Keresztesek.

Az előadások a következő témára: "Keresztesek."— Előadás másolata:

1 Keresztesek

2 Keresztes hadjárat meghirdetése
Egyre növekvő vallási buzgalom: Hit terjesztésének igénye, érdeklődés a szent helyek iránt. Szentek ereklyéinek tisztelete Zarándoklás Krisztus sírjához Jeruzsálembe

3 Keresztes hadjárat meghirdetése
II. Orbán pápa hadjáratot hirdetett a Szentföld felszabadításáért. (1095) Célja: Hatalmi küzdelmek mérséklése (fosztogatások) Kelet felé küldték a katinai erőt.

4 Keresztes hadjáratok Pápa felhívására megmozdult egész Nyugat-Európa.
A keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet. (1099) Szaladin szent háborút indított a Keresztesek ellen és visszafoglalták Jeruzsálemet. (1187)

5 A „gyermekek hadjárata”
Keresztes hadjáratok A „gyermekek hadjárata” A gyerekek jelentős része már az út során elpusztult, majd Brindisinél visszafordultak.

6 Keresztes Államok Hűbéri építésű államok
A hűbéres lovagok kevésbé voltak alárendelve az uralkodónak, és jobban beleszólhattak az államügyekbe. Lovagrendek (Fegyveres szerzetes rendek): Egyesítették a szerzetesi és a lovagi eszményeket.

7 Keresztes Államok Szövetséget kötöttek a Mongolokkal.
Nem tudták tartani magukat az iszlámokkal szemben és elesett az utolsó Keresztes erőd is. (Akkon, 1291)

8 Hadjáratok hatásai Velence a kereszteseket gazdasági és hatalmi céljai szolgálatába állította IV. Keresztes hadjárat  Konstantinápoly elfoglalása Az itáliai városok kiszorították az arab és a bizánci kersekedőket a Közel-Kelet és Európa közötti kereskedelméből.

9 Hadjáratok hatásai Európa leggazdagabb területévé Észak-Itália vál.
Az európaiak megimserték a keletiek életmódját. A gazdaságra élénkítőleg hatott az átvett termények és módszerek (pl. rizs termesztés)

10 Hadjáratok hatásai A XI. században a fejlett arab tudomány közvetítette Európának az antik hagyományokat.