Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FELVILÁGOSODÁS. A XVIII,SZÁZAD KORSZELLEME/FILOZÓFIÁJA A XVII.SZÁZAD TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FEJLŐDÉSE ALAPJÁN A TAPASZTALATRA ÉPÍTŐ ÉSZ MINDENHATÓSÁGÁVAL.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FELVILÁGOSODÁS. A XVIII,SZÁZAD KORSZELLEME/FILOZÓFIÁJA A XVII.SZÁZAD TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FEJLŐDÉSE ALAPJÁN A TAPASZTALATRA ÉPÍTŐ ÉSZ MINDENHATÓSÁGÁVAL."— Előadás másolata:

1 FELVILÁGOSODÁS

2 A XVIII,SZÁZAD KORSZELLEME/FILOZÓFIÁJA A XVII.SZÁZAD TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FEJLŐDÉSE ALAPJÁN A TAPASZTALATRA ÉPÍTŐ ÉSZ MINDENHATÓSÁGÁVAL A VILÁG MEGISMERHETŐ TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK MOZGATJÁK A VILÁGOT (DEIZMUS ÉS ATEIZMUS ) MEGÉRTÉSÜKKEL LEHETSÉGES A HALADÁS -FEJLŐDÉS AZ EMBER/TÁRSADALOM ÁTALAKÍTHATÓ FELEMELHETŐ EGYENLŐ JOGOK SZABADSÁG TOLERANCIA TESTVÉRISÉG ALAPJÁN TERMÉSZETTŐL/SZÜLETÉSTŐL FOGVA NEVELÉSSEL FELVILÁGOSÍTÁSSAL A HAGYOMÁNYOS ISTENKÉP VISSZASZORUL

3 TERJEDÉSE ANGOL FELVILÁGOSODÁS FRANCIA KITELJESEDÉS EURÓPAI ELTERJEDÉS

4 SZALONOK KÁVÉHÁZAK AKADÉMIÁK PÁHOLYOK SAJTÓ ÚJSÁGOK ÉS RÖPIRATOK ELITEK KÖRÉN BELÜL MARAD FELERŐSÍTI ÉS TERJESZTI ELŐKÉSZÍTI A FORRADALMAKAT ELITEK VEZETÉSÉVEL HATÁSA

5 Skolasztika felvilágosodás Isten középpontú természeti törvények uralják a világot Isten a teremtő és mindenható Isten szerepe átértékelődik Teológia elsődleges,a tudományok a tudományosság elsődlegessége ezt szolgálják (pl.Enciklopédia 32 kötete 1751/1772) tekintélyek feltétlen tisztelete haladáselvűség a racionalizmus jegyében vallási fanatizmus tolerancia és szabadgondolkodás egyház megkérdőjelezhetetlen egyház bírálata(Voltaire pl.) uralmi helyzete a feudális társadalom és állam a természet törvényei szerint Isten műve,tehát jó és örök megjavítható,megváltoztatható D’ALAMBERT DIDEROT VOLTAIRE

6 KÖTET DIDEROT ÉS D’ALEMBERT 70 EZER SZÓCIKK 11 KÖTET ILLUSZTRÁCIÓ „A KÖZGONDOLKODÁS MEGVÁLTOZTATÁSA” 140 MUNKATÁRSSAL NINCS TELJES MAGYAR FORDÍTÁSA ENCYCLOPÉDIE,OU DICTIONNAIRE RAISONNÉ DES SCIENCES,DES ARTS ET DES MÉTIERS

7 a természet törvényei szerint minden ember egyenlőnek és szabadnak születik velünk született jogok érvényesítésére társadalmi szerződésen alapulhat csak állam (Locke,Montesquieu) (alkotmányos monarchia vagy köztársaság keretében hatalmi ágak megosztásán és ellenőrzésén,jogegyenlőségen és népképviseleten alapulhat) vagy a nép közvetlen hatalomgyakorlásán alapulhat, közvetlen népszuverenitáson (Rousseau) (közvetlen demokrácia minden polgár részvételével) a természet törvényei szerint működjön a gazdaság ( szabad tulajdon,piac,verseny,önérdekű munka mozgatja,állam ne avatkozzon be) LOCKE MONTESQUIEU ROUSSEAU

8 LOCKE RENDSZEREROUSSEAU RENDSZERE

9 FELADATLAP ÁLLÍTÁSOK NÉPKÉPVISELET ELVE ALAPJÁN NÉP KÖZVETLEN DÖNTÉSÉN ALAPUL A DÖNTÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS A KIS KÖZÖSSÉGEK KEZÉBEN HATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSA A DÖNTÉS TÖBBSÉGI HATÁROZATTAL ÉS A KÜLÖNVÉLEMÉNY KIZÁRÁSÁVAL SZÜLETIK HATALMI ÁGAK ELLENŐRZÉSE TÁRSADALMI SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ JOGÁTADÁS NÉPSZUVERENITÁSON ALAPULÓ ÖNIRÁNYÍTÁS CENZUSOS VÁLASZTÓJOG MINDEN POLGÁR RÉSZT VESZ A DÖNTÉSEKBEN LOCKEROUSSEAU

10 Gazdasági elméletek 18. sz. kihívásaira már nem adott választ a merkantilista gazdaságpolitika. F. Quesnay ( ) francia orvos, közgazdász Gazdasági áttekintés című műve a fiziokratizmus alapjait rakja le. A gazdaságot nem kell mesterségesen szabályozni, hanem hagyni kell a maga útján menni (lasseiz faire). Az állam feladata a piac normális működésének a biztosítása. A gazdasági élet a kiegyenlítődés elvén működik. Haszon csak termelésből származhat, ami mezőgazdasági termelést jelent. A. R. Turgot ( ) francia közgadász Fiziokrata elvek. Szabad kereskedelem támogatása, fellépés a protekcionizmus ellen. Adam Smith ( ) angol közgazdász Nemzetek gazdasága című műve: munkaérték-elmélet, klasszikus politikai gazdaságtan megalapítója. A gazdaság folyamatának vizsgálatakor a legfőbb területe az, hogy hogyan lesznek a természeti forrásokból gazdasági javak. A társadalom jólétét a munkában látta, az áru értékét pedig az előállításához szükséges munkában. Társadalmi harmónia megteremtése a szabad versenyben valósulhat meg. TURGOT ADAM SMITH QUESNAY

11 Etienne Bonnot de Condillac ( ) Lock hatására a szenzualizmus francia teoretikusa lett (főleg az eszmék eredetét vizsgálta). Elmélete arra ösztönözte, hogy a szükségleteket tegye meg a gazdaságtan kiindulópontjául. Marie de Cavitat Condorcet márki ( ) Enciklopédia közgazdasági cikkeinek szerkesztésében vett részt, Voltaire és d' Alembert köréhez tartozik. A francia forradalomban az új közigazgatás kidolgozásában vett részt. Jean le Rond D'Alembert ( ) Kora analitikus módszereit alkalmazta mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásaiban. Értekezés a mechanikáról című művében a dinamikát a statikára vezette vissza. Differenciál egyenletek megoldására javasolt módszereket. Egy különleges estre alkalmazta a sorozatok konvergenciájának kritériumát, amely az ő nevét viseli. Bevezető értekezés az Enciklopédiához című cikke a tudománytörténet pozitivista előfutárává tette.

12 Denis Diderot ( ) Filozófiai gondolatok című művében deista felfogásáról adott számot. Megpróbált összefüggést találni a tudományos megfigyelések és a metafizikai spekuláció között. Dinamikus materialista elméletet dolgozott ki. Élete nagy részét az Enciklopédia szerkesztése kötötte le. Irodalmi munkássága: Fecsegő csecsebecsék, Az apáca, Rameau unokaöccse, megteremti a művészeti kritikát és értekezik a színházról. Irodalmi műveiben élesen bírálta a fennálló társadalmi rendet. A franciaországi üldöztetések miatt II. Katalin cárnő hívására Oroszországba utazott, aki megvásárolta könyvtárát, és egyben e könyvek kezelőjévé is tette (bár kiábrándult a felvilágosult abszolutizmusból, a cárnőt közvetlenül nem kritizálta, ezt II. Frigyessel tette meg Uralkodók politikai elvei című művében).

13 Claude Adrien Helvetius ( ) Az Enciklopédia munkatársa. Szellemről című művében szenzualista és materialista nézeteket vall, főleg társadalmi, politikai problémákra koncentrál. A feudalizmus felszámolását, a tulajdon igazságos, állam általi elosztását követeli. Vallás éles bírálata. Paul Henri Dietrich Holbach ( ) Mechanikus materialista nézetet valló filozófus, tudós, az Enciklopédia munkatársa. A vallás zsarnokságáról beszél, mivel az a félelemből és tudatlanságból ered. A politikában az alkotmányos monarchia és a felvilágosult abszolutizmus híve volt. Az emberek felszabadulását az a felvilágosodástól, az ész társadalmának megteremtésétől várta

14 Charles de Secondat Montesquieu ( ) A törvények szelleme című művében vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a törvények és a természet, a kormányzás elve, a hadsereg, az alkotmány, az éghajlat, az erkölcsök, a kereskedelem, a pénz és a vallás között. A római jog, a feudális jog és a francia polgári jog szemszögéből elemez. Három kormányformát ismer: félelemre alapított despotikus uralmat (ezt elveti), a köztársaságot, amely alapjának az erényt és a monarchiát, amely alapjának a tisztességet tartotta. Szétválasztja a hatalmi szférákat: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom.

15 - Kizárólag a hatalom megosztásában látja a zsarnokság felszámolását. - Nagy fontosságot tulajdonít a törvényességnek, amelyet a szabadság biztosítékának tekint. - A politikai gondolkodás fő kérdése a szabadság, ami annyit tesz, hogy mindenki megteheti azt, amit a törvények megengednek, a politikai szabadság szerinte a vagyonbírás biztonságából származik, ezt kell szolgálnia a politikai intézményrendszernek. - Irodalmi munkássága: Perzsa levelek.

16 Jean-Jacques Rousseau ( ) - A társadalmi szerződés című műve szerint a szerződés az egyedek és a közösség között áll fenn. - Népszuverenitás elvének megfogalmazása. - Legfőbb hatalom (vagyis a közakarat gyakorlása) elidegeníthetetlenségének és oszthatatlanságának elve. - Közvetlen demokrácia eszméje (nép követei nem képviselői, hanem csak megbízottai a népnek, ezért végleges megoldást nem köthetnek). - Vagyoni egyenlőtlenség csökkentésére törekedett. - Irodalmi munkássága: Vallomások, Új Heloise.

17 Francois Marie Arouet (családi név)Voltaire ( ) Egy nemes úrral való összeszólalkozása miatt kitoloncolták Franciaországból, Angliába telepedette le, itt tartózkodása nagy hatással volt politikai, filozófiai munkásságára (franciaországi viszonyok bírálata, Pope, Swift barátja, Newtont, Miltont, Locke-ot tanulmányozta). Filozófiai levelek c. műve ennek hatásra született (betiltották, elégették, szerző menekülni kényszerült) az angliai vallási toleranciát, politikai berendezkedést és kereskedelmi viszonyokat dicsérte. Egyházellenes világkép kialakítása, majd egész életében írásaiban következetesen küzdött az egyházi önkény ellen, a vallási megosztottság ellen. A történelemben élő cselekvő, dinamikus embereszményt vázol fel. Természettudományos műveiben Newtont népszerűsítette, Locke szenzualizmus mellett érvelt Descartes ellenében (Cireyben Chatelet márkinéval pompás laboratóriumot, igazi felvilágosodás kori "tudós" kastélyt rendeztek be). Nagy Frigyes meghívására Berlinbe utazott, ám kezdeti barátságuk kölcsönös gúnyolódásba és végül Voltaire távozásába torkollott. XIV. Lajos francia király című műve a történetírás új módszerét mutatta be (gondviselés kiiktatása, részletes beszámoló a gazdasági és társadalmi viszonyokról).

