Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gadó JánosNukleáris biztonság - 1 A biztonság fogalma és mérhetősége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gadó JánosNukleáris biztonság - 1 A biztonság fogalma és mérhetősége."— Előadás másolata:

1 Gadó JánosNukleáris biztonság - 1 A biztonság fogalma és mérhetősége

2 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt2 Tartalom  A tantárgyhoz tartozó előadások általános bevezetése  A biztonság mint a társadalom és az egyes ember biztonsága  A kockázat mint a biztonság mértéke, a kockázat meghatározásának bizonytalanságai  Tipikus kockázati számértékek  A kockázat determinisztikus és valószínűségi megközelítése  Az atomerőművek biztonságának alapvető elvei, a mélységi védelem  Tervezési és üzemeltetési biztonság  A biztonsági funkciók és a rendszerek osztályba sorolása  Az öregedés és az atomerőművek biztonságának időbeli változása

3 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt3 A tantárgyhoz tartozó előadások általános bevezetése A tantárgyhoz tartozó előadások általános bevezetése Az előadás-sorozat céljai:  a biztonság fogalmának bevezetése  a biztonsággal való szakszerű foglalkozás szükségességének megértetése  a nukleáris biztonság speciális problematikájának bevezetése. A két előadó a nukleáris biztonság összefüggő két aspektusáról tart előadásokat:  Gadó János (KFKI AEKI) – a biztonság elemzése, igazolása  Lux Iván (OAH) – a biztonsággal kapcsolatos szabályozás

4 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt4 A biztonság mint a társadalom és az egyes ember biztonsága - 1 Az egyes ember életét, egészségét sok minden veszélyezteti – de az egyes ember biztonságban akar élni. A veszélyforrások jelentős mértékben az ember környezetéből származnak:  természeti veszélyek és  az ember teremtette környezetből származó veszélyek, de igen fontosak az ember „saját” veszélyei is:  a szervezet belső veszélyei  az ember és a környezet találkozásából eredő veszélyek.

5 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt5 A biztonság mint a társadalom és az egyes ember biztonsága - 2 Az ember minimalizálni igyekszik a veszélyeket:  nem figyeli közelről, hogy hogyan érkezik a cunami  nem lakik veszélyes üzem közelében  orvosi szűrésekre jár  óvatosan vezeti autóját. Nehéz a biztonság mértékét mérni, minősíteni és nehéz fenntartani a megfelelő biztonságot. Mégis, az ember élete során rengeteg biztonsági szempontokat (is) mérlegelő döntést hoz. A biztonság nem az egyetlen döntési szempont: az ember bizonyos mértékű kockázatot felvállal a biztonságon kívüli érdekeinek érvényesítése érdekében (autója legyen viszonylag olcsó, cigarettázik, kimerészkedik vitorlásával a viharos vízre, stb).

6 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt6 A biztonság mint a társadalom és az egyes ember biztonsága - 3 A társadalom hasonló veszélyeknek van kitéve (természeti veszélyforrások, veszélyforrást is jelentő normál emberi tevékenységek, háborúk, stb). Természetesen a társadalom is igyekszik minimalizálni a veszélyeket, de a társadalom számára sem ez az egyetlen szempont. A társadalom szabályozott módon igyekszik mérlegelni a veszélyek súlyosságát és az egyéb szempontokat. Természetesen nehéz objektívvé tenni a társadalom valós érdekeit, mert a társadalom önmozgásának velejárója, hogy egyes csoportjai mindig igyekeznek saját céljaiknak megfelelően magyarázzák az érdekeket.

7 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt7 A biztonság mint a társadalom és az egyes ember biztonsága - 4 Az egyén és a társadalom biztonságának mérlegelésére szokás bevezetni a kockázat fogalmát. A kockázat a biztonságot veszélyeztető esemény becsült gyakorisága és valahogyan definiált következményeinek szorzata. A gyakoriság (különösen az igen ritkán bekövetkező események gyakorisága) általában becsléseken alapszik. A következmény mértéke sokszor nehezen jellemezhető egy egyszerű mérőszámmal, általában almát és körtét kell összehasonlítani. Különösen nehéz az egyéni kockázat és a társadalmi kockázat összehasonlítása. Vannak kockázatok, amelyeket az ember minden további nélkül felvállal (pl. nem megy el rákszűrésre), míg kisebb kockázatokat minden összehasonlítás nélkül elutasít.

8 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt8 A biztonság mint a társadalom és az egyes ember biztonsága - 5 A kockázat elfogadhatósága nehéz kérdés. Közmegegyezés tárgya, hogy hol húzódnak a határok. Lehet relatív kockázati limiteket bevezetni, pl. Egyéni kockázat: Az atomenergia használatából származó halálozások száma legyen kisebb, mint az összes, az emberi tevékenységből származó halálozás 0,1 %-a. Társadalmi kockázat: Az atomenergia használatából származó rákos megbetegedések száma legyen kisebb, mint az összes, az emberi tevékenységből származó rákos megbetegedések 0,1 %-a.

9 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt9 A biztonság mint a társadalom és az egyes ember biztonsága - 6 Halálozások gyakorisága ember okozta eseményekből

10 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt10 A biztonság mint a társadalom és az egyes ember biztonsága - 7 Holland társadalmi kockázati kritérium

11 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt11 A kockázat mint a biztonság mértéke - 1 A kockázat a biztonságot veszélyeztető esemény becsült gyakorisága és következményének szorzata. Gyakoriság: az esemény bekövetkezésének időegységre vonatkozó valószínűsége (pl. repülőgépek leesésének gyakorisága) Következmény: sokszor nehéz megadni a mértékét, de sokszor eléggé egyszerű (pl. halálozások száma, megbetegedések száma). Sokszor más praktikus mértékeket érdemes használni, pl. széndioxid kibocsátás az autóközlekedés miatt, de ezt ki lehet fejezni az évente megtett kilométerek, vagy az éves benzin- és gázolaj fogyasztás függvényében. Tulajdonképpen mindig a következmény és a gyakoriság összefüggéséről van szó.

12 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt12 A kockázat mint a biztonság mértéke - 2 Súlyos következmény + kis gyakoriság = jelentéktelen következmény + nagy gyakoriság ? Az átlagember nem mindig így fogja fel. Pl. szénerőművek környékén mindig van többlet-szénmonoxid, ennek mennyisége kicsi, de nagyon sok ember szívja be folyamatosan, ennek lehet társadalmi kockázata - ezt a kockázatot másképpen éljük meg, mint a gázfűtés- meghibásodásból eredő szénmonoxid-mérgezés kockázatát. Mégis a kockázat (gyakoriság * következmény) a biztonságnak jó mércéje.

13 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt13 A kockázat meghatározásának bizonytalanságai - 1 Az esemény-gyakoriság meghatározásának korlátai vannak - a kis valószínűségű eseményekre nincs statisztika. Pl.: földrengés FöldrengésekMagyarországterületén

14 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt14 A kockázat meghatározásának bizonytalanságai – 2 Paksi földregés- veszélyeztetettségigörbék

15 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt15 A kockázat meghatározásának bizonytalanságai - 3 A veszélyesség kiszámítása is bizonytalanságokkal rendelkezik:  a veszélyességre jellemző statisztikai adatok bizonytalansága  a modellezés bizonytalanságai. A kockázat sohasem egy szám, a bizonytalanságokat a kockázat megítélése során figyelembe kell venni.

16 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt16 Tipikus kockázati számértékek - 1 Helyzetek:  ténylegesen elfogadott  elfogadható és elfogadva  elfogadhatatlan és elfogadva  elfogadható és nem elfogadott  elfogadhatatlan és nem elfogadott Minden adat kockázat [1/év], brit adatok

17 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt17 Tipikus kockázati számértékek - 2 Ténylegesen elfogadott esetek: természetes sugárzás árvíztornádóföldrengésviharvillámmeteor

18 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt18 Tipikus kockázati számértékek - 3 Elfogadható és elfogadva esetek: vasúti dolgozók foglalkozási sugárzás koleravasútgőzkazánok sugárzás repülőgépen színes TV

19 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt19 Tipikus kockázati számértékek - 4 Elfogadhatatlan és elfogadva esetek: gátszakadásdohányzásantibiotikumokantidepresszánsok közúti balesetek fogamzásgátló pirulák diagnosztikai besugárzások

20 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt20 Tipikus kockázati számértékek - 5 Elfogadható és nem elfogadott esetek: szamárköhögés vakcina légiutasok repülés kockázata a népességre holland gátszakadások USA atomerőművek

21 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt21 Tipikus kockázati számértékek - 6 Elfogadhatatlan és nem elfogadott esetek: szívbetegségekrák vegyi üzemi dolgozók foglalkozási balesetk fehérvérűség tüzelőanyag elégetés

22 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt22 A kockázat determinisztikus és valószínűségi megközelítése - 1 A kockázat elfogadhatóságának megítélése kulcskérdés. Determinisztikus megközelítés: Bizonyos rendszer szerint kiválasztott eseményekre megvizsgáljuk, hogy a rendszer válasza elfogadható-e. Az eseményeket gyakoriság szerint csoportosítjuk, és a különböző gyakorisági csoportokra a gyakoriság növekedésével egyre szigorúbb kritériumok teljesülését követeljük meg. Probléma: az események körének teljessége.

23 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt23 A kockázat determinisztikus és valószínűségi megközelítése - 2 Valószínűségi megközelítés: Az elképzelhető események teljes körét vizsgáljuk, és megállapítjuk, hogy valamely nem-kívánatos következmény (rendszer-válasz) valószínűsége (gyakorisága) elfogadhatóan kicsi-e. Probléma: a vizsgálat bonyolultsága. Közös probléma: az eredmény bizonytalanságának értékelése A kétféle megközelítés nem alternatív, hanem együttesen alkalmazandó.

24 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt24 Az atomerőművek biztonságának alapvető elvei - 1 A legfontosabb elv: az atomerőművek biztonsága legyen a társadalom számára elfogadható. Az elfogadhatóság két dolgot jelent:  az egyébként elfogadott mértékű kockázattal azonos, vagy annál kisebb kockázat garantálása (objektív)  a társadalom közvetlen véleménye az elfogadásról (szubjektív). Az apercipiált kockázat eleve nem esik egybe az objektív kockázattal. Tekintettel a közvetlen véleménynyilvánítás manipulálhatóságára, a kétféle elfogadhatóság nem feltétlenül esik egybe.

25 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt25 Az atomerőművek biztonságának alapvető elvei - 2 Általános biztonsági cél: A lakosság egyedei és csoportjai, valamint a környezet védelme biztosított legyen az ionizáló sugárzás veszélyével szemben. Sugárvédelmi cél: a személyzet és a lakosság sugárterhelése az előírt határértékek alatt maradjon. Műszaki biztonsági cél: a feltételezett kezdeti események következményei az előírt mértéken belül legyenek és a balesetek valószínűsége elegendően alacsony legyen.

26 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt26 Néhány alapfogalom - 1 Üzemállapotok: Tervezési alaphoz tartozó üzemállapotok: ezekre készült az erőmű terve Normál üzem - a blokk a normál üzemeltetési határokon belül működik (stacioner vagy tranziens módon) Várható üzemi esemény - a blokk működésében többször, akár évente előforduló zavar Tervezési üzemzavar - a blokk működésében esetleg előforduló zavar

27 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt27 Néhány alapfogalom - 2 Balesetek: a tervezés alapba nem tartozó állapotok Tervezésen túli üzemzavar - igen ritkán előforduló állapotok Súlyos baleset - súlyos következményekkel járó baleset

28 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt28 Néhány alapfogalom - 3 Negatív visszacsatolások: a reaktorban a különböző paraméterek kedvezőtlen irányú változása esetén fellépő folyamatok, amelyek iránya ellentétes az eredeti változással Reaktorvédelmi rendszer: a reaktor működését, azaz az önfenntartó láncreakciót leállító rendszer Biztonsági rendszerek: a reaktor üzemzavari folyamatait megállító, kompenzáló rendszerek

29 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt29 A mélységi védelem szint: a normál üzemi állapottól való eltérés megakadályozása 2. szint: a normál üzemtől való eltérést detektálni kell, az üzemi események ne fejlődjenek üzemzavarrá 3. szint: az üzemzavarok esetén is biztosított legyen az általános cél elérése 4. szint: balesetek bekövetkezési gyakoriságának csökkentése és következményeinek enyhítése 5. szint: a radiológiai következmények enyhítése a lakosság és a környezet tekintetében.

30 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt30 A mélységi védelem - 2 A normál üzemi állapottól való eltérés megakadályozása:  az üzemeltetés feltételeinek és korlátainak betartása  a reaktorzóna állapotának folyamatos figyelése  automatikus rúdmozgások  a reaktorvédelmi rendszer figyelmeztető jelzései.

31 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt31 A mélységi védelem - 3 A normál üzemtől való eltérés detektálása:  a folyamatos mérések regisztrációi, figyelése, figyelmeztető jelzések  a határértékek minden túllépésének, a feltételek sérülésének okait ki kell vizsgálni, okulni kell belőlük Az üzemi események ne fejlődjenek üzemzavarrá:  reaktorvédelmi működés

32 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt32 A mélységi védelem - 4 Az üzemzavarok esetén is biztosított legyen az általános cél elérése:  biztonsági rendszerek működése  kibocsátások fokozott figyelése.

33 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt33 A mélységi védelem - 5 Balesetek bekövetkezési gyakoriságának csökkentése és következményeinek enyhítése:  biztonságnövelési intézkedések a tervezésen túli esetek kezeléséhez  állapotorientált kezelési utasítások rendszere a súlyos balesetek megakadályozására  balesetkezelési intézkedések a súlyos balesetek következményeinek enyhítésére

34 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt34 A mélységi védelem - 6 A radiológiai következmények enyhítése a lakosság és a környezet tekintetében:  az erőmű balesetelhárítási intézkedései  az országos balesetelhárítási intézkedések.

35 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt35 Tervezési és üzemeltetési biztonság - 1 Valamely gép, rendszer, folyamat biztonságát lényegében két tényező határozza meg: a tervezési és az üzemeltetési biztonság. Tervezési biztonság: a tervezésnek minden aspektusra ki kell terjednie és minden szempontból konzervatívnak kell lennie, az előírásoknak, szabványoknak és a józan észnek megfelelően. Üzemeltetési biztonság: az üzemeltetésnek be kell tartania az üzemeltetési utasításokat, minden adódó problémát fel kell derítenie, a vezetésnek és a személyzetnek megfelelő viselkedési normákat kell kialakítania, az emberi tévedéseket, hibákat minimalizálni kell. Nagyobb balesetek általában akkor következnek be, ha sem a tervezési, sem az üzemeltetési biztonság szintje nem megfelelő.

36 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt36 Tervezési és üzemeltetési biztonság - 2 Az előadásokon elsősorban a tervezési biztonságról lesz szó, de ez nem azt fejezi ki, hogy az üzemeltetési biztonság kevésbé lenne fontos. A tervezés fontos eleme, hogy megszabja a biztonságos üzemeltetés korlátait és feltételeit. Ezekhez illeszkedően kell kidolgozni az üzemeltetési utasításokat  a korlátok és feltételek betartására és  a korlátok túllépése utáni teendők meghatározására.

37 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt37 A biztonsági funkciók és a biztonsági osztályba sorolás- 1 Az atomerőmű rendszereinek egy része biztonsági funkciót lát el (azaz nem, vagy nem csak a villamosenergia termelésében játszik szerepet). Az alapvető biztonsági funkciók:  a reaktor leállítása és leállított állapotban tartása  a maradványhő elszállítása a leállítás után  a radioaktív anyagok kibocsátásának meggátlása. További, kevésbé fontos biztonsági funkciókat is ki kell/lehet jelölni.

38 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt38 A biztonsági funkciók és a biztonsági osztályba sorolás- 2 A biztonsági funkciókat és az egyes funkciókat ellátó rendszereket/rendszerelemeket biztonsági osztályokba kell sorolni. A felosztás bizonyos fokig tetszőleges. A mai magyar felosztás a következő: 1. osztály: a funkció elmaradása a reaktor leállításását vagy hűtését veszélyezteti 2. osztály: a funkció szükséges ahhoz, hogy az üzemzavar ne fejlődjék balesetté 3. osztály: a biztonsággal kapcsolatos egyéb funkciók A rendszereket, rendszerelemeket, épületszerkezeteket az ellátott funkció alapján kell osztályba sorolni.

39 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt39 A biztonsági funkciók és a biztonsági osztályba sorolás- 3 Az osztályba sorolás célja, hogy az egyes osztályokra a biztonsági fontosságnak megfelelő szigorú követelményeket állítsunk fel (pl. tervezési szabványok, anyagválasztás, karbantartás, monitorozás, mindezek minőségbiztosítása).

40 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt40 Az öregedés és az atomerőművek biztonságának időbeli változása - 1 Az erőmű tervének számolnia kell azzal, hogy az egyes berendezések az idő folyamán öregednek. Az öregedés okai a korrózió, az erózió, a méretváltozás, a fáradás, kémiai és fizikai (sugárzás, hőmérséklet) folyamatok. A tervezés része, hogy  a berendezések élettartama meghatározott legyen  öregedés-monitorozási program készüljön  a berendezések cserélhetőek legyenek  kevéssé öregedő anyagokat használjunk.

41 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt41 Az öregedés és az atomerőművek biztonságának időbeli változása - 2 A blokk biztonsága a berendezések öregedése miatt az üzemeltetés egész időtartama nem változhat. A biztonsággal kapcsolatos előírásoknak minden pillanatban, minden időszakban meg kell felelni. Ennek megfelelően biztosítani kell az öregedés- monitorozás folyamatos elvégzését, az eredmények értékelését, a szükséges cserék végrehajtását. Érdemes figyelemmel kísérni a tudomány új eredményeit, mert a tervezéskori konzervativizmus bizonyos elemei elavulhatnak, a nagyobb tudás átértékelésekre vezethet.

42 Gadó János Nukleáris biztonság - 1 bme_1.ppt42 Összefoglalás A társadalom és az egyes ember biztonsága objektív és szubjektív elemeket tartalmazó bonyolult valami. A kockázat a biztonság mértéke. A kockázatot determinisztikus és valószínűségi megközelítésben kell értékelni. Az atomerőművek biztonságának alapvető garanciája a mélységi védelem. A bonyolult rendszerek tervezése és üzemeltetése egyaránt hat a biztonságra. A biztonsági funkciókat és a rendszereket biztonsági osztályokba kell sorolni, az osztálynak megfelelő követelményeket kell velük szemben megfogalmazni. Az öregedés nem vezethet az atomerőművek biztonságának időbeli változásához.


Letölteni ppt "Gadó JánosNukleáris biztonság - 1 A biztonság fogalma és mérhetősége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések