Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A demográfia a népesség – emberi populációk – és a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A demográfia a népesség – emberi populációk – és a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány."— Előadás másolata:

1 A demográfia a népesség – emberi populációk – és a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány.

2 Demográfia Strukturális demográfia Népmozgalom (Időpont) (Időtartam) A népesség állapota A népesség változásai száma, struktúrája (népesedés) - kor - nem Természetes Migráció - iskolázottság népmozgalom - gazdasági aktivitás - élveszületések- elvándorlók - háztartások, családok - termékenyég - ingázók - urbanizáció - halálozás - bevándorlók - közművesítés - szaporodás - lakások - etnikai tagoltság - stb. Demográfia Strukturális demográfia Népmozgalom (Időpont) (Időtartam) A népesség állapota A népesség változásai száma, struktúrája (népesedés) - kor - nem Természetes Migráció - iskolázottság népmozgalom - gazdasági aktivitás - élveszületések- elvándorlók - háztartások, családok - termékenyég - ingázók - urbanizáció - halálozás - bevándorlók - közművesítés - szaporodás - lakások - etnikai tagoltság - stb.

3 Strukturális Népmozgalom demográfia

4 Népesedéspolitika: a népesedés tudatos befolyásolása és a kitűzött célok elérését szolgáló eszközök együttese Expanzív népesedéspolitika célja a népesség számának és/vagy a népesség szaporodásának növelése Expanzív népesedéspolitika célja a népesség számának és/vagy a népesség szaporodásának növelése Restriktív népesedéspolitika célja a népesség számának és/vagy a népesség szaporodásának csökkentése Restriktív népesedéspolitika célja a népesség számának és/vagy a népesség szaporodásának csökkentése A népesség mennyiségi összetételének (struktúrájának) megváltoztatása minőségi célzattal A népesség mennyiségi összetételének (struktúrájának) megváltoztatása minőségi célzattal

5 A népesedéspolitikák általános jellemzői A társadalmi elvárások ellentételesek a társadalmi gyakorlattal A társadalmi elvárások ellentételesek a társadalmi gyakorlattal Diszkriminatív jellegűek Diszkriminatív jellegűek

6 A strukturális demográfia adatforrásai A fejlett országokban 10 évente megismételt népszámlálás USA1780-as évek végétől USA1780-as évek végétől Magyarország: II. József rendelete Magyarország: II. József rendelete 1869 az ismétlődő népszámlálás 1869 az ismétlődő népszámlálás kezdete kezdete

7 A népszámlálás jellemzői Eszmei időpontra vonatkozik (jan óra 00 perc) Eszmei időpontra vonatkozik (jan óra 00 perc) A legfontosabb személyi jellemzőket tartalmazza (születés, iskolai végzettség, foglalkozás, stb.) A legfontosabb személyi jellemzőket tartalmazza (születés, iskolai végzettség, foglalkozás, stb.) A háztartás, a család jellemző adatai A háztartás, a család jellemző adatai A lakás, lakóépület adatai A lakás, lakóépület adatai

8 Továbbszámítás: a két népszámlálás között alkalmazott extrapo- láció, interpoláció láció, interpoláció Mikrocenzus: a lakosság 1-5 %-ra kiterjedő reprezentatív „népszámlálás” „népszámlálás”

9 Népmozgalmi adatforrás Polgári anyakönyvezés Franciaország-1791 Svédország, Anglia Wales-a XIX sz. első fele Magyarország-1894 De facto elv- az esemény helye De iure elv-az állandó lakhely

10 Demográfiai megfigyelések Fejlett országok Jól szervezett Jól szervezett A megfigyelések pontosak A megfigyelések pontosak Viszonylag pontatlan a társadalmi rétegre és a családi állapotra vonatkozó adat Viszonylag pontatlan a társadalmi rétegre és a családi állapotra vonatkozó adat Pontos a halálozás és részben a halálok Pontos a halálozás és részben a halálok Fejlődő ország A népszámlálási adatok részben elfogadhatóak A népszámlálási adatok részben elfogadhatóak A népmozgalmi adatok megbízhatatlanok A népmozgalmi adatok megbízhatatlanok

11 Demográfiai elemző módszerek I. Numerikus mutatók Numerikus mutatók Abszolút számok Származtatott számok Viszonyszámok Indexes (összetett Viszonyszámok Indexes (összetett viszonyszámok) viszonyszámok)

12 Demográfiai elemző módszerek II. Viszonyszámok Megoszlási Intenzitási Dinamikus (Struktúra) (Gyakoriság) (Idősorok)

13 Megoszlási viszonyszám: * 100 Pl.: - < 2500 g súllyal születettek (rész) aránya az élveszülöttek (egész) körében - a magyar lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint - a magyar lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint - a haláloki struktúra - a haláloki struktúra rész egész

14 Intenzitási viszonyszám: * k Adott idő: általában egy év Alapnépesség átl. száma: a kezdeti és a záró időpont számainak számtani átlaga számtani átlaga Pl.: születés halálozás halálozás csecsemőhalálozás csecsemőhalálozás lakosra jutó orvos, ágyszám stb lakosra jutó orvos, ágyszám stb. 100 lakott szobára jutó személyek száma 100 lakott szobára jutó személyek száma népsűrűség (fő/km 2 ) népsűrűség (fő/km 2 ) az események száma adott idő alatt az alapnépesség átlagos száma ugyanazon idő alatt

15 Dinamikus viszonyszám: * 100 Pl.: - a terhességmegszakítások számának százalékos változása 1991-hez képest változása 1991-hez képest - halálozások számának változása stb. - halálozások számának változása stb. a vizsgált időszak adatai a bázis időpont adatai

16 Megoszlási viszonyszámból nem lehet következtetni gyakoriságra!

17 Az abszolút számok nem alkalmasak összehasonlításra Év éves nőre jutó élveszületések száma A éves nők élveszülötteinek száma évközepi száma születési éve , , , , , ,

18 A népesség változásának mérése Élveszületés halálozás vándorlás

19 É= * 1000 H= * 1000 TSZ= * 1000 TSZ= É - H az élveszületések évi száma a népesség évközepi száma az elhaltak évi száma a népesség évközepi száma az élveszülöttek – az elhaltak évi száma évi száma a népesség évközepi száma

20 Általános termékenységi arányszám ÁT = * jobban kifejezi a populációs termékenységet - lehetővé teszi a termékenység időbeli változásának mérését - a változás természete nem ítélhető meg élveszülöttek évi száma a 15 – 49 éves nők évközepi száma

21 Korspecifikus termékenységi arányszám T i = * 1000 Fejlett országok: magas T i a 25 – 29 éves korban Fejlődő országok:magas T i a 15 – 19 éves korban Magyarország:magas T i a 20 – 24 éves korban élveszülöttek évi száma az i-edik női korosztályban az i-edik női korosztály évközepi száma

22 Teljes termékenységi arányszám TT: Azt mutatja meg, hogy az adott évi korspecifikus termékenység változatlan érvényesülése mellett egy nő teljes produktív élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet, azaz megadja az egy nőre jutó gyermekek átlagos számát Magyarország:1990 – 1, – 1, – 1, – 1,96

23 Bruttó reprodukciós együttható: Azt fejezi ki, hogy az adott időszak korspecifikus termékenysége mellett egy nő élete folyamán átlagosan hány leánygyermeket szülne, azaz megadja az egy nőre jutó leánygyermekek számát.

24 Nettó reprodukciós együttható: Azt fejezi ki, hogy az adott időszak csecsemő-, és gyermekhalálozási viszonyai mellett, az egy nőre jutó leánygyermekek közül hányan jutnának el a szülőképes korba

25 NR>1szaporodó népesség NR=1stagnáló népesség NR<1fogyó népesség


Letölteni ppt "A demográfia a népesség – emberi populációk – és a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések