Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Másképp is lehet… Szabó György 2008. május 8.. Lemaradtunk, pedig jól indultunk? Kiindulópontom az volt, hogy az ország lemaradóban van olyan országokhoz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Másképp is lehet… Szabó György 2008. május 8.. Lemaradtunk, pedig jól indultunk? Kiindulópontom az volt, hogy az ország lemaradóban van olyan országokhoz."— Előadás másolata:

1 Másképp is lehet… Szabó György május 8.

2 Lemaradtunk, pedig jól indultunk? Kiindulópontom az volt, hogy az ország lemaradóban van olyan országokhoz képest, amelyek hasonló, sőt, általában rosszabb feltételekkel indultak neki a piacgazdaság és a piacorientált társadalom kiépítésének, mint mi októbere és 2007 novembere között egy évet töltöttem Prágában, ahol a csehországi Sanoma ügyvezetője voltam. Mindennapos közelségbe kerültem a cseh felső- és középvezetéssel, megismertem gondolkodásmódjukat, láttam, hogyan működik a makrogazdaság, a politika. Csehország a térség legerőseb gazdasága, kulturálisan a legközelebb áll a Nyugathoz (elsősorban Németországhoz), lélekszáma pontosan megegyezik hazánkéval. A kulturális különbözőségek viszont lehetőséget adnak annak az elemzésére, hogy a két ország mégis eltérő fejlődése milyen okokra vezethető vissza Témám megválasztásakor volt egy hipotézisem, amely szerint a csehszlovák nemzeti (akkori megfogalmazásban) népgazdaság teljesítménye mindig nagyobb volt, mint a magyaré, és a két gazdaság közötti különbség (egy főre eső output-ot tekintve) nem csökkent, nem szűnt meg az utóbbi 3 évtizedben sem. Itt megálltam, és eldöntöttem, hogy leellenőrzöm a feltevés helyességét

3 Forrás: +68% +6%

4 Forrás:

5 Forrás: The Economist Intelligence Unit Limited 2008 Átmeneti csökkenés vagy lemaradás?

6 Ledolgoztuk… ? ! Az első grafikonból az látszik, hogy Magyarország fokozatosan ledolgozta hátrányát a csehszlovák illetve a cseh gazdasághoz képest, hiszen az egy főre jutó GDP-k eltérése egyre kisebb ben a cseh gazdaság 68%-kal volt erőteljesebb a magyarnál, ez 2005-re 6%-osra csökkent. Közeledésünk a cseh teljesítményhez a rendszerváltáskor gyorsult fel, tehát akkor, amikor a belső potenciál immáron megnyilvánulhatott egy eredményben, amikor a feltételek kedvezőbbekké váltak a piacgazdasági teljesítmények számára. (Ne felejtsük el, hogy a rendszerváltás előtti különbség gyakorlatilag még nagyobb Csehszlovákia csehországi részére számítva, hiszen a csehszlovák átlag tartalmazza az akkor még gyengébb teljesítményű Szlovákiáét.) A grafikonból az is látszik, hogy a magyar gazdaságpolitikai vezetésnek sikerült egy kevéssé hullámzó pályán tartania Magyarországot, míg Csehországban néhány évvel a rendszerváltás után jelentős csökkenés ment végbe, amit egy igen radikális fejlődés követett. A sokk fontosságáról, értékéről, jelentőségéről érdemes lenne a későbbiekben értekeznünk. A második grafikon azonban már jelentősebb eltérést jelent, azt mutatja, hogy az utóbbi 2-3 évben lelassult Magyarország fejlődése a csehországihoz képest. A grafikonokból tehát a látszik, hogy nem igaz az a hipotézis, hogy a magyar gazdaság nem képes a megújulásra, történelmi elmaradás ledolgozására Ez a magyar gazdaságnak viszonylag rövid történelmi időszak alatt sikerült

7 A lemaradás kockázata megvan Tehát van ok arra, hogy pozitívan lássuk az ország teljesítőképességét Magyarország mégis elérkezett arra a pontra, ahol néhány éven belül eldőlhet, hogy felzárkózik-e az EU átlagához, vagy pedig megmarad, esetleg nő a lemaradás foka. Ahhoz, hogy felzárkózzunk, a történelmi, kulturális determinációkat le kell vetnünk magunkról, és el kell szabadulnuk évszázados gondolkodási sémáktól. Európában ugyanis vannak nagyon jó példák; olyan országok, amelyeknek sikerült történelmi mélypontokból kiugraniuk. Ilyen Íroszág, Finnország és Spanyolország. Hollandia pedig arra jó példa, hogy hogyan lehet évszázadokon keresztül fenntartani egy igen erős európai pozíciót, sőt bizonyos mértékben világpolitikai szerepet játszani (ld. kormányzati, önkormányzati hatékonyság, békefenntartók nagy száma, stb.) Ha igaz az, hogy egy cég profitját a saját maga által képviselt mentalitás hozza létre, akkor egy ország profitját (GDP-jét) is az ország által képviselt mentalitás hozza létre A megoldás, a kiút keresésekor ne csak a makrogazdasági feltételek megváltoztatásában gondolkodjunk, hanem a abban is, hogy hogyan, miként tudjuk a világról alkotott sajátosan magyar gondolkodásmódot újraformálni, korszerűvé tenni A pesszimizmus sajnos már nemcsak néplélek szinten érvényesül: beült a politikai gondolkodásmódba, a politikai-gazdasági-társadalmi elemzők és a média, kisebb mértékben az üzleti vezetők megközelítésébe. Ezek a körök sokszor önigazolásukat látják a másik negatív, pesszimista hozzáállásában, és már fel sem merül bennük a pozitívumok megtalálása és képviselete.

8 Képzeljük el a legjobbat! Egy közös meggyőződés, egy helyzet, a lehetséges kiutak közös értelmezése, egy verbális szerződés arról, hogy dolgokat a jövőben bizonyos gazdasági vagy társadalmi szereplők hogyan fognak csinálni, értékkel, erővel bír. Cselekedeteinket ugyanis egy belső – sokszor nem is tudatos – meggyőződés hajtja, amihez a legkevésbé írott papír kell. Ki tud alakulni a körünkben is egy közös tudat, ami meg fogja határozni cselekedeteink irányát. A nemzeti gondolkodásmód politikai-jogi eszközökkel könnyebben és gyorsabban módosítható, alakítható, mint azt gondolnánk. Gondoljunk csak az erősebb adóhatósági eljárások mentalitásalakító hatására vagy a közlekedési szabályok esetében a zérótolerancia alkalmazásainak néhány hét alatt megnyilvánult pozitív hatásaira. A legfontosabb az lenne, hogy képesek legyünk egy modern Magyarországot vizualizálni. Egy olyan országot, amelyik a régiójában a leghatékonyabb, amelynek erősebb a regionális vagy európai kisugárzása, mint a a területéből vagy a lakosságának számából következne. Egy olyan országot, amelyiknek előkelő helyen áll a Transparency International legkevésbé korrupt országainak a listáján, és amelyik a PISA felmérésekben az élen végez. El kell tudni hitetnünk polgártársainkkal, hogy ez lehetséges, és nem kell minduntalan a középmezőnyben vesztegelni.

9 A régió nem viszonyítási alap A jelenlegi turbulens viszonyok között nagyon sok szakértő, jelenlegi és volt politikus túlnyomó többsége Magyarország számára olyan változásokat javasol, amelyek országunkat regionális viszonyrendszerbe helyezik, és azt gondolják, hogy ha a cseh, észt, román, stb. adókörülményeknél kedvezőbbeket biztosítunk, akkor megoldódik a helyzet. Nekünk más utat kell járnunk: a régióból mindenképpen ki kell tűnnünk, a régióbeli intézkedésektől eltérő utakat, megoldásokat kell válasszunk. Ez annak az elvnek a követését jelenti, ami axióma az üzletben: profit mindig a másból van, sosem abból, amit a versenytársaid csinálnak. Magyarország a nemzetközi színtéren is akkor volt a legsikeresebb, amikor kitűnt vonzerejével, privatizációs bátorságával, élenjáró jogszabályi változásaival. Ha alá akarunk kínálni regionális versenytársainknak, az csak egy regionális versenyt fog előidézni, amelyben az egész régió veszíteni fog. És ha a régió-torta kisebb lesz, akkor mindenki veszít. Ehelyett ki kell lépnünk a regionalitás gondolkodási köréből, mert visszahúz. Azt jelzi, hogy sosem tudunk jobbak lenni a régió legjobbjánál, ami viszont kevés. Nekünk Európa centrumához kell felfejlődnünk. Hollandia vajon bármikor is viszonyította magát közvetlen régiójához? Vagy Portugália, Görögország? Finnország talán, neki sikerült, és komoly európai szereplővé tudott válni. Lépjünk tehát ki egy szélesebb térbe, amelyben a viszonyítási pontok Ausztria, Finnország, Hollandia, Írország, egyáltalán az élvonal! Hagyjuk a középszert, mint viszonyítási pontot!

10 2 alapelv: kilépés és átugrás A politikai, gazdasági, közéleti szereplőknek, az értelmiségi elitnek kell legyen egy hallgatólagos megegyezése arról, hogy milyen elvek és gyakorlat mentén szeretnénk az élvonalba kerülni Magyarország működésmódját túlságosan nagy mértékben határozzák meg a földrajzi, kulturális, történelmi helyzetéből adódó aspektusok. Életünk, működésünk kulturális determinációjából ki kell lépni, vagyis gondolkodásmódunkat és cselekedeteinket hassa át az évszázados determinációből való kilépés elve, a meghaladás igénye Magyarország moistantól nem lehet már csupán saját történelmének folytatása, új történelmet kell csinálni Jó példa e tekintetben szerintem Spanyolország, amely sok évszázados örökséget haladott túl az utóbbi években (állam-egyház közeli viszonya) vagy hozott létre Európában is élenjáró gyakorlatot (hasonneműek házassága, vagy akár még a szieszta intézménye eltörlésének a megfontolása is!) A másik elv az átugrás elve, ami azt jelenti, hogy még szűkös befektetési lehetőségek esetén is azt válasszuk, ami Európában vagy a világon élenjáró, lépjünk át olyan fejlődési szinteket, amelyek most előrelépésnek tűnnek, de nem elég újak, radikálisok ahhoz, hogy ne tűnjenek el néhány év múlva. Sok ilyen kompromisszummal találkozunk ma, átgondolatlanságból, koncepciótlanságból, forrásszűkéből. (Példa erre Észtország teljes behálózásának terve vezeték nélküli internetkapcsolattal).

11 Ki tud változtatni? A politikai és az állami intézményrendszer nincs abban az állapotban, hogy az átfogó változásokat koncepcionálja és végigvigye, mint volt-van ez Írország esetében, ahol a politika a változások konstruktív szereplője volt. A politikai paletta újrarendeződése minden bizonnyal felpezsdítené a helyzetet, bár az erre legesélyesebb tematikának, a zöld mozgalmak megerősödésének esélye jelenleg kicsi Fel kell merüljön a civil szféra szerepe, de történelmi hagyományaink okán jelenleg kizárt a civil szereplők olyan nagyságrendű, erejű fellépése, ami társadalmi mélységű és igényű változásokat eredményezne. Magam két olyan társadalmi réteget látok, amelynek lenne háttere nagy horderejű változások elérésére: ez az üzleti vezetők köre (politikai nézeteiktől függetlenül) és a nők társadalmi rétege. A női társadalmi réteg esetében abból indulok ki, hogy a gazdaságot, sőt, a társadalom intellektuális felét, a mikroegységeket, családokat egyre inkább a nők döntései viszik előre. Ma már széles szakirodalma van a női fogyasztó döntési mechanizmusának, annak, hogy egyre több maszkulin jellegű termék kiválasztásában is részt vesznek a nők (pl. gépkocsi). Ma már több nő tanul felsőoktatási intézményben, mint férfi, és sorolhatnám.

12 A gazdaság mint országalakító erő Az eddiginél sokkal erősebben kell nekünk, vállalatvezetőknek a tudatában lenni, hogy ahogyan vezetjük a cégeinket, abból fog kijönni a magyar gazdaság, sőt bizonyos mértékben a társadalom működésmódja A cégvezetők egy nagyjából egységes tudással, tapasztalattal rendelkező réteget alkotnak. Ismerik a külföldi élenjáró külföldi gyakorlatokat, olyan értékrendet képviselnek, amely sok elemében előremutató tartalommal bír az ország számára. Anyagi források fölött rendelkeznek, saját cégeikben viszonylag nagy önállósággal a belső kultúra, működésmód tekintetében. Megvannak a megfelelő szervezeteik arra, hogy éljenek a jó értelemben vett nyomásgyakorlás eszközeivel Politikai nézeteiktől függetlenül könnyen megszervezhető közöttük a kommunikáció Érdekükben áll egy új Magyarország létrehozása, hiszen egy korrektebben, hatékonyabban, tisztességesebben működő gazdaságban és társadalomban eredményesebben lehet az üzleti folyamatokat is menedzselni Összességében egy viszonylag egységes társadalmi szereplői csoportól van szó, jelentős potenciállal, de jelenleg alulszervezettséggel

13 Üzlet - politika és közélet Deklaráljuk, hogy az üzleti szféra elvárja a politikai- és államgépezettől, hogy hatékonyan működjön. Az üzlet ugyanis megtermeli az állam működésének anyagi alapjait, s úgy vélem, a gazdasági szféra részéről a politikai gépezet működésének hatékonysága érdekében kifejtett nyomás eddig gyenge volt Másfelől ne hangsúlyozzuk túl a politika szerepét a makrogazdasági fejlődésben (sokan nem csupán hivatkozva használják a politikát arra, hogy saját balsikereiket megmagyarázzák?) Az országra nézve nagyon káros, hogy a társadalom alulértékeli a politika funkcióját, általánosítja negatív fejleményeit, minden politikust korruptnak tart, stb. Fel kell lépnünk azért, hogy a társadalom a politikát a maga fontos helyén kezelje, és hogy az kerüljön ki a sematizálás örvényéből. Felelősségünk a cégeink működéséért azonban nemcsak az üzleti területen fontos. Ugyanilyen fontos az általunk irányított cégeket kis társadalmi entitásoknak tekinteni. Olyanoknak, amelyekben a legfejlettebb kultúra érvényesül, ahol nincs önsajnálat, a külső tényezőkre való hivatkozás, a politika lenézése, nincs rövidlátó szemlélet, nincs a munkavállalót emberi kompromisszumokra kényszerítő, adott esetekben megalázó kultúra, nincs mutyizás Hanem korrekt emberi viszonyok vannak, teljesítményorientáltság, tisztességes eszközökkel folytatott verseny

14 Másképp is lehet…, de ha nem… Optimistán Nem a megoldást várva Saját területünket jól menedzselve Értékalapon Nem régió-viszonylatban, hanem élenjáró-viszonylatban Egyébként a jelenlegi válságjelek igazi krízissé fejlődhetnek, de egy mélyebb válság pozitív következménye egy katartikus, de végre tartalmi, esszenciális megújulás lehet


Letölteni ppt "Másképp is lehet… Szabó György 2008. május 8.. Lemaradtunk, pedig jól indultunk? Kiindulópontom az volt, hogy az ország lemaradóban van olyan országokhoz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések