Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdaságtan 3 Adam Smith és a láthatatlan kéz Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan 3 Adam Smith és a láthatatlan kéz Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely."— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan 3 Adam Smith és a láthatatlan kéz Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely

2 Tartalom 1.Mi is a kérdés? 2.A feudalizmus és a szocializmus válasza a koordinációs problémára 3.A mechanisztikus és a szabad piaci rendszer 4.Szabályok és betartásuk 5.Egyéni önérdekkövetés, gazdasági racionalitás 6.A homo oeconomicus és a láthatatlan kéz 7.Az önérdekkövetés problémái: A közlegelők tragédiája

3 Hogyan lehet rengeteg, egymást nem ismerő, különböző preferenciájú ember tevékenységét összehangolni?

4 A gazdasági koordináció nehézségei  A legnagyobb nehézséget a sokféle és gyakran összeférhetetlen egyéni elképzelések okozzák.  1. megoldás: Szakosodás, munkamegosztás –Az emberek gazdaságosságra törekvő cselekedeteiből ered –Szükséges a termelés növeléséhez  2. megoldás: Részvétel egy koordinációs folyamatban. Embermilliók együttműködése, akik még csak nem is ismerik egymást.

5 Mechanisztikus és együttműködésen alapuló társadalmi rendszer

6 A közgazdaságtan elméleti rendszerének összegzése: Minden társadalmi jelenség (1) egyének cselekedeteiből és (2) a köztük kialakuló kölcsönhatásokból származik, s (3) az egyének a saját várható pótlólagos hasznukat és költségeiket figyelembevéve döntenek. Adam Smith: „Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan, és méltányosan csontot cserél egy másik kutyával.”

7 A komparatív előnyök elmélete A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit a belföldi termelésilehetőség-határuk megenged olyan viszonyok között, amikor nincs külkereskedelem, és önellátásra vannak utalva. Forrás: Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan III től

8 Együttműködés kölcsönös alkalmazkodás révén  Az emberiség történetében eddig legjobbnak bizonyult koordinációs rendszer a piacgazdaság, amelyet Adam Smith „kereskedő társadalom”-nak nevezett:  “Csere nélkül tehát senki sem tudna élni, s így bizonyos mértékig mindenki kereskedővé lesz, s a társadalom maga is voltaképpen kereskedő társadalommá fejlődik.”  “Az ember a maga szükségleteinek már csak nagyon kis részét tudja a saját munkájának a termékeiből fedezni. Túlnyomó részét úgy fedezi, hogy … a saját fogyasztást meghaladó részt elcseréli, éspedig más emberek munkájának olyan termékei ellenében, amelyekre éppen szüksége van.”

9 megvalósított alternatíva „áldozatul esett” alternatívák döntési helyzet Így gondolkodik a közgazdaságtan A döntésben rejlő átváltás (áldozat, trade-off)

10  Az együttműködés a civilizáció alapja  Thomas Hobbes (1588 – 1679) −Úgy gondolta, hogy az emberek önfenntartásra és szükségleteik egyéni kielégítésére vannak utalva, csak a kényszer (vagy fenyegetés) képes eltéríteni őket az egymással szembeni erőszaktól A társadalmi együttműködés elmélete

11 „[Kényszerítő társadalmi intézmények hiányában] nincs helye a szorgalomnak, mert gyümölcse bizonytalan, ezért aztán nincs se földművelés, se hajózás, se tengeren túlról behozott áru,…, se időszámítás, se művészetek,…, se társadalmi érintkezés, … örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi élet magányos, szegényes, csúnya, állatias és rövid.” A társadalmi együttműködés elmélete

12  Hogyan határozza meg „a társadalom” azokat a tevékenységeket, amelyek szükségesek az általunk élvezett javak és szolgáltatások előállításához?  Mi a feudalizmus válasza?  Mi a szocializmus válasza? A társadalmi együttműködés kérdés

13 Adam Smith (1723 – 1790)  Smith korában a tanult emberek többsége szerint a politikai döntéshozók „gondos- kodására” van szükség a társadalom fenn- tartásához. Smith ezzel nem értett egyet.  1776-ban tette közzé „A nemzetek gazdagsága; e gazdagság természetének és okainak vizsgálata” (An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations) c. könyvét A társadalmi együttműködés A válasz

14 „Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem a magunk szükségéről, hanem a rájuk váró előnyökről beszélünk nekik. … (Inkább célhoz ér, aki) „önzésüket nyergeli meg a maga javára és meggyőzi őket, hogy a saját előnyükre cselekszenek”. A társadalmi együttműködés A válasz

15 „… mindenki, aki tőkéjét … használja, ezt a tevékenységet … úgy igyekszik irányítani, hogy termelésének értéke a lehető legnagyobb legyen … általában nem a közösség érdekét akarja előmozdítani, és nem is tudja, mennyire mozdítja azt elő. Ő csak a saját biztonsága miatt támogatja a hazai tevékenységet … és csak saját nyereségét keresi … Ebben.. Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett … Azzal, hogy ő a saját érdekét követi, gyakran a társadalomét eredményesebben mozdítja elő, mintha annak előmozdítása lett volna a valóságos célja.”

16 Kérdés Ez azt jelenti, hogy az emberek önzők, anyagiasak és szűklátókörűek?

17 II. Homo oeconomicus

18 A homo oeconomicus homo oeconomicus (lat.): a klasszikus közgazdaságtani iskola eszménye, a gazdálkodó ember, aki a saját érdekeit követi, melyeket ő ismer legjobban, tevékenységében a gazdasági elvnek megfelelően racionálisan jár el, vagyis a lehető legkisebb áldozat árán a lehető legnagyobb haszonra törekszik. - Önérdekét követve a lehető legjobban szolgálja a közösség javát is. Amikor arra törekszik, hogy a termelési költségek és a haszon között a lehető legjobb arány álljon elő, a termelési költségek és a fogyasztók igényei kielégítése között is a lehető legjobb viszony megteremtésén fáradozik. Az önérdekre épülő gazd. tevékenység tehát társadalmilag is a legjobb és a legcélszerűbb. Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

19 Gazdasági racionalitás  Fogyasztó: szükségletei legjobb kielégítése  Vállalkozó: Profit maximalizálása  Erőforrás birtokos: Haszon, járadék maximalizálása  Tőkés: Osztalék, járadék maximalizálása  Közintézmények: Közcélok minél jobb elérése

20 Forrás: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan Nem említi! (3 kötet = 1353 oldal)

21  Smith modelljének alapja a „homo oeconomicus”. Azonban erősen hangsúlyozta az erkölcsi törvények fontosságát a gazdaság és a társadalom helyes működéséhez.  Max Weber mindkét embertípust figyelembe vette. Szerinte az ember viselkedésében cél és érték- racionális viselkedés jelenik meg.  Ma két ellentétes irányzat látható: egyes társadalomtudósok megpróbálják a homo oeconomicus modell alapján magyarázni a nem gazdasági viselkedést is. Mások a gazdasági viselkedésben is kimutatják a nem racionális motívumok érvényesülését.  Simon: korlátozott racionalitás elmélete: a gazdasági döntéseknél a racionalitás nem érvényesül teljes mértékben, csak bizonyos korlátok között. Ezeket a társadalmi feltételek határozzák meg. Mások az ízlések vagy preferenciák problémakörét kezdték át vizsgálni. Forrás: Kovács Ernő, PE Georgikon Kar

22  Sen háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: az önzést, a szimpátiát (altruizmus, mikor az egyén haszon függvényében a saját hasznán kívül azon embertársai is szerepelnek, akik iránt szimpátiát érez) és az elkötelezettséget.  Lindenberg (1990): „homo socio-oeconomicus” : Az egyén racionálisan választ bizonyos döntésalternatíva-tartományon belül, de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg. Emberkép kombinációk Forrás: Kovács Ernő, PE Georgikon Kar

23 Az emberi preferenciák gyakorisága Forrás: Szabó Katalin, Corvinus a gazdaságban

24 Helyezzék el magukat a skálán! Helyezzék el a mai fiatalokat a skálán!

25 Helyezzék el magukat a skálán! Helyezzék el a mai fiatalokat a skálán! Hallgatók válaszai, okt. 9. N = 29 na.=3

26 Hallgatók válaszai: okt. 10. N=119 na.=47 átlag

27 Alternatív emberképek: A pszichológia Ön- megvalósítás Elismerés+teljesítmény (státusz, hatalom, presztízs) Valahová tartozás (szeretet, barátság, identifikáció) Biztonság (védelem, rend, állandóság) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, pihenés, szex) MASLOW MOTIVÁCIÓS ELMÉLETE (1970)

28 Alternatív emberképek: A vallás

29 Mítoszok kormányoznak bennünket „Azok a »gyakorlati emberek«, akik mentesnek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamely rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát. Meggyőződésem, hogy rendkívül eltúlozzák a hagyományos érdekek erejét az eszmék fokozatosan érvényesülő hatalmával szemben. Az eszmék nem azonnal, de egy bizonyos idő múltával utat törnek…”

30 Rendszerek, célok, eszközök RendszerCélEszközIdeológia Feuda- lizmus Föld Hittérítés, egyház Kereszténység, Isten országa Szocia- lizmus Politikai primátus Osztályharc, párt Kommunizmus, egyenlőség Kapita- lizmus Pénz Szabad keresk., WTO és multik Fejl., szabadság, globalizáció

31 A kapitalizmus utolsó komoly legitimációs válsága…

32 … és a legfrissebb

33 A közlegelők tragédiája (Hardin, 1968)  Adva van egy „közlegelő”, amelyen a faluban kialakult hagyományok értelmében, a faluban lakó tíz gazda egy-egy tehenet legeltet;  az itt legelő tehenek mindegyike 1000 fontot nyom; vagyis súlyuk együttesen font.  Az egyik gazda, hogy hasznát megduplázza, még egy tehenet kicsap a legelőre.  Ekkor tehát már 11 tehén legel a legelőn.  Minthogy azonban így valamivel kevesebb fű jut egy tehénnek, 1000 font helyett csak 900 fontra hízik mindegyik meg.  Vagyis az akinek két tehene van 800 fontot nyer (mert egy darab 1000 fontos tehén helyett két 900 fontos tehene van); a többiek fejenként 100 fontot vesztenek.  S együttesen valamennyien megint csak 100 fontot vesztenek, mert 11 darab 900 fontos tehén összesen az eredeti font helyett csak 9900 fontot nyom.  De mi történik akkor, ha még egy gazda, majd még egy s egyre több s végül valamennyi így gondolkozik? Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján

34 A közlegelők tragédiája (Hardin) A tehenek száma Egy tehén súlya A kéttehenes gazdák állatainak együttes súlya A tehenek összsúlya

35 Eredmények  Ha mindenki betartja az együttélés kialakult szabályait, (ha mindenki kooperatív stratégiát) játszik, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme( font).  Minél többen megszegik, vagyis minél többen alkalmaznak dezertáló stratégiát, annál inkább csökken a közösség együttes jövedelme (10000 fontról végül 0 fontra).  Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a nem dezertálók, vagyis a kooperatív stratégiát folytató egy- tehenesek jövedelme (10000 fontról 0 fontra).  Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a dezertálók jövedelme is (1800 fontról 0 fontra). Mégpedig olyan gyorsan csökken, hogy 4 embernek még érdemes dezertálnia, mert az eredeti 1000 font helyett így 1200 fonthoz jutnak fejenként, de ötnek már nem érdemes. Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján

36 Eredmények  Ha azonban egyszer már megindult a dezertálások sora, megáll-e a negyedik embernél? Nem. Mert az ötödik ember az eredeti 1000 fonthoz viszonyítva ugyan már nem nyerhet semmit, pillanatnyi állapotához képest azonban igenis nyerhet. Négy társa dezertálása után ugyanis az ő tehene már csak 600 fontra hízhat föl; ha viszont beküld ő is még egy tehenet, akkor két 500 fontos tehene, vagyis összesen 1000 fontja lesz. Beküldi hát ő is a tehenet. S a következő ugyanígy tesz, mert egy tehénnel 500 fontja, kettővel viszont 800 fontja lehet, és így tovább egészen a 9. emberig, aki mint a táblázatból láthatjuk, már semmit sem nyerhet a második tehén beküldéséből, mert így egy darab 200 fontos tehene helyett neki is, a többi két tehenes gazdának is két darab 100 fontos tehene lesz. Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján


Letölteni ppt "Közgazdaságtan 3 Adam Smith és a láthatatlan kéz Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely."

Hasonló előadás


Google Hirdetések