Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Képzőhely-ellenőrzési szakértők felkészítése – pszichológiai blokk 2014. 10. 11. Dr. Molnár Edina 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Képzőhely-ellenőrzési szakértők felkészítése – pszichológiai blokk 2014. 10. 11. Dr. Molnár Edina 1."— Előadás másolata:

1 Képzőhely-ellenőrzési szakértők felkészítése – pszichológiai blokk Dr. Molnár Edina 1

2 A pszichológiai blokk témái 1.A pszichológia tudománya 2.A megismerő tevékenység pszichikus útja, az ellenőrzés lélektana 3.Az oktató és a tanuló kapcsolatának pszichológiai jellemzői 4.Az ellenőrzést végzőkkel szembeni szakmai, emberi, etikai elvárások 2

3 1. A pszichológia tudománya pszichológia pszichológia szó görög eredetű pszichélogosz psziché = lélek, logosz = tudomány, tan szóösszetételből a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását jelenti. 3

4 pszichológia lelki jelenségekkel foglalkozó komplex tudomány A pszichológia lelki folyamatokkal, tevékenységekkel és állapotokkal, közös szóval lelki jelenségekkel foglalkozó komplex tudomány. kapcsolat kialakításátproblémák kezelését megoldását A pszichológia segíti a megfelelő kapcsolat kialakítását, a kialakult problémák kezelését és megoldását. 4

5 A pszichológia területei A tevékenység jellege szerinti területek: 5 Orvosi lélektan Munkalélektan Reklámpszichológia Művészetpszichológia Sportpszichológia Kriminálpszichológia Szexuálpszichológia Valláspszichológia, stb…stb…stb…

6 6 Pedagógiai pszichológia o Iskolapszichológia

7 Iskolapszichológia Az alábbi, iskola által felvetett problémákra keres megoldást: A diákok tanulási nehézségei A diákok viselkedési problémái, a szervezeten belüli nézeteltérések Tanulási-, tanítási módszerek fejlesztése Tanácsadás elősegítése Együttműködés elősegítése 7

8 Az iskolapszichológus feladatai Információ gyűjtés az egyes gyerekről, illetve gyerekcsoportról Közvetlen foglalkozás egy-egy gyerekkel illetve gyerekcsoporttal Konzultáció a pedagógusokkal Képzés Értékelés 8

9 A pszichológia módszerei Kutatási módszerek o Önmegfigyelés o Mások megfigyelése o Kísérlet Vizsgálati módszerek o Kikérdezés (exploráció), beszélgetés o Tesztek (IQ, EQ, Speciális képesség vizsg.) o Projekciós tesztek 9

10 A pszichológia ágai Az emberi működés négy legfontosabb területe szerinti ágai: Általános pszichológia Fejlődéspszichológia Szociálpszichológia Személyiségpszichológia 10

11 Általános pszichológia a megismerő folyamatok, a tanulás, a motiváció és az érzelem általános jellemzőit és törvényszerűségeit írja le 11

12 Fejlődéspszichológia az emberi fejlődést és viselkedést befolyásoló tényezőket kutatja a fogantatás pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás, társas kapcsolatok, érzelmi élet fejlődésének törvényszerűségeit 12

13 Szociálpszichológia a társas interakciókat és interperszonális kapcsolatok alakulását vizsgálja, valamint a társas közeg egyénre gyakorolt hatását és (fordítva) az egyén társakra való hatását. 13

14 Személyiségpszichológia a személyiség megismerése, az egyéni különbségek leírása a legfőbb célja 14

15 tűz föld levegő víz kolerikus szangvinikus flegmatikus melankolikus Az ókori görögök szerint Minden emberben megtalálható a 4 fő elem (tűz, víz, föld, levegő), csak különböző mértékben 15

16 Személyiségtípusok 16 aktív vezető indulatos optimista kitartó nyugtalan kolerikus „Figyelj rám, és egy vidám élettel hálálom meg!” „Tudom, ki vagyok, és mit akarok. „„Semmi sem lehet elég tökéletes.” „Lassan járj, tovább érsz.” TELJESÍTMÉNYORIENTÁLT KAPCSOLATORIENTÁLT BEFELÉ FORDULÓ KIFELÉ FORDULÓ társaságkedvelő bőbeszédű könnyelmű fogékony vidám élénk melankolikus szangvinikus flegmatikus kiegyensúlyozott bizonytalan megfontolt nyugodt passzív szelíd precíz csendes érzékeny empatikus mérsékletes pesszimista melankolikus

17 „Tudom, hogy ki vagyok és mit akarok” „Azonnal cselekedni” Fontos, hogy ő döntsön, nem tanácsokat akar Érzelmileg lehet rá hatni, mert az érzelmei vezérlik (öröm, düh), cél a bizalmát megnyerni Extrovertált, nem bírja a relaxációt A tényeket szereti, igazolás kell neki Mit szeretnél? Mi az, amit akarsz? Beszélni szeret, v itatkozni nem lehet vele A külső megjelenésben keresi a szépülést Vele való kommunikáció tömör és lényeges legyen Ő beszélni szeret, nem meghallgatni PIROS (tűz) 17

18 „Figyelj rám és egy vidám élettel hálálom meg” Kifelé forduló, extrovertált Kíváncsi a tanácsokra Csacsogni kell vele Optimizmus jellemzi „Együtt cselekedni” Külső megjelenésben keresi a szépülést Nem bírja a relaxációt Azt szereti, ha tanácsolunk neki valamit (pl. ezt használd!) SÁRGA (levegő) 18

19 „Lassan járj tovább érsz” Nem mutatja ki az érzelmeit, de megéli „Megfontoltan cselekedni” Introvertált, hallgatni szeret Relaxáció jöhet Belső szépülés útját keresi Érzelmei elrejtésének oka, hogy kicsi az önbizalma „Nem vagyok elég jó” Stabilizációt keres, jól lehet neki eladni Ciklikusság, ismétlődés, biztonság Rendszeresen jár vissza a kozmetikushoz Elvárja, hogy helyette döntsünk ZÖLD (víz) 19

20 „Semmi sem elég tökéletes” Introvertált A szépséget a rendben találja meg „Helyesen cselekedni” Belső szépülés útját keresi, relaxáció jöhet Aggodalom, hogy nem vagyok elég jó, szép Keresi a szabályokat, szabálytisztelő Tényszerű döntéseket hoz, de nagyon lassan Ha elköteleződik valami mellett, akkor kitartóan azt használja KÉK (föld) 20

21 2. Az ellenőrzés lélektana Személyes tulajdonságok: bizalom megbízhatóság Az ellenőrzés folyamatában a bizalom és a megbízhatóság az ellenőrzést végző személytől függ! 21

22 Alapelvek Az ellenőrzést végzőknek olyan személyes tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek alkalmassá teszik az alábbi betartására: Etikus magatartás Tisztességes beszámolás Kellő szakmai gondosság Függetlenség Bizonyítékon alapuló megközelítés 22

23 Elvárt személyes tulajdonságok Etikusság Etikusság – tisztességesség, igazmondás, őszinteség, becsületesség diszkréció Nyíltság Nyíltság – hajlandó más elgondolások vagy vélemények megfontolására Diplomatikusság Diplomatikusság – tapintatos az emberekkel való kapcsolatban 23

24 Megfigyelőkészség Megfigyelőkészség – aktív észlelője a fizikai környezetnek és tevékenységeknek Érzékelés Érzékelés – ösztönös felismerője a helyzetnek, kiismeri magát benne Rugalmasság Rugalmasság – gyorsan alkalmazkodik a különböző helyzetekhez Szívósság Szívósság – kitartó, összpontosít a célok elérésére 24

25 Határozottság Határozottság – képes logikai megfontolás és elemzés alapján, kellő időben következtetéseket levonni Magabiztosság Magabiztosság – képes független tevékenységre és működésre, miközben eredményesen együttműködik másokkal Hatékony kommunikáció Hatékony kommunikáció – képes asszertív kommunikációra, amely segítségével konfliktusokat tud kezelni, problémás szituációkat megoldani 25

26 3. Az oktató és a tanuló kapcsolata Generációs problémák okai, megjelenési formái Életstílus, munkastílus eltérése Eltérő értékek, életcélok Elektronikus média, internet használatából adódó nézeteltérések Ízlésben, öltözködésben való eltérések 26

27 Az oktató hatása a tanulóra Példakép Tekintély Bizalom 27

28 Megerősítés Pozitív és negatív hatásai is vannak Követelés Jutalmazás Büntetés 28

29 Jutalmazás és büntetés viselkedés előfordulása növekszik viselkedés előfordulása csökken inger alkalmazása pozitív jutalmazás pozitív büntetés ingermegvonása negatív jutalmazás negatív büntetés 29

30 A büntetés hátrányai A büntetett viselkedés nem szűnik meg örökre, csak gátlás alá kerül A büntetett viselkedés nem szűnik meg örökre, csak gátlás alá kerül – a fenyegetés megszűnése után visszatér A testi büntetés agressziót vált ki A testi büntetés agressziót vált ki – azt sugallja, hogy a konfliktusokat agresszívan kell megoldani Félelmet kelt, ami nem kívánt viselkedéshez vezethet Félelmet kelt, ami nem kívánt viselkedéshez vezethet, lásd iskolától való félelem, tanult tehetetlenség, depresszió Nem segíti elő a kívánt viselkedést Nem segíti elő a kívánt viselkedést – jutalmazásnál egyértelmű, hogy melyik viselkedés vált be, a büntetésnél nem 30

31 Segítő készségek a problémák megoldásához Empátia, elfogadás Erőszakmentes kommunikáció, konfliktuskezelés Segítőkészségek: – A viselkedésben utaló jelek felismerése – Probléma megoldást segítő válaszok – Eredményes kommunikáció 12 gátja 31

32 A szakértő attitűdje Érzelmi légkör Rugalmasság Követelmények határozottsága, normák kialakítása Kommunikáció 32

33 Érzelmi légkör Látogatás légköre vonzótaszító Empátia, közvetlen érzelmi kapcsolat nincs érzelmi kapcsolat Ellenőrzött megítélése megbecsülő lebecsülő Szeretet, simogatás, kedvesség Frusztráció, elfojtás 33

34 Rugalmasság Nyílt, bizalmas légkörzárt Együttműködésennek hiánya Önállóság megengedése Saját szemlélet sulykolása Aktivitásra késztetésKudarccal fenyegetés 34

35 Normák kialakítása Adekvát normarendszer Kiszámíthatatlan Normák betartásának megkövetelése ennek hiánya KövetkezetességKövetkezetlenség Erős követelésGyenge követelés 35

36 Kommunikáció – segítő technikák 1.PASSZÍV HALLGATÁS 1.PASSZÍV HALLGATÁS: Pl.: Csend – bátorítás, elfogadás jele 2.MEGERŐSÍTŐ REAGÁLÁSOK 2.MEGERŐSÍTŐ REAGÁLÁSOK: Pl.: Aha, értem – empátia, tényleges figyelem jele 3.BESZÉLGETÉSINDÍTÓK 3.BESZÉLGETÉSINDÍTÓK: Pl.: Érdekel, amit mond – az érdeklődés és a rászánt idő hatásos visszajelzése 4.AKTÍV HALLGATÁS 4.AKTÍV HALLGATÁS: Pl.: nonverbális jelek – érzések tiszteletben tartása, megértés, elfogadás jele 36

37 Kommunikáció – gátló tényezők 1.PARANCSOLÁS, UTASÍTÁS, IRÁNYÍTÁS 1.PARANCSOLÁS, UTASÍTÁS, IRÁNYÍTÁS: Pl.: Önnek, ezt meg kell értenie! – Csak az egyik fél érzései, elvárásai fontosak. 2.FENYEGETÉS, FIGYELMEZTETÉS 2.FENYEGETÉS, FIGYELMEZTETÉS: Pl.: Jobb, ha ezt most nem látja! – Kevésbé tiszteli a másik igényeit, és ezzel ellenérzést vált ki a másikban. 3.PREDIKÁLÁS MEGLECKÉZTETÉS 3.PREDIKÁLÁS MEGLECKÉZTETÉS: Pl.: Ehhez rég segítséget kellett volna kérni! – Nem bízik a másik ítélőképességében. 4.TANÁCSOK, MEGOLDÁSOK AJÁNLÁSA 4.TANÁCSOK, MEGOLDÁSOK AJÁNLÁSA: Pl.: Én az Ön helyében…! – A másik nem képes megoldani a problémáját. 37

38 5.KIOKTATÁS, LOGIKUS ÉRVELÉS 5.KIOKTATÁS, LOGIKUS ÉRVELÉS: Pl.: Tudatában van annak, hogy… – Kisebbrendűségi/alárendeltségi érzés keltése. 6.ÉRTELMEZÉS, ELEMZÉS, MEGÁLLAPÍTÁS 6.ÉRTELMEZÉS, ELEMZÉS, MEGÁLLAPÍTÁS: Pl.: Most csak azért mondja, mert dühös. –Érezteti a másikkal, hogy átlát rajta. 7.KÉRDEZGETÉS, VALLATÁS, KIKÉRDEZÉS 7.KÉRDEZGETÉS, VALLATÁS, KIKÉRDEZÉS: Pl.: Hogy gondolta ezt?! – Gyanakvást, kétséget közvetít. 38

39 8.TÉMAVÁLTÁS, KIZÖKKENTÉS, HUMORIZÁLÁS 8.TÉMAVÁLTÁS, KIZÖKKENTÉS, HUMORIZÁLÁS: Pl.: Gondolkozzon pozitívan! – Nem érdekli a másik mondanivalója, nem tiszteli a másik érzéseit nem fogadja el őt. 9.DICSÉRET, POZITÍV ÉRTÉKELÉS 9.DICSÉRET, POZITÍV ÉRTÉKELÉS: Pl.: Ön intelligens ember, majd megoldja! – Káros, ha arra használják, hogy megspórolják a megértésre szánt időt. 10.BIZTATÁS, ROKONSZENV, VIGASZ 10.BIZTATÁS, ROKONSZENV, VIGASZ: Pl.: Na, azért ez nem akkora baj! – Mindenféle formája arra utal, hogy a bajba jutott túloz, rosszul fogja fel a dolgokat. 39

40 TILOS AZ ALKALMAZÁSUK! 11.ÍTÉLKEZÉS, KRITIZÁLÁS, HIBÁZTATÁS 11.ÍTÉLKEZÉS, KRITIZÁLÁS, HIBÁZTATÁS: Pl.: Hát ezt nagyon rosszul teszi! – A másik önbecsülését aláássa, azt érzi, hogy buta, alkalmatlan, rossz. 12.MEGBÉLYEGZÉS, KIFIGURÁZÁS, CSÚFOLÁS 12.MEGBÉLYEGZÉS, KIFIGURÁZÁS, CSÚFOLÁS: Pl.: Rosszul gondolkodik! – Hasonlóan alkalmatlanságot feltételez, kifejezetten romboló hatású. 40

41 4. Szakmai, emberi, etikai elvárások Etika: görög eredetű, az ethosz szóból ered, erkölccsel foglalkozó tudomány Erkölcs: valaki (vagy valami) magatartását irányító, annak megítélését elősegítő, társadalmilag helyesnek tartott szabályok összessége Morál: mos (latin) = akarat, ami a szokásban, viselkedésben, erkölcsben nyilvánul meg Moralitás: az egyén erkölcsi normákhoz való alkalmazkodása Jellem: az egyén morális értékekkel kapcsolatos magatartás-tendenciáinak integrációja A személyiségfejlődésben a moralitás és a jellem egymással kölcsönhatásban fejlődnek 41

42 42 Erkölcsi követelmények az ellenőrzést végzőkkel szemben Saját magunkkal kapcsolatban Kisközösségek területén (én-te kapcsolatok): – Tedd azt, amit szeretnél, hogy mások is cselekedjenek veled – Ne tedd azt, amit nem szeretnéd, hogy mások tegyenek veled Társadalmi vonatkozásban: – magántulajdon védelme – méltósághoz való jog – munkához való jog – igazságosság, – szolidaritás – közjó

43 Erkölcsi cselekedetek Tudatosság, szándékosság Lelkiismerettel való megegyezés Az erkölcsi parancsok belső szabályozók A fejlődés, nevelés során fokozatosan interiorizálódnak Az egyén erkölcsi tetteit részben világnézete, részben értékrendje befolyásolja 43

44 Követelmények az ellenőrzést végzőkkel szemben Bizalom, megbízhatóság és hitelesség Bizalom, megbízhatóság és hitelesség Az ellenőrnek olyan magatartást kell tanúsítania, hogy elősegítse az általa képviselt intézmény és az ellenőrzött szervezett egymás közötti és a szakmán belüli jó kapcsolatokat és együttműködést. Tisztesség Tisztesség Az ellenőr munkája során és az ellenőrzött szervezet munkatársaival való kapcsolataiban köteles betartani a magas szintű magatartási normákat (pl. a becsületességet és az elfogulatlanságot). 44

45 Függetlenség, tárgyilagosság és pártatlanság Függetlenség, tárgyilagosság és pártatlanság Az ellenőrzött szervezettől és más külső érdekcsoportoktól való függetlenség az ellenőr számára elengedhetetlen. Ez magában foglalja azt, hogy az ellenőrnek úgy kell viselkednie, hogy növelje, de semmiképpen se csökkentse függetlenségét Összeférhetetlenség Összeférhetetlenség Különösen ügyelnie kell arra, hogy a tanácsadás, vagy más szakmai szolgáltatások ne foglaljanak magukban olyan vezetői hatás- és felelősségi köröket, amelyeknek kifejezetten az ellenőrzött szervezet vezetésénél kell maradniuk 45

46 Szakmai titoktartás Szakmai titoktartás Az ellenőr az ellenőrzés folyamán megszerzett információt sem szóban, sem írásban nem adhatja át harmadik feleknek, illetve be kell tartani az idevonatkozó törvényes kereteket Hozzáértés Hozzáértés Az ellenőrnek mindig szakmájához méltóan kell viselkednie, és munkája során magas szintű szakmai követelményeket kell alkalmaznia, amelyek lehetővé teszik számára, hogy feladatait hozzáértően és pártatlanul végezze Szakmai fejlődés Szakmai fejlődés Az ellenőr köteles szakmai feladatai teljesítéséhez szükséges ismereteinek folyamatos frissítésére és fejlesztésére 46

47 Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár Edina


Letölteni ppt "Képzőhely-ellenőrzési szakértők felkészítése – pszichológiai blokk 2014. 10. 11. Dr. Molnár Edina 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések