Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D."— Előadás másolata:

1 Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

2 A népképviseleti választójog története Magyarországon

3 Választójogi alapelvek Általános Egyenlő Titkos Közvetlen

4 Általános A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú magyar állampolgár - az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve - szavazati joggal rendelkezik Természetes kizáró okok: 1. cselekvőképesség hiánya 2. cselekvőképesség korlátozottsága 3. szabadságvesztés-büntetés töltése 4. jogerős közügyektől eltiltás 5. jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés

5 Egyenlő A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban Az egyenlő jogok egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelentik, azaz minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai közel azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét

6 1990 (7 „kilógó”) – 2006 (23 „kilógó”) (176 evk)

7 Titkos, közvetlen A szavazás titkosságának elve azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat A szavazás közvetlenségének elve azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során

8 Cenzus: választójog bizonyos feltétel(ek)hez való kötése  mindig politikai döntés függvénye Aktív választójog: valakinek az a joga, hogy a képviselő személyének kiválasztásánál szavazatával közreműködhet Passzív választójog: valaki képviselőül megválasztható

9 1848  népképviseleti választójog 1848:5. tc. 4-5%  10-12% 1. Férfi 2. 20év+ (passzív: 24+) 3. Bevett vallás (vö.: 1848:20. tc.) 4. Magyar / honosított 5. Önjogú (nem áll atyai / gyámi / gondnoki hatalom alatt) 6. Nincs eljárás ellene súlyosabb bcs. miatt (hűtlenség, rablás, gyilkosság)

10 1848  népképviseleti választójog + vagyoni cenzus (alacsony): (vidék) negyed telkes ex-jobbágyok / (város) min. 300 ft értékű ház tulajdonosa vagy min. 100 ft éves jövedelem Értelmiségiek vagyontól függetlenül választhattak Kézművesek és kereskedők vagyontól függetlenül, ha min. egy segédjük volt

11 Kereseti viszonyok, 1848 Ó-Kanizsa mezőváros, lakos, fő/ft/év Bíró 300 Orvos 300 Ügyész 200 Bába 100 Erdész 90 Dobos 60 Kocsis 60 Kertész 60 Eprész 9

12 Jobbágytelek nagysága 1 jobbágytelek = hold (föld minőségétől és terményhozamtól függően) 1 hold = négyszögöl (kis-/nagyhold) 1 négyszögöl = 0,00036 hektár = 3,6 m² m² = 1 hold m² = 1 jobbágytelek = (~250x250m - 430x430m)

13 1848. június: választások július 5.: első népképviseleti országgyűlés

14 1874:33. tc.: adócenzus bevezetése (negyed telek utáni adó (vidék), min. 16 ft éves adó (város)) + adóhátralékosok kizárása (10-12%  6%) 1913:14. tc.: adócenzus csökkentése, de hat elemi elvégzése kötelező (műveltségi cenzus) és 30év+ Egyre anakronisztikusabb az egész rendszer (európai folyamatok az alapelvek érvényesülése felé mutatnak) évi 1. Néptörvény: FFI: 21év+; NŐ: 24év+ és írni-olvasni tudás (ha lett volna választás: 35-40% - korabeli európai trendeknek megfelelően)

15 Új-Zéland1893Spanyolország1931 Egyesült Államok (Wyoming) 1896Törökország1934 Finnország1906Franciaország1944 Norvégia1913Bulgária1944 Dánia1915Albánia1945 A volt Szovjetunió1918Olaszország1945 Ausztria1918Románia1946 Németország1918Málta1947 Írország1918Belgium1948 Magyarország1918 (1920)A volt Jugoszlávia1949 Nagy-Britannia1918Görögország1952 Hollandia1919Ciprus1960 Luxemburg1919Monaco1962 A volt Csehszlovákia1920Svájc1971 Svédország1921Portugália1974 A női választójog

16

17 1919: Friedrich-féle választójogi rendelet: FFI+NŐ: 24év+ és félévnyi helyben lakás + Titkosság bevezetése (!) 1922: Lex Bethlen (rendelet): FFI: 24év+, 2 évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár, négy elemi; NŐ: 30év+, 2 évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár, hat elemi  vidéken nyílt szavazás bevezetése (magyar ember jelleme is nyílt)

18 1920

19 Keresztények! Felháborító a nemtörődömségtek! Választói jogotok van, kötelességetek szavazni s mégse mentek szavazni, mert lusták vagytok. (…) A le nem szavazókat szigorúan bünteti a törvény és a Magyarok Istene. Menjetek azonnal szavazni! 1920

20 1925:26. tc.: ajánlások bevezetése (helyi választópolgárok 10%-a) – lakosság 30%-a választhatott 1938:19. tc.: vidéki lakosság szavazata 2x számít (konzervatívabbak) + ajánlások mellé jelentős kauciót is meg kellett fizetniük a jelölteknek

21 1945. november 4.: valódi demokratikus választások, mind a négy alapelv érvényesül (KIV: nemzetiségi cenzus a németekkel szemben) – lakosság 60%-a választhatott augusztus 31.: mind a négy alapelv sérül (ún. kékcédulás választások) május 15.: alapelvek már deklarálva sincsenek


Letölteni ppt "Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D."

Hasonló előadás


Google Hirdetések