Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetmenedzsment rendszerek. A Környezetirányítási Rendszerek kiépítése, dokumentálása, működtetése. Auditálás. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetmenedzsment rendszerek. A Környezetirányítási Rendszerek kiépítése, dokumentálása, működtetése. Auditálás. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."— Előadás másolata:

1 Környezetmenedzsment rendszerek. A Környezetirányítási Rendszerek kiépítése, dokumentálása, működtetése. Auditálás. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2 Motiváció Elkötelezettség és politika Tervezés Bevezetés és működés Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Átvizsgálás és javítás ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

3 KIR bevezetésének előfeltétele Tőke Vezetői elkötelezettség Kommunikálás a belső és külső érdekelt felekkel

4 Motiváció Külső tényezők: A vállalkozás közvetlenül érintett a közbeszerzési eljárásokban, ahol a pályázati kiírásokban már találkoztak az ISO 9001 rendszerkövetelmény mellett az ISO tanúsítvány igényével (még nem kizáró, csak pontnövelő tényezőként); A vállalkozás nagy megrendelői (építőipari, gyógyszeripari nagy és multinacionális vállalatok stb.) esetenként már rendelkeznek tanúsított KIR rendszerrel és beszállítói követelménnyé válhat; A szigorodó környezetvédelmi követelményeknek (jogszabály és hatósági ellenőrzés oldalról egyaránt), illetve a hazai környezetvédelmi jogszabályoknak teljes körű megfelelés; Állami támogatás igénybevétele az ISO rendszerkiépítésre

5 Motiváció (folytatás1) Belső tényezők: A vállalatok döntő részénél több éve (esetenként 4-6 éve) működő (jól működő!) ISO 9001 minőségirányítási rendszer van. Ezen rendszer továbbfejlesztése, illetve integrálása az ISO szabvánnyal a továbblépés lehetősége a belső rendszer szempontjából; Az irányítási rendszerek iránt elkötelezett vezetés, amely a cégérték növelő, image-javító lehetőséget is lát a tanúsított környezet- irányítási rendszerben, ill. felismerte az érdekelt felek ez irányú elvárásait; A vállalkozás tevékenységeinek környezetvédelmi átvilágítása, szabályozása. Teljeskörű megfelelés a mindenkor érvényes jogszabályi követelményeknek (jogkövető magatartás).

6 A KIR bevezetésének folyamata az ISO es szabvány alapján 1. Alapelv: Elkötelezettség és politika A szervezet határozza meg környezeti politikáját és biztosítsa elkötelezettségét a KIR-e iránt. 2. Alapelv: Tervezés A szervezet készítsen tervet környezeti politikájának végrehajtásához. 3. Alapelv: Bevezetés és működés A rendszer hatékony bevezetésének érdekében a szervezet fejlessze ki azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, amelyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és az előirányzatok eléréséhez szükségesek.

7 A KIR bevezetésének folyamata az ISO es szabvány alapján (folytatás1) 4. Alapelv: Mérés és értékelés A szervezet mérje, kísérje figyelemmel és értékelje ki a környezeti teljesítést (teljesítményt!). 5. Alapelv: Átvizsgálás és javítás A szervezet vizsgálja át és folyamatosan javítsa környezetközpontú irányítási rendszerét abból a célból, hogy általános környezeti eredményei javuljanak.

8 1. Alapelv: Elkötelezettség és politika A vezetőség elkötelezettsége: a vállalat tevékenységeinek, termékeinek, szolgáltatásainak környezetközpontú irányítását javítsák. A kezdeti környezeti állapot felmérésének folyamatát és eredményeit dokumentálni kell és meg kell határozni a KIR kiépítésének súlyponti területeit. A környezeti politika lefektetésének felelőssége általában a szervezet felsővezetőinek vállán nyugszik. Amint elkészül, nyilvánosságra kell hozni (sajtó stb.)

9 1. Alapelv: Elkötelezettség és politika (folytatás1) Vezetőség elkötelezettsége Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a megfelelő módon kiépített KIR hozzájárulhat: –A nyersanyag- és az energiaköltségek csökkentéséhez; –A környezetszennyezési bírságok és az ártalmatlanítási kiadások leszorításához; –A környezetvédelmi jogszabályok betartásához; –Új, környezetbarát termékek kifejlesztéséhez; –A dolgozó elégedettségének javításához. Miután megalapoztuk a vezetőség elkötelezettséget, és tisztáztuk a KIR céljait és a bevezetés előnyeit, tájékoztatnunk kell a dolgozókat ezekről és a tervezett lépésekről, hiszen mindezek tőlük is többletenergiát, odafigyelést és közreműködést kívánnak.

10 1. Alapelv: Elkötelezettség és politika (folytatás2) Projekt előkészítése A KIR bevezetésére legalkalmasabb forma a projekt. A projektnek időben meghatározott a lefutása, és külön csoportot hoznak létre végrehajtására. Ebben a szakaszban meg kell határozni a projekt tárgyát, kezdetét, határidejét, tagjait, felelőst kell kijelölni a munka koordinálására és a vezetőség tájékoztatására. A felkészítők szerepe: az elkötelezettség kialakítása, a rendszerkiépítés elején és a bevezetés során a vezetői, munkatársi képzések (projekt csoport képzése is), a megfelelő KIR megbízott kinevezése. A Környezeti politika és a célok ismertetése, továbbá ezek oktatása a munkatársaknak fontos eleme a rendszernek.

11 2. Alapelv: Tervezés A KIR-nek a tervezéssel kapcsolatos elemei: Környezeti tényezők feltárása, a hozzájuk tartozó környezeti hatások kiértékelése; Jogszabályokban felsorolt követelmények; Környezeti célokat és előirányzatokat; Környezeti terveket és irányítási programot.

12 2. Alapelv: Tervezés (folytatás1) A bejövő és a kimenő hatások elemzése Fő célja, ahogy megállapítsa szervezet működésének környezeti hatásait adott helyzetben. Felállíthatunk, pl. a szennyezés-megelőzési programok alapját is képező anyag- és energiamérlegeket, vagy egy átfogó öko- mérleget. A bemenő és kimenő hatásokat általában a környezeti elemek szerint célszerű felmérni. A szükséges adattípusok meghatározása és az adatgyűjtési eljárások kialakítása az első lépés! Meglévő adatok összegyűjtése, valamint mérések, vizsgálatok elvégzése, megbeszélések lefolytatása A bejövő és kimenő hatások leírása (input/output mérleg): –Statikus rész: a rendszer határait át nem lépő hatásokat foglalja magában: a talaj, az épületek, berendezések. –Dinamikus rész: a rendszer határait átlépő anyag- és energiamennyiségek.

13 2. Alapelv: Tervezés (folytatás2) A KIR csoport kiértékeli a megszerzett adatokat, melyet jelentésbe foglal, és eljuttat a felső és közép vezetőknek. A részletes vizsgálat eredményeinek tükrében szükséges lehet az eredeti környezeti politika módosítása, melyre a KIR-csoport tehet ajánlatot a felső vezetésnek.

14 2. Alapelv: Tervezés (folytatás3) A környezetvédelmi célok kitűzése A pontos környezeti politika és az első hatásvizsgálat alapján a KIR-csoport megfogalmazza az adott telephely vagy egység környezeti céljait, amihez egy ellenőrző listát használ. A célok komolyságát és végrehajthatóságát számszerűsített érvekkel szüksége alátámasztani. A környezeti célokról elsősorban saját munkatársainkat, dolgozóinkat kell tájékoztatnunk. nyilvánosságra kell hozni

15 2. Alapelv: Tervezés (folytatás4) A környezeti program Konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a szervezet környezetvédelmi céljai elérhetők. A környezeti program az alábbiakat tartalmazza: –Számszerűsített részcélokat a határidőkkel –Az előbbiek eléréséhez szükséges intézkedéseket –A végrehajtásért felelős személyeket –A megvalósításhoz rendelkezésre álló erőforrásokat

16 3. Alapelv: Bevezetés, működtetés A környezeti politikájának megvalósításához és céljainak eléréséhez szükséges megfelelő emberi, technikai és pénzügyi forrásokat meg kell határozni és rendelkezésre kell bocsátani. A KIR hatékonyságának biztosítása végett elemeit úgy kell tervezni vagy átalakítani, hogy összekapcsolhatók legyenek a már meglévő irányítási elemekkel, rendszerekkel (pl. az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszerrel), a hatékonyságot biztosító feladatkört megfelelő hatáskörrel, hozzáértéssel és erőforrásokkal rendelkező, tapasztalt személy(ek)re vagy funkcionális részleg(ek)re célszerű bízni; minden alkalmazott legyen felelős feladatkörén belül a környezeti eredményekért.

17 3. Alapelv: Bevezetés, működtetés (folytatás1) A felső vezetésnek kulcsszerepe van a környezeti tudatosság kifejlesztésében és az alkalmazottak ösztönzésében azáltal, hogy közvetíti feléjük a szervezet környezeti értékeit és elkötelezettségét a környezeti politika iránt; elismerésben részesíti őket a célok az előirányzatok eléréséért. Az ismeret, szaktudás és a képzés fontos szerepet tölt be a bevezetés során. Megfelelő képzésről kell gondoskodni a környezeti politika, célok és előirányzatok teljesítéséhez a szervezet minden szintjén. (az alkalmazottak megismerjék a jogszabályok követelményeit, a belső elvárásokat és folyamatosan erősödjön környezettudatos szemléletük)

18 3. Alapelv: Bevezetés, működtetés (folytatás2) A megvalósítást segítő tevékenységek közül a következőket szükséges kiemelni: Kommunikáció és jelentések: a KIR figyelemmel kísérésének, auditjainak és vezetőségi átvizsgálásának eredményeit közöljük azokkal, akik a szervezeten belül az eredményekért felelősek; A KIR dokumentációja: a működési folyamatokat és eljárásokat megfelelően dokumentálni kell és naprakész állapotban kell tartani; Működés szabályozása: a rendszer bevezetése akkor válik teljessé, amikor a szervezet működési eljárásokat és szabályozásokat hoz létre és tart fenn annak biztosítására, hogy környezeti politikája, céljai és előirányzatai megvalósulhassanak; Felkészültség és reagálás a vészhelyzetekre: terveket és eljárásokat kell készíteni annak biztosítására, hogy a szervezet megfelelően reagáljon a váratlan eseményekre, környezeti balesetek/vészhelyzetek kezelésére.

19 3. Alapelv: Bevezetés, működtetés (folytatás3) Dokumentáció A dokumentálandó folyamatokról az ISO és az EMAS részletesen rendelkezik. A dokumentációs rendszer központi eleme a kézikönyv (A KIR Kézikönyv pontos tartalmát a KIR-csoport határozza meg, de felépítésénél célszerű az ISO fejezeteit alapul venni), ezt egészítik ki a különböző szükséges nyomtatványok, bizonylatok. A dokumentáció lehet írott anyag, de ölthet elektronikus formát is. Összeállításuk főbb szempontjai: –A dokumentumok folyamatos napra készen tartása –Az érintett osztály, funkció vagy tevékenység részére a hozzáférhetőség biztosítása –Rendszeres felülvizsgálat, ellenőrzés –A dokumentumok rendelkezésre állása a szükséges helyeken –A lejár anyagok bevonása, lecserélése.

20 3. Alapelv: Bevezetés, működtetés (folytatás4) A KIR szabályozása : –önálló vagy az ISO 9001 kézikönyvbe integrált Környezetirányítási kézikönyvben, –eljárás utasításokban, –Környezetvédelmi szabályzatban, ill. –havária tervekben kerül kidolgozásra, jóváhagyásra és elosztásra. Ahol működő minőségirányítási rendszer van, ott a dokumentációkezelés a meglévő rendszer kiegészítésével, módosításával történik (pl. közös eljárás-utasítások, munkaköri leírások, alvállalkozói szerződések kiegészítése környezetvédelmi tartalommal stb.). Fontos, hogy a tevékenységek egyes környezeti elemekkel kapcsolatos követelményei is szabályozásra kerüljenek. A vonatkozó érvényes jogszabályok kigyűjtése, értelmezése, ill. a változások nyomon-követésére módszer kidolgozása, bevezetése alapvető a KIR működtetéséhez.

21 3. Alapelv: Bevezetés, működtetés (folytatás5) Felülvizsgálatra kerülnek a beszállítók, alvállalkozók környezeti hatásai, szükség szerint ez irányú kötelezettségeiket szerződésben kell rögzíteni (pl. építőipari kivitelezés alvállalkozói a munkaterületen stb.). Az érdekelt felekkel (hatóságok, lakosság, megrendelők, önkormányzat stb.) történő kommunikáció

22 3. Alapelv: Bevezetés, működtetés (folytatás6) Felkészültség és reagálás a vészhelyzetekre A nem üzemszerű működések környezeti kockázatait is vizsgálni kell, illetve ezek elhárításához havária terveket kell kidolgozni, melyet az érintett munkatársakkal folyamatosan oktatni szükséges, ill. ezeket, minden éves hatótényező felülvizsgálatkor szükség szerint aktualizálni. A munkatársi felelősségek, környezetvédelmi feladatok a munkaköri leírásokban kerülnek rögzítésre

23 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység A KIR kialakítása során szükséges egy olyan rendszer létrehozása is, amely: –a mérésre, –figyelemmel-kísérésre, –az eredmények célokkal történő összehasonlítására fókuszál mind az irányítási rendszerek, mind a működési folyamatok körében. Ez tartalmazza annak értékelését is, hogy a teljesülés megfelel-e a rá vonatkozó környezeti jogszabályoknak és szabályzatoknak. A mérést jelzőrendszerek kialakítása, mérőszámok segíthetik, melyek jelzőinek objektíveknek, ellenőrizhetőknek és reprodukálhatóaknak kell lennie.

24 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (folytatás1) A mérések, auditok és egyéb átvizsgálási folyamatok tapasztalatait, a levont következtetéseket dokumentálni kell, és meg kell állapítani, hogy milyen helyesbítő és megelőző tevékenységek beindítására van szükség. A feljegyzések megfelelő kezelése szintén döntő tényező a KIR sikeres bevezetése szempontjából. A KIR auditjait rendszeresen el kell végezni, hogy megállapítsák, megfelel-e a rendszer a szabványban és a belső követelményekben megfogalmazott kritériumoknak. (az audit gyakoriságát a szervezet működésének jellege, annak környezeti szempontjai és potenciális hatásai határozza meg).

25 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (folytatás2) A környezeti auditok végrehajtása A környezeti audit fő célja a KIR objektív, rendszerszemléletű és dokumentált felülvizsgálata. Ez a környezeti teljesítmény megítélésének legfontosabb eszköze. Az audit céljai lehetnek: a meglévő KIR értékelése a rendszer alkalmasságának vizsgálata a környezeti politika megvalósítására a megfogalmazott környezeti célok elérésének felmérése a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok teljesítésének vizsgálata a gazdaságilag megvalósítható legjobb rendelkezésre álló technológia alkalmazásának felmérése a környezeti politika megvalósítása érdekében.

26 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (folytatás3) Az auditot belső vagy külső szakemberek végezhetik. Lényeges az auditcsoport függetlensége és szakmai hozzáértése. Alapja lehet a KIR kézikönyv vagy az EMAS1/C melléklet. –Az audit az auditot végző csoport, a KIR-csoport és a vezetőség nyitó ülésével kezdődik. Itt egyeztetik az audit lefolyását főbb vonalakban. Tisztázzák az audit folyamán használandó eszközöket is (interjúk, látogatások, dokumentációk vizsgálata). Eredményét írásban rögzíteni kell. Az auditcsoport ezután ajánlásokat készít, majd megvitatja azokat a cégvezetéssel. Az eredmények alapján audit jelentést kell készíteni, majd végrehajtani a nem megfelelőségek helyesbítését, javítását. Általában évenként kell elvégezni, de célszerű lehet ennél gyakrabban is.

27 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (folytatás4) Az ellenőrzési tevékenységet a rendszernek két irányból kell szabályozni és dokumentálni: –Az egyik a jogszabályi követelményekből adódó adatszolgáltatási, mérési, nyilvántartási, végrehajtási feladatok elvégzésének, a telephely megfelelőségének ellenőrzése (Éves környezetvédelmi ellenőrzési terv, telephelyi bejárások). –A másik oldala az ISO szabvány és az ez irányú belső szabályozások követelményeinek megtartása, melyet belső auditokkal ellenőriznek (Éves belső audit terv).

28 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (folytatás5) Fontos, hogy a rendszerbevezetés első éveiben a belső auditok rendszeresen elosztva, az egész évet és a teljes szervezetet lefedjék !!! A környezetvédelmi ellenőrzések (hatósági vagy belső) eltéréseinek, a bejelentéseknek a kezelése, a hiba okok meghatározása és kiküszöbölése (helyesbítő tevékenység) szabályozottan kell történjen és a bevezetett intézkedésekkel javulnia kell a környezeti teljesítménynek. A kitűzött célok, KIR programok ellenőrzése, értékelése jellemzően a KIR megbízott feladata, aki erről folyamatosan tájékoztatja a vezetést.

29 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (folytatás6) A környezeti nyilatkozat összeállítása és tanúsítása Az ISO rendszer a KIR tanúsítását (akkreditált tanúsítóval!) írja elő, míg az EMAS környezeti nyilatkozat tanúsítását teszi kötelezővé. Környezeti nyilatkozatot az auditcsoport az egyes auditok után állít össze. Célja a nagyközönség tájékoztatása a vállalat környezeti hatásairól, környezetvédelmi erőfeszítéseiről.

30 Az EMAS rendelet az alábbi tartalmi elemeket írja elő: A vállalat tevékenységének leírása az adott telephelyen Az érintett tevékenységhez tartozó minden lényeges környezeti kérdés felmérése A szennyező anyagok kibocsátására, a hulladékok keletkezésére, a nyersanyagok felhasználására, az energia- és vízfogyasztása, a zajra és más lényeges környezeti szempontokra vonatkozó adatok összefoglalása A környezeti teljesítményt befolyásoló más tényezők A vállalat adott telephelyén végrehajtott környezeti politikája, programja és irányítási rendszere A következő nyilatkozat beadásának határideje Az akkreditált környezeti tanúsító neve.

31 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (folytatás7) A környezeti nyilatkozat összeállítása és tanúsítása A nyilatkozatot elkészülte után környezeti tanúsítóval kell átvizsgáltatni és hitelesíttetni. A tanúsító ellenőrzi, hogy a kiépített KIR megfelel-e a követelményeknek, ill. a leírtak a valóságban is működnek-e. Ha nem tapasztal hiányosságokat, vagy a vállalat a talált hibákat kijavítja, akkor a tanúsító igazolja a nyilatkozatot (vagy a KIR-t). A tanúsítást mindkét rendszer szerint a vállalat felhasználhatja külső kapcsolataiban. Ugyanakkor tilos a tanúsítást termékeinek reklámozásához vagy azok csomagolásán alkalmazni.

32 4. Alapelv: Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (folytatás8) Környezetközpontú irányítási munkacsoport A projekt itt hivatalosan befejeződik, a KIR-csoport viszont tovább folytathatja működését, például környezetközpontú irányítási munkacsoportként.

33 5. Alapelv: Átvizsgálás és javítás Vezetőségi átvizsgálás A szervezet vezetőségének megfelelő időközönként, széleskörűen át kell vizsgálnia a KIR-t, hogy biztosítsa annak folyamatos megfelelőségét és hatékonyságát. A folyamatos javítás úgy valósul meg, hogy a környezeti eredményeket folyamatosan kiértékelik a környezeti politikában, célokban és előirányzatokban vállaltakkal szemben, hogy megkeressék és fejlesszék lehetőségeit.

34 5. Alapelv: Átvizsgálás és javítás (folytatás1) A vezetőségi átvizsgálás jellemzően a belső auditokat követően vagy naptári évhez kötötten vagy a tanúsító, felügyeleti auditokhoz igazítva történik a vállalkozásoknál. A felülvizsgálati szempontok, tematika meghatározásra kerülnek (vagy önállóan KIR vagy integrálva a MIR rendszerrel), melyre a vezetőségi értekezleten ki kell térni, ill. ezek értékelésre kerülnek (jegyzőkönyvben rögzítve), meghatározva a környezeti teljesítmény további javítási lehetőségeit, ill. a konkrét célokat, feladatokat az elkövetkező időszakra. A KIR megbízott, valamint a belső auditorok ezen éves vezetői értekezleten kívül folyamatosan és szükség szerint tájékoztatják a vezetést a rendszer működésről, a KIR programok végrehajtásának helyzetéről.

35 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A vállalatokat mind külső, mind belső motiváció készteti a Környezetirányítási Rendszerek kiépítésére, működtetésére (EMAS, ISO ). Az egyes lépések a KIR alapelvekre épülnek.

36 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a Környezetirányítási Rendszerek kiépítésének és működtetésének folyamatát! Ismertesse a Környezetirányítási Rendszerek dokumentálását és auditjait!

37 ELŐADÁS Felhasznált forrásai Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen.

38 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME Rendszerkiépítés nemzetközi és magyarországi viszonylatban


Letölteni ppt "Környezetmenedzsment rendszerek. A Környezetirányítási Rendszerek kiépítése, dokumentálása, működtetése. Auditálás. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések