Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyakorlati alkalmazás Terjedési és egyéb modellek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyakorlati alkalmazás Terjedési és egyéb modellek."— Előadás másolata:

1 Gyakorlati alkalmazás Terjedési és egyéb modellek

2 Zajterjedés Üzemi zaj (MSZ 15036:2002 Hangterjedés a szabadban c szabvány) Fél hangtérbe (talajfelszín fölött) történő sugárzás esetén az ismert L W sugárzó zajteljesítmény-szintű zajforrás, amely L t, hangnyomásszintet ad a terhelési ponton: L t = (L W +K ir +K Ω )-(K d +ΣK) + K ref ahol: L W = a hangforrás (sugárzó felület) hangteljesítményszintje K = zajterjedést meghatározó tényezők, egyenletkorrekciók Forrás akusztikai jellemzői: K ir = irányítási index Ha a hangsugárzás a vizsgált pont irányába történik értéke 0 dB, 90°-ban történő sugárzás esetén -5 dB, hátrafelé történő sugárzás esetén -20 dB. A két érték között az átmenet folyamatos. K Ω = irányítási tényező: K Ω =10 lg (4Π/Ω) Esetünkben tükröző felület előtt 2Π. K d = távolságtól függő korrekció: K d = 10×lg (4  ×d táv 2 ),

3 Terjedési és egyéb modellek Zajterjedés Üzemi zaj (MSZ 15036:2002 Hangterjedés a szabadban c szabvány) Fél hangtérbe (talajfelszín fölött) történő sugárzás esetén az ismert L W sugárzó zajteljesítmény-szintű zajforrás, amely L t, hangnyomásszintet ad a terhelési ponton: L t = (L W +K ir +K Ω )-(K d +ΣK) + K ref ahol: L W = a hangforrás (sugárzó felület) hangteljesítményszintje K = zajterjedést meghatározó tényezők, egyenletkorrekciók Forrás akusztikai jellemzői: K ir = irányítási index Ha a hangsugárzás a vizsgált pont irányába történik értéke 0 dB, 90°-ban történő sugárzás esetén -5 dB, hátrafelé történő sugárzás esetén -20 dB. A két érték között az átmenet folyamatos. K Ω = irányítási tényező: K Ω =10 lg (4Π/Ω) Esetünkben tükröző felület előtt 2Π. K d = távolságtól függő korrekció: K d = 10×lg (4  ×d táv 2 ),

4 Terjedés akusztikai jellemzői: ΣK = zajkibocsátási jellemzők, K L = a levegő hangelnyelő hatása K m = talaj és talajközeli meteorológiai viszonyok közötti csillapodás K n = növényzet csillapító hatása K B = beépítettség miatti csillapító hatás K e = akadályok miatti csökkenés Terhelési pont környezetének jellemzői: K ref = a reflexiók miatti korrekció. A terhelési pont közelében (lakóépület homlokzata) ha a vizsgált pont hangvisszaverő felület előtt van, ahonnan a zaj visszaverődik a terhelési pontra, értéke +3 dB. K r =a visszaverődés miatti korrekció.

5 Ha a hangforrás vagy a terjedési pont közelében valamely nagyobb felület található, akkor az onnan visszaverődő hanggal számolni kell úgy, hogy a hangforrást a visszaverő felületen tükrözni kell. E tükrözött zajforrás egy L W, tükör hangteljesítmény szintjét az alábbi képlettel számoljuk: L W,okt,tükör =L W.okt +10lg(1-α okt ) ahol: L W.okt = a zajforrás hangteljesítményszintje, α okt = a hangvisszaverő felület elnyelési tényezője és ahol mindkettő érteket a frekvencia függvényében határozzuk meg. A rendelkezésünkre álló belsőtéri hangnyomásszintből az alábbi képlettel felületi sugárzó hangteljesítményével számoltunk ahol: L P - a határoló falon belüli hangnyomásszint, dB S i - a zajsugárzó felületek [m 2 ], (egyes homlokzatok, nyílások, ablakok felülete) K S -a zajforrások közvetlen hangsugárzásának hatása miatti korrekció. Mivel a zajforrások konkrét helye ismert, ezért K S értéke 0 dB. R W - az egyes zajsugárzó felületek hanggátlásai, (beépített anyagok, műszaki adatok alapján)

6 Amennyiben egy adott felület különböző léghanggátlású épületszerkezetből áll, így a számításokat épületelemenként el kell végezni, majd a részeredmény L W,i ; épületelem zajsugárzása a terhelési pontra számítható a feljebb közölt számítási módszerrel. Közlekedési zaj (ÚT : 2003 Útügyi Műszaki Előírás) A zajterhelés vizsgálat eredményeinek meghatározását számítással is elkészítettük, az ÚT : 2003 Útügyi műszaki előírás: Közúti közlekedési zaj számítása c szabvány szerint. Számítás alkalmazhatósága: A számítási útszakasz (akár közúti, akár kötöttpályás) végtelen hosszúságú, egyenes vonalforrásnak tekinthető, és a számítási útszakaszon belül meghatározott útszakaszokra érvényes, hogy a Qi/v hányados kisebb, mint 43, mindhárom akusztikai járműkategória esetén (Q, jármű/h az adott akusztikai járműkategóriához tartozó forgalomnagyság és v, km/h az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség).

7 A számítás az alábbiak szerint történik: Az előírás 3.2. pontja alapján meg kell határozni az egyes út- és időszakokhoz tartozó referencia egyenértékű A-hangnyomásszint értékét, az alábbi képlet alapján: Az i-edik akusztikai járműkategória forgalmától származó kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint (L Aeq(7,5)g,s,tj,i ) meghatározása: Az egyes út- és időszakokhoz tartozó eredő számított egyenértékű A-hangnyomásszint – L Aeq (d, h) g,s,t,j – megállapításához szükséges korrekciók értékére van szükségünk. A korrekciókat a szabvány tartalmazza. L Aeq (d, h) g,s,t,j = L Aeq (7,5) g,s,t,j + (K d ) g,s,t,j + (K h ) s + (K z ) s + (K m ) s + (K a ) s,j + (K l ) g,s,t,j A fenti képletben írt korrekciók a szabvány szerinti értelmezésben. (K d ) g,s,t,j - a d g,s,t,j távolságtól függő korrekció (K h ) s - a hangvisszaverődésektől függő korrekció (K z ) s - a növénysáv eredő zajszint-módosító hatását kifejező korrekció (K m ) s,j - a talaj- és a meteorológiai viszonyok miatti csillapító hatás (K a ) s,j - a hangárnyékolástól függő korrekció (K l ) g,s,t,j - az adott útszakasz látószöge ( , fok) miatti korrekció.

8

9 Rezgésterjedés A számítási módszert az MSZ 13018:1991. szabvány írja elő. A rezgésterjedés a forrás, terjedést közvetítő talaj jellemzői, illetőleg a terhelési pont jellemzői, épületszerkezet kialakítás nagymértékben függ. A számítás csak a terjedés közelítésére ad lehetőséget, a forrástól adott távolságra. A rezgés amplitúdó csillapítása a távolság függvényében: ahol : A – az amplitúdó r távolságban A 0 – az r 0 távolságban mért amplitúdó k – a talaj abszorbciós tényezője (veszteségi tényezői)

10 A magyarországi talajfajták abszorbciós tényezője (veszteségi tényezői) JelölésTalajk (1/m) VHVízzel telt homlok0.10 VHfagyVízzel telt homlok, fagyott állapotban0.06 TiVHTőzeg és iszapos homlok, vízzel telt ágyazatban0.04 HHAVf Talajvízszint feletti homok, és homokos agyag ágyazású, agyagos homok 0.04 ViHAVízzel telt homokos agyag MákMárgás kréta0.01 Lösz 0.01


Letölteni ppt "Gyakorlati alkalmazás Terjedési és egyéb modellek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések