Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU-ISMERETEK 3. EA. HEIDENREICH RÉKA MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU-ISMERETEK 3. EA. HEIDENREICH RÉKA MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK."— Előadás másolata:

1 EU-ISMERETEK 3. EA. HEIDENREICH RÉKA MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK

2 EU-ISMERETEK 2. ELŐADÁS •Gazdasági és Monetáris Együttműködés •Az Európai Integrációs Térség •Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) •Gazdasági és Monetáris Unió (EMU)

3 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS •Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló Római Szerződés középpontjában a közös piac megvalósítása szerepelt •Ekkor még nem volt szó szorosabb monetáris együttműködésről

4 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS •Egyfelől létezett egy stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, a Bretton Woods-i rendszer, amely rögzített árfolyamrendszert takart •Másfelől az alapító „Hatok” között a gazdasági különbségek az 50-es évek végén nem voltak jelentősek, tehát egy homogén gazdasági teret alkottak. •Harmadrészt nem akartak szorosabb együttműködést

5 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS Milyen okok késztettek mégis a monetáris integráció irányába? •1968-ban létrejött a vámunió •A vámunió rávilágított arra, hogy pl. a német ipari termékek versenyképesebbek a francia termékeknél, ezt a különbséget az akkori árfolyamok nem fejezték ki (árfolyam leértékelési nyomás)

6 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS •1968-ban diáklázadások törtek ki több nyugat-európai országban is •Franciaországban a diáklázadásokat munkáslázadások követték, jelentős béremelésre került sor, ami csökkentette a francia termékek versenyképességét •Új politikai vezetés: de Gaulle visszavonult, helyette Georges Pompidou az új miniszterelnök •Németországban Willy Brandt az új kancellár

7 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS 1969 augusztusában komoly árfolyam- módosításra került sor: •A francia frank-t 11,1%-al leértékelték •A német márkát 10 %-al felértékelték Egy ilyen jelentős árfolyamváltozás hátrányosan befolyásolhatja a tagországok egymás közötti kereskedelmét, így mindezek együttvéve már fontossá tették a monetáris együttműködés megkezdését.

8 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS •1969 Hágai Csúcs-Hágai deklarációban a tagországok megállapodtak, hogy szükség van monetáris együttműködésre •Ennek keretében megbízták Pierre Werner luxemburgi miniszterelnököt, hogy dolgozza ki az új integrációs forma megvalósítási programját

9 WERNER-TERV A dokumentum 1970-re készült el, célja •Árfolyamrögzítés •Konvertibilitás •Gazdaságpolitikai döntéshozó központ (erős gazdaságpolitikai koordináció) •1972-ben megindult az árfolyamrögzítés •A Werner-terv megvalósítása nem lett sikeres, ennek világgazdasági okai voltak

10 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS •A stabilnak tartott nemzetközi Bretton Woods-i pénzügyi rendszernek ekkor mutatkoztak első válságjelei •Hátterében a romló amerikai gazdasági helyzet állt •Az egyre költségesebbé váló vietnámi háborút külföldi hitelekből fedezték

11 OLAJVÁLSÁG •Nyersolajárak emelkedése (70%) •A nehéz gazdasági helyzet miatt az akkori elnök Nixon – megszorító csomagot vezetett be, az un. Nixon-csomagot •Felfüggesztették a dollár aranyra válthatóságát •1973-ra összeomlott a Bretton Woods-i rendszer

12 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG A jogi alapok változása: Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) 1951-ben létrehozó Párizsi Szerződés nyarán hatályát vesztette Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó Római Szerződés, melyet többször módosítottak novemberétől Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz) volt a hivatalos elnevezése

13 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) /Maastrichti Szerződés/ novemberében lépett életbe Létrejött az integráció három pilléres modellje: •az 1. pillért a korábbi közösségek képezték (a gazdasági együttműködés)

14 3 PILLÉRES MODELL •A kormányközi jellegű 2. és 3. pillér: a közös kül- és biztonságpolitika, valamint eredetileg a bel- és igazságügyi együttműködés. Ez utóbbi az Amszterdami Szerződés hatályba lépésével (1999. májusától) büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozik

15 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG decemberében aláírták a Lisszaboni Szerződést, amely december 1-jén lépett hatályba: •Jogilag a Lisszaboni Szerződés sem több a korábbi módosító szerződéseknél •(az Egységes Európai Okmánynál, részben a Maastrichti Szerződésnél – amely egyszerre volt módosító és új szerződés is –, valamint az Amszterdami és Nizzai Szerződéseknél)

16 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG •A szerződés az EKSz-t az Európai Unió működéséről szóló szerződéssé (EUMSz) nevezte át •A másik szerződés (az EUSz) - Maastricht -elnevezését változatlanul hagyta •Tartalmilag jelentős változás, hogy a pilléres rendszer megszűnt, és az EUSz-ben már csak a közös kül- és biztonságpolitika maradt

17 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG Az EUMSz 2. cikke definiálja az Unió hatásköreinek típusait és területeit Egyértelművé válik, hogy: •mely területeken kizárólagos az Unió hatásköre •mely területeken megosztott a tagállamok és az Unió között •mely területeken rendelkezik hatáskörrel az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére

18 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG Az EUMSz 3. cikke az alábbi politikák esetében határozza meg az Unió kizárólagos hatáskörét: •vámunió •a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása •monetáris politika azon tágállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró •a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében •közös kereskedelempolitika

19 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG Az EUMSz 4. cikke sorolja fel az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskör alkalmazásának területeit: •belső piac •a szociálpolitikának a szerződésben meghatározott vonatkozásai •gazdasági, társadalmi és területi kohézió •mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését •környezetvédelem •fogyasztóvédelem •közlekedés

20 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG •transzeurópai hálózatok •energiaügy •a szabadságon, a biztonságon és a jog érvénysülésén alapuló térség •a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak a szerződésben meghatározott vonatkozásai •EUMSz 4. cikke külön bekezdésekben említ két politikát: a kutatás, technológiafejlesztés és az űrkutatás területét, valamint a fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás területét, ahol az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, de ez nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában

21 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG Az EUMSz 5. cikkében megfogalmazódik, hogy a tagállamok összehangolják gazdaságpolitikájukat, amihez kapcsolódóan a Tanács fogad el intézkedéseket és átfogó iránymutatásokat Az Unió a foglalkoztatáspolitika összehangolása céljából is intézkedéseket hoz, és iránymutatásokat dolgoz ki Emellett a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása céljából is kezdeményezéseket tehet

22 AZ EU INTEGRÁCIÓS TÉRSÉG A z EUMSz 6. cikke sorolja fel azokat a területeket, ahol az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására vonatkozóan rendelkezik hatáskörrel: •az emberi egészség védelme és javítása •ipar •kultúra •idegenforgalom •oktatás, szakképzés, ifjúság és sport •polgári védelem •igazgatási együttműködés

23 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER LÉTREJÖTTE 1978: Brémai Csúcs:Döntés az Európai Monetáris Rendszer létrehozásáról 1979-től 1992/93-ig működött az Európai Monetáris Rendszer, voltak árfolyam- kiigazítások, de viszonylag nyugodtan működött 1992/93-ban az Európai Monetáris Rendszer válságba kerül.

24 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER MŰKÖDÉSE Árfolyam lebegtetési mechanizmus: •Az árfolyam-mechanizmus a rendszerben résztvevő valutákra a központi bankok által un. központi paritásrácsból indult ki (a valutaingadozások minimalizálásának eszközeként) •A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg

25 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER A lebegési sávot 1979-ben +/-2,25%-ban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5%-os lebegést tett lehetővé A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni

26 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER (EMR) A rendszer fontos eleme volt a közös valuta irányába mutató ECU (nem bankjegy, csak közös pénzegység) Az árfolyam-mechanizmus az ECU irányába is működött (célja a tagállamok valutái közötti ingadozás mérséklése)

27 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER (EMR) A tagállamok valutái az ECU napi árfolyamával szemben is +/-2,25%-ra térhettek el, ellenkező esetben a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni. A központi bankok beavatkozásaikhoz a tagországok tartalékaiból létrehozott Európai Monetáris Együttműködési Alap rövid lejáratú ECU-ben kibocsátott hitelkonstrukcióit vehették igénybe.

28 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER Az Európai Monetáris Rendszer indulása egybeesett a második olajválsággal (78-80), ezért a rendszer kialakulásának kezdeti szakaszát a bizonytalanság jellemezte 1983-tól lehet számítani az Európai Monetáris Rendszer második szakaszát, amely már a rendszer folyamatos stabilizálódását hozta

29 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER 1987-től új Európai Monetáris Rendszerről szokás beszélni A Basel-Nyborg egyezmény értelmében a központi bankok már azelőtt beavatkoztak, mielőtt a valuták elérték volna a kijelölt paritáshatárokat

30 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER Meglehetősen szilárd lett az árfolyamstabilitás Mindenekelőtt a frank-márka paritás 1990-ben csatlakozott az Egyesült Királyság is (6%-os lebegési sávval)

31 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER 1989-ben csatlakozott Spanyolország 1992-ben Portugália Az akkori 12 állam közül csak a folyamatosan magas inflációval küzdő Görögország maradt ki

32 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER Az 1992-es pénzügyi válság és recesszió hatására a monetáris rendszerből kilépett a brit font és az olasz líra Több valutát le kellett értékelni! 1991 USA-ban pár hónapos recesszió, Európában 1,5 éves visszaesés (árfolyammozgások)

33 AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER 1993 augusztusától a tagállamok kénytelenek voltak a lebegési sávot a +/- 2,25%-ról a +/-15%-ra emelni Spekulációk! (deviza spekulációk) 1994 elejétől a pénzügyi válság elmúlásával az árfolyamok visszakerültek az eredeti szűk sávba

34 DELORS-TERV : EMU Delors Terv: április: az EMU megvalósításáról december: Maastrichti csúcs Az EMU megvalósításának 3 szakasza: 1. szakasz: júl. – 1993 vége célok: - tőkemozgások teljes körű liberalizálása - konvergencia erősítése - gazdaságpolitikák közelítése - az ECU minél szélesebb körű használata nem igazán sikeres szakasz – inkább divergencia a recesszió miatt

35 EURÓPAI MONETÁRIS UNIÓ 2. szakasz: jan. – vége - Európai Monetáris Intézet felállítása (az EKB előfutára, feladata a tagországok monetáris politikáinak figyelemmel kísérése) - felkészülés a 3. szakaszra, konvergencia-kritériumok teljesítése július: Stabilitási és Növekedési Paktum május: döntés a 11 tagországról (N-Br., Dánia, Svédo. nem akart bekerülni, Görögo. csak 2001-től) július: Európai Központi Bank

36 EURÓPAI MONETÁRIS UNIÓ 3. szakasz: jan. – febr árfolyamok stabilitása - az euró bevezetése bankszámlapénzként - fokozatos áttérés (3 szakasz) január: készpénzként bevezetik az eurót (2 hónap párhuzamos valutahasználat) március 1-től 12 országban kizárólagos fizetőeszköz

37 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A EMU legfőbb problémája: A Gazdasági és Monetáris uniót úgy alkották meg, hogy nem számoltak válság jelentkezésével Nem hoztak létre olyan intézkedéseket, intézményeket, amelyek alkalmasak lennének a válság kezelésére

38 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Konvergencia-kritériumok: •Árstabilitás (infláció: 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%) •Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát

39 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Konvergencia-kritériumok: •Stabil költségvetési helyzet •Államháztartási hiány (GDP max. 3%-a) •Államadósság (GDP max. 60%-a) /a tendencia is méltányolható/ •Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta a lebegési sávban marad 2 évig) •Jegybanki függetlenség

40 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Az eurózóna tagjai: 1999-ben 11 ország 2001-től Görögország 2007-től Szlovénia 2008-tól Ciprus, Málta 2009-től Szlovákia Jelenleg tehát összesen 16 tagország A jelölteknek konvergencia-programot kell készíteniük

41 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Az euró legfőbb előnyei: •Eltérő valutakockázatok megszűnése •Átváltási költségek megszűnése •Átutalási költségek csökkenése •Átlátható piac

42 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Hátrány: •A nemzeti árfolyam-politikáról való lemondás – de ez amúgy is korlátozott, versenyképesség-javulást már csak a termelékenység javulásával lehet elérni Komoly dilemma: •Egységes monetáris politika ↔ nemzeti fiskális politika, csak gazdaságpolitikai koordináció

43 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ nagyobb piaci tér  optimális termelési méretek  méretgazdasági előnyök intenzívebb verseny  hatékonyság növelése  termelési költségek csökkentése munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök  specializáció és kooperáció) kiaknázása

44 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Előnyei: A vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső versenytársakkal szemben. A fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék. A tagországok makrogazdasági teljesítménye: gyorsabb gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság.

45 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Hátrány: Megvalósult ugyan egy pénzügyi rendszer, a monetáris unió, gazdasági részével azonban problémák vannak: •Nincs egységes gazdaságpolitika •Nincs egységes adórendszer Aszimmetrikus gazdasági formához vezet!

46 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Mundell: ”Optimális valutaövezetek elmélete” (1961) •Valutaövezet akkor megfelelő, ha a tagországok elfogadják a tőke és a munkaerő szabad áramlását •Ehhez hasonló szerkezetű gazdaság kell •Rugalmas munka – és termékpiaccal •Teljes mértékben összehangolják költségvetési politikájukat

47 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ •A közösségi szintű monetáris politikát nem támasztja alá közösségi szintű költségvetési politika •A költségvetési politika tagállami hatáskörbe tartozik •A közös monetáris politika mögött nem egy kormány, hanem annyi kormány áll, ahány éppen a GMU tagja (jelenleg 16)

48 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ •A közösségi szintű monetáris politika ellentmondásba kerülhet a nemzetállami szintű fiskális politikával. •Ahhoz, hogy a költségvetési politika közösségi szintre emelkedhessen, ennek feltétele a politikai unió létrejötte. •Ezt 2005-ben a franciák és a hollandok elutasították az Alkotmányszerződéssel.

49 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ •A politikai unió hiánya kikezdheti a Gazdasági és Monetáris Unió legitimitását •Ebből nem következik az, hogy a Gazd. És Mon. Unió összeomlik, az akár több évtizedig is fennmaradhat, de várható időtartama véges lesz •Tagjai új tagokat óvatosabban fognak felvenni, ezért felerősödhetnek a tagállamok közötti ellentétek.

50 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ •Az EU tagsággal a tagállamok magukat arra is kötelezték, hogy rövid vagy hosszútávon belépnek a GMU-ba. •Konkrét határidőt nem kellett megjelölniük. •Magyarország is és a többi EU-tagállam is a GMU derogációval rendelkező tagja, ami annyit jelent, hogy minden intézkedést meg kell tennie a konvergencia kritériumok teljesítése érdekében.

51 GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ •Ha egy ország fizetési nehézségekkel küzd, nem számíthat automatikusan a többi tagállam segítségére. •Bármikor államcsőd is kialakulhat. •Ezt kerülte el Görögország, amikor megszavazták számára a mentőcsomagot. •A görög probléma kapcsán felduzzasztották az euro-övezeti mentőalapot, amely az Európai Stabilitási Mechanizmussal párhuzamosan működik.

52 ÖSSZEFOGLALVA: Az integrációs szakaszok megvalósulása Római Szerződés: cél a négy szabadság elvének biztosítása, egy közös piac megteremtése •négy szabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása, illetve mozgása a tagországok között •fokozatosan kívánták elérni: első lépés a vámunió megvalósítása volt, amire 12 évet irányoztak elő, végül másfél évvel korábban, július 1-re megvalósult

53 A közös piac a gyakorlatban még sokáig nem valósult meg a tőke és a munkaerő mozgása előtt álló adminisztratív (jogi) és közgazdasági akadályok jelentős része fennmaradt: •nemzeti műszaki, egészségügyi, környezetvédelmi, stb. szabványok, normák, előírások, •gazdaságpolitikai különbségek (pl. eltérő adópolitika) A munkaerő objektív okok miatt is rendkívül immobil

54 A szabadkereskedelem létrejötte miatt a tagországi tőke- és munkaerőmozgás nem volt annyira fontos még (a kívülálló országok számára volt érdekesebb, hogy a vámfalon belülre kerüljenek) A kedvezőtlen világgazdasági változások hatására is elterelődött a figyelem a közös piac megvalósításáról A közös piac tényleges magvalósításáról a ‘80- as évek elején kezdtek el újból gondolkodni  az egységes belső piac kiteljesítésének programja

55 Az egységes belső piac kiteljesítése június: az Európai Tanács milánói ülése elfogadták a Bizottság által készített, 282 ajánlást tartalmazó Fehér Könyvet a szükséges intézkedések végrehajtásának határideje december 31. volt cél a négy szabadság elvének a megvalósítása, a még fennálló fizikai, technikai és fiskális akadályok felszámolásán keresztül

56 Fizikai akadályok: •árumozgás határokon történő ellenőrzése •személyek mozgása (nem a Fehér Könyvben: Schengeni Egyezmény) Technikai akadályok: •szabványok, normák, előírások kérdése (kölcsönös elismerés elve, egységesítés területei) •közbeszerzések piacának liberalizálása •szolgáltatások piacának liberalizálása Fiskális akadályok: •gazdaságpolitikai akadályok (adópolitika, állami támogatások, árfolyam-politika) •adókulcsok harmonizálása (fő ÁFA-kulcs min.15%)

57 „A pénz integrálja igazán a piacokat”  Már a vámunió és a közös piac működéséhez is szükség volt a pénzügyi (árfolyam-politikai) együttműködésre : ún. pénzügyi tervek (Werner- jelentés) alapján az árfolyam-mozgások egymáshoz kötése március 13.: Európai Monetáris Rendszer (EMS) életbelépése, párhuzamos valuta bevezetése (ECU)

58 1991. december : Maastrichti Szerződésben elfogadott EMU-terv, utolsó szakaszban az egységes valuta bevezetése március 1.: az euró kizárólagos fizetési eszköz az EMU-t alkotó 12 tagországban (+ 2007: Szlovénia, 2008: Ciprus, Málta, 2009: Szlovákia)

59 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "EU-ISMERETEK 3. EA. HEIDENREICH RÉKA MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések