Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező."— Előadás másolata:

1 Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező adat, amit viszonyítunk B: a viszonyítás alapját képező adat, amihez viszonyítunk

2 Fajtái: A megoszlási viszonyszám a sokaság egyes részeinek a sokaság egészéhez viszonyított arányát fejezi ki. A koordinációs viszonyszám a sokaság két részadatának hányadosa. A dinamikus viszonyszám két időszak ( időpont ) adatának hányadosa.

3 Megoszlási viszonyszám Az Y Kft. költségeinek megoszlása költségnemek szerint 2013-as üzleti évben KöltségnemekMillió Ft -ban Anyagköltség5 432 Bérköltség3 254 Értékcsökkenési leírás 544 Összesen9 230

4 Koordinációs viszonyszám Az Y Kft. dolgozóinak nemek szerinti megoszlása december 31-én: Nemekfő nő14 féri20 Összesen34

5 Feladat Határozzuk meg az egy férfira jutó nők és az egy nőre jutó férfiak számát!

6 Dinamikus viszonyszám = Tárgyidőszak (időpont) adata Bázisidőszak ( időpont) adata IdőpontÁrfolyam Ft/EUR

7 Feladat: Hogyan alakult az euró árfolyama a vizsgált időszakban?

8 Intenzitási viszonyszám A különböző fajta, különböző mértékegységű – de egymással kapcsolatban álló – adatokat is sorba rendezhetjük. Az így képzett sorok a leíró sorok. Ezekből számolhatunk intenzitási viszonyszámokat.

9 Az Y Kft. néhány jellemző adata MegnevezésAdat Mérlegfőösszeg (ezer Ft-ban)450 Foglalkoztatottak száma ( fő)34 Éves nettó árbevétel ( ezer Ft-ban )1200

10 Feladat Határozzuk meg az 1 főre jutó éves nettó árbevételt!

11 Az intenzitási viszonyszámok fajtái Egyenes az intenzitási viszonyszám, ha a mutató növekedése az ellátottság javulását fejezi ki. Fordított az intenzitási viszonyszám, ha a mutatószám növekedése az ellátottság romlását fejezi ki.

12 pl. 1 traktorra jutó mezőgazdasági terület Terület ha Traktor db Fordított, mert minél nagyobb terület jut egy traktorra, annál kedvezőtlenebb. Traktor db Terület ha Egyenes, mert minél több traktor jut egy hektárra, annál kedvezőbb.

13 Nyers és tisztított intenzitási viszonyszámok 1000 lakosra jutó születések száma, nyers 1000 szülőképes korú nőre jutó születések száma, tisztított Összefüggés: rész/ egész- megoszlási viszonyszám nyers=tisztított x részarány

14 Az orvosi ellátás néhány adata Megnevezés Népesség száma (ezer fő) Orvosok száma (fő) Háziorvosok száma (fő)

15 Átlagok Az átlagokat azonos fajta adatok halmazának tömör, számszerű jellemzésére használjuk.

16 Az átlagok fajtái Számtani átlag: az a szám, amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok összege változatlan marad. Súlyozott számtani átlag: A gyakoriságokat az átlagszámítás során súlyoknak nevezzük. Pl. osztályátlag statisztika tantárgyból

17 Mértani átlag A mértani átlag az a szám, amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok szorzata változatlan marad.

18 Harmonikus átlag Az a szám amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok reciprokainak összege változatlan marad.

19 Négyzetes átlag Az a szám, amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok négyzetösszege változatlan marad.

20 Összefüggés az átlagok között Harmonikus átlag ≤ mértani átlag ≤ számtani átlag ≤ négyzetes átlag

21 Feladat Egy termék fogyasztói árának alakulása az előző év %-ban Év Árváltozás %-ban

22 Átlagosan hány %-kal változott a termék ára a vizsgált időszakban?

23 Láncviszonyszám Az fejezi ki, hogy egyik évről a másikra hogyan változott az érték. Az előző év a 100 %. Az első évben nincs láncviszonyszám. Pl. a termék árának változása

24 Bázisviszonyszám A tárgyévi adatot egy bázis időszak adatához viszonyítjuk. Meg kell határozni, hogy melyik a bázis év/időszak. Azt vesszük 100 %-nak. Pl. a termék árának változása

25 Összefüggés a bázis- és a láncviszonyszám között Bázisból láncviszonyszámot úgy számolunk, hogy az adott időszak bázis viszonyszámát elosztjuk az előző időszak bázis viszonyszámával. Láncból bázist úgy számolunk, hogy a láncviszonyszámokat összeszorozzuk, azzal az időszakkal bezárólag, amelyiknek a bázis viszonyszámát keressük. Pl. a termék árának változása

26 Medián A mennyiségi ismérvnek az az értéke, amelynél ugyanannyi kisebb, mint nagyobb érték fordul elő. Ha a sokaság páratlan, akkor a medián a rangsor középső eleme. Ha a sokaság páros, akkor a medián a két középső ismérvérték számtani átlaga. Pl. statisztikai osztályzatok

27 Módusz Azt az értéket jelöli, amelyik a szó hétköznapi értelmében a legáltalánosabb, amelyik tipikus a sokaságban. A leggyakrabban előforduló ismérvérték. Pl. statisztikai osztályzatok


Letölteni ppt "Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező."

Hasonló előadás


Google Hirdetések