18 Röpiratháború indul meg Rousseau és Voltaire között ellentétes nézeteik kifejtésére. Enciklopédia cikkírója, a nagy vállalkozás támogatója. Ferneyben rendezi be kastélyát, ahol modern módszerekkel gazdálkodott, fogadta Európa kiválóságait. Filozófiai ábécé c. művében közérthető formában fejtette ki a felvilágosodás gondolatait társadalomról, vallásról, erkölcsről a morál maximáit egyetemesnek tartva, ha egyének meg is tagadják azt; valamint kifejtette, hogy az igazság és igazságtalanság fokozatosan alakul ki az emberben. Filozófiai munkássága nem rendeződik egységes rendszerré, lényeges vonásai a következőek: deizmus, kinyilatkoztatott vallások bírálata, szenzualizmus és empirizmus módszerének hirdetése a természettudományokban, a tudat, mint az anyag sajátossága csak élő tettekben van jelen, erkölcsi tanok viszonylagosságának hirdetése, minden fanatizmus elvetése, türelem és gondolkodás szabadságának követelése. Irodalmi munkássága: Henriade c. eposz, Zaire, Mahomet c. tragédiák, Candide vagy az optimizmus, A vadember c. regények.

19 Angol felvilágosodás Thomas Hobbes ( ) Galilei, Descatres művei hatása alatt fordul érdeklődése a matematika felé. Mechanikus materialista nézeteket vall (a természetet kizárólag mozgó testek alkotják: természetes testek vagyis élőlények és mesterséges testek vagyis gépek). A politikát mint tudományt a természettudományok mintájára fogja fel. Az államot is mesterséges testnek tekinti, amelyben az egyéni akaratok érvényesülnek (társadalmi szerződés). A politikai testeket a természetes testek nem dönthetik meg, mert azok az emberi szabadság termékei, ezért történelmi és gyakorlati tények. Műve: Levitán, avagy az egyházi és világi állam anyaga, formája és hatalma, utópikus elképzelés, amely szerint az ember megalkotja az abszolút monarchiát, amelyben mindenki feladja szabadsága egy részét és lemond önző szükségleteiről.

20 David Hume ( ) Skót filozófus. Empirista ismeretelmélet megalkotása (Értekezés az emberi természetről): szerinte a valóság csak érzéki benyomások áradata, minden emberi elgondolás érzetekből és ezek társításából születik, a többi csupán hiedelem (okosság, Isten, külső világ realitása), ebből következik, hogy nincs abszolút igazság és abszolút erkölcs. Társadalom és politikaszemléletére az utilitarista [haszonelvű, hasznosságra törekvő] elgondolás jellemző, vagyis semmiféle probléma nem merül fel a politikai legitimitással kapcsolatban, mivel minden állami intézmény csak a képzelet hasznos megállapodása. Dialógusok a természetes vallásról című művében elvetette az istenről való összes tanítást, és károsnak tartotta a vallásnak az erkölcsre gyakorolt hatását.

21 John Locke ( ) Levél a vallási türelemről című művével keltett először figyelmet, amelyben nem ismeri el az állam jogát a vallási életbe való beavatkozásra. Polgári kormányzatról című művében a politikai liberalizmus eszméjének alapjait rakja le, amely szerint a kormányzati hatalmat társadalmi szerződés teremtette, amelynek feladata az emberek személyes szabadságának és tulajdonának védelme, a nemzetnek joga van ezt felbontani, ha az állam nem teljesíti feladatát. Értekezés az emberi természetről című művében kifejti, hogy velünk született eszmék nem léteznek (tabula rasa), az újszülött tudata tiszta, amelyre az érzéki tapasztalat írja rá a külvilágból érkező információt.

22 Isaac Newton ( ) Matematikai eredményei: binomiális tétel, differenciál- és integrálszámítás. Fizikai eredményei: mechanika newtoni mozgástörvényei, színelmélet (színszórás, fehér összetett szín volta). Az általános tömegvonzás elméletét fő művében a Principiában közölte. Tudományfilozófiai jelentősége abban áll, hogy megfogalmazta és hosszú időre meghatározta a természettudományos kutatás módszerét és alapvető célját, munkásságában szakított a középkori statikus világképpel, helyette egy dinamikus, egységes világszemléletet adott, amellyel a mechanikus materializmus filozófiájának természettudományos alapjait teremtette meg. Irodalmi személyiségek: Pope, Swift, Defoe, Richardson, Fielding

23 Német felvilágosodás Immanuel Kant ( ) Az ég általános természetrajza és elmélete című műve az első jelentős írása, amelyben máig érvényes természeti működési elveket fogalmaz meg. Hume, Leibniz és Rousseau hatására írja meg A tiszta ész kritikája, Az erkölcsök metafizikájának alapvetése és A gyakorlati ész kritikája című műveit. Szerinte a magánvaló világával kapcsolatba kerülő ember akkor cselekszik morálisan értékesen, ha legyőzi egoista hajlamait, az érzékiséget, és helyettük az önzetlen kötelességteljesítés, a tiszta ész és szabadság világát részesíti előnyben. Kant az észt állította a világ középpontjába.

24 Az egyetemes és szükségszerű megismeréshez szükség van arra, hogy a megismerés tárgyai igazodjanak a gondolkodó alany természetéhez (ez tapasztalatból nem származhat). Az értelem, miközben törvényei alá vonja az érzékelést és a képzeletet, lehetővé teszi a természetet kormányzó elsődleges törvények felállítását. Ha azonban a természet a determinizmusnak van alávetve, lehet e szabad az ember? Erre úgy válaszol, hogy az ember akarhat, de akarata egyben egy egyetemes törvényszerűség része is. Az ember lehetőségéről és reményéről azt mondja, hogy a politikai alkotmány által garantált szabadság állapotába juthat, az egyén számára az erkölcsök fejlődését és a művészet általi teljesebb megismerést ígéri.

25 Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) Differenciálszámítás felfedezése (Newtontól függetlenül). Bírálja a megismerés karteziánus elvét, a gondolkodást (cogito). Szerinte az értelem igazsága esetében elegendő a logikai bizonyíték, ám a tényigazságok bizonyításakor szükség van Istenre. Az egyetemes és szükségszerű tudás megszerzéséről beszél, az ember képes a végtelen világ megismerésére. Isten, akinek léte racionálisan bizonyítható, minden igazság tudója.

26 Az eszmei szubsztanciákat [maradandó, lényeg] isten teremti, és végtelen a számuk (a világ tehát végtelen nézőpontból szemlélhető). Ezek a szubsztanciák alkotják a világot (önmagában mindegyik a világegyetem tükre). Az általunk ismert világ a világok lehető legtökéletesebbje, mert ha még ennél is tökéletesebb lehetett volna, akkor az Isten olyannak teremti. Az emberi értelemmel világosan megismert tökéletesség az igazság és az emberi érzékkel homályosan felfogott tökéletesség a szépség. Irodalmi személyiségek: Schiller, Goethe, Klopstock, Lessing, Wieland, a "Sturm und Drang" képviselői (Klinger, Lenz, Kotzebue)


Letölteni ppt "FELVILÁGOSODÁS. A XVIII,SZÁZAD KORSZELLEME/FILOZÓFIÁJA A XVII.SZÁZAD TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FEJLŐDÉSE ALAPJÁN A TAPASZTALATRA ÉPÍTŐ ÉSZ MINDENHATÓSÁGÁVAL."

Hasonló előadás


Google Hirdetések