Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyakorlati alkalmazás Terjedési és egyéb modellek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyakorlati alkalmazás Terjedési és egyéb modellek."— Előadás másolata:

1 Gyakorlati alkalmazás Terjedési és egyéb modellek

2 Zajterjedés Üzemi zaj (MSZ 15036:2002 Hangterjedés a szabadban c szabvány) Fél hangtérbe (talajfelszín fölött) történő sugárzás esetén az ismert L W sugárzó zajteljesítmény-szintű zajforrás, amely L t, hangnyomásszintet ad a terhelési ponton: L t = (L W +K ir +K Ω )-(K d +ΣK) + K ref ahol: L W = a hangforrás (sugárzó felület) hangteljesítményszintje K = zajterjedést meghatározó tényezők, egyenletkorrekciók Forrás akusztikai jellemzői: K ir = irányítási index Ha a hangsugárzás a vizsgált pont irányába történik értéke 0 dB, 90°-ban történő sugárzás esetén -5 dB, hátrafelé történő sugárzás esetén -20 dB. A két érték között az átmenet folyamatos. K Ω = irányítási tényező: K Ω =10 lg (4Π/Ω) Esetünkben tükröző felület előtt 2Π. K d = távolságtól függő korrekció: K d = 10×lg (4  ×d táv 2 ),

3 Terjedési és egyéb modellek Zajterjedés Üzemi zaj (MSZ 15036:2002 Hangterjedés a szabadban c szabvány) Fél hangtérbe (talajfelszín fölött) történő sugárzás esetén az ismert L W sugárzó zajteljesítmény-szintű zajforrás, amely L t, hangnyomásszintet ad a terhelési ponton: L t = (L W +K ir +K Ω )-(K d +ΣK) + K ref ahol: L W = a hangforrás (sugárzó felület) hangteljesítményszintje K = zajterjedést meghatározó tényezők, egyenletkorrekciók Forrás akusztikai jellemzői: K ir = irányítási index Ha a hangsugárzás a vizsgált pont irányába történik értéke 0 dB, 90°-ban történő sugárzás esetén -5 dB, hátrafelé történő sugárzás esetén -20 dB. A két érték között az átmenet folyamatos. K Ω = irányítási tényező: K Ω =10 lg (4Π/Ω) Esetünkben tükröző felület előtt 2Π. K d = távolságtól függő korrekció: K d = 10×lg (4  ×d táv 2 ),

4 Terjedés akusztikai jellemzői: ΣK = zajkibocsátási jellemzők, K L = a levegő hangelnyelő hatása K m = talaj és talajközeli meteorológiai viszonyok közötti csillapodás K n = növényzet csillapító hatása K B = beépítettség miatti csillapító hatás K e = akadályok miatti csökkenés Terhelési pont környezetének jellemzői: K ref = a reflexiók miatti korrekció. A terhelési pont közelében (lakóépület homlokzata) ha a vizsgált pont hangvisszaverő felület előtt van, ahonnan a zaj visszaverődik a terhelési pontra, értéke +3 dB. K r =a visszaverődés miatti korrekció.

5 Ha a hangforrás vagy a terjedési pont közelében valamely nagyobb felület található, akkor az onnan visszaverődő hanggal számolni kell úgy, hogy a hangforrást a visszaverő felületen tükrözni kell. E tükrözött zajforrás egy L W, tükör hangteljesítmény szintjét az alábbi képlettel számoljuk: L W,okt,tükör =L W.okt +10lg(1-α okt ) ahol: L W.okt = a zajforrás hangteljesítményszintje, α okt = a hangvisszaverő felület elnyelési tényezője és ahol mindkettő érteket a frekvencia függvényében határozzuk meg. A rendelkezésünkre álló belsőtéri hangnyomásszintből az alábbi képlettel felületi sugárzó hangteljesítményével számoltunk ahol: L P - a határoló falon belüli hangnyomásszint, dB S i - a zajsugárzó felületek [m 2 ], (egyes homlokzatok, nyílások, ablakok felülete) K S -a zajforrások közvetlen hangsugárzásának hatása miatti korrekció. Mivel a zajforrások konkrét helye ismert, ezért K S értéke 0 dB. R W - az egyes zajsugárzó felületek hanggátlásai, (beépített anyagok, műszaki adatok alapján)

6 Amennyiben egy adott felület különböző léghanggátlású épületszerkezetből áll, így a számításokat épületelemenként el kell végezni, majd a részeredmény L W,i ; épületelem zajsugárzása a terhelési pontra számítható a feljebb közölt számítási módszerrel. Közlekedési zaj (ÚT 2-1.302: 2003 Útügyi Műszaki Előírás) A zajterhelés vizsgálat eredményeinek meghatározását számítással is elkészítettük, az ÚT 2-1.302: 2003 Útügyi műszaki előírás: Közúti közlekedési zaj számítása c szabvány szerint. Számítás alkalmazhatósága: A számítási útszakasz (akár közúti, akár kötöttpályás) végtelen hosszúságú, egyenes vonalforrásnak tekinthető, és a számítási útszakaszon belül meghatározott útszakaszokra érvényes, hogy a Qi/v hányados kisebb, mint 43, mindhárom akusztikai járműkategória esetén (Q, jármű/h az adott akusztikai járműkategóriához tartozó forgalomnagyság és v, km/h az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség).

7 A számítás az alábbiak szerint történik: Az előírás 3.2. pontja alapján meg kell határozni az egyes út- és időszakokhoz tartozó referencia egyenértékű A-hangnyomásszint értékét, az alábbi képlet alapján: Az i-edik akusztikai járműkategória forgalmától származó kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint (L Aeq(7,5)g,s,tj,i ) meghatározása: Az egyes út- és időszakokhoz tartozó eredő számított egyenértékű A-hangnyomásszint – L Aeq (d, h) g,s,t,j – megállapításához szükséges korrekciók értékére van szükségünk. A korrekciókat a szabvány tartalmazza. L Aeq (d, h) g,s,t,j = L Aeq (7,5) g,s,t,j + (K d ) g,s,t,j + (K h ) s + (K z ) s + (K m ) s + (K a ) s,j + (K l ) g,s,t,j A fenti képletben írt korrekciók a szabvány szerinti értelmezésben. (K d ) g,s,t,j - a d g,s,t,j távolságtól függő korrekció (K h ) s - a hangvisszaverődésektől függő korrekció (K z ) s - a növénysáv eredő zajszint-módosító hatását kifejező korrekció (K m ) s,j - a talaj- és a meteorológiai viszonyok miatti csillapító hatás (K a ) s,j - a hangárnyékolástól függő korrekció (K l ) g,s,t,j - az adott útszakasz látószöge ( , fok) miatti korrekció.

8

9 Rezgésterjedés A számítási módszert az MSZ 13018:1991. szabvány írja elő. A rezgésterjedés a forrás, terjedést közvetítő talaj jellemzői, illetőleg a terhelési pont jellemzői, épületszerkezet kialakítás nagymértékben függ. A számítás csak a terjedés közelítésére ad lehetőséget, a forrástól adott távolságra. A rezgés amplitúdó csillapítása a távolság függvényében: ahol : A – az amplitúdó r távolságban A 0 – az r 0 távolságban mért amplitúdó k – a talaj abszorbciós tényezője (veszteségi tényezői)

10 A magyarországi talajfajták abszorbciós tényezője (veszteségi tényezői) JelölésTalajk (1/m) VHVízzel telt homlok0.10 VHfagyVízzel telt homlok, fagyott állapotban0.06 TiVHTőzeg és iszapos homlok, vízzel telt ágyazatban0.04 HHAVf Talajvízszint feletti homok, és homokos agyag ágyazású, agyagos homok 0.04 ViHAVízzel telt homokos agyag0.080.04-0.12 MákMárgás kréta0.01 Lösz 0.01


Letölteni ppt "Gyakorlati alkalmazás Terjedési és egyéb modellek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések