Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az érdekegyeztetés rendszere Az érdekegyeztetés definíciója: A munka világa ellenérdekeltségű szereplőinek tevékenysége, céljaik és feladataik összehangolására.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az érdekegyeztetés rendszere Az érdekegyeztetés definíciója: A munka világa ellenérdekeltségű szereplőinek tevékenysége, céljaik és feladataik összehangolására."— Előadás másolata:

1 Az érdekegyeztetés rendszere Az érdekegyeztetés definíciója: A munka világa ellenérdekeltségű szereplőinek tevékenysége, céljaik és feladataik összehangolására

2 Az előadás témája Fogalmak Rövid történeti áttekintés Jelenlegi helyzet –NGTT –VKF –OKÉT Új fórumok lehetőségei, indokoltságuk Kétoldalú párbeszéd Magyarországon A társadalmi partnerek elvárásai Lehetséges forgatókönyvek

3 Érdekegyeztetés tartalma I. Szakszervezeti érdekképviselet kedvezményezettjei: tagságuk /közvetve az összes munkavállaló 1.Aktív munkavállalók 2.Munkaerőpiacon kívüliek (tanulók, munkanélküliek, TB ellátásban lévők: nyugdíjasok, eü. ellátás)

4 Érdekképviselet tartalma II. Aktívak: munkaerő-piaci helyzetének megtartása, javítása Álláskeresők és tanulók: vissza-, ill. bejuttatni a munkaerőpiacra (aktívvá tenni) TB ellátásban lévők (megváltozott munkaképességűek)

5 Munkaerő-piaci helyzet tartalma A szakszervezeti tevékenység célja Munkahely védelem, foglalkoztatás bővítés Bér és jövedelem biztonság Szociális biztonság (TB is) Munkakörülmények javítása: szabályok, technikai eszközök, ergonómia stb. 1.KÖRNYEZETVÉDELEM 2.LAKÓHELYI ELLÁTÁS

6 Munkahelyvédelem, foglalkoztatás Piac és szakszervezet, piaci és szociális szempontok ellentétjei Túlkínálat szabályozása Piacképes tudás Foglalkoztatás stabilizálás (technológiai sorok foglalkoztatottjainak száma) Munkahelyteremtés támogatása (tőke export, helyett termék export, tőke import)

7 Bér és jövedelem biztonság Munkaerő-piaci helyzet és a bérek Szakmák, felkészültség, motiváltság Országok, régiók, kistérségek Jogi, pénzügyi garanciák (Mt. bérek biztonsága, Bérgarancia alap)

8 Szociális biztonság Tágabb értelmezés: 1.Szociális, jóléti juttatások a vállalatnál, intézménynél 2.Társadalmi szintű gondoskodás: egészségügyi ellátás, nyugdíjellátás 3.Megváltozott munkaképességűekről való gondoskodás 4.Szakszervezeti juttatások

9 Munkakörülmények javítása Munkaviszonyra vonatkozó szabályok (Mt. KSZ.) Munkabiztonság Technikai fejlesztés (foglalkoztatás ellentmondásai) Ergonómia

10 Az érdekegyeztetés szintjei Az Európai Unió (EU-s direktívák hatása a magyar szabályozásra; ágazati párbeszéd, EU-s érdekegyeztető fórumok, bizottságok: Szociális bizottság) Országos szintű Ágazatközi (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács - OKÉT, Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa – KOMT) Ágazati, szakmai (ÁPB) Területi- regionális Helyi: társasági, intézményi

11 Fogalmak Szociális dialógus: szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek közti, illetve köztük és a kormány közötti tárgyalást, konzultációt, információcserét jelenti, gazdasági, szociális és velük összefüggő egyéb kérdésekről ILO típusú (szervezkedés, megállapodások szabadsága) a munkavilágára koncentráló Civil dialógus: átfogóbb fogalom fenti szereplőkön túli résztvevői kör (civil szervezetek, egyéb szereplők) közötti egyeztetés EU típusú nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének fóruma A munkaügyi kapcsolatokban általában a munkavállaló és a munkáltató vagy ezek érdekképviseletei vesznek részt (bipartit)

12 Fogalmak 2 bipartit = munkáltató és munkavállalói szervezetek egyeztetése EU szociális partnerek bipartizmus plusz = bipartit kiegészítése „civil” (nem kormányzati) szervezetekkel ILO civil párbeszéd tripartit= bipartit + kormány ILO társadalmi párbeszéd alapmodellje tripartizmus plusz = tripartit + „civil” szervezetek tripartizmus mínusz= hiányos oldalak (VKF)

13 Történeti áttekintés december Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), tripartit 1990 augusztusa OÉT átalakult Érdekegyeztető Tanáccsá (ÉT) tripartit április 21. ÉT Országos Munkaügyi Tanáccsá (OMT) alakult, tripartit alapszabály első alkalommal tartalmazott szabályokat a részvételre vonatkozóan, január 24. Gazdasági Tanács (tripartizmus plusz) július 26. OMT–ből Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tripartit augusztus 24. Gazdasági és Szociális Tanács ?? július 22. NGTT (2011. évi XCIII. törvény). Alakuló ülés október 11. bipartizmus plusz (OÉT utolsó ülése december) február 22-én VKF tripartit „mínusz”

14 Országos Érdekegyeztetési Tanács Szereplők, részvétel feltételei Tevékenység, hatáskör jövedelem politika, foglalkoztatáspolitika, törvény előkészítés (alkotmányos kifogás - közhatalmat gyakorló testület) Intézmény strukturáltsága, delegálási jog Munka rendszeressége, tervezettsége Nyilvánosság szerepe Minta a munkaügyi kapcsolatokra

15 Gazdasági és Szociális Tanács Összetétel: munkavállalók, gazdaság, civilek és a tudomány Feladat: konzultációs fórum társadalmat, gazdaságot érintő átfogó problémák, megoldásukra nemzeti stratégiák: gazdaság, szociálpolitika, fejlesztés, munkaügy, foglalkoztatás, társ. biztosítás, eü., EU integ., saját kezdeményezések

16 Jelenlegi helyzet NGTT Létrehozásának indokai (OÉT, GSZT, GEF) Résztvevők, jelleg (öt oldal) Feladat, struktúra VKF Cél Konzultáció, egyeztetés (konzultáció, vélemény, ajánlás, megállapodás) Monitoring bizottság Finanszírozás

17 NGTT feladat Elemzi a társadalmi-gazdasági fejlődést, Javaslat átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, Megvitat: társadalompolitikai, foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, jövedelemelosztási stb. kormányzati stratégiákat, kérdéseket!! Véleményez tervezett kormányzati intézkedéseket,

18 Feladat 2. részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz feladatot adhat: országgyűlés, kormány (tagok) 30 nap

19 Következtetések NGTT a GSZT és nem az OÉT szerepét OÉT feladatai ellátatlanok – VKF Nagy létszámú – nincsenek egyezségek Nem volt munkaügyi bizottsága Civil párbeszéd összevonódik a munkaügyi (szociális) párbeszéddel Látszat tevékenység (cirkusz)

20 VKF létrehozása Az NGTT kritikája december, október, február 22-én VKF Több mint 1 évig nem volt OÉT szerű egyeztetés Új Mt. konzultációja érlelte ki (először munkáltatók, aztán Liga és MOSZ Végül csonkán maradt Teljesen OÉT tevékenység-monitoring biz.

21 VKF résztvevők Kormány (miniszterelnök, foglalkoztatásért felelős miniszter) Munkáltatói szervezetek –MGYOSZ –VOSZ –Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ) Szakszervezetek –LIGA –MOSZ –MSZOSZ Monitoring bizottság vezetője (foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár) Ülések szükség szerint, de félévente egyszer

22 VKF feladata Érdekképviseletek és a kormány közötti együttműködés erősítés Gazdasági növekedés elősegítése Versenyképesség javítása Üzleti környezet fejlesztése A versenyszférán belüli társadalmi párbeszéd erősítése

23 VKF jellege Versenyszférát érintő Gazdasági tárgyú kormányzati döntések konzultatív, véleményező, javaslattevő fóruma (konszenzussal ajánlást fogad el, megállapodást köt)

24 VKF célja Szándékok egyeztetése Információk cseréje Megállapodások kötése Szabályozási javaslatok megtárgyalása

25 Konzultációs területek Foglalkoztatáspolitika, munkaerőpiac Adó, járulék Bérek (minimál bér, garantált bér, bérajánlás) Munkaügyi, szakképzési, munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzési szabályok Munkaügyi kapcsolatok Szociális ellátások (álláskereső támogatás, TB) Vállalkozások általában Amit felek fontosnak tartanak

26 Összehasonlítások GSZT – NGTT összetétel, feladat, hatékonyság különbség az egyházak OÉT – VKF összetétel, feladat, hatékonyság, plenáris ülés? Bértárgyalások NGTT – VKF határkör elvonás bértárgyalás módszere: vitatható, hiányos makro adatok, hatékonyság, infláció (min.bér- létminimum) Munka Törvénykönyve támogatottság, szakmaiság

27 VKF értékelés OÉT jogosítványai (NEuT, 9 bizottság, MAT, MMT (2007-től RMT-k), a TB után Legtöbbet a min. bér, garantált bérminimum, bérajánlás Kevésbé differenciált munka (bizottságok) Összetétel – érthetetlen és magyarázhatatlan hiányok Megtörtént a szférák szétválasztása (egyesítés?)

28 Az érdekegyeztetés hiányosságainak következményei Legitimitás - támogatottság Szakmaiság (Mt. példa) VKF és OKÉT elválasztás?? Közös ügyek Külön utas megoldások –Lobbizás –Kijárás (multik, kapcsolatok, befolyás keresés)

29 Vélemények, javaslatok, OÉT jellegű munka: rendszeresség, tervezettség, struktúráltság, részvétel Szférák szétválasztás Munkáltatók - állami cégek problémái? Közüzemi fórum – van-e érdemi különbség, ami ezt szükségessé teszi Szférák egyesítése – „szuper” fórum a közös ügyekre

30 Kétoldalú párbeszéd Bipartit egyeztetések (munkaügyi kapcsolat) Nem az ÁPB-ről (ezek az ágazatokat, szak-, és alágazatokat fedik le) Mi van a több munkáltatóra kiterjedő megállapodásokkal, a területi KSZ-ekkel Milyen feltételei vannak a megállapodásoknak –Közös érdek –Jogi szabályozás –Hatalmi egyensúly

31 Forgatókönyvek Politikai véleményalkotások nélkül FIDESZ kormány: hatalom erősítés vagy konszolidáció – érzékenyebben a szoc. partnerek kezdeményezéseire Kormány váltás – vissza az OÉT-hez?

32 Néhány megvitatandó kérdés Kormányok kiemelt szerepe az érdekegyeztetésben Munkáltatói és munkavállalói oldal nem egymással akar megállapodásra jutni, hanem a kormánytól várja a megoldást és meg is kapja. Ez csökkenti a megállapodási hajlandóságot, a valódi érdekegyeztetésben való érdekeltséget. Felerősíti a lobby tevékenységet, az intézményes érdekegyeztetésen kívüli megállapodásokat.

33 Kérdések 2. Kijárás Ha nem működik jól a makroszintű érdekegyeztetés ennek torz formái jelennek meg: multi külön kijárások, lobbyzás: lásd AUDI Hungária régi Mt. 117/C §, új Mt. elszámolási időszak Mt. 97.§ (3), korengedményes és korkedvezményes nyugdíjért folytatott lobby tevékenység a MOL Nyrt. részéről (képviselőkkel és államtitkárokkal felvett kapcsolatok), az új Mt. elfogadása előtti regionális szakszervezeti kezdeményezések a képviselők (bármely oldali) befolyásolására. Ez utóbbi kapcsolatok egyes helyeken túlélték az Mt. elfogadását és további ügyekben aktivizálódnak

34 Kérdések 3 Reaktivitás a stratégiátlanság következménye Szervezetek belső érdekintegrációja Milyen mechanizmus szolgálja a mikro szintű problémák mezo szintűvé integrálását, és a a mezo szintű ügyek makroszintűekké integrálását. Milyen a szervezeteken belüli és az oldalon belüli érdekegyeztetés, probléma „kihordási” mechanizmus? Esetlegesek a különböző szinten képviseletre kiválasztott ügyek??

35 Kérdések 4. Az érdemi egyeztetés hiányának jogi, kodifikációs problémái Az új Mt. mint e probléma megjelenítője: –Zártkörű, titkos törvény előkészítés –A törvény szövegezése, tartalma (több mint 50 módosítás a hatályba lépés előtt, további hibák: pl. állami cégek diszkriminációja, távolléti díj) –A törvény kapcsolódása más törvényekhez jogszabályokhoz(pl. ÁPV. törvény, munkavédelmi törvény) –Az egyeztetésre kiválasztott szervezetek és a kiválasztás módszerei (MSZOSZ, medve és a nyuszi története)


Letölteni ppt "Az érdekegyeztetés rendszere Az érdekegyeztetés definíciója: A munka világa ellenérdekeltségű szereplőinek tevékenysége, céljaik és feladataik összehangolására."

Hasonló előadás


Google Hirdetések