Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21. században Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21. században Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes."— Előadás másolata:

1 A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21. században Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes

2 Van-e a helye a kulturális tanulmányoknak? A kulturális tanulmányok nemzetközi kontextusa – Kritikai tanulmányok –Birmingham iskola – Média, kommunikáció és kulturális tanulmányok – Területi és kulturális tanulmányok – Irodalmi, nyelvi tanulmányok Jól-lét tudomány – interdiszciplináris tanulmányok – – Gazdasági jól-lét, – Környezeti jól-lét – Társadalmi – Kulturális jól-lét Milyen előnyei és hátrányai vannak „az egészséget és jól-létet a kultúra révén” nézőpontoknak?

3 Az előadás fókuszpontjai Az UNESCO 1982.évi nyilatkozata a kulturális sokféleségről, Stieglitz, OECD: Better Life index – univerzális modellt ígér Az ausztrál, új zélandi kulturális jól-léti modell A kanadai kulturális és közösségi jól-léti modell A finn jóléti társadalom – kulturális jól-léti modellje

4 A kulturális jól-lét fogalma Ausztrália, Új-Zéland, Kanada kulturális jól-lét fogalma: – A kulturális és művészi önkifejezés és kultúra – Életmód, értékek, hiedelmek, családi kapcsolatok, kommunikációs szokások, – A közösségi élet keretrendszere kialakítása, – Viselkedés, üzleti, populáris kultúra

5

6 Új –Zéland –helyi önkormányzati törvény 2002 Regionális önkormányzat feladata a kulturális jól-lét elősegítése: – a regionális identitások, értékek, diverzitás megértése, értelmezése, – a kulturális örökségvédelem, – a regionális parkok menedzselése, – regionális rendezvényszervezés és – a közösségi közlekedés szervezése. – A régió pozitív imázsa, – a városok vitalitása megteremtése, – a városi terek vonzereje növelése és a közösségi értékek megőrzése, a tolerancia kialakítása, a gazdasági növkedés megteremtésével együtt.

7 Városi/települési önkormányzatok A települési közösségek, közte a kisebbségek egészségi-jól-léti mérése minden 4.évben, négy évente kisebbségi egészségi –jól-léti stratégia. Kulturális jól-léti stratégia: – a művészeti és a kulturális önkifejezéshez kapcsolódó tevékenységek, – a természeti környezettel kapcsolatos tevékenységek, – könyvtárak, archívumok, múzeumok működtetése, – a közösségi életben a kulturális diverzitásához kapcsolódó ünnepségek szervezése, – sport, rekreációs és közösségi események szervezése és biztosítása, – a városi és falusi terek, és tájképek megőrzése önkormányzati feladat.

8 A kulturális jól-lét kritériumai a városfejlesztés, a kreatív iparágak, a turizmus és a rekreációs lehetőségek fejlesztése, a gazdaságfejlesztés és a szabadidős iparágak (sport és wellness) fejlesztése, a partnerségi, innovációs és részvételi lehetőségek megteremtése, a kulturális hatások egyénekre, csoportokra, közösségekre való hatása megtervezése, a vitalitási képesség, az egészség és az inklúzió kereteinek kialakítása, történelmi emlékhelyek, Spirituális jól-lét: tájkép, zenei élmény, vers, randevúzási szokások, stb.

9 Kanada –közösségi vitalitás Személyes és gazdasági biztonság Tanulási kultúra minden életkorú csoportokban Wellness kultúra: az egyén felelős egészségéért: közösségi szintű fitness, wellness, prevenció, egészségügyi szűrés, egészséges életvitel. Innovatív közösségi vezetés: közügyek, üzleti élet, ötletek áramlása, sok csoport működése Tiszta környezet, minden egészséges legyen Vibráló építészet, művészet, kultúra Biztonságos épített környezet. Nagyszámú foglalkoztatott a kreatív iparágakban Sokféle közösség és közösségérzet Közösségi vállalkozói és innovációs kultúra. Üzleti vállalkozások önkormányzati támogatással. Attraktív és megközelíthető közösségi terek, jó infrastruktúra.

10 A kulturális jól-lét és közösségi jól-lét új modelljeink felhasználása a kisebbségek jól-léte fejlesztésében OECD Better Life index – univerzális jelleg, komparatív Kulturális és közösségi jól-léti index: egyedi, térre, kultúrára, közösségre szabott, kimutatottak a szocio-kulturális elmaradások, célzott a fejlesztés Eltérő jól-léti koncepció a többségi-kisebbségi relációban: – Kanada a frankofónok kisebbségiek, de többségiek Quebec-ben, kisebbségek más tartományban – Az angolajkúak többségiek Kanadában, kisebbségek Quebec-ben, többségiek más tartományban. – Közösségi vitalitás: a többségi-kisebbségi kapcsolatrendszer dinamikájában: Szövetségi szint támogatás a kisebbségeknek Tartományi szint – a közpolitika terei Lokális szint a közösségi jól-lét terei – Őslakosok: spirituális well-being koncepciók

11 Az ENSZ nézőpontjában a kulturális jól-lét összetevői az őslakos kisebbségek esetében: Az általuk lakott területek, földek és ásványkincsek biztonsága; az őslakos kulturális örökség integritása, a társadalmi nem, az identitásuk tisztelete és a diszkrimináció hiánya, a saját sorsuk ellenőrzése, az önrendelkezés, teljes, informált és hatékony részvételiség a közügyekben, kulturálisan releváns oktatás, a külső fenyegetések megfelelő kezelhetősége, az anyagi jól-lét, a demográfiai folyamatok kezelése.

12 Finn jól-léti modell a kultúra révén A kultúra a nemzeti, regionális és önkormányzati jól- léti politika része A kultúra jól-lét és egészségfejlesztő hatása az állami, a non-profit és az üzleti szféra felelőssége, kötelező koordináció révén A kultúra oktatása növelése az oktatási szektor egészén belül, a kulturális szektorban és a szociális és egészségügyi képzésben is! A kultúra hosszú távú folyamatos kutatása A kultúra megfelelő finanszírozása és támogatása ahhoz, hogy egészség és jól-lét fejlesztő hatása lehessen!

13 Art & Culture for Well-being akcióprogram Finnország Kutatás: tudásbázis kialakítása a kultúra és a jól-lét témakörében Egészségügyi és szociális jól-léti reform: az egészségügyi és szociális, az oktatási, a foglalkoztatási, a gazdasági és környezeti minisztériumok speciális kulturális felelőssége: EÜSZM – kutatások, kulturális osztály művészetközpontú humán fejlesztés „Health from Culture” alap Művészeti Tanács, regionális művészeti tanácsok minden régióban,Regionális koordináció –kulturális és nyelvi kisebbségek kulturális programjai Városi, helyi önkormányzat: jól-létet a kultúra révén stratégiai programok Finanszírozás: játékautomata adó, munkaügyi törvények, munkahelyi kultúra, kreatív gazdaság

14 Együttműködés a szektorok között Cégek- kreatív iparágak- eü szektor új termék és szolgáltatási koncepció Kulturális inkubáció: kulturális termékfejlesztés és kereskedelmiesítés Az egészségügyi, szociális szakembereknek népművészet és design oktatás Kreatív vállalkozások a kulturális és eü szektor metszéspontjaiban Új művészeti és kulturális szolgáltatások, művész, kézműves foglalkozások az eü és szoc. Szektorban(szerzői jogok és adózás), közbeszerzésnél kötelező előírás

15 Új kreatív egészségi és jól-léti terek Önkormányzatok – kreatív földhasználat, közhivatalok munkaidő után sokféle célokra Új befektetés ösztönző politikák Könyvtárak, múzeumok felnőttképzési központok családi és csoportos programok Falusi iskolák kulturális örökségközponttá fejlesztése A kulturális intézmények együttműködése a szociális és egészségügyi szervezetekkel

16 Kulturális szolgáltatások Államilag támogatott kulturális szervezeteknek kötelező: – Munkahelyi, iskolai szolgáltatásokat, – Egészségügyi intézményi – Szociális (börtön, menekülttábor, stb.) helyeken szolgáltatást adni Szolgáltatások: koncertek, kiállítások, színházi előadás, tánc, opera, filmvetítés Kulturális kafetéria kötlezettség a munkahelyeken

17 Az egészségügyi és szociális szféra tervezési rendszere Minden kliens mellett személyes nővér: mérik, a kulturális, művészeti, fizikai és mentális szükségleteket; Minden intézményben kell kulturális program és rendezvényszervező (activity instructor: kézműves, terapeuta, stb.), kulturális tevékenységre közösségi tér; az építési költségek 1 %-a –művészeti dekorra költött, a kulturális költségek az éves költségvetés részei

18 A kulturális jól-lét tudásalapja fejlesztése 1.Kutatások: integrált egészségügyi- kulturális és jól-léti kutatóműhelyek az egyetemeken, professzori állások 2.Egyetemi képzés: a szociális szakmákba a kézművesség beemelése 3.Iskolai népművészeti oktatás: kötelező tárgyak, egészség oktatás, 4.Speciális művészeti programok a szakképző intézményekben, speciális szakképzésben 5.Középiskolák, egyetemek: művészet, kézművesség, szociális, egészségi közös szakok: jól-léti szakemberek 6.Felnőttképzés népművész, kézműves képzés 7.Szociális és eü szektor átképzések, munkahelyi szociális, és egészségügyi jól-léti szakember képzés

19 Hol a kultúra helye? Szabadidő/kultúra? szabadidő-és kultúra? WHO 2001 a jól-lét teljes fizikai, mentális és társadalmi jól-lét, nem csupán a betegség hiánya: azaz az egészség és jól-lét az egyén fizikai jól-létén túl társadalmi, emocionális, spirituális és kulturális jól-lét is, ami kiterjed a közösségre is. Ausztrália-Új Zéland – kulturális stratégia Kanada: szabadidő-kultúra- jól-lét Finnország: kultúra a jól-létért

20 Kultúrával a jól-létért koncepció: a humán fejlesztés új modellje A kultúra funkciója: a társadalmi inkluzió, kapacitás építés, hálózatépítés a napi lakókörnyezetben (finn, ausztrál, kanadai) A kultúra és művészet része a szociális és egészségügyi szolgáltatásoknak (finn) A kultúra és művészet a munkahelyi egészség támogatója

21 Összegzés Identitás- enkulturáció – első kultúra megszerzése – erős etnikai közösségtudat – hatékony adaptáció Megfelelő kultúra koncepció – beleértve a kisebbségi gazdaságot, város és üzletfejlesztést, közösségi innovációt Kulturálisan kompetens, spirituálisan releváns, minőségi szolgáltatási modellt mutató egészségügyi, szociális szolgáltatások Erős közösségi intézményrendszer, részvételiség A kisebbségi adaptációs stratégiához illesztett közpolitika A kulturális, társadalmi, gazdasági, környezeti jól-léti index mérése, hosszú távú 10 éves tervezés Kulturális jól-léti stratégia és megfelelő tervezési eszközök A regionális és helyi identitás fejlesztése, versenyképesség, innováció – a marginalizáltról az integrált pályára való átállítás


Letölteni ppt "A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21. században Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések