási közösséggé vált, és ebben a formájában maradt fenn mind a mai napig – annak ellenére, hogy kultuszközpontját, a jeruzsálemi templomot Kr. u. 70-ben a rómaiak lerombolták, és azt helyreállítani valószínűleg már nem lehet.

11 Izrael mint nép (kronológia)  1. A pátriárkák kora (Kr. e sz.???)  A pátriárkák Izrael névadó ősatyái, történetüket a Gen fejezetek tartalmazzák. Ebből a az Ábrahámról, a fiáról, Izsákról és az unokájáról, Jákobról szóló elbeszélés-füzér, a pedig az ún. József-novella. A történetmondás azzal kezdődik, hogy Ábrahám Mezopotámiából Kánaánba vándorol, és azzal végződik, hogy az idős Jákob és minden fia Egyiptomba költözik.  A korról szóló bibliai elbeszélés alkalmatlan arra, hogy belőle a mai történetírás az eseményeket a maga igényei szerint rekonstruálja, ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, beszélhetünk-e itt egyáltalán „eseményekről”; ha igen, akkor a leírtak történeti magvát a Kr. e. 2. évezred első felébe, a századba helyezhetjük el.  2. Kivonulás Egyiptomból, pusztai vándorlás, honfoglalás (Kr. e. 13. század)  A Biblia szerint az Egyiptomból megszökött héberek a pusztában válnak Jahve népévé, majd negyven évi vándorlás után veszik birtokukba Kánaánt, az Ígéret földjét. A bibliai adatokból nehéz volna az események idejét meghatároznunk, ám szerencsére ez esetben van egy külső forrásunk is: Mernepta fáraó emlékoszlopa megörökíti egy hadjárat emlékét, és ezen a Kánaánban legyőzöttek között beszél egy Izrael nevű népről, tehát 1219-ben, a 13. század végén Izrael mint nép már Kánaánban élt.  3. A bírák kora (Kr. e század)  A bibliai elbeszélés szerint a honfoglalás végén az izraelita törzsek Szikemben szövetséget kötöttek (Józs 24). A következő időszakot ez határozza meg: a törzsek külön élnek, időről időre (főleg veszély idején) ideiglenes vezetők, a bírák fogják össze őket.

12 Izrael mint állam Az egységes királyság kora (1012 k – 925 k)  Saul (1012 k. – 1000 k.)  jelenti az átmenetet a bírák korából a királyság korszakába. Őt a filiszteus veszély elhárítása érdekében választották királlyá, de a jogköre nem volt sokkal több, mint egy bíráé.  Dávid (1000 k. – 965 k.)  az első igazi király: Saul bukását követően előbb Júda, majd az északi törzsek is királlyá választották. Ő építi ki az Izrael államiságának intézményeit.  Salamon (965 k. – 925 k.)  Dávid fia, és művének folytatója. Az ő idejében felépül a jeruzsálemi templom. Izrael a többi közel-keleti szakrális királyság egyikévé lesz; belpolitikája azonban elidegeníti az északi törzseket.

13 Izrael mint állam A két királyság kora ( )  Az ország kettészakadása (925)  Salamon halála után az északi törzsek Jerobeám vezetésével elszakadnak a dávidi királyi háztól. Önálló országuk lesz Izrael, míg a dávidi ház Júda fölött uralkodik.  A testvérháború időszaka ( )  A két királyság negyven éven át próbál a másik fölé kerekedni; ezalatt mindkét ország súlyos veszteséget szenved.  Az Omri dinasztia kora ( )  Izraelben tehetséges és sikeres királyi ház uralkodik, a föníciai városállamokkal és Júdával fenntartott szövetségi viszony lehetővé teszi Damaszkusz terjeszkedésének feltartóztatását. A sikeres politika ára mély vallási válság.  Jehu puccsa (843), az arám fennhatóság kora ( )  Jehu puccsal megdönti az Omri dinasztiát, a vallásváltás veszélye elhárul, de Damaszkusz mindkét izraelita királyságot adófizetőjévé teszi.  A két ország utolsó aranykora ( )  Az arám fennhatóság megszűnik, a nemzetközi politikai vákuum lehetővé teszi mindkét ország gazdasági felvirágzását. A korszak végén megjelennek az első klasszikus próféták (Ámosz, Ozeás, Izajás, Mikeás).  Az asszír birodalom felemelkedése (745-től), Izrael bukása (722)  III. Tiglat-pilezer asszír király trónra lépésével Asszíria elindul világhódító útjára, Izrael fővárosa, Szamaria 722-ben elesik, ezzel az északi ország (és vele a párhuzamos izraelita királyságok) története véget ér.

14 Izrael mint állam 3. Júda marad egy egyedüli izraeli királyság 3. Az asszír fennhatóság kora ( )  Júda megmarad, de csak az asszír birodalom hűbéres királyságaként. Csaknem száz évig ez szoros fennhatóság, Jozija ( ) uralmának második részében azonban az asszír kontroll fellazul, kb. 630-tól lehetővé válik Júda belső reformja (= deuteronomista reform).  Végül a méd-babiloni szövetség 612-ben elfoglalja az asszír fővárost, Ninivét, ezzel az asszír kor véget ér. 4. A babiloni fennhatóság kora: Júda végnapjai ( )  Az időszak elején Babilon és Egyiptom küzd a Júda feletti uralomért. 597-ben a babiloniak elfoglalják Jeruzsálemet, sokakat deportálnak Babilonba (= a babiloni fogság kezdete), hűbéres királyt ültetnek Júda trónjára.  Cidkija azonban fellázad, ezért a babiloniak megostromolják Jeruzsálemet, 587-ben beveszik, a templomot lerombolják, és véget vetnek a dávidi ház uralmának. Ezzel Júda önálló államisága és vele a királyság kora is véget ér.

15 Izrael mint vallási közösség A babiloni fogság, a diaspóra kezdete ( )  Három deportálás nyomán jelentős közösséget telepítenek át Babilonba; a harcok elől pedig sokan elmenekülnek a környező országokba, főleg Egyiptomba – ezzel kezdetét veszi a szétszóratás (diaspóra) ideje. 2. A perzsa kor ( ) Csak töredékes adataink vannak erről a korszakról, főleg a második feléről.  Hazatérés a fogságból, a templom újjáépítése ( )  Círus perzsa király megdönti az újbabiloni birodalmat, és engedélyezi a Babilonba hurcolt zsidóknak a hazatérést és a templom újjáépítését. Küzdelmes éveket követően 515-ben felszentelik a második (újjáépített) templomot.  Ezdrás és Nehemiás reformja ( k.)  A vallási életében és azonosság-tudatában ellanyhult közösséget Nehemiás és Ezdrás szervezik újjá. Az Ezdrás által kihirdetett vallási törvények erős kereteket adnak a zsidóság fennmaradásához.

16 Izrael mint vallási közösség A hellén kor (332-63) A 4. század végén Nagy Sándor megdönti a perzsa birodalmat, és átveszi annak tartományait, így Júdát is. Halála után (323) hadvezérei osztoznak a hódításain.  Júda a ptolemaidák uralma alatt ( )  A 3. században Júda az Egyiptomban uralkodó Ptolemaioszok uralma alatt él.  A szeleukida uralom kezdete ( )  A paniumi csatában (198) Júda a Mezopotámiában uralkodó szeleukidák uralma alá kerül. 175-től IV. Antiokhosz Epifánész erőszakos hellenizálásba kezd, a zsidó vallás gyakorlását korlátozzák.  A makkabeus felkelés ( )  167-ben a vallásüldözés miatt hosszú felkelés robban ki a szeleukidák ellen. Három testvér vezeti a felkelést: Makkabeus Júdás ( ), Jonatán ( ) és Simon ( ). A végére Júda csaknem teljes függetlenséget szerez. 4. A Hasmoneusok kora (134-63)  A makkabeusok leszármazottai gyakorlatilag független királyokként uralkodnak Júda fölött; meghódítják a környező tartományokat, és erőszakkal terjesztik a zsidó hitet. 5. Júda Róma fennhatósága alá kerül (63)  A hatalmi játszmák, intrikák végül Róma kezére játsszák az egész területet.

17 Kronológia 1.  sz.? A pátriárkák kora  13. sz. Kivonulás, honfoglalás  sz. A bírák kora  : Az egységes királyság kora  : Saul  : Dávid  : Salamon  : A két királyság kora  925: Az ország kettészakadása  : A testvérháborúk kora  : Az Omri dinasztia kora  : Jehu puccsa, az arám fennhatóság kora  : A két ország utolsó aranykora (II. Jeroboám, Uzija)  : Az asszír hódítás kora, Szamaria eleste (722)

18 Kronológia 2.  : Az asszír fennhatóság kora  : Babiloni kor  : Júda végnapjai (a babiloni kor kezdete)  : A babiloni fogság  : Perzsa kor  : Hazatérés, a templom újjáépítése  k.: Ezdrás, Nehemiás  : Hellén kor  : Júda a Ptolemaioszok uralma alatt  : Júda a szeleukidák alatt  : Makkabeus-felkelés  : Hasmoneus-kor  63-tól: A római fennhatóság kezdete


Letölteni ppt "Az Ószövetségi történetírás. Történeti könyvek  Tóra = Pentateuchus = Mózes öt könyve  A világ teremtésétől a honfoglalás előestéjéig  Felerészben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések