Az iskola szociálpszichológiája

Az előadások a következő témára: "Az iskola szociálpszichológiája"— Előadás másolata:

1 Az iskola szociálpszichológiája
Társas lény – 8 Az iskola szociálpszichológiája 1

2 Az Iskola szociálpszichológiája
Alaposan kutatott terület, az alábbiakban négy témát emelünk ki: - Feleltetés - Pygmalion effektus - Attribúció az osztályban - Fegyelmezés

3 A tanári dominancia – feleltetés
A feleltetés intézményében együtt van jelen a tanári hatalom minden mozzanata (büntethet, jutalmazhat, szakértői és információs hatalom) A feleltetés melletti érvek szükséges rossz, ez a hagyomány [igaz, Nyugaton nincs..] motiválás – bűntudatkeltés ha a diák nem tanult visszacsatolás – a tanár lemérheti saját teljesítményét segíti a beszédkészséget, nyilvános szereplést A feleltetés veszélyei teljesítmény vs. személyeskedés – elsőfajú attribúciós hiba a tanár részéről nyomott légkör, félelemkeltés – az érdeklődés felszámolása a diákban [félelem vs. figyelem] negatív ösztönzés a pozitívval szemben – bátorítás helyett zavarba hozás: nyomasztó légkör; a társas inhibíció tipikus esete a tanár dominanciáját korlátlanul erősíti: „túlhatalom” félrevezető: a felnőtt világban ilyen helyzet nem nagyon fordul elő [ezért alkalmazzák ritkán nyugaton]

4 A pygmalion effektus – elvárásaink hatalma
Pygmalion hatás: önbeteljesítő jóslat (görög monda: Pygmalion kifaragja Galathea szobrát, beleszeret és a márványalak megelevenedik, lásd még G.B. Shaw hasoncímű drámája, My Fair Lady stb.] Iskolai helyzetben: a tanárnak a diákkal szembeni elvárásai a tanulókból az elvárásoknak megfelelő teljesítményt fognak előhívni a tanár sokszor igyekszik fenntartani a saját korábbi elvárásait (zsugori megfigyelő!), még ellentmondó információk ellenére is a diákok is megtanulnak alkalmazkodni az elvárásokhoz. Az önbeteljesítő jóslat érvényessége a diákon is múlik, hogy mennyire fogékony, hiszen ez egy kétoldalú interakció. Viselkedésünk a társas környezetre való reakció, könnyen levesszük a társas üzeneteket, a pozitív kihívást, így könnyen megérti a gyerek, igyekszik azt teljesíteni. A rossz diák is leveszi az üzenetet – hatásmechanizmus szempontjából ez pont olyan mint az előítélet! a szocioökonómiai státusz is számít, pl. milyen az otthoni nyelvhasználat. A munkásgyerek szinte új nyelvet kell, hogy elsajátítson az iskolában: hipotetikus állítások, elméleti magyarázatok, amik nem csak konkrét és látható dolgokra utalnak. Ha a tanár a szó- ill. nyelvhasználat alapján ítél már első héten, hogy ki okos ki buta, ki a jótanuló ki lusta, az így félreskatulyázott gyerekek többnyire már később sem tudnak kitörni ebből.

5 Pygmalion effektus 2 kísérlet: félév elején felvesznek tesztet az osztályban: tanárnak azt mondják, ez a teszt alkalmas arra, hogy előre jelezze a közeljövőben bekövetkező intelligencia fejlődést, majd random módon azt mondják diákokra, nagy bennük a fejlődési potenciál. Félév végén megnézik, hogyan alakulnak az eredmények: éppen azoknak a diákoknak javultak szignifikánsan az eredményei, akikről a fake-teszt ezt állítólagosan előre jelezte. Miért? Ilyen előrejelző teszt persze nincs, de mégis, még egy ilyen objektív helyzetben is mint pl. matek, sokat számít, mennyit várnak vkitől (jobbnak tartott tanulóval türelmesebb a tanár, több nemverbális megerősítés, implicit segítségek stb.) a kezdeti tapasztalat sokszor pontos persze, de olyankor is probléma a beskatulyázás (elsőbbségi hatás!) → tanárváltásnál, alsó-felső tagozatnál ez a ‚jótanulósági sorrend’ meg tud változni A pygmalion effektus nem csak kognitív képességeknél működik: ha a kiképzőtisztnek hasonlóan meghamisított eredményeket mutatnak be katonái erőnlétéről vagy teljesítőképességéről, fél év múlva a katonák ugyanúgy az eredetileg hamis eredményeket fogják produkálni.

6 Attribució az osztályban
Jól úgy lehet fejleszteni vkit, hogy sokat dicsérek, de van egy olyanfajta attribúciós vetülete, hogy ha vkit természetes dolgokért kezdek megdicsérni, visszaüthet, mert „kockafejűnek” fogják tekinteni – sőt akár ő is saját magát Majom-kísérlet: ha a majom kedvenc időtöltését – pl. bukfencezés – elkezdjük banánnal jutalmazni, idővel nem hajlandó többet jutalom nélkül játszani. Önattribúció: „biztos csak a jutalom miatt csináltam” →A negatív ösztönzés mellett a pozitív ösztönzés is lehet veszélyes: legtöbbször a munkamennyiséget kell megdicsérni, vagy a konkrétan elért eredményeket, nem csak úgy általában a gyerek jelenlétét. A konformitás különböző formái (behódolás, azonosulás, internalizáció) közül sokszor magunk sem tudjuk melyiket képviseljük. A kísérletben egy eredetileg internalizált viselkedésről „derült ki” a majom számára hogy az csupán behódolás volt.

7 Fegyelmezés Egy vizsgálat szerint középiskolákban az idő fele nem tanítással telik, hanem részben fegyelmezéssel (a „fegyelmezés” munkahelyen is lehet komoly gond, késés értekezletről, mobilcsörgések; határidők csúszása stb.] Számos tényező számít ebben, legalább 3 meghatározó: iskolai légkör (a csoport érzelmi és attitűdbeli jellemzőit jelenti) a tanár személyisége, készségei a gyermek jellemzői A fegyelmezési rendszer lehet preventív és reaktív is. Preventív (megelőző) pl. az hogy együttesen alakítjuk ki a szabályrendszert: a közösen meghozott „törvényeket” könnyebb betartatni, a közös érdek érzetét kelti, ezért a diákokra is jobban lehet számítani a szabályok betarttatásánál (Ilyenek pl. a demokratikus iskolák – Summerhill) Reaktív (utólagos) fegyelmezés esetén a szabályok is sokszor csak utólag derülnek ki, a tanár elvárásai csak a fegyelmezések, büntetések során alakulnak ki: a kiszámíthatatlanság növeli a tanár dominanciáját A tanár stratégiái: a tanár pozícionális hatalma (egyenlőtlen a viszony) csak akkor jár együtt tekintéllyel, ha a csoport elfogadja a tanár irányító szerepét, a diákok és a tanár interakciójának mintázata pedig az első időszakban alakul ki, az elején zajlik le egyfajta dominanciaharc.

8 A tekintély kialakításának eszközei
Metakommunikáció (lásd a verstanító tanár videóját: [nem összekeverendő a non-verbális kommunikácóval! a metakommunikáció a felek közötti hatalmi- ill. státuszviszony kezelésére vonatkozik: tegezés- magázás; ülés-állás; egyoldalú kommunikáció; monologizálás vs. jelentkezéses rsz. stb.] de a tekintély kialakításához tartozik a hangerő, testtartás, határozott erőteljes járás, tekintet irányítása, szemkontaktus felvétele az interakciós partnerrel stb. is. (Ez persze két oldalú: ha a tanulók odafigyelnek, egyenes tartással ülnek, tanárra irányul a tekintetük, akkor feltételezhetjük, hogy elfogadták a tanár pozícióját)

9 A tekintély kialakításának eszközei - 2
Metakommunikációra példák: fókusztartás: a tanár beszédét a gyerek nem szakíthatja félbe, a közbeszólóval nem kell felvenni a szemkontaktust hangerő: a csend és az elhallgatás (mozdulatlansággal) néha hatékonyabb mint a zaj túlkiabálása barátságos testbeszéd: a domináns fél testtartása mindig relaxáltabb territoriális jelzések: mozgás a padok közt kontroll a csoport felett A kommunikáció irányítása (a tekintély megtartása szempontjából nem szabad a diákoknak átengedni, hogy ők irányítsák a tanár reakcióit – nem csak verbális, hanem nonverbális jelzések is ide tartoznak: elpirulás, dühkitörés stb. A magasabb státuszú személy mindig kontrollálja a másik fél válaszát, ha a státusz megkérdőjeleződik, az kerül domináns helyzetbe, aki ezt a kontrollt megszerzi) A tanárnak nem érdemes kizárólag a pozícionális hatalmára támaszkodni, a feladatot előbb utóbb a személyes hatalmának kell átvennie. Csak a személyes hatalmat tekintjük valóban tekintélynek.

10 Összefoglalás Az iskolai feleltetés során a tanár nagyon könnyen elkövetheti az elsőfajú attribúciós hibát – ami túlzott dominanciához vezet. Az elvárások hatalma tanárok (vezetők) esetében fokozottan érvényesül; a bármilyen okból jónak feltételezett tanulókból (munkatársakból, közlegényekből stb.) valóban jó, a rossznak hitt tanulókból rossz diák válik igen rövid idő alatt, szinte függetlenül az eredeti képességeiktől. Ezt hívja a szociálpszichológia pygmalion effektusnak. Az önattribúció jelensége miatt (amely szerint saját esetünkben sem tudjuk gyakran milyen okok vezérelnek minket) a tanárnak figyelnie kell arra, hogy a konformitás melyik formáját éri el a tanulók között. A jó tanár diákjai internalizálják a „tudni jó” értékét, a rossz tanár csak behódolásra képes késztetni a diákjait. A reaktív fegyelmezés során sokszor a szabályok is csak utólag derülnek ki, ami túlzot dominanciához vezethet. Preventív fegyelmezésnél a szabályokat közösen fektetik le, így azokat a közösség tagjai magukénak érzik, és önként igyekeznek betartani. A metakommunikáció a felek közötti státusz viszony kezelését jelenti. Nem összekeverendő a nem-verbális kommunikációval, bár eszközei hasonlóak. Házi feladat: a verstanító tanár videójának megtekintése 10