Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezettudatos menedzsment és eszközei a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban ÖSSZEFOGLALÁS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezettudatos menedzsment és eszközei a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban ÖSSZEFOGLALÁS."— Előadás másolata:

1 Környezettudatos menedzsment és eszközei a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban ÖSSZEFOGLALÁS

2 E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO vagy EMAS dokumentumok által leírt környezetközpontú irányítási rendszerekkel (továbbiakban KIR). Épp ezért kiemelten szükséges tisztázni a környezettudatos szervezetirányítás és a tisztább technológiák közötti különbségeket is. A környezettudatos irányítás az az alapvető megközelítés, amelynek gyakorlati eszközei a KIR, illetve a technológiák.

3 A KIR képezi ugyan a külső fél által történő tanúsítás alapját, de megléte nem egyenlő a környezetközpontú szervezetirányítással. A valóságban az eredmény azon múlik, hogy a KIR-t bevezető szervezetek és tanácsadók működő, 'élő' rendszer kiépítésére törekednek, vagy csak a tanúsítás minimum követelményeit akarják teljesíteni. Ezért kell ennek az elveit a döntési rendszerbe is mélyen beágyazni.

4 A leggyakoribb hiba a környezettudatos irányítás összetévesztése a környezetközpontú irányítási rendszerekkel (KIR), mivel KIR csak a rendszert jelenti, mely megkönnyíti a környezettudatos irányítás működését. A KIR tehát egy gerinc, egy eszköz, mely az egész kezdeményezést vezeti, ám konkrét intézkedések nélkül (például a technológia átalakítása) nem sokat ér.

5 Azt hihetik a szervezetek, hogy az ISO vagy más hasonló tanúsítvány megszerzése önmagában megoldja minden környezeti problémájukat, pedig erről szó sincsen. Az ISO rendszer kialakításakor ugyanakkor arra kell törekedni, hogy minél átfogóbb legyen, az említett területeken minél pontosabb segítséget nyújthasson.

6 A vezetők szerepe alapvető a KIR bevezetésének sikerességében. Ha a hivatali vezetők csak szavakban vannak elkötelezve a környezetközpontúság, a környezetközpontú irányítás felé, akkor a KIR a legjobb esetben is csak papíron fog létezni. Ezért az első feladat az, hogy a rendszer bevezetését kezdeményező vezető egyöntetű elkötelezettséget, s ha lehet lelkesedést alakítson ki a vezetőségben.

7 A gyakorlati tapasztalatok szerint a KIR bevezetésére a legalkalmasabb a projektforma, mely a hivatalban jó esetben nem idegen. Jellemzője, hogy időben meghatározott a lefutása és külön csoportot hoznak létre végrehajtására. Kezdetkor tehát meg kell határozni a projekt tárgyát, kezdetét és határidejét, a végrehajtást végző csoportot és annak vezetőjét, aki rendszeresen tájékoztatja a hivatalvezetést és az illetékes önkormányzatot.

8 A csoport tagjainak kiválasztásánál figyeljünk a sokszínűségre, mert a KIR bevezetése sokrétű szakértelmet és képességet igényel. Fontos tehát, hogy a csoport minél több területet legyen képes átfogni. A környezeti hatások felmérése például főleg mérnöki szakértelmet igénylő feladat, maga a rendszer kiépítése talán a közgazdászokhoz áll közel, míg a jogszabályok felméréséhez és figyelemmel kíséréséhez jól jón a jogi végzettség. A minőségügyi szakemberek a dokumentáció során válhatnak hasznos csoporttaggá.

9 Lényeges, hogy a rendszeralkotó szakemberek szava döntő lehessen, és ez a kérdéskör sem ér semmit, ha legalább a megadott kereteken belül nem a hozzáértés diktatúrája uralkodik. A projekt megtervezésénél nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogyan harmonizálható a KIR a meglévő irányítási rendszerekkel, például a pénzügyi nyilvántartással, a minőségbiztosítási vagy informatikai rendszerrel, ne legyen ütközés, ellentmondás.

10 A környezeti politika megfogalmazása önkéntes folyamat, de ennek ellenére, ha már egyszer elszánták magukat mellette, akkor fenntartandó, számon kérhető a vezetéstől, ezért az tulajdonképpen a fenntartási időszak alatt adja tanúbizonyságát az igazi elkötelezettségének. Éppen ezért még a projekt indítása előtt tisztában kell lenni a döntési és a döntő szint (szakma és a választottak) akaratának összhangjával.

11 A felmérés feladata, hogy megállapítsa a szervezet működésének környezeti hatásait az adott helyzetben. Készíthetőek anyag- és energiamérlegek, vagy egy átfogóbb öko-mérleg is. A bemenő és kimenő hatásokat általában a környezeti elemek szerint célszerű felmérni. Ehhez ad fogódzkodót az EMAS rendelet 1/C része.

12 A bejövő és kimenő hatások leírása (input / output mérleg) statikus és dinamikus részekből áll: Az előbbi a rendszer határait nem átlépő hatásokat foglalja magában, a talaj, az épületek, a berendezések, de idetartozik a járműpark is. A dinamikus részben kapnak helyet a rendszer határait átlépő anyag- és energiamennyiségek.

13 Fel kell mérni az adott környezetvédelmi intézkedéssel kapcsolatos jogszabályokat, illetve azokat az előirányzatokat, melyek a tervben foglaltaknak és a tanúsítási elvárásoknak megfelelnek. A vonatkozó jogszabályoknak a felelősök által könnyen elérhető formában kell lenniük, gondoskodni kell a változások folyamatos nyomon követéséről is.

14 A környezeti program tartalmazza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek segítségével elérhetőek a szervezet környezetvédelmi céljai. Ezek azok a pontok, ahol a „gerinchez” tartalom is kapcsolódik. A környezeti program alapvetően az alábbiakat írja le: számszerűsített részcélok határidőkkel az előbbiek eléréséhez szükséges intézkedések a végrehajtásért felelős személyek a megvalósításhoz rendelkezésre álló erőforrások.

15 Fontos transzparensen tisztázni a környezetvédelmi megbízott és környezetvédelmi vezető feladatköre közötti különbségeket! Röviden itt csak annyit: míg a környezetvédelmi megbízott alkalmazását törvény írja elő, addig a környezetvédelmi vezető inkább a szervezet önkéntes, stratégiai vagyis a KIR-be tartozó feladatait koordinálja. Fontos a döntési és döntésképesség harmóniája. Ha nem egy személy birtokolja a projekt kapcsán ezeket, akkor viszont megértő kommunikáció kell a különböző személyek között!

16 Az öko-kontrolling kifejezés az irányítási rendszer azon részét írja le, mely információt biztosít a környezeti kérdések folyamatos tervezéséhez és ellenőrzéséhez az irányítás minden szintjén, azaz öko-folyamaturalás. A módszer a legtöbb szervezetnél még embrionális formában van vagy úgy sem, különös tekintettel a közszolgálati szférára. Még az iparban is csak bimbózik hazánkban ez a kezdeményezés, pedig az jellemzően a közszolgálat előtt jár.

17 Az öko-mérleg már összetettebb, más oldalról közelíti meg az átfogó és rendszerszerű ökológiai gyenge pont elemzést. Ez a rendszer négy kimutatás segítségével vizsgálja a szervezet környezeti hatásait és beszámolóit: működési kimutatás termékvonal kimutatás eljárási kimutatás telephely kimutatás

18 Működési kimutatás: minden bevitt anyag - nyersanyagok, segédanyagok, beszerzett feldolgozott anyagok. Megfogható és nem megfogható szennyezési kibocsátások - folyékony, légnemű, szilárd hulladék, zaj, energiaveszteség. Minden olyan produktum, vívmány, fizikai létező, mely a hivatal működése kapcsán létesül a településen.

19 A termékvonal kimutatás (életciklus elemzés) Ez a kimutatás az adott használati eszközök és vívmányok környezeti hatásairól ad számot az életciklus egyes szakaszaiban: a nyersanyag kitermelése, a beszállítás, a feldolgozási folyamatok és az elosztás alatt, valamint a fogyasztást követő szakaszokban (hulladék ártalmatlanítás). Ezt a módszert gyakran nevezik 'bölcsőtől a sírig' vagy 'bölcsőtől a bölcsőig' megközelítésnek is.

20 Az eljárási kimutatás (input-output elemzés): Itt az anyagok és az energia bevitelét illetve kibocsátását elemzik a hivatal működése során, lebontva azt az egyes folyamatok és részterületek szintjére. Ez elsősorban termelő vállalatokra értelmezhető fogalom, de a közszolgálati szektor is értheti magára, mint hatásfokkal kapcsolatos mérőszámokat az egyezőség árával kapcsolatban.

21 A telephely kimutatás a telephelye(ke)n (hivatal, intézmények) végzett tevékenységek és az itt megjelenő tényezők közül veszi szemügyre azokat, amelyek környezeti szempontból számottevőek, de a fenti elemzésekben még nem fordultak elő. Kitér a terület használatára, az épületekre, a szennyezett talajú területekre, leltárra, infrastruktúrára, anyagfelhasználásra és az adminisztratív osztályokra. Bár egy gyárhoz képest elenyésző, egy iskolának is jelentős környezeti terhelése van.

22 Meg kell határozni tehát a megfelelő mérőszámokat is a tervezés során, hogy a folyamat megfelelő kontroll alatt állhasson a végrehajtáskor. A vezetőknek a környezetvédelem és a fenntarthatóság vizsgálata valamint javítása idejére jogosultságaikat delegálni kell legalább részben a projekt vezetőjére, hisz csak így lehet hatékony az egész folyamat, így történhetnek konkrét lépések, melyek által a kezdeményezés több lesz puszta elvnél.


Letölteni ppt "Környezettudatos menedzsment és eszközei a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban ÖSSZEFOGLALÁS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések