Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felvilágosodás Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felvilágosodás Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)"— Előadás másolata:

1 A felvilágosodás Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)

2 A felvilágosodás fogalma  A XVIII. század sokrétű eszmeáramlata. Általános jellemzői:  Úgy tekinti magát, mint az ész, értelem korszakát: az emberi értelem, megismerő- képesség szinte mindenható, korlátlan  Öntudat: új korszak. A korábbi „sötét” korokat most az „értelem fényének” kora váltja fel.

3 Előzmények I.  Közvetlen: ◦a természettudományok és a technika korábbi, főleg XVII. sz-i fejlődése  Kopernikusz, Kepler, Galilei csillagászati kutatásai  Newton fizikai felismerései  anatómiai, biológiai, kémiai megfigyelések és felismerések — Száray II., 199. skk.)  A társadalmi szerződés gondolata: Thomas Hobbes és John Locke Száray II., 199. skk.) ◦Társadalmi változások (Anglia, Németalföld):  Alkotmányos monarchia kialakulása  Gazdasági fejlődés>könyvnyomtatás, sajtó

4 Előzmények II.  Távolabbi, közvetett előzmények: ◦A kereszténység „szabad akarat”-fogalma ◦A középkori bölcselet (filozófia) törekvése az értelem és a hit szintézisére (összhangba hozására) ◦A hittudomány (=teológia) teremtéstani megfontolásai  A keresztény alapok tették lehetővé a felvilágosodás eszmerendszerének kibontakozását! Más világvallások közegében nem alakult ki hasonló eszmeáramlat! (Isten elutasításának – az ateizmusnak – gondolatáig csak toleráns vallás és társadalom jutott el.)

5 A ~ alapvető vonásai I. ◦elveti a dogmatikus gondolkodást, a tekintélyelvűséget, a zsarnokságot, az előítéleteket, a fanatizmust. ◦A gondolkodásbeli, politikai és gazdasági szabadságot hangsúlyozza. ◦hagyományellenesség; Fro-ban fanatikus egyházellenesség (Voltaire) ◦feltétlen hit a tudományban ◦a(z érzékelhető) tapasztalatra alapoz (empirizmus: csak a tapasztalatra épülő tudás igazolható!) ◦küldetéstudat: a világot nem elsősorban leírni, hanem változtatni akarja. Neveléssel, meggyőzéssel, ismereterjesztéssel az ember és a társadalom jobbítható. (E tekintetben a humanizmus utóda a felvilágosodás.) ◦ „alkalmazott” tudomány és irodalom: feladata a gondolkodás elavult formáinak megváltoztatása. A sajtón, az irodalmon keresztül a nagyközönséghez akar eljutni.

6 A ~ alapvető vonásai II.  a földi boldogság és szabadság eszményének hangsúlyozása  új történelemfelfogás: a történelem az emberiség tökéletesedésének felfelé ívelő folyamata  új, fizikai világkép: a természetet kvantitaív (=mennyiségi) módon akarja leírni  Racionalizmus a világ és az ember (társadalom) ésszerű, megismerhető, leírható, alakítható (Ratio=ész, értelem)  Empirizmus: csak az objektív tapasztalatból levezethető, tapasztalati úton igazolható ismeret igaz. Empíria=tapasztalat.  a hit és az értelem szembeállítása (helytelen: a teológia tudomány: ismeretek rendszerezett egésze. A kinyilatkoztatásban, a Jézus-eseményben és az Egyház ön- reflexiójában megnyilvánuló istentapasztalatra reflektál.)  Isten léte kérdésében sokszínű: materializmus, deizmus, szkepticizmus  állam és egyház viszonyának kérdésében különféle álláspontok (radikális szekularizációs törekvések Fro-ban.)

7 A francia felvilágosodás államelmélete  Montesquieu államelmélete: ◦„A törvények szelleme” - a három államhatalmi ág elválasztása (törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató) ◦Népképviselet, cenzusos választójog ◦Földrajzi determinizmus  Rousseau államelmélete: ◦Közvetlen részvételen alapuló népuralom ◦A társadalmi bajok oka a magántulajdon (egy idealizált aranykort feltételez – vö. „ősközösség”)  A gyakorlat: a francia forradalom a jakobinus diktatúrához, zsarnoksághoz vezet!

8 A felvilágosodás és a vallás  Többféle viszonyulás Isten létének kérdéséhez és az Egyházhoz: ◦Deizmus – Isten megteremtette a világot de nem avatkozik be működésébe ◦Agnoszticizmus – értelemmel nem eldönthető, hogy létezik-e Isten ◦Ateizmus – istentagadás (pl. D’Alembert) ◦Voltaire – istenhívő de egyházellenes. A vallás közérdek, a rend és erkölcsök fenntartása miatt.

9 A XVIII. sz közgazdasági elméletei  Fiziokratizmus: (Quesnay és Turgot): ◦Az gazdaság szabadon működő rendszer – szabad verseny ◦Az állam feladata a tulajdon- és vállalkozási szabadság biztosítása ◦Az új érték a földből származik:  A mezőgazdaság elsőbbsége  Bányászatra alapuló ipar  A kereskedelem nem termel új értéket  Adam Smith (a modern közgazdaság-tudomány atyja. Műve: „A nemzetek gazdagsága”): ◦Szabad-verseny (szabad kereskedelem, szabad árszabás, szabad munkaerővándorlás) ◦Szabadpiac: „láthatatlan kéz” szabályozza (=kereslet, kínálat)

10 A felvilágosult abszolutizmus  Európa kevésbé fejlett területein („periféria”) a felvilágosodás eszméire és gyakorlatára alapozva az uralkodók abszolutisztikus módon kormányozva felülről jövő gazdasági és társadalmi reformokat hajtanak végre.  II. (Nagy) Frigyes porosz király  II. (Nagy) Katalin orosz cár (őt megelőzően I. Nagy Péter)  Mária Terézia ill. II. József


Letölteni ppt "A felvilágosodás Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések