ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ELÉRHETŐ EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK KÖRE ÉS SZAKIRÁNYÚ MEGOSZLÁSA MIGSZ Pécsi konferencia 2010 november 4.

Az előadások a következő témára: "ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ELÉRHETŐ EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK KÖRE ÉS SZAKIRÁNYÚ MEGOSZLÁSA MIGSZ Pécsi konferencia 2010 november 4."— Előadás másolata:

1 ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ELÉRHETŐ EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK KÖRE ÉS SZAKIRÁNYÚ MEGOSZLÁSA MIGSZ Pécsi konferencia 2010 november 4.

2 A VÁROSFEJLESZTÉS, STRATÉGIAI KERETE 1.1. Uniós elvárások a város rehabilitációval szemben Az Európai Bizottság kezdeményezésével és egyetértésben a tagországokkal a 2007- 2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. Az Európai Unió hivatalos dokumentumai, melyek a város rehabilitációs fejlesztések keretét képezik:  Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra, Bizottsági közlemény, 2006. július  Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához: bizottsági kommunikáció, 2006. július  Bristoli megállapodás a fenntartható városi közösségekről, 2005. december  Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, 2007. május  Területi Agenda, 2007. május

3 Az Európai Bizottság által támasztott követelmények A városi dimenziónak az Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben történő megjelenítése során az Európai Bizottság az alábbi főbb elvárásokkal él:  városok szerepének erősítése, mint a regionális versenyképesség motorjai, valamint mint a belső problémák helyszíne, ahol kívánatos a gazdasági szerkezetváltás, a leromlott területek kezelése, a szociális beilleszkedés segítése, a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése, stb.  koherensebb és szinergiára épülő integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása, mely szervesen illeszkedik a regionális programba  a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat) bevonása a program-készítésbe  hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása a partnerség elvén  a tapasztalatcsere erősítése és hálózatépítés a városok között az URBACT program keretei között A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában:  integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében)  a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása  a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága  erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése

4 A Kézikönyv szakpolitikai tartalma összhangban készült a Lipcsei Charta által megfogalmazott ajánlásokkal, és támaszkodik az abban megfogalmazott integrált városfejlesztés értelmezésére: LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról „A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA” a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodnak meg. A miniszterek kötelezettséget vállalnak arra, hogy 1.  saját országukban politikai vitát kezdeményeznek arról, hogyan integrálják a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában lefektetett alapelveket és stratégiákat a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba; 2.  alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét és az ehhez kapcsolódó kormányzást a végrehajtás érdekében, valamint megteremtik nemzeti szinten a szükséges kereteket; 3.  támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődést, mely európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul.

5 Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása Az integrált városfejlesztési politika számunkra azt jelenti, hogy a városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányos módon tekintetbe vesszük. Az integrált városfejlesztési politika kialakítása olyan folyamat, melynek során a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjait koordinálják. A gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonása lényeges. Az integrált városfejlesztési politika a közösségi fenntartható fejlesztési stratégia végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele. Megvalósítása európai dimenziójú feladat, ahol azonban figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és szükségleteket, valamint a szubszidiaritás elvét. Az integrált városfejlesztési politika révén összehangolt érdekek megteremtik az állam, a régiók, a városok, a polgárok és a gazdasági szereplők közötti konszenzus gyakorlati alapját. A tudás és a pénzügyi források összevonásával a szűkös közpénzek felhasználásának hatékonysága növelhető. A köz- és magánberuházások jobban koordinálhatók. Az integrált városfejlesztési politika bevonja a közigazgatáson kívüli szereplőket, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. Ezek az intézkedések egyidejűleg biztosíthatják a nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is.

6 TEH Á T - Alap feladat a versenyben maradáshoz Gondozni é s friss í teni az IVS-t A t ö bbsz ö r ö sen meg ú jult V á rosfejleszt é si k é zik ö nyv alapj á n é rdemes gondozni az adotts á gainkat é s lehetős é geket, valamint a felt é telrendszer v á ltoz á sait k ö vetni rendszeresen

7 Jelenleg műk ö dő p á ly á zatok az EU t á mogat á si keretein bel ü l : Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Társadalmi megújulás Operatív Program (TAMOP)Társadalmi megújulás Operatív Program (TAMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)

8 Országos Régiónként Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) Dél-alföldi Operatív Program (DAOP)Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP)

9 A Kormány 2008-ban bővítette a támogatási lehetőségek tárházát és megalkotta a Kiemelt Projektek körét A Met ó dust a k ö vetkezőkbe mutatom be: Felh í v á st tettek kiemelt projektjavaslatok beny ú jt á s á ra A strat é giai fontoss á g ú fejleszt é si, beruh á z á si elk é pzel é sekről a korm á ny nem p á ly á zatok ú tj á n, hanem az adott fejleszt é s fontoss á g á t, az Ú j Magyarorsz á g Fejleszt é si Terv ( Ú MFT) c é ljaihoz val ó illeszked é s é t m é rlegelve egyedileg d ö nt, illetve javaslatot tesz az Eur ó pai Bizotts á gnak. A kiemelt projektjavaslatok bead á s á r ó l, a projektkiv á laszt á s folyamat á r ó l r é szletes tudnival ó kat az NF Ü honlapj á n a kiemelt projektek oldal á n olvashat. (Sajnos a bead á si hat á ridők k ö zel lej á rtak) Tervez é si felh í v á sok az akci ó tervekben neves í tett kiemelt projektek kidolgoz á s á ra: A korm á ny á ltal elfogadott kiemelt projektek t á mogat á si szerződ é s é nek megk ö t é s é hez sz ü ks é ges ú tmutat ó k é s egy é b seg é dletek operat í v programonk é nt let ö lthetők, a kor á bban jel ö lt helyről

10 Á llamreform Operat í v Program ( Á ROP)Á llamreform Operat í v Program ( Á ROP) Elektronikus K ö zigazgat á s Operat í v Program (EKOP)Elektronikus K ö zigazgat á s Operat í v Program (EKOP) Gazdas á gfejleszt é si Operat í v Program (GOP)Gazdas á gfejleszt é si Operat í v Program (GOP) K ö zleked é s Operat í v Program (K Ö ZOP)K ö zleked é s Operat í v Program (K Ö ZOP) Region á lis Operat í v Programok (ROP)Region á lis Operat í v Programok (ROP) T á rsadalmi Meg ú jul á s Operat í v Program (T Á MOP)T á rsadalmi Meg ú jul á s Operat í v Program (T Á MOP) T á rsadalmi Infrastrukt ú ra Operat í v Program (TIOP)T á rsadalmi Infrastrukt ú ra Operat í v Program (TIOP)

11 Az Ö nkorm á nyzatok é s Int é zm é nyeik, Gazdas á gi t á rsas á gaik sz á m á ra tov á bbi EU-s lehetős é geket k í n á lnak az Interreges p á ly á zati lehetős é gek melyek hazai koordin á tora a V Á TI. Interregionális Együttműködési Program (INTERREG IVC) Az Interregion á lis Egy ü ttműk ö d é si Operat í v Program 2007- 2013 az INTERREG IIIC (2002-2006) K ö z ö ss é gi Kezdem é nyez é s tapasztalataira é p í t. A program c é lja, hogy n ö velje a region á lis fejleszt é si politik á k hat é konys á g á t, é s, hogy a r é gi ó k ö zi egy ü ttműk ö d é sen kereszt ü l hozz á j á ruljon az innov á ci ó, a tud á s alap ú gazdas á g, a k ö rnyezetv é delem é s kock á zat-megelőz é s ter ü let é n Eur ó pa gazdas á gi moderniz á ci ó j á hoz é s n ö vekvő versenyk é pess é g é hez.

12 A program két tematikus prioritás köré épül: 1. Prioritás: az innovációs és tudás alapú társadalom témakörével foglalkozik, olyan altémákra koncentrálva, mint az innováció, a kutatás és technológiai fejlődés, a vállalkozások és KKV- k, az információs társadalom, valamint a foglalkoztatás és képzés. 2. Prioritás: a környezet és kockázat-megelőzés területe, a legfontosabb altémái a következők: természeti és technológiai kockázatok, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, biodiverzitás és a természeti örökség megtartása, energia és fenntartható tömegközlekedés, kulturális örökség és tájkép.

13 A program két beavatkozási típust különít el: „Regional Initiatives”, mely helyi vagy regionális szinten kezdeményezett projekteket foglal magában. Ezen projektek célja a tapasztalatcsere. A projektek során meghatározzák az egyes kiemelt témákban bevált gyakorlatokat és a megvalósításukhoz új eszközöket és megközelítéseket alakítanak ki. Ebben a kategóriában a projektek megvalósulhatnak a az Interreg IIIC-ben megismert „egyedi projekt”, „hálózat” és „regionális keretművelet” jelleggel. “Capitalisation Projects”, melyek során egy-egy kiemelt területen nagy tapasztalattal rendelkező régiók hálózatot építenek ki olyan régiókkal, melyek ezen tudás megszerzésére törekednek. A projektek célja hogy az egyes kiemelt témákban meghatározott bevált gyakorlatokat átültetésre kerüljenek a Konvergencia és versenyképességi programokba. Tekintettel arra, hogy a program célja az uniós politikák hatékonyságának növelése, az Európai Bizottság kiemelt figyelemmel fogja követni a beérkező projekt ötleteket és pályázatokat. Amennyiben egy kezdeményezés felkelti a Bizottság érdeklődését, annak megvalósításában és az eredmények hasznosításában a Bizottság illetékes egységei is részt fognak venni. Ezeket a kiemelt bizottsági érdeklődésre számot tartó projekteket „Fast Track” projekteknek fogják nevezni.

14 Földrajzi jogosultság: Az EU 27 tagországa, valamint Norvégia és Svájc Partneri jogosultság: Hasonlóan az Interreg IIIC-hez a projektekben közintézmények és „kvázi” közintézmények vehetnek részt, ahol „kvázi” közintézménynek az a közjog által szabályozott intézmény számít, amely (1) a köz érdekét szolgálja, illetve közszükségletek kielégítésére került felállításra, mindenféle ipari, illetve kereskedelmi jelleg nélkül, és (2) jogi személyiséggel rendelkezik, és (3) * nagy részben az állam, illetve regionális vagy helyi hatóságok (vagy a közjog által szabályozott egyéb intézmények) finanszírozzák, * vagy irányítását ilyen testületek felügyelik, * vagy adminisztratív, irányító, vagy felügyelő tanácsa tagjainak több, mint a felét ilyen testületek jelölik ki. A 2-3 évig futó projekteknek legalább három országból kell partnereket egyesíteniük. Csakúgy, mint az Interreg IIIC idején a projektekben a vezető partner elv érvényesül: a pályázó partnerek nevében a Vezető Partner nyújtja be a közös pályázatot, majd a projekt jóváhagyása esetén a végrehajtást is koordinálja.

15 A program teljes ERFA költségvetése a teljes programidőszakra 321.000.000 Euro, amit a program összesen hat pályázati felhívás keretében kíván megpályáztatni hat év alatt (évente egy pályázati kör). Egy projekt legalább 500.000 és legfeljebb 5.000.000 Euró ERFA támogatást igényelhet („capitalisation project” esetében minimum 500.000, maximum 3.000.000 Euró). A magyar projektpartnerek esetében az uniós társfinanszírozás 85% lesz. A projektek utófinanszírozásúak, a felmerült költségekkel való elszámolásra és a támogatás visszamenőleges igénylésére félévente lesz lehetőség. A pályázati felhívásokat a program Lille-ben (Fr) működő közös titkársága jelenteti meg angol nyelven. A program megvalósításáért Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelős.

16 Példák az Önkormányzati megvalósításokra : -KMOP KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM „Szociális célú város rehabilitáció” Hagyományos építésű városi területek rehabilitációja és Ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja c. konstrukcióihoz Kódszám: KMOP-2009-5.1.1/A

17 A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAM ELEMEI Alapelvek A szociális városrehabilitációs program kialakításakor néhány alapvető szempont került rögzítésre. Az alapelvek megfogalmazáskor figyelemmel kellett lenni azokra a gazdasági realitásokra, amelyeket a vizsgálati munkarész rögzített, és amelyek az épületegyüttesek fennmaradására, és a kialakult helyzet felújítással és korszerűsítéssel történő orvoslására vonatkoznak. A fizikai keret megteremtése csak a társadalmi program egyidejű megvalósításával eredményezhet hosszú távú és érzékelhető javulást. Ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy a befektetett pénz hosszabb távon nem megfelelő hatékonysággal hasznosul, és a jelenleg is érzékelt problémák újratermelődnek. Ez csak a társadalmi program folyamatos karbantartásával, és fizikai környezet szinten tartásával akadályozható meg.

18 Esélyegyenlőség biztosítása Elemei: - gyermekek tanulásához szükséges feltételek és tárgyi eszközök biztosítása (számítógépes hozzáférés, korrepetálás stb.) - családsegítés - prevenció és rehabilitáció (drog, alkohol, tbc stb.) - egészséges életmód feltételeinek biztosítása (sport, rekreáció) Fenntartható lakhatás Elemei: - felújított, komfortosított lakás - a társadalmi státusznak megfelelő igényszint és működési költség (optimalizált üzemeltetési költség) - gondnoki rendszer - a felújítás utáni színvonal megtartása Stratégiai eszközök - komplex fejlesztés a környezettel = a terület adottságainak és lehetőségeinek kihasználása, - diverzifikált programok = az épületfelújítási programok társadalmi, munkahelyteremtési egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális stb. programokkal egy egységben eredményezik a megkívánt társadalmi cél elérését, - participáció = a programok az itt élők igényeinek megismerését követően részvételükkel alakulnak ki, és az igények, valamint a lehetőségek változásával szinkronban alakulnak át, - monitoring és feedback = a stratégiai célkitűzések megvalósíthatóságát folyamatosan szükséges ellenőrizni, és a programot módosítani a visszajelzések, valamint a változó körülmények és lehetőségek függvényében.

19 Társadalmi program,-elérendő célok Azokon a területeken, ahol szociális városrehabilitációra alkalmas akcióterületek jelölhetők ki a kijelölés előzetesen meghatározott, és a tanulmány írásakor még szakértői egyeztetés alatt álló követelményei a következők: (forrás: Főépítészi Iroda) Lakosságmegtartás - a lakosság 70-80%-a a területen marad, - a program végén az önkormányzati bérlakások aránya a területen legalább 40%, - az akcióterület vándorlási egyenlege pozitív, Szociális státusz romlásának megakadályozása, a hátrányok felszámolása - a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 10%-kal csökken, - az általános iskolát be nem fejezettek aránya 10%-kal csökken,

20 Helyi gazdasági hálózat megerősítése - a munkanélküliség 10%-kal csökken, - a jövedelempótló támogatásban részesülők aránya 1%-kal csökken, Helyi társadalmi hálózat megerősítése - helyi közösségi ház létrehozása, és aktív működtetése, Fizikai életfeltételek javítása - az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 10%-kal csökken, - az üresen álló lakások aránya 20%-kal csökken, - az akcióterületen a közterületi gondozott zöldterület nagysága 20%-kal nő, - a bűncselekmények száma 20%-kal csökken Ez a társadalmi program fogalmazza meg a rehabilitációval elérendő célt, és a program maga biztosítja hozzá a szükséges eszközöket. A célrendszer több terület együttműködését feltételezi, ezért az egyes elemeket területenként fejtjük ki.

21 Szociális ellátás A Kőbányai Önkormányzat szociális ellátásait tervező koncepciója több olyan kiemelt megoldandó feladatot, illetve fejlesztési stratégiát is megfogalmaz, amely jól illeszkedik a szociális városrehabilitáció által képviselt komplex megközelítési módhoz. A koncepcióban megfogalmazásra került feladatok közül az ellátások összehangolása és a különböző intézmények egymáshoz hangolt tevékenységének megteremtésén mellett a szociális és egészségügyi és lakásügyi ellátórendszerek együttműködésére alapozott, társadalmi részvétellel támogatott új típusú integratív tevékenység lehet a szociális városrehabiltáció alapja, amely jól alapozza meg a gazdasági, kulturális és városfejlesztési akciókat. Akcióterület kijelölése A Fővárosi Városrehabilitációs Keretről szóló rendelet olyan értelmű módosítása, amely lehetővé teszi szociális városrehabilitációs akcióterület kialakítását az előterjesztés megfogalmazásának időpontjában még csupán egyeztetési szakaszban van. Várhatóan a Fővárosi Közgyűlés 2004. decemberi ülésén születik erről döntés, és véglegesítődnek az ezzel kapcsolatos feltételek. Az előzetesen, szakértői anyagok és egyeztetések formájában hozzáférhető dokumentáció alapján teszünk javaslatot akcióterület kijelölésére. A vizsgált krízisterületeket komplex rehabilitációs programként javasoljuk kezelni. Mindkét esetben az akcióterületek kibővítését tartjuk szükségesnek elsősorban a kijelölés fizikai feltételeinek teljesíthetősége érdekében az alábbiak szerint: 1. Hős utcai akcióterület Pongrácz út-Hős utca-Hungária körút-Kőbányai út 2. Bihari úti akcióterület MÁV-vonal- Fertő utca-Basa utca-Üllői út

22

23  MISTER INTERREG IIIB CADSES Project A projekt címe: Katonai és ipari területek újrahasznosítása (Military and Industrial SiTEs Reuse („MISTER”) Magyar partner: Kőb á nyai Vagyonkezelő ZRT Képviselő: Fecske K á roly vez é rigazgat ó További projekt partnerek: Ferrara Tartomány (Vezető partner) (Olaszország) Rimini Önkormányzata (Olaszország) Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg egyik Intézete (Németország) Velka Hledsebe Önkormányzata (Cseh Köztársaság) GOLFER s.r.o (Cseh Köztársaság) Kassai Regionális Önkormányzat

24 A projekt á ltal é rintett CADSES priorit á s / int é zked é s: ter ü leti fejleszt é s, t á rsadalmi koh é zi ó - v á rosi ter ü letek fejleszt é se A projekt időtartama: A projekt tervezett kezdete: 20006. é v 06. h ó A projekt tervezett befejez é se: 2008. é v 06. h ó A projekt tervezett időtartama: 25 h ó nap A projekt teljes k ö lts é gvet é se (7 partner): 980.000 eur ó Magyar partner k ö lts é gvet é se: 170.000 euro Ebből EU t á mogat á s: 75 % Magyar á llami t á mogat á s: 12,5 5 % Magyar partner ö nr é sze: 12,5 % Az INTERREG IIIB CADSES 2005. évi pályázati kiírására 238 pályázat érkezett be, ebből 41 kapott támogatást. Ebben a program t í pusban 18 k ö z é p-, kelet- é s d é l-eur ó pai orsz á g vehet r é szt, k ö z ö tt ü k kilenc EU- tag á llam, tov á bb á nem EU-tag balk á ni orsz á gok é s Rom á nia, Moldova, Ukrajna (k ü l ö n forr á sb ó l).

25 A projekt összefoglalása a) A projekt c é lja a v á rosi lepusztult ipari ter ü letek (barna mezők, rozsda ö vezet) á tstrukt ú r á l á sa, ú jrahasznos í t á sa é s meg ú j í t á sa é s ez á ltal egy t á rsadalmi, kultur á lis é s k ö rnyezeti szempontb ó l é rt é kes, a korszerű ig é nyeknek megfelelő v á rosr é sz kialak í t á sa. A projekt eg é sz é nek v é gső c é lja egy transznacion á lisan integr á lt é s fenntarthat ó v á ros fejlőd é si modell kialak í t á sa é s fejleszt é se. A PP6 eset é ben a projekt c é lkitűz é sei Budapest X. ker ü let é nek egy j ó l k ö r ü lhat á rolt (mintegy 20 hekt á ros) ter ü let é re, a Kőb á nyai (Dreher) Sorgy á r. 1. sz á m ú telep é nek fejleszt é s é re ir á nyulnak. b) A projekt c é lcsoportjai: elsősorban a ker ü leti ö nkorm á nyzat, annak d ö nt é shoz ó i é s á tt é telesen a ter ü let lak ó i, az ingatlanok tulajdonosai, tov á bb á a potenci á lis beruh á z ó k, fejleszt é sben é rdekelt szervezetek, v á llalkoz á sok, ü gyn ö ks é gek, valamint az eredm é nyben é rdekelt kultur á lis, t á rsadalmi, szoci á lis, k ö rnyezeti vonatkoz á s ú l é tes í tm é nyek é s szervezetek, é s ezeken kereszt ü l ugyancsak a ter ü letet birtokba vevő lakoss á g.

26 c) a tev é kenys é gek k ö re: helyzetfelm é rő tanulm á nyok, jogi-adminisztrat í v- p é nz ü gyi elemz é sek é s megval ó s í that ó s á gi tanulm á nyok, h á l ó zat é p í t é s, pilot projektek r é v é n realiz á l ó d ó munkacsomagok, amelyek a k ö vetkezők: projekt menedzsment, barnamezős ter ü letek strat é giai meg ú j í t á snak transznacion á lis tapasztalatokon alapul ó á ttekint é se; megval ó s í that ó s á gi tanulm á nyok k é sz í t é se a barnamezős ter ü letek ú jrahasznos í t á s á r ó l é s a felmer ü lő beruh á z á si ig é nyekről (jogi-adminisztrat í v-p é nz ü gyi szempontok); a bio- é p í t é szet alkalmaz á s á nak transz-nacion á lis tanulm á nyoz á sa; pilot projekt megval ó s í t á sa a tervek bemutat á s á ra é s elemz é s é re; h á l ó zat é p í t é s é s az eredm é nyek k ö zread á sa.