Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HOGYAN CSOPORTOSÍTHATJUK A TÉRKÉPEKET, AVAGY MELY FÁN TEREM A TÖMEGTÉRKÉP? 2006. december 12. Hidas Gábor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HOGYAN CSOPORTOSÍTHATJUK A TÉRKÉPEKET, AVAGY MELY FÁN TEREM A TÖMEGTÉRKÉP? 2006. december 12. Hidas Gábor."— Előadás másolata:

1 HOGYAN CSOPORTOSÍTHATJUK A TÉRKÉPEKET, AVAGY MELY FÁN TEREM A TÖMEGTÉRKÉP? december 12. Hidas Gábor

2 A prezentáció első része kérdések és észrevételek felvetése Faragó Imre „Tömegtérképek” című előadásához. A fekete hátterű diák Faragó Imre prezentációjából átvett részek. A fekete hátterű diákon a vörössel, valamint a fehér háttérben fekete betűvel kiemelt részek a saját észrevételeim. A bordó hátterű diák saját, egykori előadásom részei. Ezek egy része a „hagyományos” csoportosítás összefoglalása, a többi a térképek csoportosítására vonatkozó saját álláspontomat mutatja. Budapest, Hidas Gábor

3 Más tudományok is használják a „tömeg” szót a sok, sokféle, nagy mennyiségű, általánosító fogalom kiterjesztésére. Részlet a Magyar Nagylexikon idevágó címszavaiból: Tömegdráma [irodalom], Tömeges megtorlás [hadászat], Tömeggyártás [ipar] Tömegirodalom [irodalom], Tömegkommunikáció [pszichológia], Tömeglélektan [pszichológia], Tömegpusztító fegyver [hadászat], Tömegtakarmány [mezőgazdaság]. Tömegtérképek ( , Faragó Imre előadása)...a tömegeknek, a széles olvasóközönségnek szóló térképek… Más tudományokhoz hasonlóan szükséges bevezetni a kartográfiában is, a széles felhasználói rétegeknek nagy mennyiségben készülő térképek gyűjtőnevét. Valóban tömegtermék-e a térkép?

4 Topográfiai térkép: A méretaránynak megfelelő teljességű és pontosságú, nagy és közepes méretarányú általános földrajzi térkép, amely terepálláspont-meghatározáshoz és az embernek a terepen végzett tevékenységéhez szükséges adottságokkal rendelkezik. Korográfiai térkép: Kisméretarányú térkép, amely a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázolja. Általános térképek: A Föld felszínét az általános tájékozódás céljából ábrázolják. Az ábrázolás részletességétől függően különülnek el a topográfiai (M=1:500–1: ) (1:10 000–1: ) és a korográfiai (M=1: nél kisebb) térképek. E térképeket minden esetben alaptérképből, kartográfiai úton vezetik le, szerkesztésük fotogrammetriai adatok felhasználásával kartográfiai módszerrel is készülhet. A topográfiai térképeket az 1:500–1: méretarányban nem kartográfiai úton vezetik le. Általános térképek / tematikus térképek

5 A XX. század végétől élesen elkülönültek a földmérési és topográfiai térképeket készítő és a más céllal készülő térképeket előállító műhelyek Ez az elkülönülés már sokkal korábban, és többször megtörténik 1. XIX. század vége bécsi Katonai Földrajzi Intézet – III. katonai felmérés (1869–1887), IV. katonai felmérés (1896-tól) Gönczy Pál, Kogutowicz Manó, Magyar Földrajzi Intézet 2. II. világháború után Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézete Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Geodéziai és Térképészeti Vállalat (Budapest, Pécs) Kartográfiai Vállalat A XX. század végétől az üzleti célú polgári kartográfia válik sok ágra, de a különböző műhelyekben készülő térképek fajtái gyakorlatilag azonosak.

6 A legnagyobb tömegben készülő és a vásárlók által leginkább használt térképek egy részét korográfiai térképeknek tekintik, míg más részüket a mérvadó szakirodalom inkább tematikus térképeknek minősíti. Korográfiai térkép (M=1: nél kisebb) Kisméretarányú térkép, amely a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázolja. Ki tekintheti az alábbi térképeket korográfiai térképeknek? Tájfutó, turista, vizisport, város, navigációs Valóban vásárolnak a tömegek tematikus térképeket? Tematikus térképek Azok a térképek, amelyek a földfelszínre vonatkozó tárgyak és jelenségek minőségi és mennyiségi jegyeit mutatják be. Amikor a térkép az ábrázolt elemek szerkezetét, funkcióit, belső tulajdonságait, tehát az elem vagy tárgy minőségét szemlélteti, akkor jellege inkább a tematikus térkép irányába tolódik el.

7 A térképkiadványok körében e két nagy csoport (általános és tematikus térképek) vegyesen jelentkezik. Kialakult az általános és a tematikus térképek nagy családja között egy olyan határterület, amelybe tartalmi szempontból átmeneti jellegű, de jelkulcsuk alapján valójában markánsan elkülönülő térképtípusok tartoznak. Egy részük általános térkép, egy részük tematikus térkép, ugyanakkor közös bennük, hogy a mindennapi felhasználók, a tömegek vásárolják, a napi tájékozódásában közvetlenül hatalmas szerepük van. Ezek azok a térképek, amelyek a mindennapi élet területén hatalmas térhódítással jelentkeznek. Ha jelkulcsuk alapján markánsan elkülönülnek, hogyan sorolhatók egy csoportba? Nem egy részük általános és egy részük tematikus, hanem részleteikben tartalmaznak az általános és a tematikus térképekre is utaló jegyeket. Ez azonban szinte minden térképre elmondható. Nem feltétlenül vásárolják tömegek ezeket a fajta térképeket. Valóban nőtt ezeknek a térhódítása, vagy csak Magyarországon is kialakult az elmúlt másfél évtizedben a térkép kereskedem?

8 Kialakult az általános és a tematikus térképek nagy családja között egy olyan „határterület”, amelybe tartalmi szempontból átmeneti jellegű, de jelkulcsuk alapján valójában markánsan elkülönülő térképtípusok tartoznak. Egy részük általános térkép, egy részük tematikus térkép, ugyanakkor közös bennük, hogy a mindennapi felhasználók, a tömegek vásárolják, a napi tájékozódásban közvetlenül hatalmas szerepük van. Kialakult? Mikor? Mindegyiket vásárolják mindennapi felhasználók? Hány főtől tömeg a tömeg? Milyen céllal, kinek készül a tömegtérkép? A felsorolt térképek nem az általános és tematikus, hanem a topográfiai és tematikus között helyezkednek el (korográfiai térképek).

9 A topográfiai térképek, a tömegtérképek és a tematikus térképek kapcsolati sémája Mi a kapcsolat alapja? Méretarány? Felfogható-e ilyen lineárisnak?

10 A tömegtérképek jelkulcsának távolodása a topográfiai térképi jelkulcstól és a jellemző méretarányok Valóban távolodnak a topográfiai méretaránytól? TÁJFUTÓ Sprint: 1:4 000 – TURISTA 1:10 000– VÁROS 1:5 000– AUTÓ 1: – TÖRTÉNELMI >1:5000 A tájfutó, a turista és a vízisport térképek jelkulcsa valóban markánsan elkülönül? Az ábra szerint nem!

11 Topográfiai- (háttér-) adatok + tematikus- (cél-) adatok. A jelkulcs létrehozásában fontos szempont a topográfiai adatok ábrázolásbeli hasonlósága vagy különbözősége a topográfiai térképek adott jelkulcsi elemének ábrázolási megoldásaihoz képest. A tömegtérképeket az különíti el a tematikus térképektől, hogy jelkulcsuk tartalmának nagyobbik része topográfiai adat, ugyanakkor olyan tematikus jellemzőket is tartalmaznak, amely miatt az ábrázolás túlmutat a korográfiai térképek egyensúlyi bemutatásán. A tömegtérképek jelkulcsa Közigazgatási térképek Navigációs térképek Közlekedési térképek Történelmi térképek

12 A tömegtérképek együttes tulajdonságai: (1) A tömegtérképek alapját legtöbbször a topográfiai térképek képezik. (minden térkép alapját topográfiai térkép képezi) (2) A tömegtérképek jelkulcsának gyökere a topográfiai térképek jelkulcsa (történelmi térképek?), térképtípusonként eltérő mennyiségű tematikus tartalommal és jellegében tematikus ábrázolással. (3) A tematikus tartalom a nagyobb méretarányokban a topográfiai jellemzők részletes ábrázolási követelménye miatt kevesebb (navigációs térképek?), de nem törvényszerű, hogy a méretarány csökkenésével a tematikus tartalom növekszik. (4) Az egyes térképtípusoknál a tematikus- és a topográfiai jelkulcsi elemek besorolásuktól függően változnak. Ugyanazon térképi fogalom egyik térképtípusnál tematikus, másutt topográfiai is lehet. Egy tematikus elem hogyan lehet topográfiai? (5) A közvetlen terepi tájékozódásra szolgáló típusok (kézitérképek) mindegyikénél elkülöníthető egy optimális méretarány-tartomány (M opt ). Az ennél kisebb méretarányú ilyen típusú térképet áttekintő jellegűnek nevezzük.

13 (2) Turistatérkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amelyről a különböző módon folytatott (gyalogos, kerékpáros, sítalp) túrázás szempontjából fontos terepi tájékoztató jelzések közvetlenül leolvashatók. Mopt = 1:20 000–1: –– (KÖZVETLEN TEREPI) TÁJÉKOZÓDÁST SZOLGÁLÓ TÉRKÉPEK –– (3) Vízisport-térkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amely az álló- és folyóvizeket, mint közlekedésre és sportolásra alkalmas közeget felületként ábrázolja, a közlekedést és a sportolást segítő adatok kiemelt feltüntetésével. Mopt = 1:10 000–1: (1) Tájfutó térkép Olyan közvetlen terepi tájékozódást szolgáló nagy- és nagyobb közepes méretarányú térképtípus, amely a terepelemeket sajátos jelkulccsal olyan részletességgel ábrázolja, amely a terepen futósebesség mellett is szembetűnő a versenyző számára. Mopt = 1:10 000–1:30 000

14 A turistatérképek típusai A turistatérkép aszerint, hogy milyen túramódot folytató olvasónak készül már alapvető különbözőségeket mutathat. E különbségek elsősorban a méretarány megválasztásában, illetve a jelkulcs egyes elemcsoportjainak hangsúlyozásában nyilvánulnak meg. a) Valódi turistatérkép (nyári túratérkép): e típus a gyalogos túrázó számára készül, az ő igényeit kell kielégítenie. Ezért kivágata elsősorban kistájcsoport, méretaránya a turistatérképek optimális méretarány-tartományába kell essen. b) Télisporttérkép (téli túratérkép): e típus a természetbeni téli sportok gyakorlásának térképe. Megcélzott olvasóközönsége a sítalpon való túrázást (sífutást) és kisebb mértékben a szánkózást folytató természetjáró. A télisporttérkép általában a nyári túratérképek párjaként jelenik meg, sajátos jelkulccsal. Méretaránya és kivágata a nyári túratérképekével azonos, de jelkulcsának turisztikai tartalma attól teljesen eltérő. c) Kerékpáros turistatérkép: a kerékpáros túrázás térképe. Mivel a kerékpár a túrázó számára már a gyalogosénál nagyobb távolságok megtételét teszi lehetővé, ennek a kivágatban érvényre kell jutnia, így a nagyobb kivágat méretaránycsökkenést is eredményezhet. A kisebb méretarány (1: körüli) azonban nem közvetlen velejárója ennek az altípusnak. d) Autós turistatérkép: kifejezetten autósok számára készülő térkép, amely méretaránya és kidolgozottsága miatt sokszor már áttekintő turistatérképnek is minősíthető. (Idegenforgalmi autóstérkép, inkább autótérkép, mint turista) e) Szabadidőtérkép: jelkulcsának tekintetében a várostérképek és a turistatérképek ötvözetét képezik. A szabadidőtérkép általában a nagyobb települések rekreációs környezetéről készülnek. A SZABADIDŐ ÉRTELMEZÉSÉTŐL FÜGG!

15 (4) Várostérkép Olyan nagy- vagy közepes méretarányú közvetlen tájékozódást szolgáló térképek, amelyek a települések belterületi (lakóterületi) részét mutatják be és ábrázolásmódjuk elsősorban a közlekedésre alkalmas közterületek kiemelését, valamint a település életében fontos objektumok feltüntetését célozza meg. Mopt = 1:10 000–1: –– (KÖZVETLEN TEREPI) TÁJÉKOZÓDÁST SZOLGÁLÓ TÉRKÉPEK –– (5) Autótérkép (autóstérkép) Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló térképtípus, amelynek segítségével két objektum közötti, autóval járható, legrövidebb közút, az útminőség figyelembe vételével leolvasható. Mopt = 1: –1: (6) Navigációs térképek A terepen (közlekedési eszköz fedélzetén) használható, pontos mérésekre és navigációs célú szerkesztésekre alkalmas térképkiadványok. A navigációs térkép alapkövetelménye a szögtartóság. Mopt = 1: –1:

16 ( 7) Általános földrajzi térképek Olyan közepes és kisméretarányú térképek, amelyek egy adott terület mind természeti-, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással. –– NEM A TEREPEN HASZNÁLT TÉRKÉPEK –– (8) Igazgatási térképek családja Olyan közepes vagy kis méretarányú térképek, amelyek a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, valamint a igazgatási funkciókkal ellátott objektumokat ábrázolják. ( 9) Közlekedési térképek családja Olyan, bármilyen méretarányú térképek, amelyek a megfelelő közlekedési tematika (út, vasút, tömegközlekedés) jellemzőit ábrázolják valamilyen szempont szerinti bemutatásban. A közlekedési térképek egy olyan térképcsalád, amelyen belül specifikusan válnak el a különböző közlekedési tematikát nagy részletességgel bemutató típusok. Típusok: 1) Úttérképek, 2) Tömegközlekedési térképek

17 (10) Történelmi térképek Elmúlt korok természetföldrajzi, igazgatási-hatalmi-politikai, gazdasági, közlekedési szerkezetét, migrációit és csapatmozgásait mutatják be. Minden olyan térkép történelmi térkép, amelynek vonatkozási ideje letűnt korra vagy időpontra vonatkozik, de térképi megjelenítése a modern kartográfiai ábrázolásmóddal történik. A történelmi térképek egy része kartográfiai értelemben besorolható valamelyik tömegtérkép térképtípusba. –– NEM A TEREPEN HASZNÁLT TÉRKÉPEK ––

18 a) Földrajzi történelmi térkép: céljában elsődlegesen az elmúlt időszak, kor természetföldrajzi viszonyainak ábrázolása szerepel. Ábrázolási megoldásaiban legtöbbször a hipszometrikus domborzatábrázolás és a növényzeti fedettség dominál. Az előbbi esetben egy általános földrajzi, vagy természetföldrajzi térkép, letűnt időállapotra vonatkoztatva, az utóbbi pedig legtöbbször a növényzeti övezetesség és a népesedési viszonyok kapcsolatát ábrázolja. Az ábrázolt terület tekintetében, általában természetföldrajzi nagytáj-, földrész-, föld méretű kivágatokkal jelenik meg. Ennek következtében a méretarány a milliós tartományokban van. A történelmi térképek típusai A) Korográfiai történelmi térképek Földrajzi történelmi térkép = Visszadatált általános földrajzi térkép Földrajzi háttér változását bemutató térkép (természeti folyamatokat bemutató tematikus térkép)

19 b) Közigazgatási történelmi térkép: céljában elsődlegesen egy terület elmúlt időszakának közigazgatási viszonyait ábrázolja. Külső megjelenésében legtöbbször nem kelti történelmi térkép benyomását, annak voltát csak a vonatkozási idő és az idődinamika mutatja meg. Az ábrázolt terület tekintetében, általában állam-, kontinensrész-, földrész-, föld méretű kivágokkal jelenik meg. Méretaránya ritkán a százezres, inkább a milliós tartományokban van. Közigazgatási történelmi térkép = Visszadatált igazgatási térkép Esemény- vagy politikatörténeti térkép (politikai, jogi közigazgatási tematikus térkép)

20 c) Áttekintő történelmi várostérkép: célja egy település szerkezetének, elmúlt korban, korszakban lévő állapotának bemutatása. Külső megjelenésében várostérkép tematikájú, áttekintő jellegét az e térképtípus esetében a szokatlanul kis méretarány, amely néhány tízezres tartományban van, és a sokszor kicsi kivágat adja. Az ábrázolt terület, általában egy a mai értelemben vett városrészt mutat be. Áttekintő történelmi várostérkép = Visszadatált áttekintő várostérkép Településtörténeti térkép (társadalmi folyamatokat bemutató tematikus térkép)

21 d) Közlekedési történelmi térkép: célja egy adott terület, általában ország vagy földrész közlekedési fejlődésének bemutatása. Leggyakrabban vasúti térkép, időbeni fejlődési szakaszokra bontva. Méretaránya legtöbbször a milliós tartományokban van. Közlekedési történelmi térkép = Visszadatált közlekedési térkép Gazdaságtörténeti térkép (gazdaságföldrajzi tematikus térkép)

22 e) Valódi (klasszikus) történelmi térkép: célja legtöbb esetben egy terület valamely időszakban történő hadmozgásainak bemutatása. Ehhez elsősorban a mozgásvonalak módszerével történő hadmozdulat bemutatások szükségesek, de más kartográfiai módszerekkel egy térképen bemutatja az elfoglalt és visszafoglalt területeket (felületi módszer), a terület településviszonyait (jelmódszer), a közigazgatási viszonyokat, közlekedési viszonyokat stb. Tehát e típus sokszor egy komplex bemutatását adja az ábrázolt területnek, amely komplexitásban nagy jelentőséggel bír a hadmozdulatok, népmozgások ábrázolása. Az ábrázolt terület lehet országrész-, ország-, kontinensrész-, földrész-, föld méretű. A méretarány legtöbbször milliós nagyságrendű. Valódi történelmi térkép = IGAZI történelmi térkép Hadtörténeti térkép (katonai tematikus térkép)

23 f) Csatahelyszínek topográfiai vázlata: külső megjelenésében egy közepes vagy nagy méretarányú vázlatrajz, ahol a földrajzi háttér minimális, előtérben erősen nagyobbítva és reprezentálva a szemben álló felek hadállásainak és csapatmozgásainak ábrázolása áll. Csatahelyszínek topográfiai vázlata = Visszadatált topográfiai térkép Hadtörténeti térkép (katonai tematikus térkép)

24 A topográfiai térképek, a „tömegtérképek” és a tematikus térképek kapcsolati sémája Faragó Imre előadása alapján TOPOGRÁFIAI TÁJFUTÓ TURISTA VÁROS VIZISPORT NAVIGÁCIÓS KÖZLEKEDÉSI AUTÓ (korográfiai) IGAZGATÁSI ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI (korográfiai) TÖRTÉNELMI TEMATIKUS TÉRKÉPEK

25 A térképek csoportosítása („hagyományos”) Ábrázolt dimenziók szerint SÍKTÉRKÉPEK Dombortérképek Föld- és éggömbök Méretarány szerint Földmérési alaptérképek 1:500–1:4 000 (nagy) Topográfiai térképek 1:10 000–1: (közepes) Földrajzi térképek <1: (kicsi) Készítés módja szerint Felméréssel készült (alap)térkép Szerkesztett (levezetett) térkép Tartalom szerint Általános térképek Tematikus térképek Történelmi térképek Cél szerint Tájékozódási térképek Navigációs térképek Oktatási térképek Tájékoztatási térképek Tervezési térképek Eredményközlő (kutatási) térképek Reklámtérképek Tárgyak vagy jelenségek ismérvei alapján Kvantitatív Kvalitatív Statikus Dinamikus Ábrázolt témák mennyisége és kölcsönhatása alapján Analitikus Komplex (komplex-analitikus) Szintetikus

26 Általános térképek Tematikus térképek (szaktérképek) A földfelszínre vonatkozó tárgyak és jelenségek minőségi és mennyiségi jegyeit mutatják be. Történelmi térképek Az elmúlt korok politikai, társadalmi–gazdasági szerkezetét szemléltetik Sárga szín=szaktérkép A térképek csoportosítása tartalom és cél alapján („hagyományos”) Topográfiai térképek A méretaránynak megfelelő részletességű és pontosságú, a felszínt egységes jelkulccsal ábrázoló, a terep értékeléséhez, valamint mérési feladatokhoz alkalmas térkép. (M=1:10 000–1: ) Tájékozódási térképek Topográfiai térképek Tájfutó térképek Turistatérképek Vízisport-térképek Várostérképek Autótérképek Korográfiai, avagy a földfelszínt szemléltető térképek Kis méretarányú térkép, amely a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázolja. (M=1: nél kisebb) Tájékozódási térképek (Autótérképek) Navigációs térképek Tájékoztatási térképek Általános földrajzi térképek Igazgatási térképek Közlekedési térképek

27 A térképek csoportosítása Ábrázolt dimenziók szerint SÍKTÉRKÉPEK Dombortérképek Föld- és éggömbök Méretarány szerint Nagy 1:500–1:5 000 Közepes 1:10 000–1: Kicsi <1: Készítés módja szerint Felméréssel készült (alap)térkép Szerkesztett (levezetett) térkép Tartalom szerint A földfelszínt szemléltető térképek Topográfiai térképek Alkalmazott térképek Általános földrajzi térképek Tematikus térképek Navigációs térképek Tudományos térképek Térinformatikai adatbázisok Funkció szerint Tájékozódási térképek Tájékoztatási térképek Felhasználói cél szerint Katonai térkép Sport térkép Idegenforgalmi térkép Közlekedési térkép Oktatási térkép Tervezési térkép Eredményközlő (kutatási) térkép Reklámtérkép Plakáttérkép Sajtótérkép ÁLTALÁNOS SZEMPONTOKEGYEDI SZEMPONTOK

28 Tematikus térképek A földfelszínre vonatkozó tárgyak minőségi és mennyiségi jegyeit, természeti és társadalmi jelenségek tulajdonságait, funkcióit és szerkezetét mutatják be. Földmérési térképek (M=1:500–4 000) Ingatlannyilvántartás alapja Topográfiai térképek (M=1:10 000–1: ) A méretaránynak megfelelő részletességű és pontosságú, a felszínt egységes jelkulccsal ábrázoló, a terep értékeléséhez, valamint mérési feladatokhoz alkalmas térkép. Topográfiai térképsorozatok Földrajzi térképek (M=1: nél kisebb) Földrajzi szemléletet tükröző, a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázoló, kisméretarányú térkép. Világtérképművek Hegy- vízrajzi térképek Tájtérképek Történelmi térképek Az elmúlt korok politikai, társadalmi–gazdasági szerkezetét szemléltetik (Politika-, had-, gazdaság-, népesség-, település-, kultúr-, művelődés-, vallástörténet) Alkalmazott topográfiai térképek (M=1:5 000–1: ) A mindennapi életben, közvetlen terepi tájékozódásra alkalmas, levezetett, főleg topográfiai térkép. Tájfutó térképek Turistatérképek Vízisport-térképek Várostérképek Autótérképek Útvonaltervező térképek GPS-térképek A földfelszínt szemléltető térképek (felszínrajzi vagy korográfiai térképek) A földrajzi elemek egymáshoz való térbeli viszonyát ábrázolják. Természeti folyamatok térképei Társadalmi folyamatok térképei A jelen társadalmi–gazdasági szerkezetét szemléltetik (Igazgatási térképek is) Tudományos térképek (M=1:≈5000–nél kisebb) Különböző tudományágak adatai alapján a földfelszín jelenségeit vagy a Föld felszínén közvetlenül nem észlelhető jelenségeket ábrázolnak. Közlekedési térképek (M=1: nél kisebb) Földrajzi háttéren, a Föld felszínén közvetlenül nem észlehető, a tájékozódáshoz szükséges adatokat, ábrázolnak, vagy tartalmaznak. Navigációs térképek (Légi és vízi navigációs térkép) Út- és vasúttérképek Tömegközlekedési térképek

29 choros=vidék, tájgrapho=leírni chorographia=tájleírás Az oikumené részeinek térképezése (Ptolemaiosz: Geográfia) Egyes országok, tartományok ábrázolása (Georg Joachim Rheticus 1514–1574) A térképkészítés (vagy Földképkészítés) matematikai módszereiről szóló tan. Mint nagy területekkel összefoglalóan foglalkozó tan, a topográfia ellentéte. (Pallas, Révai) Topográfia: helyrajz, valamely terület (ország, vidék, helység) leírása; a Föld felszínének és alakzatainak felmérésével, helyi meghatározásával és ábrázolásával foglalkozó tudományág. (Idegen szavak szótára) Kétféle értelmezési lehetőség 1.Általában a földfelszín bemutatása 2.A földfelszín egy nagyobb részének, darabjának bemutatása Korográfia

30 Tájékozódási térképek Általános tájékozódás céljából ábrázolják a földfelszínt. Bemutatják a földfelszín objektumainak egymáshoz viszonyított helyzetét, segítik az eligazodást közöttük, alkalmasak arra, hogy segítségükkel egy pontból eljussunk egy másik pontba. A földrajzi elemek egymáshoz való térbeli viszonyát ábrázolják (az általános tájékozódás céljából). Tájékoztatási térkép A földfelszín általános képét, vagy tárgyak, jelenségek tulajdonságait, valamint folyamatokat mutatnak be térképi háttéren tájékoztatás, megismerés, információ átadás céljából. A földfelszínre vonatkozó tárgyak minőségi és mennyiségi jegyeit, természeti és társadalmi jelenségek tulajdonságait, funkcióit és szerkezetét mutatják be (tájékoztatás, információ átadás céljából).

31 Tematikus térképek Topográfiai térképek (M=1:10 000–1:50 000) Alkalmazott topográfiai térképek (M=1:5 000–1: ) Közlekedési térképek (M=1: nél kisebb) A földfelszínt szemléltető (korográfiai) térképek Tudományos térképek (M=1:≈5000–nél kisebb) Felméréssel készült (alap)térképek Szerkesztett (levezetett) térképek Topográfiai térképek (M=1:50 000–1: ) Tájékozódási térképek Tájékoztatási térképek TARTALOM SZERINT CÉL SZERINT KÉSZÍTÉS MÓDJA SZERINT Tudományos térképek (tematikus felmérési térképek) (M=1:500–1:5 000) Földrajzi térképek (M=1: nél kisebb) Földmérési térképek (M=1:500–1:4 000) Tájékoztatási térképek

32 A térképek csoportosítása JELKULCSRA KONKRÉT HATÁST NEM GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISMÉRVEK CSOPORTJA Tartalom szerint A földfelszínt szemléltető térképek Tematikus térképek Készítés módja szerint Felméréssel készült (alap)térképek Szerkesztett (levezetett) térképek Funkció (szerepkör) szerint Tájékozódási térképek Tájékoztatási térképek JELKULCSRA KONKRÉTAN HATÓ EGYEDI ISMÉRVEK CSOPORTJA Méretarány szerint Nagy 1:500–1:5 000 Közepes 1:10 000–1: Kicsi <1: Felhasználói cél szerint Katonai térképek Sport térképek Idegenforgalmi térképek Oktatási térképek Tervezési térképek Eredményközlő (kutatási) térképek Reklámtérképek Sajtótérképek A JELKULCS ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ISMÉRVEK CSOPORTJA Ábrázolt témák mennyisége és kölcsönhatása alapján Analitikus Komplex (komplex-analitikus) Szintetikus Tárgyak vagy jelenségek ismérvei alapján Kvantitatív Kvalitatív Statikus Dinamikus


Letölteni ppt "HOGYAN CSOPORTOSÍTHATJUK A TÉRKÉPEKET, AVAGY MELY FÁN TEREM A TÖMEGTÉRKÉP? 2006. december 12. Hidas Gábor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések