Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FELVILÁGOSODÁS ÉS STÍLUSIRÁNYZATAI.  „A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából”  (Immanuel Kant, 1724–1804)  Társadalmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FELVILÁGOSODÁS ÉS STÍLUSIRÁNYZATAI.  „A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából”  (Immanuel Kant, 1724–1804)  Társadalmi."— Előadás másolata:

1 A FELVILÁGOSODÁS ÉS STÍLUSIRÁNYZATAI

2  „A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából”  (Immanuel Kant, 1724–1804)  Társadalmi alapja: a kapitalista termelés felgyorsulása, városiasodás, a polgárság megerősödése  A felvilágosodás a tudatlanság sötétségével szemben az ész, a tudás „fényét” állította szembe  A felvilágosodás filozófusai az általános emberit a saját koruk emberében látták;  szabadgondolkodás: az emberi elme képes a világ maradéktalan megismerésére minden külső segítség nélkül. Az embereket sújtó bajok fő forrása: a tudatlanság  a tudással, a ráció és a tapasztalat erejével, a term. tudományos felfedezések segítségével a világ problémáit megoldhatónak vélték pl. csillagászat: bolygók mozgása (Galilei, Kepler) fizika: szabadesés törvénye (Newton) fizika: szabadesés törvénye (Newton) a tudomány szerepe megváltozik: a világ problémáit megoldhatónak vélték a tudomány szerepe megváltozik: a világ problémáit megoldhatónak vélték jólét, biztonság, kellemesebb élet jólét, biztonság, kellemesebb élet  A jelszó: Sapere aude! Merj gondolkodni! (Horatius)

3 Empirizmus  Anglia – empirizmus (empíria = tapasztalat)  Előfutár: Hobbes (1588–1679): az ember jellemzője az örömkeresés és az önzés  Locke (1632–1704): ismereteink forrása az érzékelés; – „Nincs semmi az értelemben, ami nem volt előbb az érzékletben.” Műve: Értekezés az emberi értelemről (1690)  A világ megismerése az érzéki tapasztalaton múlik  Indukció: egyes adat tudományos általánosítás  Az emberi értelem a legfőbb bíró; az észérvek és az erkölcs, a természet és Isten egymást igazolják  A tolerancia, a türelem eszméje!

4 Racionalizmus  Franciaország – racionalizmus  (ráció = ész, értelem)  Descartes (1596–1650): Értekezés a módszerről (1637) – Gondolkozom, tehát vagyok  A dedukció fontossága (az általánosból az egyesre való következtetés)  A matematika és a logika alapvető fogalmai az emberekkel velük születtek, nem tapasztalati eredetűek  Pascal (1623–1662): „Nádszál az ember,... de gondolkodó nádszál. (...) Minden méltóságunk a gondolkodásban rejlik.”

5 A felvilágosodás gondolkodói az ész nevében elvetették, ésszerűtlennek tartották a vallások dogmáit, de nem lettek ateisták (istentagadók)  deizmus (Tindal, Toland, Bolingbrook): Isten megteremtette, elindította a világot, működését a természeti törvényekre bízta (newtoni törvények)  panteizmus: Isten és a Természet azonosítása  Ésszerűtlennek bizonyultak a társadalmi rend intézményei, szokásai. Különösen a születési kiváltságok ellenkeztek a józan ésszel.  Szabadság, egyenlőség, testvériség  materializmus: a világ anyagi eredetű, nincs transzcendens irányító erő

6 Enciklopédia  Diderot (1713–1784) és D’Alambert (1717 –1783): Enciklopédia (1751–1780; 35 kötet) A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára - a korabeli emberi tudás összegzése  Diderot elsősorban a képmutatást, Voltaire (1694–1788) a fanatizmust, Rousseau (1712 –1788) a luxust támadta

7 Stílusirányzatok Európában a 17. század végétől a 19. század első feléig 18. század rokokó, „késő barokk” klasszicizmus szentimentalizmus a 19. század első fele klasszicizmus romantika 17. század barokk (francia) klasszicizmus

8 Stílusirányzatok: klasszicizmus szentimentalizmus, rokokó  Sziget a barokk tengerben  A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály;  classicus = első osztályba tartozó)  Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése, a szigorú formákhoz kötődés a barokk mértéktelenségével, miszticizmusával, szertelenségével szemben

9  XIV. Lajos (1643–1715), a Napkirály korában az ízlést az udvar (az irodalmi illedelmesség) és a város (a polgári józanság) határozza meg. Az államrendszer hatására az irodalom is a törvényekhez, szabályokhoz alkalmazkodik  Eszmény: a rend, a nyugalom, az ésszerűség  Híres francia klasszicista képzőművészek:  François Girandon: Apolló és a nimfák  Nicolas Poussin: A Parnasszus

10 Girandon: Apollón és a nimfák  Versaille-ban található  Apollón a Napisten, XIV. Lajos a Napkirály  A művész alaposan tanulmányozta az ókori görög művészetet

11 Poussen: Parnassus (Apolló és a Múzsák)

12 Szentimentalizmus (érzékenység)  A XVIII. sz.-ban alakult ki ez a stílusirányzat  Az érzékenység kultusza – az empírizmusra épül, és az érzelmek szabadságát hirdeti, bár az egyént tehetetlennek ábrázolja a társadalmi renddel szemben (szerelmeseket elválasztó társadalmi, vagyoni különbségek)  Műfajok: elégia, temetői költészet, napló- és levélregény  A stílus jellemzői: melankolikus, szenvedő cselekvésképtelen hősök, akik társadalmi problémáik elől a természetbe, a magányba, a betegségbe, halálba menekülnek.

13 Híres szentimentalista regények:  Rousseau: Júlia vagy Új Heloise (eloiz;1761) Levélregény, mely egy szegény házitanító és a bárókisasszony be nem teljesülhető szerelméről szól. Azt hirdeti, hogy mindenkinek joga van a boldogságra. A század legnagyobb könyvsikere volt. Levélregény, mely egy szegény házitanító és a bárókisasszony be nem teljesülhető szerelméről szól. Azt hirdeti, hogy mindenkinek joga van a boldogságra. A század legnagyobb könyvsikere volt.  Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (1774) A levélregény ifjú hőse beleszeret Lottéba, aki már egy másik fiatalember menyasszonya. A lelkét feldúló érzelmektől nem tud szabadulni, regény végé öngyilkos lesz. A regény önéletrajzi ihletésű. A levélregény ifjú hőse beleszeret Lottéba, aki már egy másik fiatalember menyasszonya. A lelkét feldúló érzelmektől nem tud szabadulni, regény végé öngyilkos lesz. A regény önéletrajzi ihletésű. A regény azt sugallja, hogy az élet a boldogtalanság felé tart. A regény hatása valóságos Werther-láz lett Európában. A regény azt sugallja, hogy az élet a boldogtalanság felé tart. A regény hatása valóságos Werther-láz lett Európában.

14 Wilhelm von Kalbach: Lotte

15 F. C. Baude: Werther halála

16 A rokokó:  művészeti stílus a 18. század első felében;  „rocaille” = kagyló  Jellemzi: könnyedség, játékosság, miniatürizálás  belsőépítészet (tükrök, kacskaringók, hajlatok)  festészet (erotika, Cupido, Ámor, „szép rendetlenség”)  szobrászat (porcelán, Meissen, Sèvres)  irodalom (bravúros játékosság, zeneiség, csengő- bongó formák, szabadszájú, szellemes, vidám, bájos)

17 Fragonard: A hinta  pajzán téma  szépség és szerelem  erotika  apró részletek  gazdag színvilág

18

19


Letölteni ppt "A FELVILÁGOSODÁS ÉS STÍLUSIRÁNYZATAI.  „A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából”  (Immanuel Kant, 1724–1804)  Társadalmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések