Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kérdések típusai Zárt kérdések Nyitott kérdések Átmenet a zárt és a nyitott kérdések között.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kérdések típusai Zárt kérdések Nyitott kérdések Átmenet a zárt és a nyitott kérdések között."— Előadás másolata:

1 Kérdések típusai Zárt kérdések Nyitott kérdések Átmenet a zárt és a nyitott kérdések között

2 Kérdések típusai Nyitott kérdések a válaszadókat nem akarjuk befolyásolni a felkínált válaszlehetőségekkel; a feltett kérdés kapcsán nagy valószínűséggel nem tudjuk teljesíteni a teljesség és kizárólagosság elvét. Ha tehát nincs elegendő információnk a válaszlehetőségekről, a kérdést inkább ebben a formában tegyük fel;

3 Kérdések típusai Nyitott kérdések a válaszadót abban akarjuk megerősíteni, hogy az ő véleményére, gondolatára vagyunk kíváncsiak a maga megfogalmazásában. Egy csupa nyitott kérdésből álló kérdőív inkább a strukturált interjú irányába viheti el kérdőíves próbálkozásunkat; kíváncsiak vagyunk arra, hogy a válaszadók hogyan fogalmaznak egy adott kérdéssel kapcsolatban.

4 Kérdések típusai Példa nyitott kérdésre: Említsen meg három dolgot, ami nem tetszett Önnek a rendezvényen ! ………………………… …………………… Ha Ön kerülne döntési pozícióba, mi lenne az első lépés, amit megtenne? …………………… …………………………

5 Kérdések típusai Zárt kérdések A kérdőívben feltett kérdés után előre meghatározott válaszlehetőségeket kínálunk fel, a résztvevőnek ezek közül kell kiválasztania a számára megfelelőt

6 Kérdések típusai Példa zárt kérdésre: Egyetért-e Ön azzal, hogy legyen ingyenes a tömegközlekedés? 1 – Igen 2 – Nem

7 Kérdések típusai Példa zárt kérdésre: Mennyire tetszett Önnek a bemutatott lehetőség? 1 – egyáltalán nem tetszett 2 – nem tetszett 3 – tetszett is, meg nem is 4 – tetszett 5 – nagyon tetszett

8 Kérdések típusai Példa zárt kérdésre: 12. Szokott Ön füvet nyírni? 1 – Igen 2 – Nem → Ugrás a 14. kérdésre 13. Szeret Ön füvet nyírni? 1 – Igen 2 – Nem 8 – Nem vonatkozik rá 14. Van Önnek létrája otthon?

9 Kérdések típusai Átmenet a zárt és a nyitott kérdések között Ezt a kérdéstípust akkor érdemes használni, ha lehetőséget kívánunk biztosítani az esetleges egyéb - nem felkínált kategóriákba sorolható - válaszok lejegyzése is.

10 Kérdések típusai Példa átmenet a zárt és a nyitott kérdések között Melyik a kedvenc színe? 1 – kék 2 – sárga 3 – piros 4 – egyéb: ……………………………….

11 Kérdések típusai Kérdések a megjelölhető válaszlehetőségek száma szerint Egyválaszos kérdések Többválaszos kérdések A többválaszos kérdések speciális esete a rangsoroló kérdés

12 Kérdések típusai Példa többválaszos kérdésre: Mit csinál leggyakrabban munka után? (A három leggyakoribb dolgot karikázza be!) Haza megyek, és tévézek Cimborákkal kocsmázok Elmegyek sportolni Másodállásban dolgozom Kertben kapálok Gyerekekért megyek az oviba Vásárolni megyek

13 Kérdések típusai Kérdések az irányultság szerint Közvetett (indirekt) kérdések: a válaszadó által megjelölt kategóriák segítségével következtethetünk egy véleményre, attitűdre, érdeklődésre vagy ismeretre. Közvetlen kérdések közvetlenül rákérdezünk a kívánt információra. Ebbe a kategóriába elsősorban a statisztikai adatokra vonatkozó kérdések - például jövedelem, iskolai végzettség - tartoznak.

14 Kérdések típusai Példa indirekt kérdésre: Mit tennél, ha a boltban azt látnád, hogy valaki lop? Rászólnék, hogy tegye vissza Szólnék a biztonsági őrnek Elfordítanám a fejem Én is lopnék A kérdéssel megállapíthatjuk, hogy mennyire ítéli el a lopást, mennyire tartja azt deviánsnak.

15 Kérdések típusai Példák direkt kérdésre: Hány éves Ön? ………………………. éves Van Önnek megtakarítása a bankban? 1 – Van 2 – Nincs Elmenne nyaralni, ha nyerne a lottón? 1 – Igen 2 – Nem

16 Vélemények, attitűdök mérése - indexek Az itemek kialakítása során legalább két tényezőt kell figyelembe vennünk: az itemek jól jellemezzék a vizsgálni kívánt jelenséget; az egyes itemeknek megközelítőleg ugyanakkora intenzitást kell kifejezniük.

17 Vélemények, attitűdök mérése - skálák Ameddig az indexek segítségével közelebb jutunk olyan összetett jelenségek méréséhez, mint például az attitűdök, addig a skálák arra is alkalmasak, hogy a mért jelenségek belső struktúráját megmutassák. Pl. két ellentétes állítás között teszi lehetővé a választást. A válaszadóknak egy állítás kapcsán kell egyetértésük mértékét jelölniük. Az ilyen kérdéssort nevezzük Likert­- skálának. Bogardus-féle társadalmi távolság skála. Ez a mérőeszköz nemcsak azt mutatja meg, hogy a megkérdezett a válaszok alapján mennyire mondható elfogadónak vagy elutasítónak egy társadalmi csoporttal szemben, hanem egyben garantálja is, hogy a különböző kérdések intenzitása egymásra épül.

18 Vélemények, attitűdök mérése - skálák Példa Likert-skálára: Mennyire tetszett Önnek a bemutatott lehetőség? 1 – egyáltalán nem tetszett 2 – nem tetszett 3 – tetszett is, meg nem is 4 – tetszett 5 – nagyon tetszett

19 Vélemények, attitűdök mérése - skálák Példa Bogardus-skálára: Milyen közeli kapcsolatot tud elképzelni egy cigány származású emberrel?Elfogadnám… 1 – közeli rokonnak, házasság révén 2 – mint személyes jó barát 3 – utcámban mint szomszédot 4 – alkalmazottnak hazámban, saját foglalkozásomban 5 – mint hazám polgárát 6 – csak, mint hazám látogatóit 7 – kizárnám hazámból

20 A kérdőívszerkesztés szabályai Ügyelni kell arra, hogy a kutató számára evidenciaként kezelt fogalmak - ha a konceptualizáció során definiáltuk is őket - sokszor nem vagy nehezen értelmezhetők a válaszadók számára. Egyfajta transzformációt kell tehát alkalmazni: érthető formában kell megfogalmazni a kérdőív kérdéseit. A legegyszerűbben megfogalmazott kérdéseket és a legegyszerűbb válaszlehető­ségeket értik meg a legtöbben. Kerüljük a bonyolult összetett mondatokat, az idegen szavak használatát; a túl udvarias megfogalmazást.

21 A kérdőívszerkesztés szabályai Olyat kérdezzünk, aminek megválaszolásához a válaszadók elegendő információval rendelkeznek! Kerülni kell a befolyásoló és az elfogult kérdéseket! Az "Ugye egyetért azzal, hogy... " típusú kérdésfeltevés kirívó példa e szabály megsértésére. Ha a kérdezett úgy érzi, hogy valamilyen elvárás fogalmazódik meg vele szemben, hajlamos ennek megfelelő választ adni. A válaszadókat nemcsak a kérdésfeltevéssel, hanem a kérdések sorrendjével is befolyásolni lehet. Mindig adjunk lehetőséget a válasz megtagadására. A "Nem tudom" választ mindig fel kell tüntetni a kérdőívben.

22 A kérdőívszerkesztés szabályai A lekérdezés időpont ja is lehet befolyásoló tényező. A túlságosan intim vagy bizalmatlanságot keltő kérdések megválaszolása kellemetlen lehet a kérdezett számára. Az intimitás megőrzése szempontjából praktikus lehet, ha önkitöltős kérdőíveket használunk. Bizalmatlanságot kelthet a megkérdezettben az is, ha jövedelme iránt érdeklődünk. Nem szabad túl hosszú kérdőívet kialakítani! A megkérdezett készségeitől, a kutatási témától, a kérdések bonyolultságától függően a válaszadók elfáradhatnak, és egyre pontatlanabb válaszokat adnak. Érdeklődést újrakeltő vagy könnyen megválaszolható kérdésekkel ébren tarthatjuk a figyelmet. Bármilyen megkeresést alkalmazunk is, meg kell adnunk elérhetőségünket! A válaszadók ily módon kérdéseikkel, aggályaikkal felkereshetnek bennünket.

23 A kérdőívszerkesztés szabályai A lekérdezés időpont ja is lehet befolyásoló tényező. A túlságosan intim vagy bizalmatlanságot keltő kérdések megválaszolása kellemetlen lehet a kérdezett számára. Az intimitás megőrzése szempontjából praktikus lehet, ha önkitöltős kérdőíveket használunk. Bizalmatlanságot kelthet a megkérdezettben az is, ha jövedelme iránt érdeklődünk. Nem szabad túl hosszú kérdőívet kialakítani! A megkérdezett készségeitől, a kutatási témától, a kérdések bonyolultságától függően a válaszadók elfáradhatnak, és egyre pontatlanabb válaszokat adnak. Érdeklődést újrakeltő vagy könnyen megválaszolható kérdésekkel ébren tarthatjuk a figyelmet. Bármilyen megkeresést alkalmazunk is, meg kell adnunk elérhetőségünket! A válaszadók ily módon kérdéseikkel, aggályaikkal felkereshetnek bennünket.

24 A kérdőívszerkesztés szabályai Potenciális hibák: Formai Tartalmi Logikai A hibák ellen próbakérdezéssel tudunk védekezni

25 A kérdőív felépítésével kapcsolatos szabályok Bevezető kérdések. Kérdezőbiztos segítségével zajló kutatásokban ezeknek a kérdéseknek az a céljuk, hogy "ráhangolják" a válaszadót a szituációra, a kutatás témájára, valamint bizalommal teli légkört teremtsen a két fél között. Természetesen ezen a ponton nem a legfontosabb kérdéseket kell feltennünk. A bevezető kérdések között lehetnek felvilágosító kérdések is, melyek célja, hogy a válaszadók számára nagy valószínűséggel nem ismert információkat közöljenek, amelyek a válaszolás szempontjából elengedhetetlenek. A nem ismert információk átadása természetesen történhet rövid ismertető felolvasásával is.

26 A kérdőív felépítésével kapcsolatos szabályok A főtéma kérdései Az operacionalizáció során megfogalmazott kérdéseket az ismertetett kérdéstípusok formájában tesszük fel a válaszadóknak. Az általánostól a különös felé érdemes haladni a kérdésekkel.

27 A kérdőív felépítésével kapcsolatos szabályok Demográfiai kérdések A különböző demográfiai háttérjellemzők mutatói. nem kor iskolai végzettség Amennyiben ezek a kérdések a lekérdezés elején szerepelnének, a kérdőívnek túlságosan adatkérő jellege lenne. Ha a válaszadó elfáradt is a lekérdezés végére, saját demográfiai jellemzőinek a meghatározása nem okoz neki problémát.

28 Etikai szabályok A kérdőív kitöltése nem kötelező, s ezt tudatosítanunk kell a válaszadóban is. Lehetőleg olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy a megkérdezettek átélhessék a válaszadás önkéntességét. A kérdőíveket kódolásukat követően meg kell semmisíteni, s a válaszadók utólagos azonosítására alkalmas adatokat tilos tárolni.

29 A lekérdezés szabályai Egy kérdőív lekérdezése közben alapvető, hogy a kutatás résztvevője nyugodt, az egymásra való odafigyelésen és a kölcsönös bizalmon alapuló viszonyt alakítson ki a megkérdezettel. Mutatkozzunk be, majd röviden térjünk ki arra, hogy ki szervezi a kutatást, mi a kutatás célja. A válaszadónak "képbe kell kerülnie", ezért egyszerűen, tartalmasan és lényegre törőn informáljuk őt. Kérjük a válaszadók segítségét a kérdőív kitöltésében. Ne felejtsük el, hogy a válaszadók tesznek nekünk szívességet! Hangsúlyoznunk kell, hogy a kérdőív kitöltése névtelenül és önkéntesen történik. Ezeket a kitételeket a kérdőív elején is fel kell tüntetnünk!

30 A lekérdezés szabályai Ha egy szervezet, intézmény megbízásából végezzük az adatfelvételt, legyen nálunk megbízólevél, személyazonosságunkat igazoló okmány Öltözékünk kiválasztásakor tartsuk szem előtt a vizsgálni kívánt célcsoport jellemzőit! A „túlöltözés” és az „alulöltözés” is hiba! Pl. ha szegények lakta környéken, faluban dolgozunk, lehetőleg ne a legelegánsabb öltönyünkben tegyük. Ne legyünk erőszakosak! Ha valaki visszautasítja a kérdőív kitöltését, még egyszer megkísérelhetjük rábeszélni, de a további próbálkozással már fel kell hagynunk. Kényelmetlen kérdezési szituációt teremtünk, értékelhetetlen - esetleg a valóságnak nem megfelelő - eredményekhez juthatunk a kierőszakolt helyzetben.

31 A lekérdezés szabályai A kérdőívet jól nézzük át, mielőtt a terepre indulunk! Jól válasszuk meg a lekérdezés időpontját. Korán reggel és késő este már nem tanácsos kérdőívvel zavarni. Számolnunk kell azzal is, hogy lakossági megkeresés esetében a délelőtti órákban általában csak az inaktív válaszadókat fogjuk otthon találni. Próbáljunk otthonosan, fesztelenül mozogni a lekérdezés helyszínén. A válaszadó ne lásson bele a kérdőívbe! Ekkor ugyanis a felkínált válaszlehetőségek vagy a későbbi kérdések befolyásolhatják a válaszát

32 A lekérdezés szabályai A kérdéseket úgy kell feltennünk, ahogy a kérdőívben szerepelnek! Ezzel a standardizáltság követelményének teszünk eleget. A kis változtatásokkal a kérdezőbiztosok esetleg megváltoztatnák a kérdések jelentését, ami a félreértésükhöz vezethetne. Így a válaszok sem lennének összehasonlíthatók. Ha a kérdőív szerkesztője jó munkát végzett, nem kell attól tartanunk, hogy a kérdések félreérthetők. A válaszokat pontosan kell lejegyezni! Ez a zárt kérdések esetében nem probléma, hiszen a válasz rögzítéséhez csak a megfelelő válaszlehetőséget kell megjelölnünk. A nyitott kérdésekkel azonban már nehezebb a kérdezőbiztos helyzete. Általános szabály, hogy a válaszadók szavait szó szerint kell lejegyezni.

33 A lekérdezés szabályai A kérdőív összes kérdését fel kell tennünk a válaszadóknak. Ne hagyjuk ki az intimnek, illetlennek, érdektelennek stb. gondolt kérdéseket. A kérdőív szerkesztője nem véletlenül tette be az adott kérdést a kérdőívbe. Előfordulhat, hogy egy kérdés többször szerepel egy kérdéssoron belül. Ez esetben is fel kell olvasnunk, könnyen lehet ugyanis, hogy ellenőrző kérdéssel van dolgunk. Ha a válaszadó egy bizonyos kérdésre nem ad egyértelmű, egyenes választ, kérdezzünk vissza. Ne saját következtetésünk alapján rögzítsük a válaszokat! Igazodjunk a válaszadó tempójához! Ha egy kérdés kapcsán a megkérdezett elgondolkodik, ne siettessük!

34 A lekérdezés szabályai A lekérdezés után nézzük át a kérdőívet Előfordulhat, hogy valamilyen kérdést elfelejtettünk feltenni, vagy valamilyen választ nem jól rögzítettünk. Ezeket a hiányokat még a helyszínen van esélyünk pótolni.


Letölteni ppt "Kérdések típusai Zárt kérdések Nyitott kérdések Átmenet a zárt és a nyitott kérdések között."

Hasonló előadás


Google Hirdetések