Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 6. óra Az Árpád-házi királyok kora, 2. rész: 1095-1161, Szt Lászlótól II. Gézáig tanár: Németh Károly.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 6. óra Az Árpád-házi királyok kora, 2. rész: 1095-1161, Szt Lászlótól II. Gézáig tanár: Németh Károly."— Előadás másolata:

1 Csík-hágó Iskola Magyar Történelem es tanév 6. óra Az Árpád-házi királyok kora, 2. rész: , Szt Lászlótól II. Gézáig tanár: Németh Károly

2 Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

3 Felhasznált anyag (references):

4

5

6

7

8 I. (Könyves) Kálmán ( ) Szt László betegségben halt meg 1095-ben. Mivel fia nem született (három lánya volt), testvérének, I. Gézanak a legidősebb fia, Kálmán örökölte a trónt. A francia származású, Lengyelországban dolgozó történetiró, Gallus Anonimus szerint, Kálmán király sokkal műveltebb volt kora összes királyánál. Eredetileg, Szt László, Kálmán öccsét, Álmost szerette volna a trónra, aki kevésbé volt művelt, de nagyon jó katona volt. Végül Szt László halála után lengyel csapatok segítségével Kálmán lett a király. Kálmán király enyhítette Szt László szigorú törvényeit, melyek szerint tyúknál nagyobb érték ellopásáért halálbüntetés járt. Megtiltotta a boszorkány-égetéseket is, mondván: boszorkányok pedig nem léteznek.

9 I. (Könyves) Kálmán és az első Keresztes Hadjárat (1096) 1096-ban az első keresztes hadjárat seregei vonultak át Magyarországon. Az első seregek fosztogatásait a király megtorolta, végül vezető kereszteseket kapott túszul, pl a későbbi jeruzsálemi királyt, Baldwin-t és a magyar hadsereg kísérte a kereszteseket, hogy további rablásokat megakadályozzanak. Bouillon-i Godfrey, Jeruzsálem első uralkodója (kiralyi cimet nem használta még). Az első keresztes hadjárat vezetője. Kálmán király vele tárgyalt a keresztesek átvonulásáról. A testvérét, Baldwin-t adta túszul Kálmán királynak. I. Baldwin, Jeruzsálem első királya, Godfrey testvére, Kálmán király túsza a keresztesek átvonulása alatt.

10 Az első Keresztes Hadjárat ( ) útvonala.

11 I. (Könyves) Kálmán egyéb hódításai (Horvátország, stb) és halála Könyves Kálmán megszilárdította a magyar király uralmát Horvátországban, Szlavóniában és Dalmáciában ben Kálmán súlyosan megbetegedett, ekkor megvakíttatta öccsét Álmost és annak fiát, Bélát, hogy legidősebb fia, István trónöröklését biztosítsa ban meghalt a király. Pacta Conventa (Szívélyes egyezmény): 1102-ben készült szerződés, amelyben a horvát nemesi családok elismerik a magyar királyt horvát királynak is és a két országot egyesült királyságnak. Hasonló egyesült királyság jött létre 1603-ban Anglia, Skócia és Írország között.

12 Dalmácia (Dalmatia) Szlavónia (Slavonia) Szerémség (Sirmium) Horvátország (Croatia) Bosznia és Szerbia (akkoriban a Bizáci Birodalom része) (Bosnia and Serbia, part of Byzantine Empire) Magyarország (Hungary) Ausztria (Austria) Olaszország(Italy) Szt László által meghódított, majd Kálmán király által szerződésben, perszonálúnióval több mint 800 évre a Magyar Királysághoz csatolt területek.

13 II. István ( ) II. István a Thuróczy János krónikájában. Könyves Kálmán fia. Uralkodása elején elveszíti Dalmáciát a Velencei Köztársasággal szemben. Uralkodása végén a Bizánci Birodalomra támad, mert oda menekült a megvakított Álmos herceg. Elfoglalja és lerombolja Belgrádot, majd a Bizánci Birodalom közeli területeit dulja. Válaszul a bizánciak nagy haddal támadnak, Elfoglalják, feldulják és kifosztják a Szerémséget. Válaszul a király segíti a bizánciak ellen lázadó, függetlenségre törekvő szerbeket, akiket a bizánciak csak nagy nehezen tudnak leverni. A király a bizánciakkal folytatott háború alatt kibékült megvakított unokatestvérével, Bélával, Álmos fiával. Bélát összeházasítja a lázadó szerbek vezetőjének, Urosnak a lányával, Ilonával. A király vérhasban halt meg, 30 évesen.

14 II. (Vak) Béla ( ) Az aradi országgyűlésen véresen leszámolnak a király és apja megvakíttatásában részt vevő főurakkal, Ilona királynő (a szerb főúr, Uros, lánya) parancsára. A királynő társuralkodóként élt, az országot a vak király, a királynő és a számukra legmegbízhatóbb urak tanácsa irányította. Visszafoglalták Dalmácia középső részét, teljesen elfoglalták Szerbiát és Boszniát és a Magyar Királyság részévé tették. Visszaverték a Borisz nevű trónkövetelőt és támogatóját az akkori lengyel királyt. Központi oklevél-kiállító hivatalt állítottak fel ami hamarosan átalakult királyi kancelláriává. Három fia és két lánya született. Uralkodása alatt az ország viszonylagos békében élt és minden tekintetben gyarapodott.

15 II. Géza ( ) II (Vak) Béla és Ilona királynő legidősebb fia. Magyarország, Horvátország, Dalmácia és rövid időre Bosznia királya. Gyermekként lépett a trónra, nagykorúságáig, 1146-ig, édesanyja, Ilona és annak bátyja, Belos kormányozták az országot. Ilona és Belos a szerb fejedelem, Uros gyermekei voltak ban a trónkövetelő Boris cseh és német segítséggel elfoglalta Pozsonyt. Géza nagy sereggel Pozsonyhoz vonult, mire a németek és csehek kisebb pénzösszeg (3000 ezüstmárka) ellenében harc nélkül elvonultak). Géza ellencsapást intézett a németek ellen még 1146 szeptemberében, amikor a német és osztrák sereget teljesen szétverte. Belos, Géza nagybátyja különösen kitűnt vitézségével, mind II (Vak) Béla, mind II Géza idejében, a németek elleni győzelemben is jelentős része volt ben a német császár keresztes hadjáratra ment (II. Keresztes Hadjárat), ami 1148-ban sikertelenül fejeződött be. Vele tertott VII. Lajos francia király is, mindketten Magyarországon át vonultak a Szentföld felé. II. Géza jelentős háborúkat vívott még az orosz fejedelemségekkel és délen a Bizánci Birodalommal ban Géza testvére István Belos segítségével a trón megszerzésére tört, az összeesküvés sikertelen volt, István és Belos Konstantinápolyba menekültek ben hasonló sorsra jutott Géza másik testvére, László is, aki szintén a trónra tört.

16 Magyarország II Géza korában Terület (Horvátország és Dalmácia nélkül): négyzetkilométer (ma 93000) Népesség: 1.5 milló (7 ember / négyzetkilométer, megkétszereződött Szt István óta) Hadsereg: fő (abban a korban nagyon nagy). A népesség legnagyobb része 200 fős falvakban élt, ezekből mintegy 9-10 ezer volt. A legnagyobb városok Székesfehérvár, Esztergom és Óbuda voltak, ezek mellett nagyon sok közepes (Pozsony, Nyitra, Veszprém, Gyulafehérvár, Nagyvárad, Pécs, stb) és kisebb város volt. A király birtokolta az összes földterület 3/4-ét (75%-át), egyházi tulajdonban 10%, világi urak birtokában 15% volt. A mezőgazdaságban az addig nagyobb részt kitevő állattartás mellett felfejlődött a földművelés is, egyenlő fontosságúra. A földművelő jobbágyok nyáron szellős sátrakban, télen náddal és szalmával fedett, földbe mélyitett, veremházakban laktak.

17 II. Géza alatt épült a cikádori (Tolna megye) ciszterci apátság. Remains of the Cistercian Abbey of Cikádor in Tolna county (Southwest Hungary), built under Géza II..

18 A szegények veremházakban laktak. A magyarság már a honfoglalás elötti évszázadokban is veremházakban (és jurtákban) lakott, a jellegzetesen magyar veremházak maradványait a magyarság vándorlási útvonala mellett mindenütt megtalálták, Levédiától, Etelközön át a Kárpát Medencéig. Hegyvidékeken, ahol olcsóbb volt a faanyag, gerendaházak is gyakrabban épültek. Szelemenfa/ szelemen-gerenda Ágasfa Kemence. Régen pest-nek is hívták, innen Pest város neve (ma Budapest része). 6 Gerendaház. Több faanyagot igényel, kevésbé olcsó. A veremházhoz hasonló az ágasfa és a szelemenfa szerepe. A magyar Veremházakra már a honfoglalás elött (Etelközben és Levédiában is jellemző volt a széles padka: A tetőzet nem közvetlenül a verem pereméhez illeszkedik.

19 Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))


Letölteni ppt "Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 6. óra Az Árpád-házi királyok kora, 2. rész: 1095-1161, Szt Lászlótól II. Gézáig tanár: Németh Károly."

Hasonló előadás


Google Hirdetések