Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Népszavazások 2010. március 25. Albert Anna Bodnár Judit Kóródi Zsuzsa Murár Ágnes Nagy Bianka Németh Tamás Sziber Ágnes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Népszavazások 2010. március 25. Albert Anna Bodnár Judit Kóródi Zsuzsa Murár Ágnes Nagy Bianka Németh Tamás Sziber Ágnes."— Előadás másolata:

1 Népszavazások március 25. Albert Anna Bodnár Judit Kóródi Zsuzsa Murár Ágnes Nagy Bianka Németh Tamás Sziber Ágnes

2 Az előadás tartalma  Szakirodalmi áttekintés  Konkrét példa  Kutatásunk Kutatási kérdés Hipotézis Operacionalizálás Mintavétel A kérdőív  Összegzés

3 A n é pszavaz á s viszonya a k é pviseleti é s a r é szv é teli demokr á ci á hoz  A d ö nt é sek legitim á ci ó ja a parlamentarizmus al áá s á sa?  4 t é mak ö rben: Alkotm á ny-/rezsimv á lt á s Ter ü leti hovatartoz á s/ hat á rmegh ú z á s Lelkiismereti/mor á lis k é rd é sek Egy é b, konvencion á lis k ü lpolitikai k é rd é s

4 A népszavazás típusai Kötőerő/ kezdeményez ő Nép Állam (törvényhozás, állam,kormányfő ) Ügydöntő Iniciatív a (proaktív) Referendum (reaktív) Véleményező (konzultatív) Petíció Konzultatív népszavazás  Iniciatíva: hagyományos európai rezsimekben ritka  Referendum: legitimáció és felelősséghárítás  Plebiszcitum: referendum alesete, a törvényhozó testület megkerülése.

5 5 é rv a n é pszavaz á s mellett  N ö velik a d ö nt é sek legitimit á s á t  T ü kr ö zik a val ó di n é pakaratot é s a k ö zv é lem é nyt  Megval ó s í tj á k, illetve n ö velik az á llampolg á ri r é szv é telt  Inform á l ó é s politikai nevelő hat á suk van  Megteremtik az á llampolg á rok t é nyleges egyenlős é g é t.

6 A népszavazások legitimitásnövelő hatása  Új alkotmány megalkotását: közvetlenül a népnek kell szentesítenie, népszuverenitás elvének következménye  Népszavazásokon: Alacsonyabb az állampolgári részvétel  Népszavazások legitimitásnövelő hatása  Országonkénti eltérés

7 A népszavazások a valódi népakaratot és közérdeket jelenítik meg  Amerikai Egyesült Államok példája  Svájc példája – mágikus formula  Iniciatíva Svájcban  Referendum  Országos népszavazás vs. képviselőválasztás  Fordított arányosság  Népszavazás: az állampolgári nevelés legjobb eszköze

8  Népszavazások: növelhetik az ismereteket a feltett kérdésekről  Önszelekciós mechanizmus  Érdekcsoportok  Népszavazások megvalósítanák, vagy növelnék az állampolgári részvételt?  Inkompetencia

9  Az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítása népszavazásokkal nem lehetséges 1. a részvétel nem reprezentatív 2. a racionális tájékozatlanság politikai következménye 3. a napirend-meghatározás (agenda-setting) területén meglévő egyenlőtlenség.  Az inkoherenciaérv Ez azt jelenti, hogy közpolitikai kérdésekben gyakran nem határozható meg egyértelműen a nép akarata.  A konszenzusérv míg a parlamentáris demokrácia a kompromisszumkeresés, a konszenzusos kormányzás intézménye, addig a referendum közvetlen- demokratikus intézményének igen/nem döntése nem ad lehetőséget a kompromisszumra az álláspontok között.  A népakarat és a közjó a népszavazások nem feltétlenül a valódi népakaratot és a közérdeket tükrözik.  A többség zsarnoksága mindig a többség szava dönt, ez a kisebbségek jogainak elnyomásához vezethet.

10 A népszavazás és a képviseleti kormányzás összeegyeztethetősége ReferendumPlebiszcitumIniciatíva Kötőerő/ kezdeményez ő törvényhozásvégrehajtásnép Tiszta parlamentariz -mus +-- (Fél)elnöki rendszer ++- Vegyes alkotmány +++

11 Svájc a minaretek ellen  Választásunk azért Svájcra esett, mivel itt nagy hagyománya van a népszavazásnak  2009 novemberében zajlott Svájcban minaretek építésének betiltására irányuló népszavazás  A genfi és a zürichi mecsetnek van minaretje, és 2 további minaret áll építés alatt.

12 A svájci politikai rendszer  Államforma: államszövetség (konföderáció)  A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van  Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani – Svájc ezért félig-közvetlen demokráciának tekinthető.  Szövetségi Gyűlés/Parlament: Svájci Államtan ács Svájci Nemzeti Tanács Szövetségi Tanács

13 Politikai paletta  1956 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban:  2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei)  2 főt a szociáldemokraták (SPS/PSS Sozialdemokratische Partei der Schweiz)  2 főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig- Demokratische Partei)  egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei) SVP/UDC,FDP/PRD SPS/PSSCVP/PDC 2fő 1fő2fő

14 Népesség és a vallás  Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német 64% francia 19% olasz 8% rétoromán <1%  Vallások: Római katolikus 42 % Protestáns 32% Iszlám 4,5% (kb. 350 ezer fő) Ortodox 2% Nem vallásos 11% Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.

15 A novemberi népszavazás  A lakosság 57,5% a igennel szavazott a törvényre  53% részvételi arány  A 26 kanton közül csak 4 ellenezte a törvény elfogadását

16 Kutatásunk Demográfiai adatok összevetése a népszavazás eredményeivel ↓ Családi háttér és kultúra befolyása a muzulmánokkal kapcsolatos attitűdre

17 Kutatási kérdés  Milyen hatással van a társadalmi háttér a muzulmánok megítélésére – ÉS az adott népszavazás eredményére?  A muszlimok megítélése és a népszavazás eredménye között milyen a kapcsolat?

18 Hipotézisek 1. A társadalmi és családi háttér befolyásolja a kisebbségekhez való viszonyulást és annak politikai megnyilvánulását. 2. A muzulmánok általános megítélése között pozitív kapcsolat mutatható ki

19 Módszertan  Szekunder adatok – korábbi statisztikai, népszavazási adatok  Primer adatok – kérdőíves kutatás (postai/ es kiküldés)

20 Mintavétel  Reprezentativitás a fő cél  Többlépcsős mintavétel országos szinten, kantonok-népességcsoportok szerint is bontva.  A homogén sokaság elemeinek csoportjai közül egyszerű véletlen mintát veszünk, majd a kiválasztott csoportokon belül minden egyes egyedet megfigyelünk  mindezt több lépcsőben.  Etikai szabályok betartása! Anonimitás, önkéntesség, adatvédelem

21 Operacionalizálás Családi, társadalmi háttér  Iskolai végzettség (generációkra visszamenőleg)  Foglalkoztatás  Vallás (Más vallásúak, s ezért utasítják el?)  Politizálás gyakorlata a családban: részvétel, médiafogyasztás, stb.  Származás: a négy nemzet szerint

22 Operacionalizálás II. A muzulmánokkal kapcsolatos attitűd  Az adott népszavazás eredményei  Kapcsolat az iszlámmal: pl. integrálódott családtag? Baráti kör?  Szociális distancia skála  A minaretekkel kapcsolatos attitűd: támogatás vagy elutasítás és okai (mennyiben korrelál a muzulmánokkal kapcsolatos attitűddel)

23 A kérdőív I. A megítélésre vonatkozó kérdéscsoport  Részt vett-e ön a minaretekkel kapcsolatos népszavazáson? (Igen – Nem – Nem válaszol) Mennyire tartja fontos kérdésnek a minaretek építését? (Likert-skála) Mi a véleménye erről a kérdésről?  Hogy szavazott? Támogatás és elutasítás okai (esztétika – városkép; zajártalom?; vallási okok; egyéb)  Igen és nem válaszhoz képest viszonyítani a muzulmánok megítélését.

24 A kérdőív II. Részvételre és politizálásra vonatkozó kérdéscsoport  Részt szokott venni a népszavazásokon? Mi a véleménye hazája népszavazási gyakorlatáról?  Részt vesz-e általában a választásokon?  Járat rendszeresen politikai napilapokat, hetilapokat? Mely lapokat járatja?  Családjában napirenden van-e a politika? Mennyire fontos az ön családjában a politizálás? Likert-skála: Fontos – Inkább fontos – Semleges – Inkább nem fontos – Nem fontos

25 A kérdőív III. Demográfiai adatokra vonatkozó kérdéscsoport  Milyen az ön legmagasabb iskolai végzettsége? Milyen a szülei legmagasabb iskolai végzettsége?  Mi az ön foglalkoztatási szintje? Alkalmazott – középvezető – felsővezető.  Milyen szektorban dolgozik? Ipar – mezőgazdaság – szolgáltatás (további szintekre bontva) – kutatás-fejlesztés.

26 A kérdőív III. Értékrendre vonatkozó kérdéscsoport  Mi az anyanyelve? Melyik kantonban él? Melyik nemzethez sorolja magát?  Gyakorolja ön (a családja) a vallását? Melyik felekezet tagja / érzi magát közel?  Bogardus-féle szociális distancia- skála a muzulmánokra vonatkozóan

27 Bogardus-skála  Kérem, válassza ki azon osztályzásokat, amelyeknél hajlandó lenne elfogadni a muzulmán nemzetiség átlagos tagját ( nem az ön által ismert legjobb tagját és nem is a legrosszabbat). Válaszoljon első érzelmi reakciójának megfelelően!  Esetlegesen kibővíthető a négy népcsoporttal, vagy egyéb kisebbséggel Muzulmánok 1. Közeli rokonnak házasság révén 2. Közeli személyes barátként 3. Utcámban szomszédként 4. Saját foglalkozásomban munkatársként 5. Hazám polgáraként 6. Hazám látogatójaként 7. Kizárnám hazámból

28 Összefoglalás  Elvárásaink szerint mindkét hipotézisünk igazolódna, azaz a családi értékrend, a származás, a politikai kultúra meghatározza a muzulmánok megítélését, ezáltal a népszavazás eredményét is.

29 Köszönjük a figyelmet!

30 Források  Körösényi András (2009): A népszavazások és a képviseleti demokrácia viszonya. In: Enyedi Zsolt (szerk.) Népakarat dilemmái. Budapest, DKMKA  Forgács Attila (2009): Az attitűdmérés lehetőségei. In: Alkalmazott pszichológia, szociálpszichológia, munka- és szervezetpszichológia jegyzet (Forgács Attila – Kovács Zoltán – Bodnár Éva – Sass Judit). Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem    =5464&Itemid=210  ml ml    02.ece


Letölteni ppt "Népszavazások 2010. március 25. Albert Anna Bodnár Judit Kóródi Zsuzsa Murár Ágnes Nagy Bianka Németh Tamás Sziber Ágnes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések