Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(2) 2011. november 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(2) 2011. november 28."— Előadás másolata:

1 Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(2) november 28.

2 Téma A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere, szintjei.

3 A munkaügyi kapcsolatok fogalma (ismétlés) A munkavállaló/k, a munkáltató/k illetve érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam között kialakított intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) átfogó kapcsolatrendszer az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, a kialakult konfliktusok megoldására irányul.

4 A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere Kétoldalú (bipartit), háromoldalú (tripartit) intézményeken keresztül. a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszer (makroszintű tárgyalások és konzultációk) munkavállalói részvétel (participáció) intézményei munkaügyi viták és rendezésük intézményei (sztrájk, munkáskizárás)

5 A szociális partnerek + állam 1. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 87. számú „Egyezmény szakszervezeti jogokról és a szakszervezeti jog védelméről, 1948”. 98. számú egyezmény a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról (1949): megfelelő intézkedéseket kell tenni a munkaadók, munkaadói szervezetek, valamint a munkavállalók szervezetei közötti önkéntes tárgyalások elősegítése érdekében, amelyek célja a foglalkoztatási és munkafeltételek kollektív szerződések által történő szabályozása. 154.számu:egyezmény a kollektív tárgyalásról, számú ajánlás a kollektív tárgyalások előmozdításáról (1981): részletezi a kollektív tárgyalások előmozdításának eszközeit

6 Az Európai Szociális Karta 6. cikke(1999) A kollektív alkuhoz való jog hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy 1. elősegítik a dolgozók és munkáltatók közös konzultációit; 2. ahol szükséges és célszerű, ott támogatják a munkáltatók vagy munkáltatói szervezetek és dolgozói szervezetek önkéntes tárgyalási mechanizmusát annak érdekében, hogy kollektív egyezményekkel szabályozzák a foglalkoztatás előírásait és feltételeit; 3. előmozdítják a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali mechanizmus megteremtését; és elismerik 4. a dolgozók és munkáltatók jogát a kollektív cselekvéshez érdekütközések esetén, beleértve a sztrájkjogot, amely a korábban elfogadott kollektív egyezményekből fakadó kötelezettségek függvénye.

7 Magyarország Alaptörvénye VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

8 Magyarország Alaptörvénye XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak. ……..

9 Szociális partnerek + állam 2. Munkáltatói szervezetek a munkaügyi kapcsolatokon belül a munkáltatói érdekképviseletet ellátó, önkéntes tagságra épülő munkáltatói szervezetek, illetve szövetségeik. Kezdetben a munkáltatói szervezetek csak gazdasági kérdésekkel foglalkoztak, a szakszervezetek megerősödésével kerültek előtérbe a munkaügyi kérdések. Mt. 73.§. munkáltató, aki jogképes 1991.évi IV.tv. (Foglalkoztatási tv.)58.§.(5)bek.c.

10 Szociális partnerek + állam 3. A munkaügyi kapcsolatok alapvetően bipartit jellegűek, de tripartit formában is működhetnek, amikor az állam a bipartit kapcsolatoknak a kialakításában szabályozóként, munkáltatóként, tulajdonosként, illetve disztributív (elosztó) funkciójából adódóan harmadik tárgyaló félként és/vagy konzultációs szereplőként részt vesz a munkaviszonyok alakításában A szociális partnerek mind a két forma egymást erősítő, korrigáló működésében érdekeltek.

11 Szociális párbeszéd szereplői 1. Szakszervezetek: Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Munkástanácsok, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.

12 Szociális párbeszéd szereplői 2. Munkáltatók: Agrár Munkaadói Szövetség, Ipartestületek Országos Szövetsége, Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége, Kereskedők és Vendéglátók Érdekképviseleti Szövetsége, Magyar Iparszövetség, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.

13 Szociális párbeszéd makroszinten Az Országos Érdekegyeztető Tanács (1988 – 2011.) ILO Tanács Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (2011.október 22. első ülés) Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ……..

14 Szociális párbeszéd ágazati szinten Ágazati párbeszéd bizottságok ( ) 23 ÁPB ágazati szintű vélemény kialakítása, ÁKSZ módosítás; évente bérmegállapodás) törvények, módosítási javaslatok véleményezése ágazati szakpolitikák formálása lobbizás ágazati, szakmai érdekekért konfliktusok megelőzése, megoldása

15 Szociális párbeszéd munkahelyi szinten Munkahelyi szint kollektív szerződések, bérmegállapodások KSZ-t csak a szakszervezet köthet, de mindenkire érvényes (szakszervezeti szervezettség Magyarországon: a többi „potyautas” Az a szakszervezet köthet, amely reprezentatív (üzemi tanácsokon 10 %-t elér) munkavállalói részvétel (participáció) intézményei: üzemi tanácsok Mt. IV.fejezet 42.§-70.§ munkaügyi vita:Mt IV.rész,I.fejezet 194§-202.§.,1989.évi VII-tv. a sztrájkról) és rendezésük intézményei: Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat,1996.Mt.; Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium:2002.évi LV.törvény)

16 Jogszabályi háttér az 1992-ben megjelent Munka törvénykönyve; Ktv.,Kjt évi VII. törvény a sztrájkról (2010.december módosítás-elégséges szolgáltatásról) az Érdekegyeztető Tanács által 1996-ban konszenzussal létrehozott Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat; a közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény és az ennek nyomán létrejött, az Igazságügyi Minisztérium által nyilvántartott közvetítői névjegyzék

17 Összefoglalva:együttműködés a munkaerőpiacon Ellentétes érdekek egyeztetése:  gazdasági-piaci érdekek; munkaviszonyhoz kapcsolódó érdekek (MA,szakszervezet) Munkaügyi kapcsolatok lényege: munkaerő-piaci szereplők együttműködése. Partnerek egyenrangúsága.

18 Irodalom Órai segédlet (szmm)gov.hu/párbeszéd/


Letölteni ppt "Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(2) 2011. november 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések