Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

POROK SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA. A mérésekről általában A szemcsenagyság számszerű megadása a lehetséges nagy mérettartomány és igen különböző tulajdonságok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "POROK SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA. A mérésekről általában A szemcsenagyság számszerű megadása a lehetséges nagy mérettartomány és igen különböző tulajdonságok."— Előadás másolata:

1 POROK SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA

2 A mérésekről általában A szemcsenagyság számszerű megadása a lehetséges nagy mérettartomány és igen különböző tulajdonságok miatt nehéz. A megadott méretek általában csak névlegesek, így összehasonlítani ugyanazon mérési módszerekkel kapott eredményeket lehet. A mérési módszerek a következők: Szemcsenagyság-meghatározás: mikroszkóppal vagy szitálással. Esési sebesség meghatározása: levegőben szereléssel, folyadékban ülepítéssel vagy szedimentálással.

3 A szitálás Az eljárás tulajdonképpen abból áll, hogy a pontosan lemért poradagot ismert nyílású szitára helyezik és rázással, kopogtatással, ecseteléssel, öblítéssel vagy levegővel való fúvatással az anyagot két részre osztják; felül a maradvány, alul pedig az átmenet gyűlik össze. Több szitán át folytatott művelettel a porhalmazt frakciókra lehet bontani.

4 Az aprított anyagok szerkezete Az aprított szemcsék szerkezete meghatározható törvényszerűséget követ. Vizsgálatához szitaelemzést kell végezni. Az elemzéskor a szitasorozat legnagyobb méretű szitáján fennmaradt szemcséket megmérik és tömegüket a teljes mennyiség tömegéhez viszonyítják. A következő — kisebb nyílású — szita maradékát ugyancsak a teljes mennyiséghez viszonyítva, majd a vizsgálatot végig folytatva minden szitára, egy számsor kapható. Amennyiben a számsor értékeit szitamaradékoknak nevezzük és diagramban is ábrázoljuk a szemcseméret függvényében, a szitamaradék- vagy más szóval R görbéhez jutunk. Ha az áthullás értékeit mérjük és ábrázoljuk, az áthullási vagy D görbét kapjuk. A két görbe értelemszerűen kiegészíti egymást és ordinátametszeteinek összege: R+D= 100%.

5 Az aprított anyagok szerkezete

6 Többen megkísérelték függvény alakjában leírni a szemcseeloszlást. Ezek közül legismertebb a Rosin- Rammler- Bennet-féle összefüggés ahol R a maradvány, %; e a természetes logaritmus alapszáma (2,718); d a szemcsenagyság, μm; d 0 egy meghatározott szemcsenagyság, μm; n a por jellemző hatványkitevője. A fenti egyenlet kétszeres logaritmusa: ahol:

7 Az aprított anyagok szerkezete Ez a képlet már egy egyenes egyenlete, amelynek grafikus ábrázolására olyan koordinátarendszert használnak, amelyben az abszcisszára d értékét logaritmikus léptékben, az ordinátára pedig az R értéket az ln (ln 100/R) léptékben rakják fel. Az egyenlettel megadott R görbére a gyakorlatban olyan egyeneseket kapunk, ahol n=0,4-től 1,8 között változik (n=tgα, ahol α a hajlásszög). Ez tulajdonképpen a statisztikus szemcse-középnagyság, tehát d 0 az R=36,8% maradvány értékéhez tartozó szemcsenagyság, amely jellemző érték az általános finomságra. A d 0 könnyen értelmezhető, ha d= d 0 értéket helyettesítjük be a egyenletbe. Ekkor :

8 RRB-féle ábrázolás

9 Az aprított anyagok szerkezete Mennyi a nagyobb kérdésre keressük a választ !

10 ha R tömeg %: ha R és D tömegarány: R=1-D=1-F(d) n=1,2338C=-0,1777 RRB függvény meghatározása

11 0 Behelyettesítve:


Letölteni ppt "POROK SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA. A mérésekről általában A szemcsenagyság számszerű megadása a lehetséges nagy mérettartomány és igen különböző tulajdonságok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések