Georg Simon Ohm (1787-1854).

Az előadások a következő témára: "Georg Simon Ohm (1787-1854)."— Előadás másolata:

1 Georg Simon Ohm ( )

2 A kezdetek Erlangenben született, 1787.03.16.-án Apja lakatos volt
16 éves korában felvették az erlangeni egyetemre, ahol matematikát, fizikát és filozófiát tanult. 1811-ben doktorált matematikából. Ezután középiskolákban tanított: Nidauban, Neufchatelben, majd 1815-tõl a bambergi reáliskolában.

3 Felfelé a ranglétrán ig, a kölni jezsuita gimnázium fizikatanára volt. a berlini katonaiskolában,1826-tól 1833-ig mûködött. kutatási eredményei nehezen kaptak elismerést. Elõször az angol Royal Society tüntette ki 1841-ben a Copley-éremmel, és választotta tagjául 1842-ben. 1833-ban került a nürnbergi politechnikai fõiskola fizikai katedrájára, majd 1849-ben a müncheni egyetemre, ahol 1852-ban nevezték ki professzornak

4 Tudományos munkássága
Pontos mérésekkel kimutatta, nemcsak az Ohm-törvényt, hanem az ellenállásnak a vezetõtõl és a keresztmetszetétõl való függését is . Különbözõ anyagok között ellenállási sorrendet határozott meg. törvényeit 1827-ben elméleti meggondolásokkal is alátámasztotta megjelent A galvanikus lánc címû könyve. arra következtetett, hogy a hõjelenségek és az elektromosság között valamilyen belsõ kapcsolatnak kell lennie. Ugyanitt állapította meg, hogy az áram „felbontó ereje” az elektrolízisben arányos az áramerõsséggel. Eredményes kutatómunkát végzett az optika, a hangtan és a fényinterferencia területén is.

5 Ohm-törvény Wollaston-féle oszlop Seebeck-féle oszlop elsõ lépéseként kezdte tanulmányozni a különbözõ anyagok vezetõképességét. A kísérletek lényeges feltétele volt az állandó erõsségû áram, ezért Ohm a kezdetben használt ingadozó áramú Wollaston-féle oszlopot, Poggendorff tanácsára, felcserélte az állandó áramot szolgáltató Seebeck-féle oszloppal. A kísérletek végrehajtásához szükséges volt pontosan mérõ mûszer is az áramerõsség meghatározására. Ohm torziós szálon függõ, az árammal párhuzamos mágnestû elfordulásával mérte az áramerõsséget.

6 Ezen elõfeltételek teljesedésének köszönhetõ, hogy Ohm igen pontos méréseivel meghatározta, hogy egy drót ellenállása egyenesen arányos a hosszával, és fordítottan arányos a keresztmetszetével, valamint függ az anyagi minõségtõl. Ezeket az eredményeket 1825-ben hozta nyilvánosságra. Egy év múlva közölte a róla elnevezett törvényt, amely szerint az áramerõsség arányos a feszültségkülönbséggel, ahol az arányossági tényezõ az ellenállás.

7 Amiről nem beszélnek: Ohm alkalmazta elõször a törvényét az áramelágazásokra, és fedezte fel a Kirchhoffról elnevezett áramelágazási törvényeket. Kirchhoff már Ohm után tanulmányozta az áramelágazások különbözõ eseteit 1847-ben.

8 1854.7.6.-án Münchenben halt meg.
1994-ben Németországban limitált példányszámú(94) emlékbélyeget készítettek emlékére.

9 Készítette: Haidekker Balázs
Forrás: internet, wikipedia