Az Európai Unió monetáris integrációja Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2005/2006.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió monetáris integrációja Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2005/2006."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió monetáris integrációja Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd balogh_nyf@yahoo.com Az Európai Unió pénzügyei2005/2006. tanév 1. félév

2 Az Európai Unió története 1951 - Európai Szén– és Acélközösség 1958 – Európai Gazdasági Közösség 1958 – EURATOM 1967 – Európai Közösségek 1987 – Egységes Európai Okmány 1991 – Maastrichti szerződés Európai Unió szerződése Ennek része a Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic and Monetary Union) létrehozása

3 Gazdasági és Monetáris Unió Azt a szintet jelöli, amelyben nemcsak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem az érintett országokban azonos gazdaság és pénzügypolitika is érvényesül. A Gazdasági és Monetáris Unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek és a tagországok közös valutát használnak.

4 Gazdasági és Monetáris Unió A monetáris integrációnak két fő összetevője van: árfolyamunió: Az árfolyamunión belül a résztvevő országok valutáinak árfolyamai tartósan stabil (fix) kapcsolatban vannak. tőkepiaci unió: A tőkepiaci unióban a tőke teljesen szabadon mozoghat.

5 A monet á ris uni ó hoz vezető ú t l é p é sei 1. A nemzeti pénzek teljes és visszafordíthatatlan konvertibilitása 2. Az árfolyam-ingadozási sávok kiiktatása 3. Az árfolyamok visszavonhatatlan, végleges rögzítése 4. A tőkemozgások teljes felszabadítása a tagállamok között

6 A monet á ris uni ó megteremtésének intézményei közös központi bank a közös pénz a közös monetáris politika

7 A monet á ris uni ó megteremtésének fő lépései 1958 – Bretton Woods-i rendszer (fix árfolyamrendszer) 1969 – Hágai csúcs: a gazdasági és monetáris unió elképzelése 1970 – Werner-terv: a megvalósítási terv (DE! Az 1971-73-as olajválság megakadályozta, hogy megvalósuljon) 1979. március 12. – Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System = EMS)

8 Európai Monetáris Rendszer (1979 – 1993) Működése három szakaszra tagolható. Az első szakaszt, amely 1983 márciusáig tartott, az együttes árfolyam-módosítások jellemezték, a tagok mindenek előtt az árfolyam ingadozások mérséklésére használták a rendszert. A második szakaszban, 1983-tól 1992-ig sokkal kevesebb árfolyam-módosításra került sor, mivel a tagok ekkor a rendszert már inkább a monetáris fegyelem eszközeként tekintették. A harmadik szakasz 1992-től 1993 augusztusáig tartott.

9 Európai Monetáris Rendszer (1979 – 1993) A rendszer alapelemei a következők voltak: egy új kosárvaluta, az ECU létrehozatala; a kötött árfolyam-mechanizmus; a rendszer rugalmasságát elősegítendő hitelkonstrukciók.

10 Az ECU fogalma Az ECU mint kosárvaluta a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági jelentőségét tükröző súlyozással kialakított „összetételét ” jelentette, amelynek értékét az alkotórészek értéke adta.

11 Az ECU funkciói Az árfolyam-mechanizmusban az árfolyamrögzítés eszköze; a közösségi költségvetés, elszámolások, fizetések, statisztikák pénzneme; az EMS-ben résztvevő országok jegybankjai számára tartalékvaluta, illetve a jegybankok közötti hitelezés eszköze.

12 A gazdasági és pénzügyi unió megteremtésének fő lépései 1988 – Hannoveri Csúcs: megalakul a Delors Bizottság, amelyet azzal bízott meg, hogy tegyen javaslatot a gazdasági és monetáris unió létrehozásához vezető szakaszokra.  A Bizottság által elkészített Delors-jelentés rögzítette az egységes piac egységes pénzzel történő kiteljesítésének koncepcióját, amelyhez a gazdasági unió is tartozik. 1991 december – a jelentés a Maastrichtban elfogadott szerződés részévé válik.

13 A gazdasági és pénzügyi unió létrehozatalának 3 szakasza Az első szakasz: 1990. július 1-ével kezdődik, amely a tőkemozgás korlátozások felszámolásának határideje is egyúttal. Az első szakaszban haladást kell elérni az árstabilitás tekintetében, csökkenteni kell a költségvetési deficitet. A második szakasz 1994. január 1-jével indul. Ebben a szakaszban meg kell valósítani a központi bankok teljes függetlenségét, továbbá ki kell alakítani a „fenntartható konvergencia” feltételeit.  Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute = EMI). Az EMI feladata az Európai Monetáris Rendszer menedzselése, a nemzeti monetáris politikák koordinálásának segítése.  Európai Központi Bankrendszer, illetve annak részeként  az Európai Központi Banknak életre hívása. A harmadik szakaszban a monetáris unióba belépett tagállamok közös pénzévé az ECU válik, a monetáris politika kialakítása és vitele pedig az EKBR feladata.

14 A gazdasági és pénzügyi unió intézményrendszere

15 Az Európai Központi Bank (EKB) feladatai az árak stabilitásának fenntartása; meghatározza és bevezeti az egységes valutapolitikát; kezeli a pénzügyi tartalékokat és irányítja a valutaüzleteket. Az EKB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja az európai jegybankok rendszerét.

16 Az Európai Központi Bank (EKB) feladatai Az EKB egyik legfontosabb feladata az eurózónában a monetáris stabilitás biztosítása, az euró vásárlóerejének megőrzése mellett. Az infláció szigorú ellenőrzés alatt tartásával az EKB biztosítja, hogy a fogyasztói árak éves növekedésének mértéke ne haladja meg a 2%-ot. Ezt az EKB két módon végzi: A pénzkínálat ellenőrzésével. Ha a pénzkínálat meghaladja a javak és szolgáltatások kínálatát, annak inflációnövelő hatása lehet. (ide tartozik kamatlábak felállítását az eurózónában) Az áremelkedések ellenőrzésével és az eurózónában az árstabilitást veszélyeztető kockázatok felmérésével.

17 Az Európai Központi Bankrendszer (EKBR) feladatai az árstabilitás megőrzése; a monetáris politika kidolgozása és végrehajtása; a devizapiaci intervenciók végrehajtása; a tagállamok hivatalos devizatartalékainak őrzése és kezelése; a fizetési-elszámolási rendszer kielégítő működésének elősegítése.

18 Konvergencia kritériumok a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1.5 %- kal haladhatja meg a három legalacsonyabb tagország inflációs rátáját; a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %-át; az államadósság pedig nem lehet több, mint a GDP 60%-a; a belépni szándékozó országnak legalább két éven keresztül belül kell maradnia a 2.25 %-os árfolyam-ingadozási sávon, és ez idő alatt nem folyamodhat leértékelésért sem; a hosszúlejáratú kamatláb pedig nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét.

19 Az euró bevezetésének fontosabb állomásai (1) 1998. május 1–3. Az alapvető döntések meghozatala és a felkészülési folyamat kezdete. Döntés az eurót bevezető országok köréről. Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere felállítása. A pénzcseréhez szükséges törvényi keretek és módosítások elfogadása. Az euróbankjegyek és érmék előállításának kezdete. Az információs- kommunikációs kampány indulása.

20 Az euró bevezetésének fontosabb állomásai (2) 1999. január 1. A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának kezdete és az euró megjelenése az átutalásos fizetési körben. A részt vevő országok valutája és az euró közötti átváltási arányok visszafordíthatatlan rögzítése. A monetáris politika delegálása az Európai Központi Bankhoz, a Központi Bankok Európai Rendszere pedig minden pénzpiaci és devizapiaci tranzakciót ettől kezdve euróban bonyolít le, és euróra váltja át partnerei számláit. A Központi Bankok Európai Rendszere bevezeti a Transz-Európai Automatizált Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert, és biztosítja az átváltást a visszafordíthatatlan konverziós rátán. Új állampapírok kibocsátása kizárólag euróban. Az átutalásos fizetési kör egyéb szegmensein a piaci szereplők döntésére van bízva az euró alkalmazása; a várakozások szerint azonban a már említett területek euróra váltása e téren is maga után vonja a közös valuta alkalmazását.

21 Az euró bevezetésének fontosabb állomásai (3) 2002. január 1. Az euróbankjegyek és -érmék megjelenése, a nemzeti bankjegyek és érmék euróra váltásának kezdete, a nemzeti valutában denominált számlák kötelező konvertálása euró számlákra. 2002. január 1-jei határidővel az euró bankjegyek és -érmék bevezetése. Pénzcsere a közületi, vállalati és háztartási szektorban. 2002. február 28. A nemzeti bankjegyek és érmék kivonása a forgalomból. 2002. február 28-i határidővel a pénzcserét minden szektorban végre kellett hajtani; a nemzeti valuták véglegesen kikerültek a kistételes számla-, bankjegy- és érmeforgalomból is, de a nemzeti valutákban denominált bankjegyek és érmék a nemzeti jegybankoknál továbbra is átválthatók maradnak.

22 Az euró bevezetésének fontosabb állomásai HatáridőTeendőFelelős A lehető legkorábban 1998 folyamán Döntés a résztvevő tagállamokról. Az EKB Végrehajtó Tanácsa tagjainak kinevezése Európai Tanács ( a résztvevő országok egyhangú szavazatával) 1999. január 1.A végleges konverziós ráták rögzítése, az euró bevezetésével kapcsolatos jogszabályok ( az új pénz jogi státusa, a szerződések folyamatossága, kerekítés stb.) Európai Központi Bankrendszer 1999. január 1-tőlA monetáris politika meghatározása és végrehajtása euróban. A devizapiaci intervenciók euróban. A TARGET-nevű átutalási rendszer indulása. Új közületi adósságpapírok kibocsátása csak euróban. Európai Központi Bankrendszer Résztvevő tagállamok 2002. január 1.Az euró bankjegyek forgalomba lépése, a nemzeti bankjegyek kivonása. Az euró érmék forgalomba lépése és a nemzeti érmék kivonása. Európai Központi Bankrendszer Résztvevő tagállamok 2002. július 1.A nemzeti pénzek törvényes fizetőeszköz státusának megszüntetése. Résztvevő tagállamok

23 Az Európai Unió monetáris politikája a csatlakozás után ?

24 Köszönöm a figyelmet!