Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió Monetáris Politikája. • A gazdasági és monetáris unió (GMU) az EU-ban folyó fokozatos gazdasági integráció eredménye. • Az EU egységes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió Monetáris Politikája. • A gazdasági és monetáris unió (GMU) az EU-ban folyó fokozatos gazdasági integráció eredménye. • Az EU egységes."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió Monetáris Politikája

2 • A gazdasági és monetáris unió (GMU) az EU-ban folyó fokozatos gazdasági integráció eredménye. • Az EU egységes piacának kibővítését jelenti, ahol közös termékszabályozás van érvényben, és megvalósul az áruk, a tőke, a munka és a szolgáltatások szabad mozgása. • Bevezették a közös valutát – az eurót – az euróövezetben, amelyet jelenleg 17 uniós tagállam alkot. • Az ERM II-ben való legalább kétéves részvételt és a konvergenciakritériumok teljesítését követően mind a 27 uniós tagállamnak – az Egyesült Királyság és Dánia kivételével – be kell vezetnie az eurót. • Az egységes monetáris politikát az Európai Központi Bank (EKB) szabja meg, amelyet harmonizált fiskális politikák és összehangolt gazdasági politikák egészítenek ki. • A GMU-n belül nincs a gazdasági politikáért felelős egyetlen intézmény. • Ehelyett a felelősségi körök a tagállamok és számos uniós intézmény között oszlanak meg.

3 Jogalap — A hágai (1969), a párizsi (1972), a brüsszeli (1978), a hannoveri (1988) a madridi és a strasbourgi (mindkettő 1989) és a maastrichti (1991–92) európai csúcstalálkozók határozatai; — Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 119–144., 219. és 282–284. cikke; — Az EUMSZ-hez csatolt alábbi jegyzőkönyvek: a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszába történő átmenetről; a túlzott hiány és a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárásról; a konvergenciakritériumokról; Dánia és az Egyesült Királyság kimaradási záradékáról; a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról, valamint az eurócsoportról.

4 célkitűzések A GMU fokozatos gazdasági integráció eredménye, ezért nem tekinthető végleges állapotnak. A GMU irányítását úgy alakították ki, hogy segítse a fenntartható gazdasági növekedést és a magas szintű foglalkoztatottságot a megfelelő gazdasági és monetáris döntéshozatal révén. Ez három fő gazdasági tevékenységet ölel fel: az árstabilitást célzó monetáris szakpolitika; a tagállamok gazdasági szakpolitikáinak az összehangolása; az egységes piac zökkenőmentes működésének biztosítása.

5 Előzmények A Római Szerződés mindössze néhány cikke foglalkozott a gazdaságpolitikák összehangolásával, a monetáris és árfolyam- politikával. - Gazdaságpolitikák összehangolása - Közösségi intézmények gondoskodása a pénzügyi stabilitásról - A szerződés nem foglalkozott az árfolyam- stabilitással

6 Előzmények • A Római Szerződésben a felek gazdaságpolitikáját érintő részében két kötelezettség érintkezik a monetáris politikával: – Konjunktúrapolitika – Fizetési egyensúly biztosítása

7 Előzmények • Monetáris Bizottságot állítottak fel, tanácsadó jogkörrel – Minden tagállamnak 2 képviselő • Egy a központi bankból • Egy a pénzügyminisztériumból

8 Hágai csúcstalálkozó • 1969 december • Állam-és kormányfői találkozó • Tervezet kidolgozása a gazdasági és monetáris unió létrehozására • Valamint a monetáris együttműködésnek a gazdaságpolitikák összehangolására kell épülnie

9 Werner-terv • 3 szakaszos tervezet • 10 éves végrehajtási idő • 1.szakasz: kormányközi konferencia a RSZ szükséges módosításai céljából • 2. szakasz: általános átmenet megoldása • 3. szakasz: gazdaságpolitikai döntési központ létrehozása, független szervként.

10 „kígyó az alagútban” 1972-ben a párizsi csúcstalálkozón a Közösség kísérletet tett arra, hogy friss lendületet adjon a monetáris integrációnak a „valutakígyó az alagútban” elnevezésű mechanizmus létrehozásával, amelynek célja, hogy a nemzeti valuták változását (a kígyó) a dollár változása által meghatározott szűk határok (az alagút) között tartsák. A kőolajválság, a dollár gyengülése és gazdasági politikák különbözőségei azonban közbeszóltak, és a „kígyót” alkotó tagállamok többsége két éven belül kilépett, aminek következtében végül a Németországból, Benelux-államokból és Dániából álló „németmárka-övezetre” zsugorodott.

11 Brüsszeli csúcs-Európai Monetáris Rendszer létrehozása • Központi eleme az ECU (Európai Valutaegység) • Árfolyam mechanizmus létrehozása

12 GMU Bevezetése • GMU kérdésének megvizsgálására bizottságot állítottak fel • Európai Bizottság akkori elnöke, Jacques Delors volt az elnöke. • 1989 áprilisában tett a Tanácsnak jelentést, amely tartalmazza a később Maastrichtban kodifikált gondolatok többségét.

13 • A bizottság 1989-ban benyújtott jelentése konkrét intézkedésekre tett javaslatot a GMU három szakaszban való bevezetésére. Különösen kiemelte a gazdasági politikák, a nemzeti költségvetési hiányra vonatkozó szabályok jobb összehangolásának és egy új, az Unió monetáris politikájáért felelős, teljes mértékben független intézmény, az Európai Központi Bank (EKB) létrehozásának szükségességét. A Delors-jelentés alapján az Európai Tanács 1989-ben Madridban tartott ülésén úgy határozott, hogy július 1- ig elindítja a GMU első szakaszát, azaz a tőkemozgás teljes liberalizációját.

14 • 1989 decemberében a strasbourgi Európai Tanács kormányközi konferencia összehívására szólított fel, amelynek keretében meghatároznák, hogy milyen módosításokat kell végrehajtani a Szerződésen ahhoz, hogy megvalósítható legyen a GMU. E kormányközi konferencia munkája vezetett az Európai Unióról szóló szerződéshez, amelyet az állam- és kormányfők hivatalosan 1991 decemberében, a maastrichti Európai Tanácson hagytak jóvá és február 7-én írtak alá.

15 GMU 3 szakaszos létrehozása

16 1. szakasz • Az első, amely még semmilyen szerződésmódosítást nem igényelt a Tanács 1989-júniusában Madridban hozott határozata alapján július 1-jén vette kezdetét. • A tőke szabad mozgása a tagországok között

17 2. szakasz • (1994. január 1-től december 31-ig): a tagállami gazdasági politikák konvergenciája, illetve a tagállamok nemzeti központi bankjai közötti együttműködés erősítése. A monetáris politikák összehangolását az Európai Monetáris Intézet (EMI) létrehozásával intézményesítették, amelynek feladatai között szerepelt a nemzeti központi bankok közötti együttműködés erősítése és az egységes valuta bevezetéséhez szükséges előkészületek megtétele. A folyamat során a nemzeti központi bankoknak el kellett érniük függetlenségüket;

18 3.szakasz (1999. január 1-je óta folyamatosan): eurónak tagállamok egységes valutájaként való fokozatos bevezetése és a közös monetáris politika végrehajtása az EKB égisze alatt. A harmadik szakasz megkezdésének feltétele volt a tartós, magas fokú konvergencia megvalósítása, amelyet a Szerződésben foglalt számos kritérium alapján mértek. A költségvetési szabályokat kötelezővé tették és az ezeket nem teljesítő tagállamnak szankciókkal kellett szembenéznie. Bevezették az egységes monetáris politikát, amelyet a nemzeti központi bankokból és az EKB- ból álló Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) szab meg

19 Maastrichti konvergencia kritériumok • Költségvetési politika • Árstabilitás • Kamatpolitika • Árfolyam-politika

20 Költségvetési politika • 1: GDP-hez mért bruttó adósságállomány nem haladhatja meg a GDP 60%-át • 2: a folyó költségvetési hiány mértékének maximumát 3 %-ban határozták meg.

21

22 Árstabilitás • A nagymértékű árstabilitás érdekében az EUSZ előírja, hogy a 3. szakaszhoz csatlakozó tagállamban a fogyasztói árszintemelkedés a három legjobb teljesítményt nyújtó államét legfeljebb 1,5%kal haladhatja mega vizsgálatot megelőző esztendőben. Ez azt jelentette, hogy 1999-ben, a 3. szakasz kezdetén, 2,7% ot meg nem haladó inflációval lehetett bekerülni a 3. szakaszba. Ennek azonban minden évben meg kell felelni.

23 Kamatpolitika • Az irányadónak tekintett hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a három legstabilabb ország kamatlábszintjét legfeljebb 2%-kal haladhatja meg. Ha a kamatráta magas, akkor könnyű hozzá alkalmazkodni, ha nagyon alacsony, akkor nehéz felzárkózni ben, a 3 legjobb teljesítményének alapja 5,8% volt, ami hagyott némi mozgásteret a többi tagállamnak.

24

25 Árfolyam-politika • Az eredeti követelmény szerint az adott valuta legalább 2 éve nem lépett ki az EMR keretében meghatározott 2,25%-os normális ingadozási sávból, s egyetlen más tagállam valutája szemben sem vált szükségessé leértékelése.

26 Intézményi vonatkozás • EMI felszámolása • EKB –Európai Központi Bank- és KBER – Központi Bankok Európai Rendszere-létrejötte • EKB fő célja, az árstabilitás fenntartása, vagyis az antiinflációs politika folytatása • KBER feladata:külföldi devizaügyletek folytatása, a tagállamok hivatalos valutatartalékainak őrzése és kezelése, valamint a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása

27 Az Európai Központi Bank döntéshozó testületei • A Kormányzótanács tagjai az euró-övezetben részt vevő tagállamok nemzeti jegybankjainak elnökei és az Igazgatóság tagjai. A Kormányzótanács fő feladata a monetáris politikai irányelvek és a végrehajtás módjának meghatározása. Emellett dönt a monetáris politikán kívüli alapfeladatokról, engedélyezi az euró-bankjegyek kibocsátását, valamint az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb kérdések is a hatáskörébe tartoznak.

28 • A hat főből álló Igazgatóság (az EKB elnöke, alelnöke és négy további tag) egyes tagjait az EU-országok állam- és kormányfői nevezik ki, egyhangú döntés alapján. Az Igazgatóság felelős a Kormányzótanácsban meghatározott monetáris politika végrehajtásáért, amelyre az euró-övezetben részt vevő tagállamok nemzeti jegybankjainak közreműködésével kerül sor.

29 • Az EKB harmadik döntéshozó testületének, az Általános Tanácsnak tagja minden tagállam, tehát az euró-övezeten kívüli tagállamok jegybankelnökei is, valamint az Európai Központi Bank mindenkori elnöke és alelnöke. Az Általános Tanács átmeneti feladatokat lát el, amelyek közül a legfontosabb a monetáris és árfolyam-politikai koordináció az euró- övezet és az abban még részt nem vevő EU- tagállamok között. Ebből következően az Általános Tanács csak addig marad fenn, amíg van olyan EU-tagállam, amely nem vesz részt az euró-övezetben

30 Stabilitási és növekedési paktum • június 16-án és június 17-én elfogadták a Stabilitási és Növekedési paktumot amelynek fő célja az európai gazdasági és monetáris unió megteremtésének további lépéseihez szükséges költségvetési fegyelem biztosítása volt.

31 Euró-politika • Az új közös pénz bevezetése több szempontból is hatalmas feladat, gazdasági jogi, intézményi, politikai, és pszichológiai értelemben egyaránt. A pénzkibocsátás hagyományosan a szuverenitás letéteményesének privilégiuma volt. A gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában ez a jog átszáll az európai unióra • Az eurót január 1-jén vezették be az euró-övezetet alkotó 12 tagállamban

32 Az euró-övezet bővülése

33 Köszönöm a figyelmet! 

34 Források: • Az Európai Unió politikái: szerkesztette: Kende Tamás- Szűcs Tamás • obuda.hu/kmi/dokument_elemei/EU/nk_gazd _tan_2.pdf obuda.hu/kmi/dokument_elemei/EU/nk_gazd _tan_2.pdf • TU_4.1.1.pdf TU_4.1.1.pdf • ellemzoi_vaz_III_EMU_valsagkezeles_.pdf


Letölteni ppt "Az Európai Unió Monetáris Politikája. • A gazdasági és monetáris unió (GMU) az EU-ban folyó fokozatos gazdasági integráció eredménye. • Az EU egységes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések