Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közösségfejlesztés. Osztály - közösség? A közoktatási törvény 48. §-a előírja a „közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat” A törvényalkotók a tanulás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közösségfejlesztés. Osztály - közösség? A közoktatási törvény 48. §-a előírja a „közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat” A törvényalkotók a tanulás."— Előadás másolata:

1 Közösségfejlesztés

2 Osztály - közösség? A közoktatási törvény 48. §-a előírja a „közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat” A törvényalkotók a tanulás és nevelődés keretéül szolgáló iskolai csoportokat közösségként látnák szívesen.

3 Nyilvánvaló, hogy a törvény azért írja elő a közösségfejlesztést, mert a közösségen a diákegyüttes olyan minőségét érti, amely szervezettségében, belső viszonyrendszerében, az egyénre gyakorolt feltételezhető hatásában felülmúlja a csoportot.

4 A szociológia és a szociálpszichológia hogyan vélekedik erről?

5 Az embernek, és a társadalomnak egyaránt szüksége van közösségekre. Az embernek: a közösség biztonságot nyújthat, tartalmat, célt adhat életének, nagyobb hatékonyságot szándékainak, s gazdagabb kibontakozási lehetőséget személyiségének. Társadalomnak: közösségek hálózata nélkül atomizálódik, egyedeire esik szét, nem tud fejlődni sem.

6 Hankiss Elemér szerint: Négy tényezőre van szükség ahhoz, hogy egy közösség létrejöhessen, s fennmaradhasson: - közös érdekre - közös célra - közös értékrendre - s mindezek meglétének a tudatára, vagyis a „mi” tudatra.

7 Minél több tényező van e négy közül intenzíven jelen egy közösség életében, annál erősebb lesz a közösség: - belső kohéziója - hatékonysága - a külső behatásokkal szembeni ellenállóképessége.

8 A közösségfejlesztést előíró törvényi passzus tartalmazza azt is: az iskola köteles minden tanulóját a közösség tagjaként tételezni a nevelési folyamatban, törekednie kell azokat a jellemvonásokat kialakítani bennük, amelyeket a közösségben való pozitív létezés követel meg. Mit kell a közösségen belüli pozitív létezésnek minősíteni???

9 A válasz: azoktól az értékektől függ, amelyek köré a közösség szerveződött (más tartalmat nyer a pozitív létezés egy demokratikus és egy autokratikus közösségben) Az első tehát amit el kell dönteni, hogy miféle közösség lesz, amelyet az iskola a saját soraiból szándékozik kifejleszteni.

10 Dilemmák az egyén és közösség kapcsolatáról

11 Az ember társadalmi minősége a többi emberhez való viszonyában ragadható meg. Az egyén nemcsak valamely közösségbe születik bele, hanem egy, az egyén és közösség között történetileg kialakult viszonyrendszerébe is. Tehát: el kell sajátítania a közösség életszabályozó normáit, meg kell tanulnia ezekhez alkalmazkodni. Ezt a folyamatot nevezzük: szocializációnak

12 Hankiss szerint a közösségek fontos szerepet játszanak a felgyülemlő feszültségek levezetésében, az emberi érdekek, törekvések megfogalmazásában, a nyilvánosság szintjén való ütköztetésükben. Ha egy társadalomban nem működik a közösségek gazdag hálózata, akkor lábra kap a társadalmi együttélés legpusztítóbb betegsége, amelynek tünetei a következők: - mindenki kielégületlen, bizalmatlan, türelmetlen, s ingerlékeny mindenkivel szemben Széchenyi: „Agyarkodunk egymás ellen, mint tehetetlen sajtférgek…” Tehetetlenségünkben egymásba harapunk.

13 A közösségek nemcsak és kizárólag pozitív szerepet játszanak a társadalom életében (klikkesedés, szektásodás, a maffiásodás, a többséget kizsákmányoló elit csoportok kialakulására). Nem teljesen veszélytelenek a pozitív közösségek sem. Az igazi közösség az egyik előfeltétele a személyiség gazdag kibontakozásának. De egyben korlátja is válhat ugyanennek: Fel is szabadíthatja, el is nyomhatja az embert. (a személyiség gazdagodásának illúzióját nyújthatja, miközben valójában felszámolja az autonómiáját).

14 A közösségfejlesztés fő dilemmája

15 Igény az iskolával szemben: Neveljen autonóm személyiségeket. Probléma: nehéz olyan közösséget teremteni, amelyben egyszerre van jelen a közösség minden tagjának személyes szuverenitása, de olykor a közösség szuverenitása is a személyes érdekekkel szemben.

16 Mit eredményez a közösségnek való vak alárendelődés? Azt eredményezi, h valaki manipulálható személyiséggé válik.

17 A másokkal való identifikálódás és az autonómia megőrzésének dialektikája a személyiség kialakulásának nagy problémája. Másokkal azonosulni és magamra lelni - elválaszthatatlanul összetartozó folyamatai ezek a felnövekedésnek. Az ember lényege a másokhoz tartozásban, a másokhoz való viszonyában: társadalmiságában van.

18 Nem szabad vakon válni egy közösség tagjává, nem szabad vakon identifikálódni azzal.

19 Vakság=elvakultság Valaki különféle érzelmek, indulatok vagy érdekek hatására nem akarja vagy később már nem is képes meglátni tettének következményeit, szándékosan behunyja szemét, elfogad olyan gondolatokat, amelyeket elutasított volna. A vakság tehát azt jelenti: hogy tekintélytiszteletből kikapcsolja a kritikai érzékét, ha az imádott „vezér” mondd valamit, elhiszi, hogy a „párt” sosem téved. (Pl.: Orwell:1984)

20 Ha nem vakon identifikálódok egy eszmével vagy egy közösséggel, akkor az egy kritikai viszonyt jelent azzal szemben, akivel identifikálódtam. Autonómia lényege: a kritikus attitűd

21 A közoktatási törvény szerint az iskola pedagógiai programjának közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok mellett kell a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat is tartalmaznia. A közösségfejlesztés egyúttal személyiségfejlesztés is. Az iskolai közösségnek gyakorlótereppé kellene válnia. Olyan gyakorlótereppé, ahol: jól elsajátítható, miként lehet egy közösséggel úgy identifikálódni, hogy közben nem adom fel a kritikai gondolkodásomat. Hogy miként válhatok épp azzal jó tagjává a közösségnek, hogy nem elfogadom, hanem alakítom annak értékrendjét és normáit.

22 Összegzésül Az egészséges, gazdag személyiség kifejlődése szempontjából nélkülözhetetlenek azok a tapasztalatok, azok az élmények és felismerések, amelyekre kizárólag a közösségben lehet szert tenni. A nevelés kelléktárából és az ifjúság élménytárából nem hiányozhat a közösség.

23 A pedagógusoknak tehát ki kell alakítani szuverén álláspontjukat az egyén és közösség nagyon bonyolult kapcsolatrendszeréről, és arról, amit ennek formálásában a saját iskolánkban, vagy osztályunkban tenni a legjobbnak látunk. Csak valamilyen világos és megalapozott álláspontról lehet ugyanis nekikezdeni a közösségépítésnek - vagy akár folytatni azt - feltéve, ha úgy véljük, hogy a fiataloknak valóban szüksége van iskolai közösségekre.

24 Szakirodalom: Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák. Diagnózisok. Szekszárdi Júlia: Az iskolák belső világa Loránd Ferenc: A holocausttéma pedagógiai dimenziói Új Pedagógiai Szemle Szám, Egyén és közösség című tematikus blokk


Letölteni ppt "Közösségfejlesztés. Osztály - közösség? A közoktatási törvény 48. §-a előírja a „közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat” A törvényalkotók a tanulás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések