Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

60 éves a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Társaságunk 2006. évi Kongresszusának fő témái: [a társaság 60 éves története, az esélyegyenlőség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "60 éves a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Társaságunk 2006. évi Kongresszusának fő témái: [a társaság 60 éves története, az esélyegyenlőség."— Előadás másolata:

1 60 éves a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Társaságunk évi Kongresszusának fő témái: [a társaság 60 éves története, az esélyegyenlőség a munka világában és a foglalkozás-egészségügy jövője] voltak. Poszterünkön első témakörünk eredményeit részletesebben, a másik kettőét címszavakban mutatjuk be. A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (MÜTT) történeti gyökerei Huszár Mózes, Markusovszky Lajos, Fodor József, Tóth Imre, Friedrich Vilmos (a 18. század végét és a 20. század elejét áthidaló) munkásságáig nyúlnak vissza, akik a hazai üzemorvostan tudományos alapjait lerakták; a társaság alapításának szakmai feltételei a 20. század elején már megvoltak. A Társaság születésének napját a szakterület gyakorlati bevezetésének időpontjához kötjük. A II. Világháború okozta anyagi, társadalmi, emberi, lelki romok, az éhezéstől, fertőző betegségektől, a rossz szociális körülményektől meggyötört és legyengült munkások részére egészségi állapotuk javítása érdekében üzemegészségügyi ellátást kellett szervezni. Mindezek figyelembe vételével, Weil Emil vezetésével 1946-ban alakult meg a MÜTT jogelődje, az ún. Üzemorvosi Szakcsoport; ez a dátum Társaságunk megalakulásának időpontja. Tekintetbe véve a szakmára ható nemzetközi eredményeket, valamint a hazai sajátosságokat az elemzések alapján a magyar üzemegészségügy történetét három szakaszra osztjuk: 1. a megalakulás korszaka, a magyarországi üzemegészségügy hőskora ( ), 2. a szovjet mintára felépített állami üzemegészségügy időszakában működő MÜTT korszaka ( ), 3. a korszerű, újra tripartit rendszerben működő munkavédelem keretein belül dolgozó foglalkozás- egészségügyhöz kapcsolódó MÜTT tevékenységi időszaka (1993-tól napjainkig). Mozaikszerűen felépített összeállításunkban bemutatjuk azokat a kihívásokat, legfontosabb mozzanatokat, teljesítményeket, amelyek a MÜTT 60 éve alatt annak életképességét, alkotó erejét bizonyítják és dokumentálják azt a szakmai, társasági erőt, amely egyszersmind megalapozza a MÜTT szakmai jövőjét. A Társaság történetének elemzése mellett a évi munkák közül bemutatjuk még a foglalkozás- egészségügy szakmai, illetve oktatási stratégiájának kidolgozásához kapcsolódó kutatási eredményeinket, valamint azokat a népegészségügyi szempontból jelentős munkákat, amelyek a munkanélküliek egészségi állapotával, a telepi cigányság képzettsége és extrém magas munkanélküliségi aránya közötti összefüggésekkel foglalkoztak. A poszter technikai összeállítói és felelős közreadói: Dr. Ungváry György (elnök), Dr. Grónai Éva (főtitkár), Dr. Formaggini Margit (tudományos titkár) A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság posztere Első korszak. II. Világháború pusztításai (az év nemzeti jövedelmének ötszörös vesztesége; a nemzeti vagyon 40%-ának, az állatállomány több mint felének, a gépállomány 30%-ának, a vasút 30%- ának, a hidak 90%-ának pusztulása, a főváros épületei csaknem 100%-ának romba dőlése mellett a munkások életminősége, egészségi állapota nagyon rossz volt. Kanyó és Pacséri (1945) munkájából ismerjük, hogy 150 biztosított és gondozott közül tüdő tbc: 92; szívbetegség: 16; gyomorbetegség: 7; vesebetegség: 2; venereás betegség: 7; organikus idegbetegség: 8; alkoholizmus: 6; foglalkozási megbetegedés: 1; egyéb: 5; tetvesség (fejtetű): 31 esetben fordult elő. Leírják, hogy a gondozottak az ostrom idején légoltalmi pincékben laktak, majd márciusban többé-kevésbé épen maradt lakásokba költöztek össze, amelyek nedvesek, piszkosak, zsúfoltak és szellőzetlenek voltak. Táplálkozásuk hiányos volt; közülük 10 fő naponta csak levest, 19 fő levest és főzeléket, 38 fő levest, főzeléket vagy tésztát, 46 fő levest, főzeléket és tésztát evett; 30 fő (ritkán) állati fehérjéhez is jutott. A körülmények ellenére július 26-án Weil Emil vezetésével megkezdte működését az üzemorvosi szakcsoport; 1949-ben megalakult az Országos Munkaegészségügyi Intézet; a munkavédelemben tripartit szabályozással eredményes működés kezdődött. Második korszak. Az üzemegészségügyben megszűnik a tripartit rendszer, kezdeti eredmények (alkalmassági vizsgálatok, eredményes szűrés, gondozás) után, a domináló kuratív tevékenysége miatt az állami üzemegészségügy a 70-s években gyakorlatilag második körzeti orvosi rendszerré alakul. Harmadik korszak. Az üzemegészségügy korszerű, prevenciós szemléletű és gyakorlatú foglalkozás- egészségüggyé történt gyors átalakulásában a MÜTT meghatározó szerepet vállalt és 1997 között gyorsan feltöltődtek az üres üzemorvosi állások (1. ábra); a szakorvosok aránya 2005-re már optimális (2. ábra); a foglalkozás-egészségügyi ellátással lefedett munkavállalók aránya néhány év alatt meghaladja a 80%-ot, ami a világ egyik legjobb eredménye (3. ábra); a szolgálat képes a legkisebb és legnagyobb munkavállalói létszámmal dolgozó, munkáltatói egység ellátásra (4. ábra); képes a munkahelyi kockázati források, kóroki tényezők, munkahigiénés és igénybevételi problémák feltárására, miközben elvégzi a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat (5. ábra), eleget tesz rehabilitációs, gondozási, egészségmegőrzési, egészség­fejlesztési feladatainak. A világ egyik legeredményesebb foglalkozás-egészségügye alakult ki. A Társaság célkitűzései: a foglalkozás-orvostan művelése, gyakorlatának fejlesztése, a tagság továbbképzése, tudományos kutatásának, eredményeinek bővítése, szakmai stratégiák megfogalmazása, szakmai érdekvédelem, orvosetikai nevelés ban a Társaság megalapította Tóth Imre emlékérmét (6. ábra), amelyet arra leginkább érdemes tudományos és gyakorlati eredményt elérő tagjainak az évenként megrendezésre kerülő kongresszuson ad a Társaság vezetése. A Tóth Imre emlékérmet ezidáig az alábbi munkatársak kapták meg: Béleczki Lajos+, Formaggini Margit+,Ungváry György Berki László, Grónai Éva 2001.Hunyadi Erzsébet 2002.Hazay Balázs 2003.Morvai Veronika 2004.Báthori Ildikó 2005.Csepura Olga, Nagy Imre 2006.Virág Anikó + a MÜTT elnöki tisztségét is betöltötték Szakmai stratégia 2006-ban évi Kongresszust megelőzően olyan jogszabály jelent meg, miszerint a foglalkozás-egészségügyi orvos által kért szakvizsgálatok nem valósíthatók meg az OEP finanszírozás terhére. Társaságunk részletes tudományos igényességű elemzésekkel bizonyította, hogy a szabályozás a Föld népességének felét képező dolgozó emberekre (akik meghatározó módon járulnak hozzá országaik, így Magyarország gazdasági és társadalmi értékéhez) diszkriminatív, gazdaságilag, szakmailag, szociálisan, politikailag egyaránt káros. A kongresszuson kialakított állásfoglalásunk [Foglalkozás-egészségügy 10(4): 36-38; 2006], amelyet a tárgykörben felelősen eljáró döntés-előkészítőkhöz, döntéshozókhoz (tárca- és országgyűlési bizottságok), érdekvédelmi szervezetekhez (szakszervezetek, OÉT, Országos Munkavédelmi Bizottság) eljuttattunk, elérte célját. Az inkriminált jogszabályt módosították. Oktatói, továbbképzési stratégia 2006-ban Az üzemorvostan, illetőleg a foglalkozás-orvostan oktatása, fejlődése mindhárom korszakaiban a legkorszerűbb tan- és kézi könyvek segítségével történt (Gortvay és mtsai, 1948.; Tímár, 1981,; Ungváry 2000.). A 2000-s évek első öt évében még csak a Semmelweis Egyetem végezte a szakirányú szakképzést ban intenzíven indult meg a képzés Pécsett, Szegeden. (A Debreceni Népegészségügyi Iskola évek óta végez foglalkozás- egészségügyi ellenőri képzést.) A szakterület oktatásának valamennyi orvosképzéssel foglalkozó egyetemen való bevezetését Társaságunk a szakterület jelentőségének felismeréseként és elismeréseként örömmel nyugtázta. Kiemelések a MÜTT évi tudományos eredményéből Munkanélküliség kutatásai Korábbi kutatásaink egyértelműen arra mutattak, hogy a munkanélküliség kifejezetten rontja az egészségi állapotot. Egy jelentős népességre kiterjesztett, a Kongresszuson bemutatott vizsgálatsorozat azt állapította meg, hogy 548 roma (62% ffi, 38% nő) egészségi állapotában viszonylag kismértékű további romlást idézett elő a munkanélküliség; meg kell azonban jegyezni: a romák „indulási” egészségi állapota az országos átlaghoz képest nagyon rossz (7-9. ábra). Roma telepek lakóinak foglalkoztatása – esélyegyenlőség 2201 telepeken és telepszerű elrendeződésben élő roma családok tagjai iskolázottságát és foglalkoztatottságát, valamint ezek egymásrahatását vizsgálva megállapították, hogy a romák iskolázottsága nagyon alacsony, munkanélküliségük rendkívül magas arányú; a két paraméter között szignifikáns fordított arányosság van (10-12 ábra)


Letölteni ppt "60 éves a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Társaságunk 2006. évi Kongresszusának fő témái: [a társaság 60 éves története, az esélyegyenlőség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések