Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Építészeti kritika Példák és szempontok. Metszet, bemutató Egyértelmű, hogy Csanády Pál optimista ember – mondta Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Építészeti kritika Példák és szempontok. Metszet, bemutató Egyértelmű, hogy Csanády Pál optimista ember – mondta Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke."— Előadás másolata:

1 Építészeti kritika Példák és szempontok

2 Metszet, bemutató Egyértelmű, hogy Csanády Pál optimista ember – mondta Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke a Metszet című új építész- folyóirat első számának bemutatóján, melyet a Fuga építészeti központban tartottak, több mint száz érdeklődő előtt. Az elnök azért minősítette így a lap főszerkesztőjét, mert – mint mondta – derűlátásra és bátorságra vall, ha valaki valami újba kezd egy olyan időszakban, amikor egyébként „szinte minden a válságról szól”. Noll Tamás a kezdeményezést párhuzamba állította azzal, hogy most a kamara is „új lapot nyit”: húsz év útkeresése után az a célja, hogy „az alapoktól kezdve összerakja a szakmát” a tisztesség, a szakszerűség és a szolidaritás jegyében. Hangsúlyozta, hogy a Metszet – ahogyan az az első számból kitűnik – ugyancsak ezt a józan és etikus építészi magatartást képviseli, ezért a kamara minden tekintetben támogatni fogja a folyóiratot.

3 Az est sztárvendége Fábry Sándor volt, szerinte valamit megcsinálni nagyobb teljesítmény, mint csak beszélni. Az első Metszet-címlapot némi bírálattal is illette, kifejtve: ha azt szeretnénk, hogy az olvasók elkapkodják a lapot az újságosstandokról, akkor egyszerűbb üzeneteket kell megfogalmazni, hiszen „Zámbó Jimmy is ennek köszönhette a sikerét”. Örült viszont annak, hogy a lapban nemcsak a tőrölmetszett építészek találhatnak érdekességeket, hanem bármely kultúrember, aki az építészet iránt érdeklődik. Részleteiben is tett megjegyzéseket a lap egyes cikkeihez. „Ezeket a betoncuccokat nem erőltetném, lejárt már az idejük” – fűzte hozzá egy modern épülethez. A lakóparkokat pedig az alkoholmentes sörhöz és a felfújható nőhöz hasonlította: „el kellene dönteni, hogy vidéken, vagy városban akarunk élni”. „Alkossatok remekműveket!” – biztatta végül egy Sztálin-idézettel a Metszetet készítő csapatot a showman.

4 Építészeti kritika, művészeti kritika Miközben a műkritika ismérvei részben érvényesek az építészeti kritika kapcsán is, sok szempontból speciális területről van szó. Ilyenek –az építészeti kritikus személyének problémája, –a kritika távlatának, idejének kérdése. –az építészet téri és a kritika verbális és időbeli jellegének feszültsége, amely felveti fordíthatóság, közérthetőség, szakszerűség problémáját is.

5 A kritikus Építész és/vagy nem-építész? Közvetítő? Tárgyi-szakmai kompetencia, korrektség Önálló műfaj, előfordul-e, hogy a kritikát a kritikus miatt (vagy miatta is olvassuk) Fontos-e a függetlenség? Mit jelent, hogyan érhető el. Írhatja-e a kritikát (ismertetést) barát vagy netán maga a szerző? Mi a szerepe a nyelvi megformálásnak, kifejezőerőnek? Mennyiben és milyen mód(ok)on lehet szubjektív?

6 Mi kell a jó kritikushoz? Kompetencia: műszaki, kulturális, esztétikai. Ítélőképesség. Elfogulatlanság, Bátorság Folytonosság. Írás- és gondolkodásképesség.

7 Ki írja? Építész? –Ismerős, barát –Írástudó, a szakmai kultúrát alakítani akaró személyiség –Elméleti beállítottságú tervező Kritikus? –A magyar és nemzetközi építészet folyamataiban eligazodó, az egyes épületet tágabb horizonton tárgyaló megközelítésmód –Az épületről szerzett benyomásait hangzatos formulákkal körítő újságcikk

8 Kiknek? A szakmának? A kulturális nyilvánosságnak? Milyen következménye van egyiknek vagy másiknak? Közelíthető-e egymáshoz a két szféra?

9 Miről / kiről szól(jon)? Az épületről? A koncepcióról? Az építészről? A szerzőről?

10 Mi a fontos? Az épület leíró bemutatása? (feladat, kontextus, építészeti formálás, alaprajz, téralakítás, anyagok, szerkezetek) Elemzés, értékelés Tágabb folyamatokba helyezés

11 Az átlagkritikák problémái Hiányzik a mélység. Én ezt tapasztaltam általánosan a kritikák körében. Ha egyáltalán feltárul az építészeti koncepció, általában akkor sem ismerhetjük meg részletesen azt, hogy pontosan mi és miért alakult úgy, ahogy. Az írások csak a házak felszínét súrolják. … A cikk írója nem fogalmazott meg személyes véleményt, hiányzik a kritikus hang. Visszafogottan pozitív értékítéletet sugall, mint általában minden folyóiratban megjelenő épületről szóló írás. Nem éri meg kritizálni? Nem meri kritizálni? Olyan jó a ház, hogy nem lehet kritizálni (negatívan)? Olyan a ház, hogy igazából nem lehet mélyebb kritikát írni róla (se pozitív, sem negatív)? (Besey Judit) Az építészeti folyóiratokban nem igazán találkozhatunk igazi kritikákkal, többnyire csupán épületbemutatást találhatunk. Ezen épületprezentációk mondanivalója általában felületesen érinti a környezet bemutatását, valamint a tervezői kérdéseket, felvállalt döntéseket, általában leíró jellegűek, nem foglalnak állást az épület mellett, de ellene sem. Tulajdonképpen keveset tudhatunk meg, és mintha semmiről sem szólnának. (Nagy Tamás) A szókincséhez csak annyi hozzáfűznivalóm van, hogy nem ártana néha az újságíróknak egy nyelvtan óra. Nem azt állítom, hogy sorra követik el a hibákat, de néhányat fel lehet fedezni. Például legyen kreatív egy publicista a szókincset illetően, azonban ne vonja ez maga után a magyartalanságot (lásd: „megcsináltság”). (Sipos Éva)

12 Objektív – szubjektív, nézőpont „Épületről kritikát írni – mint minden másról – nagyon nehéz, hiszen mindenképpen szubjektív véleményt tükröz. Hogy mi a jó, mi a szép, mi az adott kornak megfelelő, nem írható le egzakt módon. Keretet a múlt, a kultúra adhat, mely iránytűként utat mutathat, és ennek megfelelően mégis meghatározható valamilyen szintű értékrend, mely az adott helyen, az adott korban élő egyes emberek által alkotott társadalmat jellemzi…” „Különböző szempontok alapján vizsgálódhatunk, problémákat felvethetünk, de sokkal többet nem tehetünk. Már csak azért sem, mert a trendek állandóan változnak, melyek az emberi szellemet formálják, és az emberek is változnak, akik pedig a trendeket szabják meg.”

13 Az ízlés mint közös kultúra? David Hume ( ), angol morálfilozófus „A hasonló ízlésű emberek felismerik egymást, az ízlés beléptet a közösségbe és közösséget teremt. Jó ízléssel rendelkezni életformát jelent, a jó ízlés norma, magatartásminta, amelyet el kell sajátítani.”

14 Az ízlés kettőssége Hume: az ízlés szubjektív: “A szépség nem maguknak a dolgoknak a tulajdonsága, hanem pusztán az azokat szemlélő elmében keletkezik, s minden egyes elme más és más dolgot lát szépnek.” De keressük az ízlés mércéjét, olyan szabályt, amely révén az emberek egymástól eltérő nézetei összeegyeztethetők.

15 Az ízlés belső ellentmondása Az egyéni és a csoportos minták nem illeszkednek konfliktusmentesen egymáshoz –az individuális ízlésfogalom belső veszedelme az önkényes tartalmakkal telített relativizmus –a normatív ízlésfogalomé a kiüresedés, a konvencionalizálódás

16 Objektív - szubjektív -Habár az esztétikai ítéletek nem a dolgokban magukban rejlő esztétikai tulajdonságokról szólnak, nem is pusztán a szemlélő tapasztalairól (érzéseiről, benyomásairól…), hanem kölcsönhatásukról. "Egy tárgy annyiban rendelkezik esztétikai minőséggel, amennyiben alkalmas arra, hogy bizonyos választ váltson ki."

17 A kritikai megítélés feltétele és szabályai Kifinomult képzelőerő, pontos érzékelés: „A jó ízléshez is ugyanazok a kiváló képességek - tiszta fogalmak, pontos megkülönböztető erő és eleven felfogás - kellenek, melyek az értelem fejlődését is előmozdítják…” Gyakorlással, a szépség valamilyen nemének rendszeres tanulmányozásával és a róla való elmélkedéssel fejleszthető. Fontos művek esetén a véleményalkotáshoz elengedhetetlenül fontos, hogy „mint módfelett egyedi teljesítményt, többször is tanulmányozzuk, s nagy figyelemmel és gondosan mérlegelve különböző nézőpontokból megvizsgáljuk. Összehasonlítások a különböző jellegű és mértékű kiválóságok között, egymáshoz kell mérni őket. Az előítéletek távol tartása: „az előítélet meghiúsítja a józan ítélkezést, és elkorcsosítja a szellemi képességeket”. A belátás jelentősége.

18 Nagy Tamás, WGA, Richter G. Tulajdonképpen az épület önmagában véve jó, hiszen bekerült az újságba. (??) A cikk ahelyett, hogy az épületet körül ömlengené különböző dicséretekkel, inkább fontos szempontok szerint elemzi a házat és megkérdőjelezi néhány állítás jogosultságát, melyek szemrevételezése hasznos lehet.

19 az épület mentsvára egy dolog lehet csak az ha önmagán belül a saját kontextusában megfelelő, átgondolt és működni tud. Ezt a koherenciát azonban már részletesen bírálja. A koncepciót elemző rész címe: akarni és akarni Az építészeti elképzelés makacsságára utalhat, melyet a tervező végigvisz az épületen kisebb-nagyobb sérülésekkel.

20 Sipos Éva, „Földobott kő” Hiányolom továbbá, hogy nincs rendes leírás a szerkezetekről: egy-egy bonyolultabb csomópont kialakításáról, vagy éppen a ház alapjáról, de említhetném épp a nyílászárók kialakítását is. Ritkásan elpöttyintett mondatokból kellett kihámoznom, amire igazából kíváncsi voltam.

21 Oltványi József, Átrium Bár a cikk rövid, tömör, de semmi esetre sem lényegre törő a villa bemutatásával kapcsolatban. Egy kis érzést adott abból, hogy a Simmenarchitects AG építész iroda hogyan is építkezik megrendelőinek, milyen a gondolkodása, de nem egy bemutatott épületén keresztül tárja elénk a szöveg írója, hanem a stratégiájuk rövid olvasmányos ismertetésével.

22 Átfogóbb vélemény: Kohout Dávid E dolgozat az Alaprajz 2009/4 és 2009/6- os, az Átrium 2009/2-es és a Régi-Új Magyar Építőművészet 2009/1-es számában írt kritikákon alapul. Nagy a dilemmám, mert e négy folyóiratot végiglapozva-olvasva azon gondolkodom, hogy miért zavar az, illetve miért keresek erősebb, csípősebb véleményeket azoknál, amiket rendre megírnak?

23 Az építészeti printmédia társadalmi- szociológiai helyzete nem tisztán körvonalazódott. … emiatt a kritikát/leírást megfogalmazó (építész) sem tudja felmérni, hogy kinek szól mondandója; egy olyan kínos helyzet alakul ki, ahol egymással konkurál az (építészeti) akadémiai nyelvezet, a közérthetőség és az őszinteség.

24 ezek a folyóiratok hidat próbálnak teremteni laikusok és az építész- „társadalom” között, így a cikkek általában objektívek, rendesen tagoltak és szemléletesek (a kisebb-nagyobb szöveg-, illetve mondatszerkesztési hibákat ezúttal figyelmen kívül hagyva).

25 Megfigyelhető, hogy a cikkek relatíve rövidek, karakternél nem több, egy példára jutó oldal 30%-a szöveg, így a többit a - sokszor két teli oldalas (Átrium) - képek viszik el. Ebbe viszont zsúfolttá válik a kezdeti fél bekezdésnyi helyszínleírás, a „hosszas” alaprajz és tömegformálás, anyaghasználat és végül a tömör(ített), de inkább szűkszavú konklúzió.

26 Zorán kritikáira szintén nem a nagyszájúság és csípős megfogalmazásmód jellemző, de a tervező(k) pályájának részletesebb ismertetése, munkáik, majd konkrétan a koncepció kifejtése elég ahhoz, hogy az olvasó az eztán következő épületleíráshoz nyitottan álljon. (Természetesen ez esetben az olvasó részéről alapfeltétel egy három-négy oldal mélységi végigolvasására készséges attitűd.)

27 A kritikus legyen kíméletlen (?), a kritika mint hidegzuhany? „rendkívül pontosan szeretném meghatározni kritikai pozíciómat.” Wesselényi-Garay Andor kritikája Koller József pécsi családi házáról pontosan ismertet, kontextusba helyez, méltat és kritizál. Felkelti a figyelmet és vállalt (szubjektív) álláspontot tükröz. Wesselényi- Garay Andor, Kéregház, in: Alaprajz, 2009/4 Mindaddig, amíg egy hidegzuhany hatású véleménnyel (értsd: a kritika lényege mint olyan) nem találkozik, ami vagy megerősíti nézetében, vagy teljesen megbotránkoztatja, szinte dühös végigolvasásra késztetve.

28 Az én látásmódom szerint a pontosság és a figyelemfelkeltés eszköz arra, hogy az olvasó megfogalmazzon magában egy (legalább) annyira erős álláspontot, mint a kritikusé, mert akkor tud érzelmekkel kapcsolódni egy épülethez.

29 A kritika szempontjai (Besey Judit) Figyelembe vette: –a koncepciót, –az építőanyagokat, –a térszervezést, –a megformálást, –legkisebb hányadban a szerkezetet, –épület adatait - részletesen Amivel nem foglalkozott: –nem helyezte az épületet tágabb viszonylatba, –nem hasonlította kortárs példához vagy nem állította vele párhuzamba, –nem beszélte el a történetét (holott ennek ebben az esetben különös jelentősége is lehetne – miért kellett meghagyni a meglévő épületrészt?), –nem beszélt a viszonyairól a környezettel, a többi épülettel –nem beszélt az építész többi épületéhez való viszonyáról, az alkotó életművébe illesztéséről

30 Szabó Levente Egis Irodaház Bevezetés Ellentét a reprezentációs igény és a funkció üressége között Az ellentét feloldása egy erős építészeti állítás kell, hogy legyen Ennek hiányában az épület „eldobható árucikk” Miért teátrálisak a mostani irodaházaink? Az építészet színpadias kellékei megfelelnek a marketing-elvárásoknak A szcenárió eszköztára az építészettörténetben Ebből fakadnak a ház erényei és gyengeségei is A probléma A városi szövetben nem találja a helyét a ház Nem vesz tudomást a környezetéről Önmagában léptéktelennek hat Utalás a Reimholz-Lázár-féle Domus Áruházra Sávablakos irodaház Erőltetett „jelentésadás” Formagenezis

31 A folding mint bűvszó Keretezés és skin-homlokzat Graphisoft Park, Arena Corner, Autóklub: ugyanez volt a megoldás! Kettős tagadás próbál jelentést adni a semleges tartalomnak A transzparencia nem jön létre A keret a sarokhelyzet miatt nem érvényesül Kritika Ellentmondás az utcai és az udvari homlokzat között Nem tudták végigvinni a koncepciót az adottságok miatt Rátét elemek a keretszerű tömegen Presztízskérdés: jelszerű ház Mérleg A tézisnek igyekszik megfelelni a ház Észlelt alapdilemmák Az építészet nem színmű A szcenárió nem tudott koherens állítássá válni


Letölteni ppt "Építészeti kritika Példák és szempontok. Metszet, bemutató Egyértelmű, hogy Csanády Pál optimista ember – mondta Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések