Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EURÓPAI UNIÓ 3. MONETÁRIS POLITIKA Tavaszi félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EURÓPAI UNIÓ 3. MONETÁRIS POLITIKA Tavaszi félév."— Előadás másolata:

1 EURÓPAI UNIÓ 3. MONETÁRIS POLITIKA Tavaszi félév

2 Gazdasági és Monetáris Unió  az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások  az érintett országokban  azonos gazdaság és pénzügypolitika érvényesül.  A Gazdasági és Monetáris Unió legfejlettebb szintjén  megszűnnek a nemzeti pénznemek és  a tagországok közös valutát használnak

3 Gazdasági és Monetáris Unió A monetáris integráció két fő összetevője  árfolyamunió: az árfolyamunión belül a résztvevő országok valutáinak árfolyamai tartósan stabil (fix) kapcsolatban vannak.  tőkepiaci unió: a tőkepiaci unióban a tőke teljesen szabadon mozoghat.

4 Előzmények  Bretton-Woods – kulcsvaluta: USD  tárgyalásokkal hoztak létre monetáris rendszert  Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank  Nemzetközi Valutaalap  Közös monetáris politika elfogadása  Valuta árfolyama az aranyhoz mérve (+- 1 százalékpontos eltérés)  Fizetésmérleg hiányok befoltozása  rögzített árfolyamrendszer

5 1969 – Hága – Werner-terv  1969-es hágai csúcs  konkrétan felmerült a gazdasági és monetáris unió létrehozása,  Pierre Werner luxemburgi pénzügyminiszter bizottság segítségével dolgozta ki ennek tervezetét. (10 évre)  a Werner- terv lényege  a tagállami valuták egymással szembeni lebegtetési sávjának szűkítése  a sávhatárok „összeérnek” – az árfolyamok rögzítése  majd a közös valuta bevezetése

6 A megvalósítás nem sikerült  Oka: a kedvezőtlen körülmények  : Bretton-Woods-i rendszer szétesik,  Az USA felfüggesztette a dollár aranyhoz rögzített árfolyamát  1973 első olajválság  belső viszonyok nem megfelelőek  Márka-zóna, valutakígyó (angol font nem kívánt, francia frank, olasz líra nem tudott, német márka stabil)  EGK - tagok közötti valutáris együttműködés

7 1979 – EMS- Európai Monetáris Rendszer  European Monetary System EMS  új rendszer  központi eleme a számlapénzként funkcionáló közös valuta  az ECU (European Currency Unit),  a tagállamok külkereskedelmi arányával súlyozott kosárként számolták ki a nemzeti valutákból  a másik elem egy közös árfolyamrendszer  a tagállamok valutáik árfolyamának a ±2,25%-os sávon belül tartására vállaltak kötelezettséget,  kivéve a gyengébb teljesítményű országokat  induláskor pl. Olaszország ±6%-ig kapott „haladékot”

8 Európai Monetáris Rendszer 1979 – 1993 Működése három szakaszra tagolható.  Az első szakaszt, 1983 márciusáig  az együttes árfolyam-módosítások jellemezték  a tagok az árfolyam ingadozások mérséklésére használták a rendszert.  A második szakaszban, 1983-tól 1992  kevesebb árfolyam-módosítás  a tagok ekkor a rendszert a monetáris fegyelem eszközeként tekintették.  A harmadik szakasz 1992-től 1993 augusztusáig

9 EMS A rendszer alapelemei  egy új kosárvaluta, az ECU létrehozatala;  a kötött árfolyam-mechanizmus;  a rendszer rugalmasságát elősegítendő hitelkonstrukciók

10 Az ECU fogalma  Az ECU mint kosárvaluta  a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági jelentőségét tükröző súlyozással kialakított „összetételét ” jelentette,  értékét az alkotórészek értéke adta.

11 Az ECU funkciói  Az árfolyam-mechanizmusban az árfolyamrögzítés eszköze  a közösségi költségvetés, elszámolások, fizetések, statisztikák pénzneme  számlapénz  az EMS-ben résztvevő országok jegybankjai számára tartalékvaluta  a jegybankok közötti hitelezés eszköze.

12 ECU  Elszámolási egység Az EGK-ban a fizetési forgalom megkönnyítésére elszámolási egységet vezettek be.  1971-ig 1 elszámolási egység 1 USA dollárt ért.  1978-ig a különböző ágazatokban eltérő elszámolási egységgel dolgoztak  létrehozták az európai elszámolási egységet  ebből "nőtt ki" 1979-ben az ECU.

13 A gazdasági és pénzügyi unió megteremtése  Az első szakasz:  július 1-jével kezdődik,  a tőkemozgás korlátozások felszámolásának határideje  Az első szakaszban haladást kell elérni  az árstabilitás tekintetében,  csökkenteni kell a költségvetési deficitet.

14 A gazdasági és pénzügyi unió megteremtésének fő lépései  1988 megalakul a Delors Bizottság,  feladata, hogy tegyen javaslatot a gazdasági és monetáris unió létrehozásához vezető szakaszokra.  A Bizottság által elkészített Delors-jelentés rögzítette az egységes piac egységes pénzzel történő kiteljesítésének koncepcióját, amelyhez a gazdasági unió is tartozik.  1991 december – a jelentés a Maastrichtban elfogadott szerződés részévé válik  Jacques Delors az Európai Bizottság elnöke két cikluson keresztül

15 A gazdasági és pénzügyi unió megteremtése  A második szakasz indulása január 1.  Ebben a szakaszban meg kell valósítani a központi bankok teljes függetlenségét,  a „fenntartható konvergencia” feltételeinek kialakítása  Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute = EMI).  Az EMI feladata az Európai Monetáris Rendszer menedzselése  a nemzeti monetáris politikák koordinálásának segítése.  Európai Központi Bankrendszer részeként  az Európai Központi Bank életre hívása.

16 A gazdasági és pénzügyi unió megteremtése  A harmadik szakasz  a monetáris unióba belépett tagállamok közös pénze az ECU  a monetáris politika kialakítása és vitele pedig az EKBR feladata  Európai Központi Bankrendszer

17 Az Európai Központi Bank (EKB) feladatai  az árak stabilitásának fenntartása;  meghatározza és bevezeti az egységes valutapolitikát;  kezeli a pénzügyi tartalékokat és irányítja a valutaüzleteket. Az EKB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja az európai jegybankok rendszerét.

18 Az Európai Központi Bank (EKB) feladatai  az eurózónában a monetáris stabilitás biztosítása,  az euró vásárlóerejének megőrzése  Az infláció szigorú ellenőrzés alatt tartása  a fogyasztói árak éves növekedésének mértéke ne haladja meg a 2%-ot.

19 módszerek  A pénzkínálat ellenőrzése  Ha a pénzkínálat meghaladja a javak és szolgáltatások kínálatát, annak inflációnövelő hatása lehet. (kamatlábak felállítása az eurózónában)  Az áremelkedések ellenőrzése  az eurózónában az árstabilitást veszélyeztető kockázatok felmérése

20 Az Európai Központi Bankrendszer (EKBR) feladatai  az árstabilitás megőrzése;  a monetáris politika kidolgozása és végrehajtása;  a devizapiaci intervenciók végrehajtása;  a tagállamok hivatalos devizatartalékainak őrzése és kezelése;  a fizetési-elszámolási rendszer kielégítő működésének elősegítése

21 Konvergencia kritériumok összetartás,felzárkóztatás a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1.5 %-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb tagország inflációs rátáját a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %- át; az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60%-a a belépni szándékozó országnak legalább két éven keresztül belül kell maradnia a 2.25 %-os árfolyam- ingadozási sávon, ez idő alatt nem folyamodhat leértékelésért sem; a hosszúlejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét.

22 Az euró bevezetésének állomásai május 1–3  Az alapvető döntések meghozatala és a felkészülési folyamat kezdete  Döntés az eurót bevezető országok köréről  Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere felállítása  A pénzcseréhez szükséges törvényi keretek és módosítások elfogadása  Az euróbankjegyek és érmék előállításának kezdete  Az információs-kommunikációs kampány indulása

23 Az euró bevezetésének állomásai január 1.  A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának kezdete és az euró megjelenése az átutalásos fizetési körben  A részt vevő országok valutája és az euró közötti átváltási arányok visszafordíthatatlan rögzítése  A monetáris politika delegálása az Európai Központi Bankhoz,  a Központi Bankok Európai Rendszere minden pénzpiaci és devizapiaci tranzakciót euróban bonyolít le  és euróra váltja át partnerei számláit

24 Az euró bevezetésének állomásai A Központi Bankok Európai Rendszere bevezeti a Transz-Európai Automatizált Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert biztosítja az átváltást a visszafordíthatatlan konverziós rátán Új állampapírok kibocsátása kizárólag euróban Az átutalásos fizetési kör egyéb szegmensein a piaci szereplők döntésére van bízva az euró alkalmazása a várakozások szerint azonban a már említett területek euróra váltása e téren is maga után vonja a közös valuta alkalmazását

25 Az euró bevezetésének állomásai január 1.  Az euróbankjegyek és -érmék megjelenése,  a nemzeti bankjegyek és érmék euróra váltásának kezdete  a nemzeti valutában denominált számlák kötelező konvertálása euró számlákra.  január 1-jei határidővel az euró bankjegyek és -érmék bevezetése  Pénzcsere a közületi, vállalati és háztartási szektorban.

26 Az euró bevezetésének állomásai február 28.  A nemzeti bankjegyek és érmék kivonása a forgalomból  február 28-i határidővel a pénzcserét minden szektorban végre kellett hajtani  a nemzeti valuták véglegesen kikerültek a kistételes számla-, bankjegy- és érmeforgalomból  a nemzeti valutákban denominált bankjegyek és érmék a nemzeti jegybankoknál továbbra is átválthatók maradnak

27 Összegzés Az euró az Európai Unió új, egységes fizetőeszköze.  bevezetéséről az Európai Unió tagországainak képviselői februárjában döntöttek Maastrichtban  decemberében az Európai Tanács madridi ülésén született döntés a közös pénz neve: euró  Az eurót január 1-jén vezették be azokban az Európai Uniós tagországokban, amelyek megfeleltek a Maastrichtban megszabott pénzügyi feltételeknek.  2002-ig a nemzeti valuták helyébe lépve az EU tagállamainak hivatalos fizetőeszközévé válik. A közös valuta előnyei  a külkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalatok  az Unió területén belül utazóknak nem kell pénzváltással foglalkozniuk


Letölteni ppt "EURÓPAI UNIÓ 3. MONETÁRIS POLITIKA Tavaszi félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések