Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános elsősegély-nyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános elsősegély-nyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel."— Előadás másolata:

1 Általános elsősegély-nyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa. A sürgősségi betegellátás egyes elemeinek ábrázolására - nemzetközileg is elterjedt formában - a Konstantin-kereszt használatos. Az ágak szimbolizálják a sürgősségi ellátás egyes mozzanatait. (Észlelés, segítség kérése, elsősegély, szakszerű- orvosi ellátás, felügyelt szállítás és gyógyintézeti ellátás.) Más megnevezésben az egyes elemeket mentési láncként említi a szakirodalom. Amint látható, az első három elem a kiérkező szaksegítség előtt történik, eredményessége a helyszínen lévő vagy oda érkező laikus segélynyújtón is múlik.

2

3 Súlyos állapotú betegek vagy sérültek későbbi állapotát, illetve kimenetelét jelentősen befolyásolhatja, ha az elsősegélynyújtó által végzett első teendők nem, vagy csak részlegesen történnek meg. Az esetek döntő többségében ekkor még nincs szakember a helyszínen. A jelenleg érvényes törvényi szabályozás meghatározása szerint: "(mindenkinek)...kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez." (CLIV tv. Az Egészségügyről 5.§. e pont.) A sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a helyszínen jelenlévők közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készség szintű gyakorlati ismerettel. A kellő ismeret megfelelő előzetes tanulással és ismételt gyakorlással szerezhető meg. Érdemes és szükséges megemlíteni a segélynyújtó munkáját befolyásoló pszichés tényezők nem elhanyagolható szerepét is. Hiszen súlyos sérülések, tömegbalesetek bénítóan hathatnak. A pszichés felkészülés és gyakorlat enyhítheti a sokkoló élmény hatását.

4 Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei Egy elsősegélynyújtó felkészítésen részt vett kolléga /nevét és fellelhetőségét ki kell írni/ Egy elsősegélydoboz /szavatossága még nem járt le/ Veszélyes munkahelyen belső szabályozás egészíti ki az elsősegély-felszerelést.

5 Az elsősegélynyújtás elemei Az előzőek alapján az elsősegélynyújtás részeit a felismerés, a segélyhívás, valamint a konkrét segélynyújtás képezi. Felismerés Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése. Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély, amiről a segélynyújtás fejezetben szólunk részletesebben.

6 Személyes kompetenciák •Szakszerűség •Határozottság •Gyors helyzetfelismerés •Gyors reagáló képesség •Nyugalom •Figyelmesség •Megnyugtató viselkedés •Önállóság •Empátia /beleérző képesség/ •Elővigyázatosság •Körültekintés

7 A segélynyújtónak tehát fel kell mérnie: •szükséges-e a segítsége •külső veszély fennáll-e •a baleseti mechanizmus alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére •észlelhetőek-e olyan jelek, melyek alapján kiderül, hogy segítségre szorul. Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek.

8 A sérült vizsgálatának sorrendje •Él-e vagy meghalt; •Ha meghalt, ez az állapot visszafordítható- e vagy sem; •Ha él, eszméletlen vagy eszméletnél van- e; •Ha nem eszméletlen, milyen életet veszélyeztető vagy súlyos sérülései vannak.

9 Mit kell tenni munkahelyi baleset esetén? •Elsősegélynyújtás •Helyszínbiztosítása •Baleset-e ? •Munkabaleset-e ? •Súlyos ? •Munkaképtelenséget okozott ? •Munkaképtelenséggel járó munkabaleset •Ki vizsgálja ki ? •Kártérítés •További teendők •Üzemi baleset

10 Riasztó tünetek * eszméletlenség •légzészavar •erős vérzés vagy fájdalom •sápadt, verejtékes bőr •görcsroham •terjedő bénulás •bármely tünet agresszív behatás nyomán. A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal felismerhető (pl. bő vérzés, nagy fájdalom), bizonyos tünetek észleléséhez pedig a beteg vizsgálata szükséges (pl. légzéshiány). A sérülteket életveszélyes, súlyos, könnyű meghatározással csoportosíthatjuk. Életveszélyes a klinikai halott, eszméletlen, erősen vérző, valamint a sokkos állapotú beteg, súlyos sérültnek tekintendő, akinek nagy fájdalma van, valamint a koponya vagy a mellkasa sérült. A könnyű sérültnek nincs tűrhetetlen fájdalma, sem erős vérzése, és a tudata tiszta.

11 Segélyhívás A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban történjen meg, de a szükséges korrekt információk birtokában végezzük. A megfelelő segélyhívás riasztja az adott feladat ellátásához szükséges mentőerőket, valamint egyéb szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) egységeit. A segélyhíváskor /mentő: 104 / az alábbi információk átadására van szükség: •A bejelentő neve, telefonszáma - az esetleges visszahívhatóság vagy a pontosítás miatt fontos.

12 Mi és hol történt? •Az esemény jellege (Mi történt?) - önmagában is sok információt hordoz, iránymutató lehet a sérültek számára, súlyosságára, a helyszínre vonatkozóan (pl. jármű árokba borult, magasból esés történt, irodában történt hirtelen rosszullét, villanyszerelés közben történt hirtelen rosszullét, ismert beteg hirtelen állapotrosszabbodás stb.) •Az esemény helyszíne (Hol történt?) olyan pontosan meghatározva, amennyire csak lehet. Közlekedési eseményeknél, autópályán fontos a haladási irány, valamint, hogy hányas km-nél, mely települések között, melyik úton történt a baleset. Lakott területen belül a település neve, az utca, házszám a legpontosabb meghatározás, de ismert épület, híd, felüljáró szintén támpontot jelent. A helyszín pontos meghatározása nagy fontosságú lehet nem egyértelmű, nehezen megközelíthető, nem széles körben ismert helyszín esetén (üzemi terület, félreeső hely, úttól messze lévő helyszín stb.).

13 Ez esetben célszerű •egy könnyen és egyértelműen megtalálható találkozási pont egyeztetése, •a mentőegységet megbeszélt helyen kell várni és elvezetni a helyszínre, •fel kell mérni, hogy mennyire és milyen járművel lehet megközelíteni a sérülteket. •A sérültek száma (Hány sérült van?) akkor bír jelentőséggel, ha egyszerre több személyt ért egészségkárosodás, tehát több sérült várható. Ha a pontos szám nem meghatározható, akkor is hangsúlyozni kell a több vagy sok sérült lehetőségét

14 A sérültek állapota. Egy beteg esetén lehetőség van a bejelentő részletesebb kikérdezésére, mert feltételezhető, hogy több információval rendelkezik. Több sérült esetén legalább az "életveszélyes", "súlyos", "könnyű" besorolás megbecsülése kívánatos. A sérültek száma és állapotuk súlyossága az elsődleges meghatározója annak, hogy hány mentőautót és szakembert kell a helyszínre irányítani. Műszaki mentés szükséges-e? Külső veszély, nehéz megközelítés vagy kimentés szüksége esetén fontos ezen információ átadása is. Így érhető el, hogy a szükséges egyéb mentőerő (pl. tűzoltóság) minél korábban a helyszínre érkezzék.

15 Segélynyújtás •Látható, hogy az elsősegély első két eleme széles körben elvárható és laikus által is elvégezhető. Nagy fontosságú ugyanakkor a szakszerű segítség megérkezéséig történő segélynyújtás. Ennek jellemzője, hogy egyrészt bizonyos ismereteket igényel, másrészt nem minden esetben kivitelezhető. A külső körülmények jelentősen befolyásolhatják, akár korlátozhatják, vagy lehetetlenné tehetik az általunk ismert konkrét beavatkozást. De ne feledjük, hogy segítséget már akkor is tudunk nyújtani, ha eleget teszünk a felismerésnek és a segélyhívásnak. •Számos külső körülmény, például veszélyforrás is meghatározhatja, illetve szűkítheti tevékenységünket, lehetőségeinket.

16 Veszélyforrás felismerés Ezen körülmények egy része a helyszínen könnyen felismerhető: •nagyszámú sérült •szélsőséges időjárási viszonyok •égő jármű, épület, égő sérült •mérgező anyag jelenléte (pl. veszélyes anyagot szállító jármű) •vízbefulladás, vízből mentés szüksége •elektromos baleset, villámcsapás •betegség, sérülés helyszínén további sérülés veszélye •közlekedési baleset nagy forgalmú úton, rossz látási viszonyok között, •épület omlásának veszélye.

17 Gondolnunk kell rájuk •Bizonyos körülmények nem feltétlenül derülnek ki azonnal, de gondolni kell rájuk: •gázmérgezés (CO, CO2), •elektromos baleset (nagyfeszültségű vezeték a földön). •Külön kell szólni azon esetekről, amikor további szerepünket és beavatkozási lehetőségeinket egyértelműen behatárolja, netán lehetetlenné teszi a talált helyzet. Ez fordulhat elő, ha a sérült betemetődik, nem férünk hozzá (szikláról esés, mély aknába, kútba zuhanás stb.), vagy ha jármű roncsai közé szorult. Alapelv, hogy az elsősegélynyújtást végző személy által elvégezhető vizsgálatok és beavatkozások képzésekor nagy hangsúlyt kapjanak a mindig, minden körülmények között - tehát eszköz nélkül - elvégezhető tevékenységek és lehetőségek.

18 A sebek ideiglenes ellátása –Az emberi szervezetet érő külső hatás /mechanikai, hő, elektromos stb./ következtében a szövetekben szerkezeti változás, seb jöhet létre. A hatás jellegétől és a kiváltott következményektől függően keletkezhet horzsolás, zúzódás, vágás, szúrás, roncsolás stb.

19 Vágott gyűjtőeres vérzés

20 Harapott seb

21 Metszett seb

22 Sebellátás •Ellátás alapszabályai: kézmosás és gumikesztyű, a sérült nyugalomba helyezése/fektetés vagy ültetés/ •A sebet kézzel ne érintsük. •Ha szükséges a ruházat megbontása. •Tisztítsuk meg és fertőtlenítsük a seb környékét. •Fedjük be a sebet steril gézzel, illetve kötszerrel. •A sebet fedő kötszer érjen túl a seb szélein. •A kötözőszer sebbel érintkező felszínét ne érintsük, így marad steril. •Ha a kötszer átvérzik, ne távolítsuk el, hanem tegyünk rá újabb réteget.

23 •Ha idegentest áll ki a sebből, steril gézzel támasszuk meg, és úgy fedjük be. •Ügyeljünk arra, hogy a kötésünk ne legyen túl laza, mert elcsúszik a sebről, de ne legyen túl szoros sem, mert alatta fáj, megduzzad a seb és környéke. •A végleges sebellátás orvosi feladat. Lehetőleg minél hamarabb juttassuk orvoshoz a beteget.

24 Vérzések Szerzők: Marsi Zoltán, Dr. Mártai István Szakmai felelős: Dr. Mártai István Képek: Marsi Zoltán, Valics Dezső Illusztrációk: Kispál Éva Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

25 Az ember keringési rendszerének felépítése Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ Forrás:

26 Vérzések típusai Hajszáleres vérzésenyhe, kis intenzitású vérzés Vénás vérzéssötétpiros, lehet intenzív vérzés is Artériás vérzésélénkpiros, lüktető Belső vérzéscsak a tünetei érzékelhetők Speciális vérzésekorrvérzés, fülvérzés Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

27 Vérzések ellátása Hajszáleres 1. fertőtlenítés 2. fedőkötés Vénás 1.testrész szív fölé helyezése 2. fertőtlenítés 3. nyomókötés vagy fedőkötés Erős vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége! Artériás 1.artériás nyomópont nyugalomba helyezés, sérült testrész felemelése 1.Nyomókötés Figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége! Belső 1. tünetek keresése 2. sokk-kialakulásának megakadályozása sokk-fektetés Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ Eszköz nélküli segítségnyújtás fertőzésveszély megakadályozása, sebfedés testrész felemelése, határozott nyomás a sebre lehetőleg steril anyaggal artériás nyomópont, határozott nyomás a sebre lehetőleg steril anyaggal sokk-fektetés

28 Fertőtlenítés Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

29 Kötözések Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ Fedőkötés Nyomókötés

30 Artériás nyomópontok Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

31 Speciális vérzések Orrvérzés 1.fej normál tartásban kissé előredöntve 2. orrcimpák befogása 15 percig Fülvérzés Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ 1.a fejet sérült oldalra billentyűk 2. fedjük steril kötéssel Szájvérzés 1. a fejet billentsük kissé előre 2. helyezzünk géz- párnát a vérzésre

32 Zúzódás, rándulás, ficam •Zúzódás: A szövetek megszakadása jön létre a bõr épen maradása mellett. Vérömleny, duzzanat, fájdalom, működési zavar alakul ki. Teendő: nyugalomba helyezés, borogatás. •Rándulás: A széthúzó erő legyőzi a szövetek ellenállását és azok rövid időre túlzottan megnyúlnak. Tünetek és ellátásuk lényegében azonosak az előbbiekkel. •Ficam: Az izületet alkotó csontvégek közül az egyik a helyzetét kórosan megváltoztatja. Megszűnik az izület rugalmas rögzítettsége is. Teendő: az izületet a sínezés szabályai szerint kell rögzíteni, tilos a helyretétellel kísérletezni !

33 Törések Megkülönböztetünk nyílt és zárt törést. Az elsősegély nagy jelentőségű! Megakadályozhatja a vérzést, fertőzést, sokkot. Tilos törésgyanú esetén az eltört csontok mozgatása, igazgatása! A végtagot rögzítenünk kell oly módon, hogy a két szomszédos izület mozgása is gátolt legyen. (bot, faágak, sítalp stb. ) segítségével. Amennyiben nem végtagot alkotó csont törik, ép testrészhez kell rögzítenünk. Bordatörésnél a mellkas körülkötése, vállövi töréseknél háromszögletű kendővel a nyakhoz való rögzítés a helyes megoldás. Nyílt törés esetén, amikor a bõr folytonossága megszakad és seb is keletkezik, szükség esetén vérzést is kell csillapítanunk és a fertőzést megakadályoznunk a már elmondottak szerint.

34 Zárt törés

35 Egyéb sérülések Koponyasérülés: Mindig súlyos esetnek tekintendő az agysérülés veszélye miatt. Tünetei: pápaszem alakú vérömleny, fülből szivárgó vér, fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, emlékezet kihagyás. Ne tévessze meg az elsősegélynyújtót, ha a tünetek átmenetileg elmúlnak, mert ez nem zárja ki koponyaüregi vérömleny lehetőségét.

36 Teendő: nyugalomba helyezés kissé megemelt fejjel, ha a beteg eszméletlen, stabil oldalfekvés. Mozgatás, szállítás tilos. Mellkas sérülés: Az áthatoló mellkas sérülés veszélye a külső légnyomáshoz képest negatív nyomás alatt levő tüdőszövet összeesése, amely a légző-felület beszűkülése miatt végzetes is lehet. Belgyógyászati sérülés, hasi sérülés: Nyílt sérülés esetén steril gézzel, majd törölközővel vagy lepedővel kell a testrészt körülkötni. A beteggel bármit itatni, vagy etetni tilos! Tompa sérülés esetén gondolni kell belső vérzésre (pl.lépszakadás). Erre a sérülés lefolyásából, a sérült megnyilvánulásaiból / nagy fokú sápadtság, könnyen elnyomható pulzus, nyirkos, verejtékes bőr/ lehet következtetni A beteget térdben felhúzott lábakkal, alig megemelt fejjel kell fektetni. A hasizmok ne feszüljenek.

37 Eszméletén lévő koponyasérült fektetése

38 Arckoponya sérült fektetése

39 Mellkas-sérült fél-ülőhelyzetben

40 Gerincsérülés Mozdítani tilos! Még eszméletlenség esetén sem szabad a beteget oldalra fordítani. Ha újraélesztés válik szükségessé azt óvatosan meg kell kísérelni.

41 Rosszullétek •Rosszullétnek nevezzük az olyan hirtelen eszméletvesztést, vagy egészségromlást, amely ismeretlen okból, látható vagy feltételezhető sérülés nélkül következik be. •Ájulás: Olyan egyszerű eszméletvesztés, mely során az agy vérellátása átmenetileg elégtelenné válik. Sápadtsággal, verejtékezéssel, szédüléssel kezdődik, melyet gyengeségérzés és összeesés követ. Mivel fekvő helyzetben az agy vérellátása javul, az állapot többnyire spontán rendeződik. A beteg vízszintes helyzetben való fektetése - enyhén megemelt lábakkal - a teendő.

42 Hőguta: Izommunka során magasabb külső hőmérsékletnél, ha a hő-leadás gátolt (célszerűtlen ruházat) keletkezik. Szellős, hűvös helyen való fektetésre, a ruházat részleges eltávolítására hamarosan rendeződik. Enyhén sózott teát itassunk a beteggel. Napszúrás: A fedetlen fejet tartósan ért erős napsugárzás következménye. Az agyhártyák túlzott vérbősége következtében fejfájás, kábultság, szédülés jöhet létre. A beteget hűvös helyre kell fektetni, tarkójára hideg borogatást tenni és cukros vizet kell itatni vele.

43 Görcsökkel járó rosszullétek Minden eszméletvesztés során, valamint néhány betegség tüneteként létrejöhet görcsroham, mely az egész izomrendszert érinti. Ilyen betegségek az epilepszia, cukorbetegség során a vércukor tartalmának súlyos fokú csökkenése, oxigénhiánnyal járó betegségek, mérgezések stb. Ilyen esetben tartózkodjunk mindennemű durva beavatkozástól (vízzel való leöntés), vigyázzunk, hogy a beteg ne üsse meg magát és kísérjük figyelemmel a légzését a minél előbbi orvosi segítség megérkeztéig.

44 Cukorbetegség: Gyakorisága miatt külön ki kell emelnünk. Verejtékezés, gyengeségérzés, sápadtság kialakulása. Amennyiben szükséges, kockacukor, cukros tea itatása javasolt. Ha nem kap segítséget, elveszti eszméletét, légzése kezdetben horkoló, majd egyre gyengülő. Eszméletlen beteggel úgy járunk, mint azt az előzőekben már ismertettük. Szív és érrendszeri rosszullétek: Rendkívül változatos tüneteket produkálhatnak. Ha a beteg betegségét ismeri, az általa máskor is alkalmazott gyógyszert beveheti, de mi semmilyen esetben se javasoljunk és adjunk gyógyszert. Agyi érrendszeri katasztrófa (agyvérzés) esetén stabil oldalfekvés, a légzés figyelemmel kisérése javasolt. Ez a rosszullét többnyire hirtelen keletkezik, főleg idős embereknél. Az arc színe többnyire piros, de ez nem mindig mérvadó.

45 Égési sérülés

46 ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK Minden égés esetén a legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés 8-10 percen keresztül, amely a fájdalmat is csillapítja és a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is meggátolja. Ha testünk felületét testhőmérsékletünknél jóval melegebb gőz, gáz, láng, forró tárgy (sütőlap, kályha), folyékony anyag (víz, zsiradék, kávé) éri, égés jön létre. Égést okozhat még maró kémiai anyag, valamint sugárzó hő is (napsugár, villamos-áram).

47 Az égés fokozatai I. fokú égésben csak a legfelső bőrréteg károsodik, megduzzad, vörös, fájdalmas lesz. II. fokú égésben a bőr mélyebb rétegei is károsodnak, az érintett területen hólyagok képződnek, melyekben eleinte átlátszó, később sárgává, gennyessé váló folyadék jelenik meg. III. fokú égésben több a hólyag, melyek mélyebben is helyezkednek el, és közöttük az égett bőr szürke színű. IV. fokú égésben a bőr és az alatta lévő szövetek elszenesednek.

48 Az égés kiterjedését a kilences szabállyal határozzuk meg. A fej = 9 %, a törzs elülső felszíne = 2x9 %, a felső végtag egyenként 9 %, alsó végtag elülső felszíne = 9 %, balesetes tenyere = 1 %. Az égés súlyosságát sok tényező meghatározza, így például az érintett testfelület nagysága, az égés mélysége, foka, a sérült általános állapota, életkora - csecsemők, betegek, öregek veszélyeztetettebbek -, valamint az, hogy mely testrész szenvedett égési sérülést. Ha nagy kiterjedésű az égett felület, akkor azon keresztül jelentős folyadékvesztéssel kell számolnunk (sokkveszély!), valamint az égett testfelszín jó behatolási kapu a kórokozók számára is. E tényezőkön kívül a tűzzel járó füst és az égés közben felszabaduló mérgező gázok is veszélyeztetik a beteg életét.

49 Nagyon súlyos állapot jön létre, ha a teljes testfelület több mint százaléka érintett, vagy ha légúti károsodás/égés is létrejött. Az égés tehát nem csak a testfelszínre kiterjedő felületes folyamat, hanem az egész szervezetet érintő, több szinten is a sérült életét veszélyeztető betegség. Enyhébb, felületes (I. fokú) égést, forrázást általában háztartási balesetek okoznak, de ilyen a napsugárzás hatására bekövetkező "leégés" is. Ezek a felületes égések jól gyógyulnak, és ha nem érintenek túl nagy felszínt, általában nincs szükség orvosi ellátásra.

50 Mint minden égés esetén, ebben az esetben is a legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés percen keresztül. Ennek fájdalomcsillapító hatása is van, továbbá meggátolja a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is. Végül fedjük be a sérülést valamilyen tiszta, nem szálasodó anyaggal - nem vattával, sem ragtapasszal! -, ha rendelkezésre áll, legjobb a steril gézlap és kötszer. Ha az égés területe 25%-nál nagyobb ne távolítsuk el a ruhát a fertőzés veszélye miatt. Sótartalmú folyadékpótlásról gondoskodjunk!

51 Égési sérülés a kézfejen

52 Légúti égés felismerése •Korom a száj és az orr körül •Az orr szőrei megperzselődtek •A nyelv dagadt, vörösen megégett •Rekedtes hang, nehezített légzés

53 Teendők súlyos égési sérülések esetén •Közepesen mély (II. fokú) és mély (III. és IV. fokú) égési sérülések esetén orvosi ellátásban, speciális kezelésben kell részesíteni a sérültet! Értesítsük a mentőket! Kiérkezésükig az első és legfontosabb tennivaló a hűtés, ugyanis annál súlyosabbak lesznek a következmények, minél tovább éri a szervezetet a hőhatás. Fektessük le a sérültet, mert az óriási fájdalom és a nagymértékű folyadékvesztés miatt sokkveszély áll fenn! Az égett területet bőséges mennyiségű, lehetőleg folyó, hideg vízzel hűtsük legalább percig. Hűtés közben figyeljük a sérültet, nem vesztette-e el az eszméletét, rendszeresen ellenőrizzük a pulzust és a légzést. •A megégett terület közeléből finoman távolítsunk el minden ékszert, órát, övet, cipőt, ruhát. Azonban ha valami beleragadt az égési sebbe, azt természetesen nem szabad kitépni. Körülbelül negyedóra elteltével befejezhetjük a hűtést és tiszta ágyneművel, lepedővel takarjuk be a sebet, hogy megóvjuk a beteget a fertőzésektől.

54 Semmilyen fokú égésnél • ne tegyünk semmilyen port, kenőcsöt, zsiradékot, folyadékot (kivéve vizet) a sebre! • ne érintsük kézzel a sérült területet • ha hólyagot látunk, azt ne szúrjuk ki, mert ezzel utat nyitunk a kórokozóknak! A hólyag nem igényel kezelést! Az egyetlen, amit ilyen esetben a mentők kiérkezéséig tehetünk, hogy javítjuk a sérült oxigénellátását. Vigyük ki friss levegőre, lazítsuk meg ruháját - ing, nyakkendő - a nyakánál, esetleg itassunk vele jeges vizet.

55 Szövődmények A korai szövődmények közül legjelentősebb a súlyos folyadékhiány miatt kialakuló sokk, mely gyors beavatkozás hiányában halálos is lehet. A késői szövődmények legjelentősebb képviselői a bőr sokszor, életre szóló kozmetikai károsodásai, melyek rendbetétele időnként csak hosszú műtéti sorozattal oldható meg.

56 Fagyás •Elsőfokú fagyás: A bőr felszínét érinti, elfehéredéssel, zsibbadással jár együtt. A bőr lilás, később fehér színű, vértelen, hideg, és fájdalmas Az ujjak végén, a füleken, az orron, az állon, az orcákon lép fel gyakran. A felmelegedést követően égő fájdalom jelentkezik, és élénk piros gyulladásos, viszonylag kis kiterjedésű folt vagy foltok láthatók a bőrön. A bőr regenerálódásával magától és jól gyógyul. Néhány nap elteltével hámló foltok emlékeztetnek a fagyás helyére. Másodfokú fagyás: A bőrnél mélyebb szövetrétegeket nem érint. Az érgörcs miatt kékes színű lehet a terület. Jellegzetes jelei a bőrpír, a vizenyő és a mintegy fél nap múltán kialakuló hólyagok, melyek két-három hét alatt száradnak le. Harmadfokú fagyás: A bőr teljes mélységig roncsolódik, így a bőralja is károsodhat. A fagyott területen a bőr viaszos színű, vérzéses hólyagok képződnek rajta. Idővel a mélyebb szöveti sérülés jeleiként fekete, kemény és száraz pörkök alakulnak ki rajta, a bőr kifekélyesedik. Lüktető, éles fájdalommal jár. A bőr felső rétegei, esetleg az egész bőr elhal •Negyedfokú fagyás: Mély szövetelhalást jelent, egészen az izomszövetekig és csontokig hatol. A terület kemény, felmelegítés után márványozott, kék, majd bíborszínű lesz, és igen érzékennyé válik, üszkösödni kezd.

57 Kezelés •kezelés az elsősegély-nyújtással kezdődik. Először is meg kell akadályozni a további lehűlést. Lehetőleg vigyük a sérültet meleg helyre, vagy legalább takarjuk be. Az esetleg vizes ruhadarabokat távolítsuk el, cseréljük őket szárazra. A legfontosabb teendő a sérült szöveti területen a vérkeringés helyreállítása. Ennek feltétele, hogy ha szorító, szűk ruhadarab akadályozza ezt, akkor azt a lehető leggyorsabban el kell távolítani.

58 Szövődmények •A fagyott testrészen, sokszor átmenetileg, vagy tartósan vérkeringési zavarok, szövetkárosodások alakulhatnak ki, melynek következményeként a beteg elvesztheti fagyott végtagját.

59 Teendők •A fagyott felszínt lassan, fokozatosan kell fölmelegíteni, de csak akkor, ha nem áll fönn az újrafagyás veszélye. Ehhez a fájdalmas és érzéketlen hideg területet egyáltalán nem szabad dörzsölni, különösen hideg, piszkos hóval nem, nehogy még nagyobb területen fagyást és mechanikai sérülést, sőt tetanuszos fertőzést okozzunk. A lehűlt testrészeket testmeleggel vagy langyos, fokozatosan testhőmérsékletűre melegített vízfürdővel kell felmelegíteni. A sérültet meg kell kérni, hogy végtagjait mozgassa. A fagyott embernek adjunk - alkoholmentes! - meleg italt.

60 Ellátás •Elsőfokú fagyásnál elegendő egy steril kötés felhelyezése. Magasabb fokú fagyás esetén a felengedés és felmelegedés erős fájdalommal is járhat, ezért súlyosabb esetben mindenképpen orvosi segítségre van szükség. A fájdalmat alkalmas fájdalomcsillapítókkal kezelik, a vérkeringés helyreállítását vérkeringést élénkítő szerekkel, például heparinos krémekkel segíthetik. A pulzust és a légzést figyelni kell. Az eszméletlen fagyott embert az oldalára kell fektetni, légzés leállásakor pedig lélegeztetni kell.

61 A sokk •Nagy vérveszteség /ütőeres vagy vénás vérzés/, nagy folyadék-, vérplazmaveszteség /égés/, nagy fájdalom/nagy csontok törése, ficam, égési sérülés/ hatására a sérült keringése fokozatosan romlik, majd összeomlik. Sokkos állapotba kerül. Tünetei: a kezdetben hangosan jajgató sérült elcsendesedik; közömbössé válik; bőre szürkéssápadt, nyirkos; hidegverejtékes a homloka; pulzusa alig tapintható, szapora 100/perc fölé emelkedik; fázik /hidegrázás/, szomjas. Megelőzés: a sokkot kiváltó okok ellátása : hatékony vérzéscsillapítás „ sokkfektetés „ apró kortyokban itatjuk, kivéve a hasi sérültet ha fázik betakarjuk.

62 Mérgezések Méreg, az az anyag, mely aránylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva hatásával a szervezet életfolyamatait múlóan, tartósan vagy véglegesen megzavarja. A bejutás útjának megfelelően a mérgezés lehet külső és belső. Külső mérgezések: valamilyen maróanyag/ lúg, sav, szerves- oldószer/ testfelületre jutásakor keletkeznek. Elsődleges teendő a méreggel átitatott ruhadarab eltávolítása, majd a bõr óvatos, tiszta textildarabbal való azonnali letörlése. Ezt követően bő vizes lemosást kell végezni a kénsav-marás kivételével. A méreg hígítása szintén igen fontos, és majd minden esetben alkalmazható. Szembe jutott méreg esetén is azonnali vízzel való kiöblítés a teendő.

63 Belső mérgezések •nem maró mérgek pl. gyógyszerek esetén: minden esetben kíséreljünk meg hánytatást •maró mérgezések: lúgmérgezések, savmérgezések. A hánytatás természetesen tilos. •Maró gőzök és gázok: belégzése esetén a beteg azonnali friss levegőre való juttatása a teendő. Óvakodjunk a mérgezés helyén nyílt láng alkalmazásától vagy villany bekapcsolásától, az esetleges robbanásveszély miatt. •Gombamérgezések: Rendszerint ehető gombákkal összetévesztett mérges gombák fogyasztása kapcsán keletkezik. Az ehető gombából készült étel megromolva nem gomba, hanem ételmérgezést okoz.

64 Gázmérgezés A gázok okozta ártalmak legjellegzetesebb képviselői, a füst-, szén-dioxid- és a klórgáz mérgezés. Közös jellemzőjük, hogy a méreg a légutakon kerül be az emberi szervezetbe, s felszívódás után viszonylag gyorsan fejti ki a hatásait. Tünetek:- hirtelen fellépő fejfájás, rossz közérzet, émelygés, hányinger, hányás, szédülés, fülzúgás, a száj nyálkahártyájának kékeslilás elszíneződése. - izomgyengeség, melynek következtében lehetetlenné válik a menekülés. -később eszméletvesztés, légzésleállás következik be.

65 Teendők A mérgezettet visszatartott lélegzettel igyekezzünk a leggyorsabban kihozni. Gázmérgezéskor a legfontosabb teendő, hogy a mérgezett minél előbb friss levegőre kerüljön. Ha öntudatnál van, itassunk vele erős feketekávét vagy erős teát. Ha eszméletlen, nem lélegzik, akkor a szabadban lélegeztessük, és gondoskodjunk orvosi segítségről. Fontos, hogy saját egészségünket óvjuk!

66 Áramütés A baleset akkor következik be, ha az emberi szervezet feszültségkülönbséget hidal át. A következmények elsősorban az áram erősségétől, jellegétől, a behatás időtartamától, valamint a szervezetben megtett útjától függnek. Fontos tényező a szervezet pillanatnyi fizikai állapota is. A szervezeten átfolyó áram az izmok görcsös összehúzódását, az idegközpontok sérülését /bénulását/ eredményezheti. Az elektromos áram gyakran okoz szívmegállást, ezért a mentést, és ha szükséges, az újraélesztést azonnal meg kell kezdeni.

67 Ellátás Az áramütés okozta égési sérülés ellátása a már ismertetett szabályok szerint történik. Nagy energiahatás esetén un. áramjegy keletkezik, mely szürkésfehér, fájdalmatlan tömöttség a bőrben és az áram belépési helyén található. Az áramütés következtében izomgörcsök, szívmegállás, légzésbénulás léphet fel. Szükség esetén tehát az újraélesztés szabályai szerint kell eljárni. Az áramütött megközelítése előtt tisztáznunk kell, hogy a balesetes teste feszültség alatt van-e még, vagy sem V feletti feszültségű áramkörből való mentésre ne vállalkozzunk! (Tűzoltóság, Elektromos Művek).

68 Az elsősegélynyújtó feladatai •Ha egyedül van, segélynyújtás közben hívjon segítséget! /kiabálással/ •Szabadítsa ki az áramkörből az áramütött személyt! /vigyázat: ne kerüljön az áramkörbe a segítséget nyújtó/ •Részesítse elsősegélyben a sérültet, ha szükséges kezdje el az újraélesztést •Hivasson orvost, vagy értesítse a mentőket •Ha szükséges, az egyéb /tűzoltók/ szerveket is értesítse! •Általában a vérkeringés teljes leállása után az első 4 percben indított újraélesztés a leginkább eredményes. •Ezért a gyorsaság és a szakszerűség nagyon fontos.

69 Villámcsapás Villámcsapás: Rendkívül nagy feszültség és ezer A- es áramerősség van jelen. A behatás ideje aránylag rövid, ezért inkább a mechanikus energia hatása az elsődleges (csonttörések). Villámcsapás után olykor faág-szerű rajzolat marad a bőrön. A villám sebessége igen nagy, 180 km/sec. Az áramütés mellett számolnunk kell hallászavarok, látászavarok létrejöttével is, mert az erős fény és hanghatás károsíthatja az érzékszerveket.

70 Alapszintű újraélesztés Szerzők: Marsi Zoltán, Dr. Mártai István Szakmai felelős: Dr. Mártai István Képek: Marsi Zoltán, Valics Dezső Illusztrációk: Kispál Éva Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

71 Az emberi légút felépítése Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ Forrás:

72 A légzés vizsgálata 1. légutak ellenőrzése szájüreg, garat 2. hármas érzékelés hátraszegett fej mellett hallom, érzem, látom Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

73 Alapszintű újraélesztés Ha nem reagál a beteg: Kiáltson segítségért. Fordítsa a beteget a hátára, biztosítson átjárható légutakat a fej hátraszegésével, és az áll megemelésével. Helyezze tenyerét a beteg homlokára és óvatosan hajtsa hátra a beteg fejét. A másik keze mutató és középső ujjainak hegyével emelje meg az állat, ezáltal a légutak szabaddá válnak. Amennyiben gerincsérülés gyanúja felmerül, a beteg fejét ne szegje hátra, csak állát emelje fel. Légzésleállás következett be, ha a fenti módon nem észlelünk légzést. 2 lassú, mély befúvással gondoskodjunk a légzés pótlásáról. Eszköz nélküli lélegeztetést végezhetünk szájból szájba, illetve szájból orrba. A fej – lehetőség szerinti – hátrahajtásával a nyelv hátraesése megszűntethető. A befúvásra választott légzőnyílást (száj vagy orr) felszabadítjuk.

74 Teendők •Vegyen mély lélegzetet! •Száját illessze szorosan a légzőnyílásra, hogy ne maradjon rés a beteg arca és a lélegeztető ajkai között. •Fújjon levegőt határozottan, de ne túl gyorsan a betegbe. •Fejét fordítsa oldalra, vegyen mély lélegzetet és eközben ellenőrizze, hogy a beteg mellkasa visszasüllyed-e, illetve arcával, fülével érzékelheti a betegből kiáramló levegőt. •Ismételje a folyamatot. •A befúvás kb. 2 másodpercig tart és ml levegő befúvása történik a betegbe. A látható mellkas-mozgás igazolja a lélegeztetés technikájának helyességét és a légutak átjárhatóságát.

75 További teendők Ha a légzés szabályos, normális: •Helyezze a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe. •Küldjön valakit segítségért, ha egyedül van, menjen maga. •Folyamatosan ellenőrizze a légzést!

76 Stabil oldalfektetés 2/1 1. lábak felhúzása; 2. ellentétes oldali kar csípő alá helyezése; 3. közelebbi kézfej ellentétes vállra helyezése; 4. beteg átfordítása a kialakított lábfogás és az áthelyezett kéz, felkar részének megfogásával; 5. váll kioldása; 6. fej hátraszegése, a kéz fej alá helyezése Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

77 Stabil oldalfektetés 2/2 7. alul lévő láb behajlítása, felül lévő láb kinyújtása; 8. alul lévő kéz behajlítása TILOS a stabil oldalfektetés gerincsérülés gyanúja esetén! TILOS a stabil oldalfektetés medencetörés esetén! TILOS a stabil oldalfektetés nyílt hasi sérülés esetén! Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

78 Eschmark-féle műfogás Ha a sérült mozgatása nem lehetséges. 1. A sérült feje mögé térdelünk 2. Alsó fogsorát a felső elé emeljük 3. Az állkapcsot így tartjuk Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

79 Légúti akadály eltávolítása 1. Két határozott ütés tenyérrel a lapockák közé 2. Heimlich-féle műfogás max. 3-4-szer Keressük a sérült meg a szegycsontját. Egyik kezünket szorítsuk ökölbe, másikat helyezzük rá. Határozott mozdulattal először a gerincoszlop felé, majd felfelé gyakorlunk nyomást. A műfogás fekvő sérülten is elvégezhető. Ebben az esetben a öklünket helyezzük a szegycsont alá, majd először lefelé, aztán felfelé gyakoroljunk nyomást a mellkasra. Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ A Heimlich-féle műfogás NEM alkalmazható GYEREKEKEN!

80 Légúti akadály eltávolítása gyermekeknél Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ Ha nem tudjuk kezünkkel, vagy álló helyzetben eltávolítani a légúti akadályt 1. fektessük a gyermeket combunkra, majd 2. mérjünk ütést a lapockák közötti részre

81 A keringés vizsgálata •Amennyiben a beteg nyel, magától lélegzik vagy mozog, a keringés megtartott. Ebben az esetben is, illetve ha ezek a jelek nem fedezhetők fel, a nyaki verőéren (arteria carotis) vizsgáljuk a pulzust, maximum 10 másodpercig. A carotisok lüktetése a gége mellett a nyakon kétoldalt érezhető. Ha keringés jeleit észleljük: folytassuk a lélegeztetést és kb. minden tizedik befúvás után, nagyjából percenként vizsgáljuk újra a keringést a fent leírt módon.

82 Keringés ellenőrzése Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ 1.három ujjunkat helyezzük a sérült gégéjére 2. óvatosan csúsztassuk a fejbiccentő izom előtti mélyedésig 3. enyhe nyomással tapintjuk a pulzust Tekintettel arra, hogy a vizsgálat bizonytalan a laikusok körében, fontos, hogy a beteget figyeljük és keressük a keringés un. indirekt jeleit. Ezek lehetnek a mozgás észlelés, köhögés, légzés megléte, nyelés stb.

83 Mellkas-kompressziók •Keringés hiányában a vér keringését biztosítanunk kell, ennek eszköze a mellkas ütemes komprimálása. Ennek pontos kivitelezése olvasás után nagyon nehezen sajátítható el, az alábbiakban csak az elvet ismertetjük. •A megfelelő kompressziós-hely a mellkas középvonalában a szegycsont alsó végétől kb.2 harántujjra levő területen van. • A bordaív végigsimításával keressük meg a mellcsont (más néven szegycsont) alsó szélét, majd ettől a ponttól mérek ki két harántujjnyi távolságot a szegycsonton a fej irányába. •A kompressziós erőt az egymásra helyezett tenyereinkkel közvetítjük a mellkasra úgy, hogy a mellkassal érintkező kezünk kéztövével nyomjuk össze a mellkast, ügyelni kell arra, hogy a bordákra ne fejtsünk ki közvetlen nyomóerőt, csak arra a területre a szegycsonton,amelyet kijelöltünk. •Mindkét karunk könyökizületben maradjon nyújtva a kompresszió során. Testhelyzetünk mindvégig legyen merőleges a beteg mellkasához viszonyítva, mert így elkerülhető tenyerünk elcsúszása a beteg mellkasán.

84 Végrehajtás •A mellkas összenyomásának mértéke igazodjék annak ellenállásához. • Ezután kb. 5 cm mélyen, hirtelen nyomjuk le a szegycsontot. Ez leginkább úgy sikerülhet, ha teljes testsúlyunkkal a beteg mellkasára nehezedünk, és közben vállaink függőlegesen a nyomáspont fölé esnek. A kompressziók sikere szempontjából az említett testhelyzet alapvető fontosságú. Majd ismételjük a kompressziókat l úgy, hogy két nyomás közt kezünket ne engedjük fel a beteg mellkasáról, de ne is támaszkodjunk rá a szünetekben. A kompresszió és a felengedés azonos időtartamú legyen./100/perc/ •30 kompresszió után a fej megfelelő pozícionálásával végezzünk két befúvásos lélegeztetést, majd következzen újabb 30 kompresszió. A továbbiakban tartsuk a 30:2 arányt. •A BLS-t addig szükséges folytatni, míg a beteg életjelenségeket nem mutat, a szaksegítség meg nem érkezik, vagy a segítségnyújtó el nem fárad.


Letölteni ppt "Általános elsősegély-nyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések