Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Móricz Zsigmond (1879-1942) Móricz újszerű parasztábrázolása Tragédia Barbárok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Móricz Zsigmond (1879-1942) Móricz újszerű parasztábrázolása Tragédia Barbárok."— Előadás másolata:

1 Móricz Zsigmond ( ) Móricz újszerű parasztábrázolása Tragédia Barbárok

2 Dolgozat 1.Mit jelent a naturalizmus, és Móricz két művének mely jeleneteiben fedezhető fel a naturalista ábrázolásmód? 2.Milyen összefüggést látsz a Tragédia és a Barbárok című művek címe és szövege között? 3.Hogyan függ össze a Tragédia főhősének neve és jellemzése Gogol műveivel? 4.Miért mondhatjuk, hogy a Barbárok c. elbeszélés szerkesztése és hatása drámai? 5.Milyen szerep jut az elbeszélőnek, mi jellemzi elbeszélésmódját? 6.Mely motívumoknak tulajdoníthatunk szimbolikus jelentést?

3 A parasztábrázolás hagyományai A parasztábrázolás hagyományait Jókai és Mikszáth teremtette meg. Jókai romantikus regényeiben a parasztok kedélyes epizódfigurák, Mikszáth novelláiban, elbeszéléseiben főszereplővé lépnek elő, de a realista igény mellett a látásmód alapvetően romantikus és az anekdotahagyományra épít. A századforduló népszínművei eltúlozták a paraszti élet idilljét.

4 Móricz újszerűsége Móricz nyíltan ábrázolja a mérhetetlen nyomort. Hét krajcár: Még ötvöződik az idill és a tragédia – az anya még képes lelkileg felülemelkedni a testét megnyomorító szegénységen. Tragédia: Főhőse, Kis János lelkileg is sérült, megnyomorított ember.

5 A naturalista ábrázolásmód a Tragédia című novellában Naturalizmus: A naturalizmus elméletírója és egyik mestere Émile Zola. A pozitivizmus és determinizmus hatása alatt dolgozta ki alkotómódszerét: az írónak a társadalom s benne az ember természetrajzát kell ábrázolnia a természettudományok egzaktságával (=pontosság). A naturalista mű hangsúlyozza az emberi lét árnyoldalait.

6 Kis János átlagember, aki ugyanolyan érzéketlen fiához és feleségéhez, mint hozzá volt az apja. Az állandó nélkülözés miatt léte puszta ösztönlét, csupán vegetál, az egyetlen gondolat, ami kitölti napjait és éjjeleit: az evés. Dühe a gazdag Sarudy ellen irányul, akit ki akar enni vagyonából. Célját azonban nem éri el, gyomra elszokott a zsíros ételektől, s szinte halálra eszi magát. A tragédia abban rejlik, hogy halála nem értékveszteség, ő maga sem tartja annak. Akkor sem vették észre, amikor élt, s akkor sem, amikor meghalt.

7 Móricz Zsigmond: Barbárok A dzsentritémát feldolgozó regények után Móricz a 30-as években ismét a nép problémái felé fordult. Műveiben beszámolt elmaradottságukról, babonás hiedelmeikről. A Barbárok című elbeszélésben a dialógusok uralkodnak. Az író háttérbe szorul, így a mű a balladákhoz hasonlóan tömörré, sűrítetté válik. Az eseményeket az elbeszélő alig kommentálja, látszólag szenvtelenül, tárgyilagosan számol be a megdöbbentő tényekről.

8 A mű a pusztai emberek világába kalauzol. Bodri juhász a természet részeként, a civilizációtól távol él. Barbár, kegyetlen élet az övé, de belőle nem veszett ki minden emberi érzés. A veres juhász és társa a vagyonszerzés ősi ösztönétől hajtva hidegvérrel gyilkolja meg Bodri juhászt, annak gyermekét és kutyáit. A senki földjén, öntörvényű, babonás világban élnek: barbárok lélekben is.

9 Az elbeszélés szerkezete Drámához hasonló felépítés: Az író 3 „felvonás”-ba sűríti az eseményeket. Az első és harmadik fejezet néhány óra története; a második fejezet több hónapot ölel fel. Baljós jelek: A veres juhász megjelenése előtt a hűséges puli jelzi a veszélyt. Feszültségkeltés: Eszköze a hallgatás, elhallgatás és a pár szavas dialógusok. Hatása: fokozódik a fenyegetettség érzése. A brutális gyilkosság csupán néhány pillanat, leírása tárgyilagos.

10 Emberség az embertelenséggel szemben A pusztai lét sivár ugyan, de nem tesz mindenkit embertelenné: 1.Bodri juhász kötődik családjához, lelki gazdagságát bizonyítja művészi érzéke. 2.A hűséges fekete asszony önmagát nem kímélve keresi férjét és fiát: megrendítően szép, jóságos alakja a mesék, balladák világát idézi.

11 A befejezés A vallatás leírása a pusztával szemben a városi, civilizált környezetbe visz. A veres juhász nem hajlandó bevallani legvéresebb tettét az ítélet biztos tudatában sem. Végül nem a bűnbánat, hanem a halottak szellemétől való félelem készteti vallomásra. A bíró mondata végső ítéletet fogalmaz meg és visszhangozza a címet: „Barbárok.” Többszörös szimbolikus jelentéssel rendelkező motívum: a rézveretes szíj (lelki gazdagság és művészi érzék, családi kötelék; lelkifurdalás, babona, kísértő múlt; a bűntény bizonyítéka).


Letölteni ppt "Móricz Zsigmond (1879-1942) Móricz újszerű parasztábrázolása Tragédia Barbárok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések