Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai. Értékmérő tulajdonságok ~: az állatra jellemző sajátosságok, amelyek alapján azok tenyész- és gaz­dasági értéke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai. Értékmérő tulajdonságok ~: az állatra jellemző sajátosságok, amelyek alapján azok tenyész- és gaz­dasági értéke."— Előadás másolata:

1 Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai

2 Értékmérő tulajdonságok ~: az állatra jellemző sajátosságok, amelyek alapján azok tenyész- és gaz­dasági értéke megállapítható külső értékmérő tulajdonságok: szemmel látható, érzékelhető, az állat megtekintésekor szembeötlő tulajdonságok belső értékmé­rő tulajdonságok: nem látható, közvetlenül nem érzékelhető tulajdonságok

3 Külső értékmérő tulajdonságok Fejlettség Kondíció Arányosság Kültakaró, színeződés Ivarjelleg

4 A testméretek felvétele A küllemi bírálat – A testalakulást küllemi bírálattal értékeljük – pontozásos módszerrel végzik mérőbot, ívkörző és mérőszalag főleg törzskönyvi bírálatnál Megfelelő bírálat feltételei – vízszintes talaj; – a lábak természetes állásban vannak; – az állat nyugodt; – az állat nem fáradt, fejét középmagasan tartja, – nincs túl rossz vagy túl jó kondícióban

5 A gyakoribb testméretek Magassági méretek (mérőbottal): marmagasság, a mar legkiemelkedőbb pontjának a talajig mért függőleges távolsága; hátmagasság, az utolsó hátcsigolya tövisnyúlványának a talajig mért függőleges távolsága; farbúbmagasság, a talaj távolsága a gerincosz­ lopnak attól a pontjától, amelyet a külső csípő­ szögletek összekötő egyenese érint; mellkasmélység, a gerincélnek a mellkas alsó ha­ táráig mért távolsága a könyök mögött mérve.

6 Hosszúsági méretek (mérőbottal): testhosszúság, a fejéi távolsága a faroktőtől. Ser­tésen a nyakszirti dudor távolsága a farok tövéig, (szalaggal); törzshosszúság, a vállízület elülső pontjának az ülőgumótól mért vízszintes távolsága; ferde törzshosszúság, a vállbúb és az ülőgumó közötti átlós távolság, szalaggal mérve (a testtö­ meg becsléséhez használják); farhosszúság a külső csípőszöglet vízszintes tá­ volsága az ülőgumótól.

7 Szélességi méretek (mérőbottal): mellkasszélesség (dongásság); a bordaívek legtá­volabbi pontjainak egymástól való távolsága a lapocka mögött; elsőfarszélesség, a külső csípőszögletek két legszélső pontja közötti távolság; második farszélesség, a két tompor egymástól való távolsága; harmadik farszélesség az ülőgumók közt mért vízszintes távolság.

8 Körméretek (szalaggal): övméret, a mellkas körmérete, közvetlenül a lapocka mögött mérve; szárkörméret, az elülső bal lábszár (lábközép) legvékonyabb részén mérve. Fejméretek: fejhosszúság, a fejéltől a szutyakig (szarvasmarhán), illetve a nyakszirtdudor-tól a szájnyílásig (lovon) mért távolság; homlokszélesség, a homlok legszélesebb részén mérjük

9 Fejlettség (testtömeg) kifejezi, hogy az állat fajtájához, hasznosítási típusához, ivarához, korához képest milyen méreteket és testtömeget ért el Következtethetünk belőle: – az egészségre, – a szervek zavartalan működésére – étvágyra Befolyásolja: – a fiatalkori felnevelés (takarmányozás, tartás stb.), – a használatba, illetve a tenyésztésbe vétel időpontja Testtömeg meghatározás: becsléssel ill. mérlegeléssel

10 A kondíció a szervezetnek a külső testalakulásban megnyilvánuló állapota Befolyásolja: – a takarmányozás, a tartás, a gondozás, a gyakor­lás, valamint a külső környezet valamennyi hatása Típusai: tenyészkondíció esetén az izmok teltek, az állat tápláltsági állapota jó; használati vagy munkakondíció általában közepes tápláltsági állapotot jelent; versenykondíció szakszerű takarmányozással és tréninggel érhető; kiállítási kondíciónak a tenyészkondícióval kellene azonosnak lennie, de leg­többször testtömeg-fölösleggel tetszetősebbé kívánják tenni az állatot; hízókondícióra (plusz kondíció) a bőséges takarmányozás hatására alakul ki; rossz kondíció (mínusz kondíció, sovány) betegség, hiányos takarmányellátás, rossz tartás következtében jön létre.

11 Az arányosság az állat kedvező összbenyomási képe az egyes testrészek alakulása és a csontozat, a bőr, a szőrzet viszonya egymáshoz lényeges, hogy az egyes testrészek arányai megfeleljenek a hasznosítási típusnak. (pl. a teje­ lő szarvasmarha feje finom, a vég­tagok szikárak legyenek. Ne legyen a feje burkolt, a végtagjai pedig rö­videk, mert ez durva szervezetre utal.)

12 Kültakaró, színeződés Kültakarón az állat bőrét, szőrét vagy tollazatát értjük utal az állat fajtájára, típusára, ivarára, korára és az egészségi állapotára, a tenyésztettség fokára – (Az egyhasznú tejtermelő tehenek bőre pl. vékony, tömör, rugalmas, könnyen ráncolható. Ezzel szemben a hízó állatok bőre laza, puha, a bőr alatti kötőszövet vastagabb, a szőr esetenként göndör) színét a bőr, a szőr (toll) és a szaruképletek pigmentáltságának összessége adja (albínó:teljes pigmenthiány) – Véd az UV sugárzás ellen – Viszont például a húsiparban nem kívánatos – a színfoltok a fajtára utalnak, ún.fajtabélyegek

13 Formalizmus az állattenyésztésben Az állatbírálatkor arra kell törekedni, hogy megköveteljük a fajtajelleget, va­lamint a termelést és a szaporodást kiszolgáló hosszú élettartamot biztosító, kor­rekt testalakulást. Ha ezt tesszük, akkor célszerű formaliz­must követünk célszerűtlen formalizmus: ha nagy jelentőséget tulajdonítunk olyan bélyegeknek, ame­lyek nincsenek kapcsolatban a termeléssel

14 Ivarjelleg Az elsődleges ivarjelleghez tartoznak a nemi szervek, valamint ezek tulajdonságai. A másodlagos ivarjelleg azoknak a testalkati és élettani bélyegeknek az összessége, amelyek az ivarszerveken kívül jellemzők a hím-, illetve a nőivarú egyedekre. A másodlagos ivarjelleget az ivarmirigyek által termelt hormonok alakítják ki. A nemi jelleg megnyilvánul az idegrendszer működésében is

15 Ivartalanítás A hímivarú állatok ivartalanítása: herélés vagy kasztrálás A nőstény állatoké: miskárolás

16 Belső értékmérő tulajdonságok Az állatok értékmérő tulajdonságainak kialakulása függ az örökletes alaptól és a környezeti feltételektől – A termelőképesség – Takarmányértékesítő képesség – Az alkat (konstitúció) – Az egészség, ellenálló képesség – Növekedés és fejlődés – A termékenység és a szaporaság – Igényesség – Alkalmazkodóképesség, honosulás – Vérmérséklet, természet, rossz szokások – A technológiai tűrőképesség – Szellemi képességek – A gazdasági állatok viselkedése

17 A termelőképesség A termelőké­pesség azt fejezi ki, hogy a kérdéses állat optimális feltételek között mennyi ter­méket lenne képes előállítani. A termelés pedig azt, hogy adott feltételek mel­lett, ténylegesen mennyit termel. „száján keresztül fejjük a tehenet".

18 A tejtermelő képesség sok génpár határozza meg Befolyásolja: – a takarmányozás, – a tartás, – a laktáció állapota, – az állat kora, – a napi fejések száma stb. a tej mennyisége, a tejzsír- és tejfehérjeszázalék, a perzisztencia és a gépi fejhetőség összegeződésének az eredménye. kifejezhető a napi, a laktációs, az éves tejtermeléssel és az életteljesítménnyel.

19 A hústermelő képesség sok génpár határozza meg A rövid fejű és lábú, a mély, széles és hengeres törzsű, a telt húsformákat mutató állatok rend­ szerint jó hústermelők. A hústermelő képesség áll: – mennyiségi (növekedési erély, takarmányértékesítő képesség, a hizlalás időtartama stb.) – minőségi (vágási %, az értékes húsrészek aránya, a hús és a csont aránya, a hús és a zsír aránya, a színhústartalom, a hús minősége stb.) összetevőkből. Az állat hústermelésének mértékét és értékét tehát a hizlalási- és a vágási eredmény együttesen határozza meg

20

21 A tojástermelő képesség A tojástermelő képesség összetett tulajdonság, a küllemből nem állapítható meg. Biztos támpontot csak a termelési eredmények pontos nyilvántartásakor kapunk. A tojás mennyisége gyengén öröklődik, a tömege már közepesen.

22 A gyapjútermelő képesség A gyapjútermelő képesség elbírálásakor figyelemmel kell lenni: – a gyapjú mennyiségére (nyírótömeg), – a gyapjúszál finomságára, – színére, – a szál­hosszúságára, – a tömöttségére, – benőttségére, – kiegyenlítettségére – testnagy­ságra

23 Takarmányértékesítő képesség azt fejezi ki, hogy az állat egységnyi termék (egy kg tej, tojás, testtömeg stb.) előállításához mennyi táplálóanyagot (takar­ mányt) használ fel. teljesítményvizsgáló állomásokon állapít­ják meg, optimális és azonos feltételek mellett

24 Az alkat (konstitúció) az állati test alaki, anyagi és szervműködési sajátosságainak összességét, amely megszabja, hogy az egyed miként reagál a környezeti tényezőkre.

25 Konstitúció II. Az alkat lehet: – a finom alkatú állatok jó teje­lők, jó tojók, gyorsan futók (lovak), bőrük vékony, rugalmas, a szőrük rövid, vékony, a szaruképleteik kicsik, a végtagjaik szi­kárak, az ízületeik szárazak; bőrük alatt az erek, az inak, a csontok jól látszanak, a vérmérsékletük élénk; – durva alkat: az előző ellentéte, ide a húshasznosítású állatok, valamint a hidegvérű lovak sorolhatók; – szilárd alkat: a csont­jai erősek, ízületei feszesek, s szervezetük edzett, ellenálló képességük jó, nem igényesek, tartós és kellő színvonalon termelnek a jó ló ilyen szer­vezetű, pl. a magyar félvér; – a szivacsos vagy laza alkatú állat szö­vetei puhák, nagy nedvtartalmúak, a csontok szivacsosak, az izmok tömegesek, az ízületek burkoltak, a fej otrombának tűnik; szivacsos alkata a hidegvérű lovak egy részének van

26 Az egészség, ellenálló képesség Az ellenálló képesség a szervezet azon tulajdonsága, hogy a kórokozóknak, az időjárás gyors változásainak, a környezet káros hatásainak közömbösítésére ké­pes.

27 Növekedés és fejlődés A növe­kedés a szervezet mennyiségi megváltozása a teljes kifejlődésig. Elsősorban testtömegbeli és a testméretekben való változást jelent. – növekedési erély (intenzitás): megha­tározott mértékű növekedést az állat mennyi idő alatt ér el A fejlődés a szervezet minőségi változása, amely az élet végéig (az elhullásig) tart.

28 Növekedés és fejlődés II. A fejlődés szakaszai: – a megtermékenyülés, – a méhen belüli fejlődés, – a születés, – az elválasztás, – az ivarérettség, – a tenyészérettség, – a kifejlődés, – az öregedés, – a halál.

29 Növekedés és fejlődés III. A különböző fejlődési szakaszokban a testarányok módosulása is eltérő. Fia­tal korban a fej feltűnően nagy a végtagokhoz képest. A magassági méretek fejlődnek a leggyorsabban. Ezt követi a hosszúsági, majd a szélességi méretek növekedése, utoljára pedig a testtömeg-gyarapodás fejeződik be.

30 A termékenység és a szaporaság A nőivarú állat akkor termékeny, ha – rendszeresen ivarzik, – egy-két termékenyí­tésre vemhesül, – magzatát kihordja – az újszülöttet felneveli. Termékeny a hím állat, – ha a fedez, – ondósejtjével megtermékenyí­t (tűri az ondóvételt. Ennek az a feltétele, hogy a hím nemzési vágya kifeje­zett legyen és képes legyen a párzásra, valamint a termékenyítésre.)

31 A termékenység és a szaporaság II. A termékenység mutatói nőivarnál: – a termékenyítési index (2), – a vemhesülési és az ellési % (85%, 80%), – a két ellés között eltelt napok száma (372 nap). A hím termékenysége a vemhesülési vagy fertilitási százalékkal fejezhető ki, (de a populáció termékenységi viszonyait is jól tükrözi. Ami annyit jelent, hogy 100 elsőre befedeztetett (termékenyített) nőivarú állatból hány termékenyült (pl. 85%).) A nőivarú állatok termékenységét elsősorban a termékenyítési index fejezi ki. A termékenyítési index (2) azt jelenti, hogy az állatot kétszer kel­lett termékenyíteni.

32 A termékenység és a szaporaság III. A szaporaság a nőivarú állatok azon tulajdonsága, hogy a fajra, a fajtára, a típusra, az életkorra jellemző számú, életké­pes ivadékot hoznak a világra. – egyet ellő (unipara) (szarvasmarha, ló stb.) – többet ellő (multipara) (sertés, házinyúl stb.) A szaporaság mutatói: – a szaporasági %, – a két ellés közötti intervallum (ellésforgó) – a service period (az elléstől az újrafogamzásig eltelt idő).

33 Igényesség Az igé­nyesség vagy igénytelenség a gazdasági állatok azon sajátossága, amilyen takar­mányozási, tartási, gondozási, éghajlati viszonyokat kíván a termeléshez. Vannak igényes és primitív fajták Az igényességet nagymér­tékben befolyásolja a fölnevelés is. (Ezért olyan viszonyok között neveljük a növendékeket, amilyen körülmények között majd termelni fognak.) (Magyar merinó: nem igénytelen fajta, csak elviseli az igénytelenséget )

34 Alkalmazkodóképesség, honosulás Az alkalmazkodóképesség: – háziállatainknak az a tulajdonsága, hogy megválto­ zott tartási, takarmányozási körülmények között is fenn tudják tartani termelő- és szaporodóképességüket. Akklimatizáció: ha egy állatot megszokott helyéről - hazájából - más vidékre viszünk, az új környezethez történő alkalmazkodást honosulásnak (akklimatizációnak) nevezzük.

35 Vérmérséklet, természet, rossz szokások A vérmérséklet lehet: – élénk (pl. a ló, a hím állat, a fiatal stb.): mozgékony, környezete iránt érdeklődő, anyag­ cseréje is élénk – nyugodt (a juh, a hízó, az anya, az idős állat stb.): anyagcseréje renyhébb, lomha mozgású, nyugodt tekintetű, hízásra hajlamos

36 Vérmérséklet, természet, rossz szokások II. A természet az állat kedélyállapotát fejezi ki, a gondozóval szembeni magatar­tásában, állatttársaival való viszonyában. – Ez lehet pl.: szelíd, jóindulatú, engedelmes, félénk, rosszindulatú, alattomos, fékezhetetlen

37 A technológiai tűrőképesség azt jelenti, hogy hogyan alkalmazkodnak az ál­ latok az iparszerű tartás körülményeihez. tűrniük kell: – a csoportos tartást, – a zárt elhelyezést, – a mesterségesen kialakított mikroklímát, – az egyféle takarmányozást (monodiéta), – jól kell alkalmazkodniuk, miközben magas színvonalon termelnek.

38 Szellemi képességek az állatok viselkedésében, magatartásában nyilvánul meg főleg a lovak, a kutyák, a postagalambok értékelésekor fontos tulajdonság az „intelligencia”

39 A gazdasági állatok viselkedése Az etológia tudományág foglalkozik vele – Társaival, gondozóival szembeni viselkedés – Táplálkozási, legelési szokások – Tisztálkodási szokások – Pihenési szokások – „csipkedési sorrend” kialakulása (szociális rangsor)

40 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai. Értékmérő tulajdonságok ~: az állatra jellemző sajátosságok, amelyek alapján azok tenyész- és gaz­dasági értéke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések