Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közszolgáltatási rendszerek Zikkert Antal. Tematika   Múlt előadás összegzése   Helyi közszolgáltatások szervezése és változásai   Az Európai Unió.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közszolgáltatási rendszerek Zikkert Antal. Tematika   Múlt előadás összegzése   Helyi közszolgáltatások szervezése és változásai   Az Európai Unió."— Előadás másolata:

1 Közszolgáltatási rendszerek Zikkert Antal

2 Tematika   Múlt előadás összegzése   Helyi közszolgáltatások szervezése és változásai   Az Európai Unió tagállamaiknak közigazgatása

3 Összegzés Áttekintettük a… Közszolgáltatásokban bekövetkező változásokat   Kormányzás fogalma megváltozott; fő feladat a társadalmi és gazdasági növekedés biztosítása   Új irányzatok; hatékony, költségtakarékos, jobb minőségű közszolgáltatások (átláthatóság, társadalmi részvétel a kormányzásban)

4 Összegzés   Új kulcsszavak a közszolgáltatások területén; (hatékonyságvizsgálatok, teljesítményértékelés, minőségbiztosítás, érdekeltek véleménye, szubszidiaritás, decentralizáció)   Hatékonyság, mint fő célkitűzés (célok eredményes megvalósítása, ügyfelek színvonalas kiszolgálása, erőforrások takarékos felhasználása)   Új közmenedzsment Okai: kormányzatok pénzügyi nehézségei, szolgáltatási minőség elvárása, kormányzatok játéktere szűkül Átfogó koherens mozgalom; vállalati menedzsment filozófiája és eszköztára; makro és mikro szint

5 A közszektor változási irányai Magyarországon   Önkormányzati források folyamatos csökkenése, illetve átalakulása   Önkormányzati elképzelések kontra államháztartási reform (önkormányzati jóléti rendszer technikák ↔ restrikció)   Önkormányzat helyett önkormányzatiság (nem egyetlen szervezeti struktúra létezhet, civil szektor és magánszektor közfeladat-ellátása)

6 A közszektor változási irányai Helyi szabályozás kerüljön összhangba az egész államháztartás átalakításával; lényeg a helyi feladatok finanszírozási rendszerének alakítása.   Önkormányzatok költségvetésének GDP-hez mért arányának csökkentése;   Központi költségvetési hozzájárulás arányának mérséklése   SZJA nagyobb arányának központi forrásként történő kezelése (túlköltekezés ellen)   Saját források alacsony szinten tartása (adók szintjének limitálása; gazdaságélénkítés)   Önkormányzati egységek számának csökkentése

7 Nemzetközi körülmények   Monetáris Uniós stabilizációs alapfeltételei (államháztartási hiány, államadóság maximalizálása)   Nyugati országokban is a jóléti állam válsága, lebontása volt/van folyamatban

8 Mai önkormányzati gyakorlatok   Innovációs kényszer felismerése a finanszírozásban   Kiegyenlítés politikája (feszültségek kezelése)   Városgazdálkodási reformok (új típusú menedzsment)   Helyi gazdaságfejlesztés   Szektor-semleges finanszírozás a humán szolgáltatásokban   Fogyasztói orientáció (szolgáltatás!)

9 Magánszféra közfeladatok ellátásához integrálása   Közszolgáltatási privatizáció (angolszász országok)   Közfeladatok átadása magánszervezeteknek (francia modell)   Közfeladatok ellátásának szervezésében belső és külső igazgatás karakteres elválasztása (német modell)

10 Privatizáció Szűk értelemben a vagyon köztulajdonból magántulajdonba kerülésének folyamata. Tágabb értelemben a kormányzati szerepvállalás csökkenése, a magánszféra közösségi feladatok ellátásában való szerepének növekedése. Főbb megoldási lehetőségek:   Közfeladat felszámolása   Szolgáltatás nyújtásának felelőssége és a szolgáltatásnyújtás elválása   Közszolgáltatás piaci díjfizetéshez kötése

11 Delegált közfeladat-ellátás Lényege: a közszolgáltatások közvetlen ellátói magánvállalatok, de a feladat biztosításának felelőssége az államnál (önkormányzatnál) van Főbb megoldási lehetőségek:   Koncessziós szerződés (hosszú távra szól, a szolgáltató hozza létre a közművet, és működteti, övé a haszon)   Bérleti szerződés (a közmű az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van, a szolgáltató csak a szolgáltatást biztosítja, bevételek megoszlanak)   Megosztott érdekeltség (önkormányzat saját érdekei miatt részt vesz a szolgáltatás finanszírozásában)

12 6. Prioritás - Államreform „Az államnak a felvállalt feladatok ésszerűsítésén és azok ellátásának eredményességén és hatékonyságán keresztül kell támogatnia a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést.” Államreform prioritás célja a különböző szakterületeken megvalósuló reformlépések koordinációja, továbbá a közigazgatás megújítása

13 6. Prioritás - Államreform „Az államreformhoz kapcsolódó szemléletváltás révén az államot képessé tesszük arra, hogy hozzájáruljon az ország teljesítőképességének növeléséhez.” Javítani kell a közigazgatás működésének eredményességét, magasabb színvonalú igazgatási szolgáltatásokat kell nyújtani! A 6. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása az Államreform operatív program Elektronikus közigazgatás operatív program keretében történik.

14 – beavatkozások Államreform prioritás – beavatkozások a kormányzás megújítása (a közpolitikaalkotás − kiemelten a jogalkotás − és a végrehajtás társadalmi eredményességének javítása) a civil társadalom közügyekben való részvételének erősítése a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az elektronikus ügyintézés elterjesztése a közigazgatási intézmények költséghatékonyabb működése és a magasabb szervezeti teljesítmény elérése a humánerőforrás felkészültségének javítása integrált kistérségi és a regionális döntési szint megerősítése

15 Államreform Operatív Program Milyennek kellene lennie a magyar közigazgatásnak? Legyen eredményes: az embereket, a vállalkozásokat szolgálja ki részint a közjóhoz hozzájáruló programokkal, jogszabályokkal, részint magas minőségű szolgáltatásokkal. Legyen hatékony: a társadalom igényeihez igazodó feladatokat és az elvárt minőséget a lehető legalacsonyabb erőforrás-ráfordítással érje el. Legyen elhivatott: a köz szolgálatában állók magas etikai normáknak megfelelően, tisztességesen, a nyilvánosság által elszámoltathatóan lássák el a munkájukat.

16 Államreform Operatív Program Célok és stratégia A társadalom szereplői hármas elvárást fogalmaznak meg a közigazgatással szemben: adófizetőként a minél olcsóbb működést várják el állampolgárként értékeik védelmét és a közjó előmozdítását igénylik ügyfélként pedig a gyors, egyszerű és megfizethető ügyintézést követelik meg

17 Államreform Operatív Program Átfogó cél: Az operatív program átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, s a közigazgatás ezáltal járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének a javításához.

18 Államreform Operatív Program Specifikus célok: javuljon a társadalmi eredmény takarékosan legyenek felhasználva a társadalmi erőforrások javuljon a közszolgálatiság Indikátor: a lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségének változása a program hatására

19 Államreform Operatív Program Makro folyamatok A közigazgatás korszerűsítése a nyolcvanas évek közepétől folyamatosan napirenden szerepel a különféle reformok alig változtattak a közszféra relatív nagyságán (Nem változott a közszférában foglalkoztatottak összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya, és a közszférára fordított kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított részaránya)

20 Államreform Operatív Program Fontosabb problémák: a szakpolitika-alkotási folyamatra a szervezeti érdekek nyomják rá bélyegüket háttérbe szorul a társadalmi igényekre, kihívásokra való válaszadás a szervezeti érdekek dominálnak, nem beszélhetünk egyazon irányba cselekvő kormányzatról Sem központi, sem pedig helyi szinten nem jelenik meg a szakpolitikai megközelítés a döntés-előkészítés során Gyenge az államigazgatás területi szintű koordinációja

21 Államreform Operatív Program Fontosabb problémák: A közigazgatási kultúra kifejezetten formalizált, hierarchikus jellegű. a feladatok által indokoltnál heterogénebb szervezetrendszer alakult ki, jelentősen megnehezítve a hatékony működést A közigazgatás előtt álló szemléletváltás olyan új képességeket és készségeket követel meg a köztisztviselőktől, amivel azok alig rendelkeznek

22 Államreform Operatív Program Erősségek képzett személyi állomány kiegyensúlyozott szakképzettségi összetétel (jogi, közgazdasági és természettudományi végzettségűek) kialakultak az igazgatás szakmai és érdekvédelmi szervezetei, továbbá a velük való konzultáció fórumai

23 Államreform Operatív Program Gyengeségek Egyoldalú a jogalkotás- és jogszabályközpontú működés a szervezeti kultúra kizárólag a hierarchikus működésre épül stratégiai szemlélet hiánya szervezeti szemlélet túlsúlya gyenge társadalmi partnerség nem terjedtek el a korszerű szervezetvezetési módszerek monitoring és ellenőrzés alacsony szintje nem jellemző az ügyfélközpontúság

24 Államreform Operatív Program Lehetőségek a növekvő társadalmi igények kikényszerítik a közigazgatás átalakulását új, korszerű tudást és rugalmasságot hoznak magukkal a közigazgatásba belépő pályakezdők az információs társadalom térhódítása más országok jó gyakorlatának a megismerése és hasznosítása

25 Államreform Operatív Program Veszélyek a szükséges átalakításhoz nem társul a közigazgatásba vetett, az átalakításokat megkönnyítő mértékű társadalmi bizalom politikai és gazdasági nyomás az állam leépítésére középtávon jelentős kiöregedés és beszűkülő utánpótlási lehetőségek

26 Államreform Operatív Program Stratégia: „A magyar körülmények között újradefiniálni a közigazgatás rendelkezésére álló alaperőforrások sorából a személyzet és a folyamatok felhasználásának azon optimumát, amely fenntartható módon biztosítja a magyar közigazgatás mai szinthez képest magasabb és a társadalom által elvárt szinthez igazodó teljesítményét.”

27 Államreform Operatív Program Prioritási tengelyek: 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása 3. A Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések 4. Technikai segítségnyújtás

28 1. Prioritás - példák Az (ön)kormányzási képesség és a jogalkotás minőségének javítása A minisztériumi munka és vezetés átalakítása Az önkormányzási képesség erősítése az államreform végrehajtása szakpolitikai eszközök integrált kezelése végrehajtási kapacitás megerősítése minőségi jogalkotás megalapozása

29 1. Prioritás - példák kistérségi koordinációs kapacitás bővítése társadalmi partnerek bevonása a döntések előkészítésébe közéleti aktivitás fokozása állampolgárok által leginkább igénybe vett eljárások egyszerűsítése közös közigazgatási szolgáltató központ szakterületi szolgáltatásfejlesztési koncepciók bírósági folyamatok racionalizálása intézményi gazdálkodás és a pénzügyi ellenőrzés megújítása tudásmenedzsment és minőségbiztosítás

30 2. Prioritás - példák Nyílt kiválasztási rendszer kiépítése. gyakornoki rendszer széles körű bevezetése Teljesítményalapú karrier-utak (az egyéni teljesítmény- értékelés tartalommal való feltöltése) A köztisztviselői továbbképzési rendszer átalakítása és képzések szervezése. Vezetői ismeretek és készségek fejlesztése. Az egyéni felelősség érvényesítése.


Letölteni ppt "Közszolgáltatási rendszerek Zikkert Antal. Tematika   Múlt előadás összegzése   Helyi közszolgáltatások szervezése és változásai   Az Európai Unió."

Hasonló előadás


Google Hirdetések