Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága Szalayné Sándor Erzsébet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága Szalayné Sándor Erzsébet."— Előadás másolata:

1 A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága Szalayné Sándor Erzsébet

2 :17 2 A nyelvhasználat korai szabályozása - Ókor – a körülmények által meghatározott szokás majd szokásjog - Középkor - az 1545-ös tridenti zsinat szabályoz először jogi kötőerővel - Újkor – a nyelvhasználat jogi értelemben is felértékelődik – - A modern államszervezet számára konstitutív tényezővé válik a nyelv - A hatalomgyakorlás egyik eszköze – Richelieu – első politikus, aki tudatos nyelvpolitikát folytat

3 :17 3 Kötelező nyelvhasználat - Egy adott nyelv tudatos előtérbe helyezése – más nyelvek háttérbe szorítása, megtiltása - Homorú-domború viszony: az állam nyelvpolitikai aktivitása – kisebbségi nyelvek használatára irányuló társadalmi és politikai aktivitás - Államonként eltérő jogi szabályozás – ha egyáltalán

4 :17 4 A nyelvhasználat jogi szabályozhatóságát befolyásoló tényezők jellemzői - Nem statikus determinánsok - Hanem dinamikus, önmozgással rendelkező tényezők - Tehát relatívak – térben és időben is meghatározottak - Egymásra ható tényezők – helyzettől függően - kiolthatják vagy erősíthetik egymás hatását.

5 :17 5 A befolyásoló tényezők (1) - Történelmi előzmények - Beszélt nyelvek száma és aránya - Az állam nemzetközi helye és szerepe - Belpolitikai kényszerhelyzetek (presztízs-politizálás) - A kisebbségi nyelvek anyanemzeteinek nemzetközi helye és szerepe - Az állam és társadalma gazdasági és szociális állapota

6 :17 6 A befolyásoló tényezők (2) - Államforma és az ebből adódó államszervezési modell - Az állam nemzetközi és szupranacionális szövetségi rendszerekhez való tartozása - Az univerzális és regionális nemzetközi jog releváns forrásai - Az állam részvétele hard law és soft law-jellegű nemzetközi dokumentumok kidolgozásában és működtetésében – különös tekintettel a jóhiszeműség és lojalitás követelményére

7 :17 7 A befolyásoló tényezők (3) - Alkotmány és a releváns alsóbb szintű jogszabályok belső összhangja – a jogalkalmazás hatékonysága - Belső jogrendszer és az intézményrendszer alkalmassága arra, hogy a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeket és politikai ígéreteket az állam betartsa - Pszichológiai klíma az állam lakosságának körében

8 :17 8 Definíciók - Nemzetközi jogi norma nem tiltja és nem kötelezi az államot arra, hogy hivatalos nyelve legyen vagy éppen ne legyen - Nemzeti nyelv – hivatalos nyelv – államnyelv - nincs egységes tartalmú meghatározás - Van viszont nemzetközi jogi norma a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelmére - Ezért a belső és nemzetközi jogi szabályozást illetően is igen nagy a bizonytalanság - A lehetséges megoldások is igen széles skálán mozognak

9 :17 9 Miért szabályoz(zon) az állam? 1. Az állam és állampolgára közti kommunikáció biztosítása 2. A hatalomgyakorlás és a vezető szerep biztosítása 3. Az identitás kifejezése és megőrzése 4. A sokszínűség megőrzése A jogi szabályozás intenzitása, eszközrendszere, szankciórendszere a fentiek függvénye.

10 :17 10 Evidencia A jog alkalmatlan arra, hogy minden élethelyzetet – pl. a nyelvhasználatot – teljes spektrumban szabályozza. Főként ha a szabályozás a természetesen kialakult körülményekkel ellentétes magatartásra kívánná kötelezni az érintetteket. (Pl. Bismarck – német BGB)

11 :17 11 Ki és milyen célból szabályoz? A nyelvhasználat szabályozása legtöbbször az uralkodó politikai többség döntése. Cél: minden esetben a nyelv védelme – akár a többségi, akár pedig a regionális vagy kisebbségi nyelv A szabályozás kétirányú lehet: 1. Az állammal szembeni védelem – a nyelvhasználat szabad megválasztásának joga érdekében 2. Az állam általi védelem – a nyelv fennmaradása, megóvása, fejlesztése érdekében

12 :17 12 A nyelvhasználat megválasztásának joga (1) - Európai alkotmányos hagyományok alapértéke - Az ember legbelsőbb személyiségi jogainak szerves része - Szorosan összefügg az emberi méltósággal - Számos nemzetközi szerződés kifejezetten rendelkezik róla - Számos esetben pedig a szokásos jogértelmezési módszerekkel felszínre hozhatók a jogalkalmazók által és számára

13 :17 13 A nyelvhasználat megválasztásának joga (2) - Az ET és az EU tagállamai egy jogközösség tagjai - Bizonyos jogi kategóriák – főként az alapjogokkal együtt értelmezve – már nem tisztán és kizárólag állami, vagyis eseti politikai döntések függvényei - A nyelvhasználat szabályozását érintő ilyen kategóriák pl.: közélet, közérdek, diszkrimináció tilalma, arányosság, egyenlő bánásmód elve, stb. - Kontrollszervek – európai szintű bírói testületek – Emberi Jogok Európai Bírósága + Európai Közösségek Bírósága – saját joghatóságukat egyre kiterjesztőbben értelmezik

14 :17 14 Mi várható el az államtól a nyelvi szabályozás során? 1. A kommunikáció horizontális és vertikális színterei (magánélet – közélet) közötti egyensúly fenntartása 2. Ne avatkozzon bele szükségtelenül és aránytalanul állampolgárainak magánéletébe – pl. ne korlátozza vagy ne tiltsa a nyelvhasználathoz való jog gyakorlását. Miért? Mert nincs olyan legitim cél amely a leginkább személyiségfüggő kommunikációs eszköz, a nyelv, és azon belül is az anyanyelv használatához való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását igazolhatná.

15 :17 15 A lecke, amire a történelem tanította az államokat A nyelv – élő, önmozgással rendelkező, sokféle meghatározottság következtében – folyamatosan változó természetes jelenség hasonló a természeti környezet sok más szereplőjéhez. Csak igen alacsony hatásfokkal igazolja vissza a mesterséges/emberi beavatkozást és jogi irányítást.

16 :17 16 A lecke, amit még tanulniuk kell az államoknak Az állampolgárok közt csak akkor lehet tényleges egyenlőség a nyelvhasználatban – és ezzel együtt a mindennapi életben, ha egyetlen állampolgárnak sem kell az anyanyelvén kívül más nyelvet azért megtanulnia, hogy alapvető állampolgári jogaival élhessen. - Államalkotó többség számára – evidens - De! A kisebbséget is megilleti – ezt a tudatot kell még tanulnia számos államnak.

17 :17 17 Az állam szerepfelfogása a nyelvhasználat szabályozása során (1) 1. Joggal tart igényt arra, hogy a mindennapi ügymenet során meghatározza a használható nyelvet – az egyértelmű kommunikáció érdekében – de csak a működéséhez feltétlenül szükséges és elégséges mértékben. 2. Ezen azonban egyértelműen túlmutat egy adott nyelv (államnyelv) piedesztálra emelése a jog eszközével. 3. A közéletben való nyelvhasználat alkalmazási körének kiterjesztése a magánéleti nyelvhasználatra – természetellenes és szükségtelen

18 :17 18 Az állam szerepfelfogása a nyelvhasználat szabályozása során (2) 1. A közéletben való nyelvhasználat alkalmazási körének kiterjesztése a magánéleti nyelvhasználatra – természetellenes és szükségtelen 2. Arra utal, hogy az állam félreértelmezi és túlértelmezi saját szerepét 3. Félreérti általánosan és speciálisan is a jogi szabályozás alkalmasságát és hatékonyságát hasonló élethelyzetekre

19 :17 19 Lex perfecta vagy lex imperfecta? Tipikusan lex imperfecta – típusú jogszabályok a nyelvhasználatot rendező (belső) jogi normák. Lex imperfecta = nélkülözi a szankcióval való fenyegetést – a belátáson, az önkéntes jogkövetésen alapuló jogalkalmazásban bízik. Szokatlan és meglepő pl.: - a kötelező nyelvhasználat pénzbírsággal való kikényszerítése önmagában és a magánélet számos területén - a kötelező nyelvhasználat költségeinek természetes személyekkel való megfizettetése

20 :17 20 Nemzetközi hard law és soft law szabályok Az általános nemzetközi jogi normákból levezethető: - A nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználata - A megkülönböztetés-mentes bánásmód kötelezettsége - A kisebbségi nyelvek fejlesztése és bátorítása - Az elbátortalanítás tilalma Forrás: nemzetközi szerződések, nemzetközi szervezetek ajánlásai, szomszédos államok alapszerződései

21 :17 21 Az EU mint jogközösség szerepe a nyelvhasználat szabályozásában 1. Az EU – Nizza óta – speciális szakpolitikaként kezeli a nyelvpolitikát – a tagállamokkal megosztott hatáskörben lévő kulturális politika részeként. 2. Többek között az egyenlőséget, a demokráciát, a jogállamiságot – a Lisszaboni Szerződés révén már kifejezetten az emberi méltóságot és az emberi jogok részeként a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is (ergo a nyelvhasználatukat) az Unió alapértékeinek nevezi (EUSz 6. cikk/LSz után a 2. cikk). 3. Tervbe veszi az Unió alapjogi chartájának kötelezővé tételét, amely 22. cikkében eleve elismeri a nyelvhasználat szabadságát. 4. Az Unió fentiekben jelzett alapértékeinek súlyos és tartós megsértése esetére kilátásba helyezi az adott állam EU-tagságából eredő jogainak (pl. tanácsbeli szavazati jogainak) felfüggesztését is – az erre a célra létrehozott eljárás szerint (EUSz 7. cikk). (ld. az ún. Ausztriával szembeni szankciók kérdését – 2000/2001)

22 :17 22 Zárszó A jogalkotói szándék egyre inkább felismeri, hogy a kisebbségi nyelv az általános kulturális örökség és egyúttal az állampolgári tényleges egyenlőség része. Ezzel ellentétes jogi normák kivételesek és nemzetközi jogi szempontból aggályosak, a jogalkalmazás ill. végrehajtás szempontjából pedig kétségesek.

23 :17 23 Koľko jazykov vieš, toľkokrát si človekom. Ahány nyelven tudsz, annyi ember vagy. (Szlovák közmondás) (Az Európai Bizottság által a többnyelvűség ösztönzésére kiadott keretstratégia mottója, 2005)


Letölteni ppt "A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága Szalayné Sándor Erzsébet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések