Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A HEIDELBERGI KÁTÉ A káté - története - felosztása - tartalma -+ egy kérdés felelettel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A HEIDELBERGI KÁTÉ A káté - története - felosztása - tartalma -+ egy kérdés felelettel."— Előadás másolata:

1

2 A HEIDELBERGI KÁTÉ A káté - története - felosztása - tartalma -+ egy kérdés felelettel

3  Káté, vagy teljesebb nevén katekizmus alatt általában olyan könyvet értünk, amelyet kérdés- és felelet formában írtak meg azért, hogy a benne foglaltakat minél egyszerűbben, minél könnyebben és a legrövidebben adhassák elő. Legelőször, és azután hosszú időn keresztül csak az - egyház életében használták a katekizmus szót, amikor még mint könyv nem is volt kézben, hanem kérdés-és felelet formájában tanították a vallási ismereteket, és a katekizmus szó alatt vallásos oktatást értettek. Könyv formájában a káté a XVI. században jelent meg először és' magának a reformációnak az alkotása. A KÁTÉ FOGALMA Jules-Alexis Muenier:A katekizmus lecke, 1890.

4  A Heidelbergi Káté III. Frigyes kezdeményezésére, és az ő közreműködésével jött létre, aki 1559-ben került a Pfalzi választó- fejedelemség trónjára.  Még III. Frigyes elődje, Ottó Henrik ( ) uralkodása alatt, Heidelberg városában igen kiéleződött a helyzet a reformáció lutheri és kálvini irányzatának lelkészei között.  III. Frigyes maga elé hívta őket, hogy hitvallásukat írásban mutassák be. Kiderült, hogy a túlzó lutheránusok szerint az Úr Jézus az úrvacsorában testileg van jelen Krisztus testét az úrvacsorázók szájjal veszik magukhoz, és nemcsak a hívek veszik azt, hanem a hitetlenek is. A reformátusok hitvallása szerint Krisztus testét és vérét nem testileg veszik magukhoz a hívek, hanem lelkileg; csak - az részesül lelkileg Krisztus testében és vérében, aki hittel veszi magához a szentjegyeket, a hitetlenek azonban nem részesülnek azokban. A HEIDELBERGI KÁTÉ TÖRTÉNETE III. Frigyes német-római császár

5 .  III. Frigyes igyekezett a szembenálló feleket békíteni és megígértette velük, hogy csendben és békességben maradnak addig, amíg a különbséget ő maga is alaposan megvizsgálja. A vita mégsem szűnt meg, sőt egyre kellemetlenebbé és egészen botrányossá fajult. Ezt a tarthatatlan helyzetet a fejedelem azzal a gyökeres intézkedésével oldotta meg, hogy a vitázók vezéreit a heidelbergi lelkészi állásukból elbocsátotta. III. Frigyes fejedelem maga is tanulmányozta a kérdést a Bibliából. Buzgó imádságok között az emberi véleményék fölött a Szentírásban kereste az igazságot, ami őt a református meggyőződés útjára vezette. És a döntés 1561-ben a fejedelem életében is bekövetkezett. Elszakadt a lutheránusoktól és bátran hozzáfogott az egyház kálvini irányú reformálásához. Eltiltotta az úrvacsorában az ostya használatát és helyette elrendelte a kenyér megtörését. A templom falain levő festményeket bemeszeltette, a drága arany úrvacsorai kelyheket eltávolítatta és helyükbe cinből, vagy fából való kelyheket rendelt. Eltörölte a latin éneklést, az oltárokat kitétette a templomból és helyükbe úrasztalát állíttatott. Megtiltotta, amit a lutheránusok megengedtek, hogy a lelkipásztorokon kívül más is keresztelhessen ben Ill. Frigyes fejedelem elhatározta, hogy országa számára egy megfelelő kátét készíttet, hogy a felmerült ellentétes nézeteket a bibliai igazságok alapján megszüntesse, a református egyház hit és erkölcstani elveit világosan felmutassa és igazolja.

6  Zacharias Ursinus és Caspar Oleviánus heidelbergi tudósokat bízta meg a fejedelem a káté megírásával. A fejedelem azután az írásba foglalt kátét a Pfalzi választófejedelemség fővárosába, Heidelbergbe, még ugyanazon évben, 1562-ben összehívott zsinat elé terjesztette (ezért hívják a kátét heidelberginek), amely zsinat a kátét egyhangúlag elfogadta és a fejedelem saját fejedelmi címerével díszítve, lelkes keresztyéni előszó kíséretében ban ki is nyomatta. Ebből a német nyelven megjelent első kiadásból (egyidejűleg a latin nyelvű fordítása is megjelent) hiányzott a mai 80-ik kérdés, amely kérdés körül a későbbi időkben oly sok harc folyt. A második kiadásban már benne volt. Heidelberg

7 A KÁTÉ FELOSZTÁSA  A KÁTÉRÓL BEVEZETÉSÜL ELMONDOTTAK UTÁN a felosztását fogjuk elemezni. Meg fogja könnyíteni további munkánkat, ha még egy néhány általános megjegyzést teszünk a Kátéra, mielőtt a részletekbe belemerülnénk. Hiszen adósok vagyunk még arra a kérdésre is, minek köszönheti a Káté a maga fölényes győzelmét? Annak köszönheti, hogy választ ad arra, hogy -mi az "egyetlenegy vigasztalásunk életünkben és halálunkban?„ - "Hány dolgot kell tudnunk arra nézve, hogy ebben a vigasztalásban boldogul élhessünk és boldogul halhassunk meg?" Hármat: 1. mily nagy az én bűnöm és nyomorúságom 2. mi módon szabadulhatok meg minden bűnömből és nyomorúságomból 3. minő hálával tartozom Istennek e megszabadításért.„ Ezzel a káté egész tartalmát összefoglaltam.

8 Három főrészből áll. 1. Az ember nyomorúságáról szól a 3. ponttól a 11. pontig 2. Az ember megváltásáról 12. ponttól a 85.pontig 3. A háládatosságról szó 85 ponttól a 129. pontig.Ezek a részek nem egyenlő terjedelműek. A középső a legnagyobb. Érthető is: ebben a középső részben lüktet a Káté szíve: a "megváltásban" való hitről tesz itt bizonyságot. De ez az aránytalanság mit sem változtat azon, hogy a Káté tartalma olyan világosan áttekinthető, hogy aki egyszer áttekintette, aligha felejtheti el többé. A Heidelbergi Káté rövid története

9  1. Eleve elrendelés elve: A kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása. Eszerint a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlan végzet gyanánt.  2. A hívő: A hívő, Krisztus tulajdona.  3. Üdvösség: Az üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van. Az üdvösséghez feltétlenül szükséges: beismerni a bűnösséget, Isten törvényét nem lehet tökéletesen megtartani.  4. Eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert, azért, hogy teremtőjét megismerje és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert. A szentlélektől való újjászületés után alkalmas az ember a jóra. A KÁTÉ TARTALMA A Heidelbergi Káté 1563-as kiadása

10  5. Törvénymegtartás: Az ember képtelen megtartani Isten törvényét, igazságosan élni Isten előtt, minden nap bűnöket követ el. Isten alkalmassá teremtette az embert arra, hogy törvénye szerint éljen. Az ördög sugallata és tudatos engedetlensége miatt megfosztotta az embert a törvénymegtartás képességétől.  6. Isten irgalmas és egyben igazságos. Nem hagyja büntetlenül az engedetlenséget.  7. A hívőknek hinniük kell a jó hír ígéreteiben. Ezen kívül: Istenben, Jézus Krisztusban, az ő, keresztre feszítésében, halálában, feltámadásában, és abban hogy halála után megjárta a poklot is, Szent Lélekben, egy egyszerű keresztyén Anyaszentegyházban valamint a szentek egyességében, bűnök bocsánatában, a test feltámadását, az örök életben.  8.Krisztus: Ő a megváltó.  9. Krisztustagadók Akik a boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban, keresik, azok nem hisznek Krisztusban, valójában megtagadják Krisztust.  10. Sákramentumok (szentségek): Két sákramentum (szentség) létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.

11  11. Keresztség: Vízkeresztség, Szentlélekkeresztség: a Krisztus vére és lelke által mossa le az ember minden tisztátalanságát. Krisztus vérével való megmosatás a bűnök bocsánatát, a Szent Lélek által való megújítást és a Krisztus tagjaivá szentelést jelenti. (Az újjászületés fürdője és a bűnök hitben való lemosása a Keresztség.) A csecsemőket is meg lehet keresztelni.  12. Úrvacsora – Parancsolat. A pápás mise „Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás”. A képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak.  13. Kizárás Akik felfogásukkal és életükkel hitetlennek és istentelennek bizonyulnak, a mennyország kulcsaival mindaddig ki lesznek zárva, amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását.  14. A jócselekedetek, szükségesek, de nem elégségesek a megváltáshoz.  15. A megtérés: Bűnbánat, Krisztus általi öröm valamint vágy az Isten akarata szerint való jó cselekedetekkel teljes élet után.  16. A tízparancsolat valamint a miatyánk és annak magyarázata szintén a heidelbergi káté részét képezi.

12 A +1 KÉRDÉS FELELETTEL Mit követel tőlünk Isten Törvénye? Helyes válasz: a Tízparancsolatot!

13  Isten - miután választottait kivezeti Egyiptomból, a rabság földjéről - szövetséget köt a néppel a Sínai- hegyen. 10 „szót”, „igét” ad nekik, melyet meg kell tartaniuk. E parancsokat megtartva lesz emberi az életünk. (Minél messzebb kerülünk Istentől, annál embertelenebb lesz az életünk. A 7. nap megszentelése nélkül több lesz a szívinfarktus, a korai halál, a felbomlott család; a 6. parancs nélkül több lesz a nevelőotthon, az abortusz, az AIDS; a 7. parancs nélkül rettegnünk kell, hogy mikor ütik agyon az embert, vagy árusítják ki felelőtlenül egy ország nemzeti kincseit stb.) 4 parancs az Isteni parancsok, a többi 6 az emberi parancs.

14  A nép számára a legfontosabb törvény. Ha megtartják azokat, akkor Isten áldásában lesz részük, s osztályrészük lesz a megmaradás és a jövő; de ha nem engedelmeskednek, akkor sorsuk átok és halál lesz.  Törvényeink, paragrafusaink alapja is a tíz parancsolat.  Összegzés  A Heidelbergi Káté 128 kérdése-felelete 450 éve képes összefogni a világ reformátusságát, és felmutatni legfontosabb hitelvi, életviteli sajátosságait, szellemi-lelki iránytű.

15 A 7.b osztály nevében köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A HEIDELBERGI KÁTÉ A káté - története - felosztása - tartalma -+ egy kérdés felelettel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések