Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elsősegélynyújtás: Az az egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elsősegélynyújtás: Az az egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás."— Előadás másolata:

1 Elsősegélynyújtás: Az az egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében.

2 A hirtelen kialakult egészségkárosodás szakszerű ellátását hátráltatja a keletkezési hely és a szaksegélyt biztosítók (mentők, barlangi mentők) közötti távolság, és a keletkezett folyamat gyors lefolyása. OMSZ helyszínre érkezése a felszínen főutak mentén: 15 percen belül

3 OMSZ hegységekben, nehezen megközelíthető helyeken (ahol a helikopter nem tud leszállni): kitolódhat akár 1-1,5 órára is

4 Barlangban a barlangi mentőszolgálat kiérkezése legalább 30 perc, de esetenként a három órát is elérheti!

5 Miért fontos? A bajbajutottat megtaláló, vagy a környezetében tartózkodó személyek hamarabb tudnak elsősegélyt nyújtani, mint a riasztott mentők. Az adott esetben végletesen hosszú időnek számító helyszínre érkezési időt a laikus (civil) segélynyújtók beavatkozásukkal tudják áthidalni, az időveszteséget lecsökkenteni. Ki lehet segélynyújtó? Tudásának megfelelően bárki nyújthat elsősegélyt. Az azonnal megtett első beavatkozás, bizonyos esetekben, akár a bajbajutott életét is megmentheti.

6 Az elsősegélynyújtás célja Az élet megmentése A további egészségkárosodás megakadályozása A gyógyulás elősegítése

7 A sürgősségi ellátás rendszere 1.Felismerés, azonnali teendők 2.Segélykérés 3.Elsősegély 4.Mentőellátás 5.Mentőszállítás 6.Kórházi ellátás

8 1. Felismerés, azonnali teendők Az esemény tisztázása nélkülözhetetlen a beteg, de sokszor az elsősegélynyújtó érdekében is. Ennek során: a helyszín a sérült tüneteinek A baleseti mechanizmus felismerésére egymással párhuzamosan kell törekedni. 1. A helyszín további veszélyforrás lehet a segítségnyújtókra is! Kimentéssel óvatosan járjunk el! Csak akkor mozgassuk a sérültet, ha szükséges!

9 2.A sérült(ek) tüneteinek összegyűjtése: alapvető életfunkciók vizsgálata eszméletlen sérültnek légutak átjárhatóságának biztosítása durva sérülések keresése. A segélynyújtás során nagyon fontos az önmagunk védelme! Ezért: Csak akkor közelítsük meg a helyszínt, ha megbizonyosodtunk arról, hogy ránk nincs további veszéllyel A segélynyújtás során mindig használjunk gumikesztyűt!

10 2. Segélykérés Mentőhívás: 104 Barlangban, nehezen megközelíthető helyen a barlangi mentőszolgálat riasztása: Közvetlenül, riasztásvezető, riasztási lista szerint: Rendőrségen 107vagy a mentőkön keresztül

11 Mentőkkel közlendő: Mi történt? Esemény rövid leírása Hol történt? Pontos helymegadás szükséges. Szükség esetén egyértelmű helyen valakinek várni a mentőt. Hány sérült van? Milyen a sérült(ek) állapota? Visszahívható telefonszámot megadni

12 Elsősegély Két legfontosabb szabály: Ne ártsunk a sérültnek! Csak azt tegyük meg, amire a sérültnek szüksége van. Sokan érzik úgy, hogy tudásuk ellenére sem merik elkezdeni a segítségnyújtást, mert félnek, hogy bajt okoznak a beavatkozásukkal. A tudás mellett ösztönző lehet a lelkiismeretes, empatikus gondolkodás, és a korábbi segélynyújtási siker.

13 Alapvető életfunkciók vizsgálata Tudatállapot (eszmélet) vizsgálata Légzés vizsgálata Keringés vizsgálata Keringés vizsgálata alapszintű (laikus) segélynyújtónak nem feladata!

14 Tudatállapot (eszmélet) Lehet: teljes, beszűkült, elvesztett. Az eszméletlenség gyakran első jele súlyos folyamatoknak! A központi idegrendszerben bekövetkezett átmeneti, vagy maradandó elváltozásokra utal. Gyanús helyzetek: szokatlan testhelyzet, görcsroham, sérülésekkel járó elvágódás. Megállapítása: külső ingerek alkalmazásával Megszólítás, óvatos megrázás Szempillára fújás Mechanikai ingerek (szegycsontra nyomás, bőringerek)

15 Tudatállapot (eszmélet) Legfontosabb teendő eszméletlen sérültnél: Szabad légutak biztosítása: Fej hátraszegése (ha nincs gyanú nyaki gerinc sérülésére), és ebben a helyzetben való megtartása Légúti idegentest eltávolítása STABIL OLDALFEKTETÉS

16 Tudatállapot (eszmélet) Fej hátraszegése: nem véd az aspiráció (idegen anyag akaratlan bejutása a légutakba, pl. hányadék, váladék) ellen! Ilyen esetben a fejet oldalra kell fordítani, és textíliával eltávolítani a váladékot. (Nyaki gerinc sérülés!!!) elzárt légút szabad légút

17 Tudatállapot (eszmélet) Légúti idegentest eltávolítása: száj kinyitása, felsőlégutak megtisztítása

18 Tudatállapot (eszmélet) STABIL OLDALFEKTETÉS:

19 Tudatállapot (eszmélet) STABIL OLDALFEKTETÉS:

20 Tudatállapot (eszmélet) STABIL OLDALFEKTETÉS (2.):

21 Légzés vizsgálata A sérült arca fölé hajolva úgy, hogy közben a mellkasára tekintünk. Hatásos a légzés, ha az látható mellkas-kitéréssel jár.

22 Légzés vizsgálata Hármas érzékelés: 1.Látom a mellkas-kitéréseket (férfiak-has, nők-mellkas) 2.Hallom a kifújt levegő áramlásának hangját 3.Érzem a kiáramló levegő mozgását az arcomon A vizsgálathoz szükséges lehet az öltözék meglazítása a mellkason.

23 Légzés vizsgálata Ha VAN LÉGZÉS: Elégséges (normális percszám, hang) Nem megfelelő (sípolás, rendellenes hangok, kapkodó légzőmozgás, cianotikus bőr) esetén gondoskodjunk a légutak szabaddá tételéről! Eszméleténél lévő sérültet légzési nehézségek esetén félig ülő helyzetbe hozzuk! Eszméletlen sérültet stabil oldalfekvésbe helyezünk.

24 Légzés vizsgálata Ha NINCS LÉGZÉS: Azonnali segítségkérés Légútfelszabadítás (fej hátraszegése) 2 hatásos befújás szájból orrba Újraélesztés megkezdése. Az újraélesztés elsajátítása külön tanfolyamot igényel, az ott megtanultakat a későbbiekben is rendszeresen gyakorolni kell! A következő oldalon szereplő ábra ezért csak tájékoztató jellegű!

25

26 Keringés vizsgálata Laikus segélynyújtónak nem feladata a keringés meglétének eldöntése. Mégis hasznos információk szerezhetőek a keringés vizsgálatából. A keringés vizsgálható: 1.Keringés jeleinek észlelése: légzőmozgás, nyelés, köhögés, bármilyen mozgás 2.Pulzusvizsgálat (nyaki ütőér, lágyékhajlat, csukló) 3.Perifériás keringés vizsgálata (kapilláris telítődés vizsgálata: ujjbegy vagy a köröm elnyomása: elfehéredést követően telítődik- e vérrel?) !A pulzust mindig három ujjal (II.-III.-IV.) vizsgáljuk!

27 Légzés vizsgálata Ha VAN KERINGÉS: Elégséges (normális percszám – egészséges emberével összehasonlítani) Lehet, hogy nem mindenhol tapasztaljuk a keringés jeleit  A keringés mindkét oldalon vizsgálható: hibás vizsgálat?  Lehet, hogy a periférián nem tapasztalunk keringést: sokk?

28 Sokk Heveny perifériás keringési elégtelenség. A perifériás keringés rosszindulatú, öntörvényűen előrehaladó zavarát sokknak nevezzük. A sokk következtében a létfontosságú szervek (agy, tüdő, szív, vese) vérellátása csökken, irreverzibilis károsodásuk halálhoz vezethet. Kiválthatja: Folyadékvesztés (vérzés, égés, hoszantartó hányás-hasmenés) Trauma Allergiás reakció (pl. rovarcsípés, gyógyszer) Gerincsérülés Kihűlés

29 Sokk Tünetei: Szürkés-sápadt, márványozott hideg verítékes bőr Szapora, könnyen elnyomható pulzus Kapilláris telítődés zavara (ujjbegy elnyomása vizsgálat) (nyugtalanság, közömbösség) Ellátása: Azonnal megszüntethető okok elhárítása (vérzéscsillapítás) Lapos fektetés megemelt alsó végtagokkal Kihűlés megakadályozása: betakarás (izolációs fólia) Teljes fizikai és pszichés nyugalom

30 Ájulás Heveny perifériás, kiemelten az agyat érintő vérkeringési zavar, mely nem szükségszerűen jár eszméletvesztéssel. Kiválthatja: Hirtelen pszichés megrázkódtatás Ijedtség Undor Tartós egyhelyben állás Hőség Kimerülés Betegség Esetenként súlyos kórfolyamat

31 Ájulás Tünetei: Sápadtság Verejtékezés Szédülés Látótér elsötétülése Gyengeség érzés Ellátása: Lapos fektetés megemelt alsó végtagokkal: gyorsítja az eszmélet visszatérését Amennyiben a beteg nem tud vízszintesbe kerülni, a keringés nehezen, vagy nem rendeződik A tisztázatlan eredetű, ismétlődő ájulások orvosi kivizsgálást igényelnek!

32 Kihűlés Kihűlésről beszélünk, ha a test maghőmérséklete 35 C° alá süllyed. Kiválthatja: Tartós alacsony hőmérséklet (Mo-i barlangok hőmérséklete 10 C°) Védőöltözék hiánya Nagy hőkapacitású hideg közeg (víz) Károsodott hőszabályozású vagy védekezésre képtelen személyen (SÉRÜLT!) kialakulhat! A szervezet hőtermeléssel igyekszik védekezni (didergés), ennek maximuma 34 C°-nál jelentkezik. Ez nagy energiát emészt fel, a szervezet kimerül, 30 C° körül eszméletlen lesz. 28 C° alatt halálos szívritmuszavarok jelentkeznek.

33 Kihűlés Tünetei: Fázás, nyugtalanság, szapora szívverés Didergés, lila ajkak, hideg végtagok, szederjes bőr Reflex, érzéskiesések Aluszékony állapot kialakulása, tudatzavar, hallucinációk, amnézia, izommerevség, lassuló pulzus és légzés Tág pupillák, szabálytalan légzés Légzésdepresszió, tapinthatatlan pulzus, halál Ellátása: Nedves ruházat eltávolítása, szárazra cserélése Enyhe kihűlés esetén meleg folyadék itatása Minden esetben betakarás izolációs fóliával! Alulról (talaj felől) is izoláljuk a testet!

34 Kihűlés Izolációs fóliával betakart sérült

35 Sérülések

36 Zúzódás Tünetei: Duzzanat Bőrszín-elváltozás Nyomásérzékenység, fájdalom Ellátása: Rögzítés (nyugalomban hagyás)

37 Seb Tünetei: Szövet folytonossága megszakad Ellátása: Fertőtlenítés Betadine-el Steril fedőkötés Sebből mélyen ülő, rögzült idegentestet eltávolítani tilos!

38 Általánosságban elmondható, hogy a sebkötések kis leleményességgel megoldhatók, hiszen nem a kötés esztétikai értéke, hanem a funkciója a mérvadó.

39 Vérzések Tünetei: Seb Sebből vér ürül (nemcsak a külvilág felé, szövetek közé, testüregbe is történhet vérzés) Ellátása: Fertőtlenítés Betadine-el Steril fedőkötés Erős vérzés esetén nyomókötés

40 Nyomókötés Kivitelezése: A vérző végtag (ha végtagon van) felemelése Artériás nyomópont kompressziójával a vérzés csillapítása a kötés felhelyezésének idejére Fedőkötés létrehozása, néhány menet a pólyával A fedőkötés fölé kemény gézcsomót, vagy összetekert pólyát helyezünk, majd szoros pólyázással biztosítjuk a kellő nyomást. Átvérzés esetén tilos leszedni, levágni, újabb nyomókötést kell ráhelyezni!

41 Artériás nyomó- pontok Ahol ütőér (artéria) csonthoz közel halad, hozzá- nyomható

42 Nem minden mély, nagy seb jár erős vérzéssel Sokszor apróbb sebekből is „riasztóan” soknak tűnő vérzés ürül, legjellemzőbb ez a fejen lévő sebeknél.

43 Rándulás Az ízfej elhagyja az ízvápát, majd magától visszatér eredeti helyzetébe. Tünetei: Ízület környéke duzzadt Fájdalom Mozgásban korlátozottság Ellátása: Rögzítés (nyugalomban hagyás)

44 Ficam Az ízfej elhagyja az ízvápát, és nem tud eredeti helyzetébe visszatérni. Leggyakrabban boka, váll, ujj, térd, állkapocs, csípőízület ficama fordul elő. Tünetei: Ízület környéke duzzadt, deformált, az ízületi fej a vápán kívül tapintható. Fájdalom Mozgásban korlátozottság Ellátása: Rögzítés (nyugalomban hagyás) Repozíció a helyszínen tilos!

45 Törés A csont szövetei között folytonossági hiány keletkezik. Lehet elmozdulásos, és elmozdulás nélküli törés, zárt és nyílt törés. Tünetei: A sérülés környéke duzzadt, deformált Fájdalom Mozgásban korlátozottság Csontrecsegés Seb lehet (nyílt törésnél) Ellátása: Nyílt törésnél: sebellátás Rögzítés (nyugalomban hagyás)

46 Törés Rögzítés: Mivel úgysem mi fogjuk a sérültet mozgatni, elsősorban a kartöréseknél van szükség rögzítésre, mert a sérültnek fáj, ha karját lógatnia kell. Alkalmas rögzítésre a háromszögletű kendő

47 Törés Rögzítés: Desault-kötés Főleg a nagy, csöves csontok törése sokk kialakulásához vezethet!

48 Amputáció Az amputátumot is betadine-al fertőtlenítjük, steril gézbe burkolva, lezárt nejlonzacskóba helyezzük – majd ezt a zacskót hideg vizet és jeget tartalmazó másik zacskóba helyezzük.

49 Koponyasérülések 1.Agyrázkódás. Az agykoponya sérülések legenyhébb idegrendszeri elváltozással járó formája. Tünetei: Szédülés Fejfájás Hányinger, hányás Múló eszméletvesztés (ideje nagyon rövid is lehet, akár észre sem vesszük) Amnézia, majd rövidebb-hosszabb idő után a tudat feltisztul ! Alapvető kérdések feltevése az eszméletvesztés tényének megállapítására: Milyen évet írunk, hol vagyunk most, hol lakik, stb. Ellátása: Megnyugtatás Nyugalomban fektetés, enyhén megemelt fejjel Eszméletlen sérült: Stabil oldalfektetés!

50 Koponyasérülések 2.koponyatörés. Tényét csak röntgenvizsgálattal lehet igazolni v. kizárni. Tünetei: U. a. mint az agyrázkódás + hosszabb idejű, mélyebb eszméletvesztés + véres folyadék ürülhet szájon, orron, fülön át Ellátása: U. a. mint az agyrázkódás Vérzéseket tilos tamponálni, csak laza fedőkötéssel lássuk el!

51 Koponyasérülések 3.Agyzúzódás. Hátterében az agyállomány apró bevérzései, lágyulásai és az egész agyállományt károsító agynyomás-fokozódás áll. Tünetei: U. a. mint koponyatörés + Az eszméletvesztés lehet akár napokig, vagy halálig tartó Sugárban hányás (akár az eszméletlen is!) Görcsrohamok Alacsony pulzusszám Elképzelhető, hogy a sérült egy ideig csak zavart, agyrázkódásos tünetekkel, akár valamennyire fel is tisztul, majd a leírt tünetek hirtelen alakulnak ki! Ellátása: U. a. mint a koponyatörés Koponyasérültet, egyéb tisztázatlan eredetű eszméletvesztést szenvedett sérültet (zavart tudat is utalhat rá) ne mozgassunk, mentőellátást igényel!

52 Gerincsérülések Lehet csigolyaficam, vagy gerinctörés. Tünetei: A baleset mechanizmusából (magasból esés, stb.) minden esetben gerincsérültnek kell tekinteni valakit, amíg ennek ellenkezője nem zárható ki biztosan. Biztosan csak a röntgenvizsgálatot követően lehet a negatív diagnózist felállítani! Legveszedelmesebb szövődménye a gerincvelő sérülése, ekkor a sérülés helyétől lefelé lebénulhat a sérült! Legsérülékenyebb a nyaki gerinc. Ellátása: Tilos mozgatni, kivéve: Eszméletlen sérült: Stabil oldalfektetés! (segítőkkel, külön ügyelve hogy a gerincoszlop ne csavarodjon, egyszerre forduljon) Ha a sérült további veszélyeknek van kitéve: Tálcafogással Egyéb esetben a fejet tartva várni a mentők megérkezését

53 Gerincsérülések Nyaki gerinc rögzítése stifneck-gallérral.

54 Gerincsérülések Gerincsérült vákuummatracban való szállítása.

55 Mellkas-sérülések A sérült erős, légvételre fokozódó szúró mellkasi fájdalmat panaszol már egy borda törésekor is. A sorozat és ablakos- bordatöröttek (két vonalban törik) szaporán, felületesen lélegeznek, oxigénhiányossá válhatnak. Tünetei: Szúró mellkasi fájdalom. Szapora, felületes légzés Paradox légzés Nyomásérzékenység Sokk kialakulhat! Ellátása: Félülő helyzet biztosítása (légzést segíti) Sebek ellátása, de ne zárjuk légmentesen!

56 Hasi sérülések Fedett hasi sérülésre a baleseti mechanizmus, a külsérelmi nyom, és a „defanse” hívja fel a figyelmet. Tünetei: Enyhe fájdalomtól az akut hasi katasztrófáig minden előfordulhat. „defanse”: kemény, akár deszkakemény has Lép sérülésekor az állomány vérzését, sértetlensége esetén a tok megtartja, így a sérült akár napokig tünetmentes lehet, majd a léptok megrepedésekor hirtelen elvérzik és meghal (hasüregben elfér az ember vére!). Sokk kialakulhat! Ellátása: Nyílt hasi sérültnél sebellátás Fektetés felhúzott lábakkal Sokk esetén a lábak megemelése

57 Medencetáji sérülések Durva erőbehatásra törhet a medence. A törés mellett sérülhetnek az alhasi szervek. Jelentős vér gyűlhet a medencében, kivérzéses sokkot okozva. Tünetei: Fájdalom, tört oldali láb mozgásképtelensége Húgycsőből vér ürülhet Sokk kialakulhat! Ellátása: Lapos fektetés

58 Égés Nem kimondottan barlangban ill. túra során jellemző, mégis fontos az ellátása. Tünetei: I. fok: bőr kipirul, bőrredők elsimulnak, fájdalmas II. fok: kisebb-nagyobb, plazmával teli hólyagok keletkeznek III. fok: nyílt, szürke, plazmát kibocsájtó, ált. fájdalommentes sérülés. (később jelentkezik nagyon erős fájdalom) IV. fok: elszenesedés Ellátása: Folyó hideg vízzel hűtés legalább 15 percig! Ez már önmagában a fájdalmat is jelentősen csillapítja! Nagyon laza fedőkötés, betadine nélkül, ragtapasz nélkül!!!! Sokk esetén a lábak megemelése

59 Szemsérülés Ellátása: a sérült szemet tiszta kötéssel befedjük, lazán rögzítjük. Le kell takarni az ép szemet is, hogy a szemgolyók mozgásait megakadályozzuk Soha nem próbáljuk a szembe került idegentestet eltávolítani, ha az: Mindig forduljunk orvoshoz  a szemgolyóba fúródott  fémforgács  a szem „színes” területeire (szivárványhártya, pupilla) jutott

60 Mérgezés Barlangban széndioxid-mérgezés fordulhat elő, a széndioxiddal kitöltött üregekben (Lengyel-bg, Amfiteátrum-bg, Alba regia-bg.). A levegőnél nehezebb gáz, az üregek alján, barlangok alsó szakaszaiban halmozódik fel. Veszélyt jelenthet a segélynyújtóra is! Tünetei: Szapora légzés Fejfájás Szédülés Hányinger Karbidlámpa lángja sárgul, majd elalszik Ellátása: Kimentés Légzés kontrollálása, lélegeztetés

61 Mikor hívjunk mentőszolgálatot? 1.Eszméletvesztéssel (akár múló) járó kórképeknél 2.Súlyos sérüléseknél 3.Magasból esésnél 4.Gerinc, koponya, valamint komoly mellkas, has, medence sérülésnél 5.Minden esetben, amikor szükségét érezzük

62 Mit nyerünk a mentőszolgálat riasztásával? 1.Szaktudást 2.Diagnosztikai hátteret 3.Eszközös, gyógyszeres hátteret 4.A felelősség a megérkezésüktől kezdve a mentőszolgálaté 5.Ezzel legtöbbször többet kedvezünk a sérült érdekeinek, mint amennyi időt veszítünk, ha saját magunk vállalkozunk a sérült mozgatására, szállítására


Letölteni ppt "Elsősegélynyújtás: Az az egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések