Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Marie Curie és a rádium Bodor Boglárka 12.c. Bevezetés, avagy a kezdetek… Marie Curie 1867. november 7-én látta meg a napvilágot Lengyelországban varsói.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Marie Curie és a rádium Bodor Boglárka 12.c. Bevezetés, avagy a kezdetek… Marie Curie 1867. november 7-én látta meg a napvilágot Lengyelországban varsói."— Előadás másolata:

1 Marie Curie és a rádium Bodor Boglárka 12.c

2 Bevezetés, avagy a kezdetek… Marie Curie november 7-én látta meg a napvilágot Lengyelországban varsói Freta utcában Maria Salomee Sklodowska néven. Szülei tanárok voltak és Maria volt az ötödik gyermekük. Lengyelország akkoriban orosz uralom alatt volt, így a legjobb iskolába csak az oroszok juthattak, a lengyeleknek erre nem volt esélyük, de a szülei révén Maria és testvérei jó nevelést kaptak. Egyszer feltűnt a családnak, hogy anyjuk már nem öleli meg őket, mert megkapta, az akkor még gyógyíthatatlan tüdőbajt ban meghalt Maria nővére, majd két év múlva őt édesanyja követte.

3 1883-ban aranyéremmel végezte el Orosz Líceumot, majd nővérével együtt a varsói „láthatatlan egyetem” hallgatói lettek, ahol az oroszok által betiltott tudományos műveket tanulmányoztak ben rossz anyagi körülményeik miatt Maria beállt nevelőnőnek és szabadidejében fizikát és matematikát tanult ben apjuk jobb állást kapott, így Maria is hazaköltözhetett és maga is megpróbálkozott a természettudományok tanításával.

4 Párizsban 1891-ben úgy döntött, hogy nővéréhez hasonlóan Párizsba - a Sorbonnera - megy tanulni és diplomát szerez magának matematikából és fizikából. Eleinte a nővérénél és orvos férjénél lakott, majd a diáknegyed kis padlásszobájába költözött, ahol nagyon szűk körülmények között kellett élnie, de mivel sok örömét lelte a tanulásban megért neki ennyi áldozatot ban évfolyamelsőként szerezte meg a fizikusi és matematikusi diplomáját, majd rögtön állást is kapott Gabriel Lippmann laboratóriumában, ahol kutatással foglalkozott.

5 Maria 26 éves korában ismerkedett meg Pierre Curievel, aki később férje lett. A harmincöt éves Curie vezető munkatárs volt egy fizikai kutatólaborban. Sokban hasonlítottak egymásra; mindketten szerették a természetet, a vidéket, nem érdekelte őket a gazdagság, a kényelem és a fizikai kutatás volt a szenvedélyük július 26-án kötöttek házasságot a Párizs melletti Sceauxban. Pierre nem az egyetemen készült fel tudományos pályájára, hanem különböző laborokban segédkezett. Egyikük sem fogadott el soha semmilyen fizetséget kutatásaik finanszírozására. Hiába aratott Pierre tudományos sikereket, nem helyezték magasabb pozícióba arra hivatkozva, hogy nincs meg hozzá a diplomája.

6 1895-ben Pierre mégis elnyerte a tudományok doktora címet a mágnesességi kapcsolatos kutatásaiért. Amúgy a házaspár házasságkötésük óta együtt dolgozott az École de Physiue-ban és Marie a különböző ötvözetek tulajdonságait vizsgálta ben Wilhelm Röntgen felfedezte a láthatatlan, de mindenen áthatoló sugárzást, amit maga X sugárnak nevezett el, mert maga sem tudta, mi az ben Henri Becquerel francia fizikus egy másik sugárzást fedezett fel, amit egy urán darab bocsátott ki. Amikor az uránt több napig egy papírba csomagolt fényképezőlemez tetején hagyta, az elhomályosult. Marie Curie éppen témát keresett doktori disszertációjához, és a választás erre a titokzatos sugárzásra esett…

7 A rádium felfedezése Marie Curie laboratóriuma egy szűk, nyirkos fűtetlen helység lett a Fizikai intézetben és pénz híján a kollégáktól kapott berendezésekkel és anyagokkal dolgozott. Pierre testvére által felfedezett elektrométerrel újabb anyagokat fedezett fel, amelyek az uránhoz hasonló sugárzást bocsátanak ki. Marie és Pierre érdeklődését a sugárzást kísérő fényjelenségek is felkeltették, ugyanis a sugarak hatására bizonyos anyagok foszforeszkálni kezdenek.

8 Marie főként szurokércből (uránérc) nyerte az uránt ban rájött, hogy a szurokérc is, a kaolit is több sugárzást bocsát ki, mint a benne lévő urántól elvárható lenne. Marie vegyi eljárással kereste e anyagot, ami nehéz fizikai munka volt. Az ércet összezúzta, megrostálta, hevítéssel cseppfolyósította, a folyadékot felforralta, leszűrte, desztillálta, majd elektromosságot vezetett át rajta. Minden lépésnél kiemelte az anyag legerősebben sugárzó részét, majd ezt finomította tovább, míg tiszta állapotában elő nem állított egy fémet, amit a hazájáról Polóniumnak nevezett el.

9 Ő használta először a radioaktív kifejezést, azokra az anyagokra, amelyek az anyagon áthatoló sugárzást bocsátanak ki. További kutatási során kiderült, hogy mégsem a polónium az uránérc többletsugárzásának legfőbb oka. Marie nemsokára felfedezett még egy sugárzó elemet fedezett fel, amit a latin radius (sugár) névből Rádiumnak nevezett el ben Marie Curie belevágott a tiszta rádium előállításába, hogy bebizonyítsa az elem létezését. Éveket töltött a rádium finomításával, amikre saját elmondása szerint élete legboldogabb időszakaként emlékezik.

10 Marie a rádium finomítása mellett mással is foglalkozott; egy fizikus barátjával Fritz Giesellel a sugárzás természetét kezdte el kutatni, és rájöttek, hogy a rádium által kibocsátott ß sugárzás valójában nagy sebességgel mozgó elektronok nyalábja. Ez a felfedezés vezetett el a neonvilágítás feltalálásához és róla nevezték el a sugárfizika egységét, ami a másodpercenként bekövetkező bomlások számát mutatja meg.

11 A kutatások finanszírozása miatt a házaspárnak különmunkát kellett vállalnia. Marie egy leánygimnáziumban tanított fizikát, férje pedig a műszaki főiskola tanársegédi állását fogadta el. Az 1900-as években több ország laboratóriumába küldtek mintát a megtisztított radioaktív anyagaikból, és vontak be sok tudóst a kutatásba ben sikerült egytized gramm tiszta rádiumot előállítani, ami ahhoz már elegendő, hogy ebből meg lehessen határozni a fizikai és kémiai tulajdonságait. Marie Curie ezzel pályája csúcsához érkezett. A Francia Tudományos Akadémia még ekkor sem volt hajlandó elismerni a Curie házaspárt, de hírük külföldön egyre nőtt. A londoni Királyi Társaság odaítélte nekik a Davy Érmet. Párizsba visszatérve Marie végre megkapta a tudományos doktorátust. Közben egyszer teherbe esett, de a kisbabája a születés után meghalt, ami valószínűleg a sugárzó anyagok közelségének tudható be, amit akkoriban még nem is sejtettek.

12 1903-ban Marie és Pierre Curie valamint Henri Becquerel megkapta a történelem harmadik fizikai Nobel-díját a radioaktivitás kutatásáért ben megszületett Éve nevű lányuk és Pierre végre megkapta az egyetemi katedrát a Sorbonne- on, és így immár fizetésért alkalmazta legfőbb munkatársát Marie-t. A következő évben Pierre-t beválasztották a Francia Tudományos Akadémia tagjai közé.

13 A rádium is egyre sikeresebb lett, amit sötétben sejtelmes fényt árasztó tulajdonsága miatt érdemelt ki. Ezt az anyagot hirtelen mindenre kezdték használni nem is sejtve szörnyű romboló hatását a szervezetre április 19-én bekövetkezett a tragédia; Pierre-t a párizsi utcán halálra gázolta egy lovas kocsi. Marie teljesen összetört. A házában tartott férje temetésre váró holttestéhez szerelmes levelet írt, majd a bánat elől a munkába menekült. Férje helyére lépett a Sorbonne-on és így ő lett az első női professzor itt.

14 A második Nobel-díj Marie továbbra is azon dolgozott, hogy tökéletesen tisztán állítsa elő a rádiumot és a polóniumot, ami 1910-re sikerült is neki. Még ebben az évben kiadta „Traité de radioactivité” (értekezés a radioaktivitásról) című munkáját és 1911-ben megkapta élete második Nobel - díját a tiszta rádium előállításáért járó kémiai díjat. Felfedezte ugyanis, hogy e anyag egy csillogó fehér fém, aminek az olvadáspontja 700°C től Marie is megpályázta a Francia Tudományos Akadémiai tagságot, de folyamatosan elutasították, sokak szerint azért, mert nő volt ben a Pasteur Intézet felajánlott egy speciális laboratóriumot, ahol az épület egyik felében kutatólabor volt, a másikban pedig a radioaktivitás gyógyászati alkalmazására szolgált, mert akkoriban nagyon sokan reménykedtek a rádium gyógyító hatásában.

15 A háború alatt 1914-ben kitört az első világháború. Ebben az időszakban Marie a háborús sebesültek gyógyításával foglalkozott. Előteremtette a pénzt a hadikórházakban is felállítható röntgenkészülékekre, és 200 teherautókba is beszereltek ilyet, amivel közvetlenül a hadszíntéren ki lehetett mutatni a testbe fúródott golyót és repeszeket. Ezeket csak „Kis Curie- k”–nek becéztek. Szabadidejében anatómiát is tanult, tanfolyamon képezte ki a röntgenkészülék kezelésére a résztvevőket és a lányát is megtanította az elsősegélynyújtásra ban Marie lett a Rádium Intézet igazgatója, ami a sugárfizika és a sugárkémia világközpontjává vált, ahol Marie és munkatársai a radioaktív anyagok kémiáját és gyógyászati alkalmazását kutatták.

16 Körutazás, pénzgyűjtés és az utolsó évek 1920 körül az idősödő és egyre gyengülő Marie barátságot kötött egy amerikai újságírónővel Marie Meloneyval, aki élénkebb képet kívánt a közvélemény előtt a tudósasszonyról kialakítani. Egy amerikai előadókörút segítségével elegendő pénzt szedett össze a Rádium Intézet további működtetéséhez. Az újvilágban pénzt, radioaktív anyagmintákat és felszerelést kapott magánemberektől és vállalatoktól és több egyetem díszdoktorává fogadta és az amerikai nőegylettől egy grammnyi tiszta rádiumot kapott női tudós mivoltának elismerése gyanánt, amit az USA elnöke Warren Harding adott át. És 1922-ben a Francia Orvostudományi Akadémia is tagjai közé fogadta.

17 Csak az 1920-as évek elején kezdett kiderülni, hogy a radioaktivitás sokkal többet árt az emberi szervezetnek, mint amit használ. Azok a tudósok, akik eleinte is már együtt dolgoztak a Curie házaspárral, mind betegeskedtek, sőt néhányan haldokoltak is és Marie Curie állapota is egyre romlott, de a laborban még mindig ő irányította a munkát és járta a világot, hogy pénzt gyűjtsön az ifjú tudósok megsegítésére és a Varsóban újonnan alapított intézete gyarapodására. Henry Ford autóval ajándékozta meg és Herbert Hoover elnök, pedig a fehér házban fogadta.

18 De sajnos a szervezete nem bírhatta örökké az erős sugárterhelést. Marie szemén szürke hályog keletkezett, amit meg kellett műteni, de sajnos újabb betegeskedése után Június 4-én meghalt a svájci Sancellemozban. Marie Curie munkásságával nagyon sokban hozzájárult, a későbbiekben kialakult elméletekhez, mígnem 1942-ben végre nem emberek ellen vetették be az atomenergiát és Enrico Fermi működésbe hozta az első kísérleti atomreaktort a Chicagói egyetemen, aminek a későbbi utódja az „igazi” atomreaktor, ami nagyon jó energiaforrás lenne, ha a fűtőanyagok tárolása megoldott lenne.


Letölteni ppt "Marie Curie és a rádium Bodor Boglárka 12.c. Bevezetés, avagy a kezdetek… Marie Curie 1867. november 7-én látta meg a napvilágot Lengyelországban varsói."

Hasonló előadás


Google Hirdetések